Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
2 KÉPÚJSÁG 1988. július 23. Külügyi szóvivői tájékoztató Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: Kölcsönös vádaskodások alapján diplomatákat utasítottak ki az Egyesült Államokból és Nicaraguából - Nagy károkat okoznak az Örményországban és a Karabah- hegyvidéken a sztárjkok - A hagyományos fegyverek csökkentésére vonatkozó új javaslatokkal a világban zajló kedvező folyamatok visszafordíthatatlanná tétele mellett foglalt állást a VSZ PTT varsói ülésének záróközleménye. Vasárnap: Ahromejev marsall, szovjet vezérkari főnök kedvező tapasztalatokkal ért haza az Egyesült Államokból, ahol hivatalos látogatáson járt az amerikai vezérkar vendégeként - A leszerelést a kelet-nyugati kapcsolatok javulását segíti a VSZ PTT ülése, vélik nyugati politika elemzők; a NATO-ban kétkedő és elutasító vélemények is elhangzanak azonban az új javaslatok kapcsán. Hétfő: Michael Dukakis és Jesse Jackson között dől el formailag az elnökjelöltség a demokrata párt jelölőgyűlésén - Világszerte bírálják a pretóriai rendszert a börtönben sínylődő Nelson Mandela 70. születésnapján - Irán „Igazságosságra és biztonságra” hivatkozva elfogadta az ENSZ BT tűzszünetre felszólító 598. számú határozatát - „Érzelmektől és sérelmektől mentes elemzést” sürgetett a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsa a karabahi helyzetről folytatott vitájában, és úgy döntött: a terület továbbra is Azerbajdzsánhoz tartozzék. Kedd; a közép-amerikai rendezést veszélyeztető fordulat a kontrák új vezetőjének megválasztása - A dél-afrikai kormányzat közölte: semmiképpen nem engedik szabadon Mandelát. Szerda: A magyar reformok és kibontakozás bemutatásának szándékával kezdte meg látogatását az Egyesült Államokban Grósz Károly - A sandinista forradalom kilencedik évfordulóját ünnepelték, még mindig fegyverek zaja mellett Nicaraguában - A tűzszüneti határozat elfogadása ellenére változatlanul zajlanak a harci cselekmények az iraki-iráni háborúban - Személyi változások a bolgár pártélén, réform- pártiak és ellenzők egyaránt akadnak a távozottak között - Afganisztán az ENSZ segítségét kérte a sorozatos pakisztáni provokációk miatt. Csütörtök: Michael Dukakis a demokrata pártelnökjelöltje, a pártprogram jelentős hangsúlyváltozásokat ígér - Angola, Dél-Afrika, Kuba és az Egyesült Államok nyilvánosságra hozza a namíbiai rendezésre vonatkozó irányelveket: a függetlenség ára a kubai csapatok távozása - Az ENSZ BT nem ítéli el határozatában az iráni utasszállító gép lelövését, és az Öbölben cirkáló külföldi hadihajók távozását sem sürgeti; a mérsékelt határozat remények szerint a tűzszünet életbe lépését egyengeti. Péntek: Lloyd Bentsen az alelnökjelölt a demokratáknál - Iraki követelések veszélyeztetik az iraki-iráni tűzszünet megvalósítását. A hét két kérdése 1. Megoldható-e a karabahi vita? Immár fél éve naponta érkeznek jelentések a Karabah- hegyvidéki Autonóm Terület hovatartozását érintő szenvedélyes vitákról, sztrájkokról és tüntetésekről. Indulatok, összecsapások, katonai rendcsinálás, gyűlések, pogramok, alkotmányos vita - mindez jelen van a hírekben. A Szovjetunió soknemzetiségű államában a nyíltabb tájékoztatás felszínre hozta azokat a mélyben forrongó feszültségeket, amelyek eddig is megvoltak, és amelyek megoldását halogatni lehet, de elfelejtkezni róluk aligha. A nemzetiségi öntudat ébredésének már két évvel ezelőtt, Alma Ata is tanújelét adta, azóta a balti köztársaágok lakói, a krími tatárok, az örmények és azerbajdzsánok problémája is napvilágra került. Az igazságos rendezés ugyanakkor olyan problémákba ütközik, amelyek gyökerei a régmúlt történelmébe nyúlnak. Megoldásuk ezért is nehéz. Az érzelmi hullám követelte elszakadás nem járható; erre világított rá a moszkvai Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése. Atöbbségükben örmények lakta Karabah el kívánt szakadni az őt körülölelő Azerbajdzsáni SZSZK-tól. A követelést elutasították, a karabahi vezetéss ezután a teljes önállóságot kérte. Az indulatok mélyén ősi török-örmény ellentétek feszülnek, s ezt csak súlyosbították a nemzeti érzelmekkel nem számoló korábbi politikai hibák. Ám a kérdés megoldása igen bonyolult. A karabahi függetlenség biztosítása a Szovjetunió népeinek közösségét veszélyezteti olyan időszakban, amikor az átalakítás összefogással megvalósítandó feladatai állnak az ország előtt. A határok átrendezése lavinát indíthatna el hasonló követelésekkel az ország számos vidékén. Ha az örmények javára dől el a kérdés, ellenőrizhetetlen folyamatok indulhatnak el, amelyek veszélybe sodorhatják az Azerbajdzsánhoz tartozó gazdag bakui olajmezők biztonságát, márpedig ilyen gazdasági terhet nehezen viselne el az ország, amelynek most óriási szüksége van minden erőforrására a pangás időszakában történt lemaradás behozása érdekében. Ha viszont nem változnak a dolgok, az örmény sztrájkok gazdasági következményei beláthatatlanok. Mindenkinek az az érdekeke, hogy a rend helyreálljon, és senki se érezze vesztesnek magát, hiszen csak így lehet az átalakítás kitűzött céljait megvalósítani - mondják a megoldást keresők mindkét táborban, Örményországban és Azerbajdzsánban egyaránt. Egyelőre csak remélni lehet, hogy a józan hangok kerekednek végül felül. 2. Lesz-e tűzszünet az iraki-iráni háborúban? Alig két nappal azután, hogy az iráni fél elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozatát, és felsejlett az utóbbi évtized legvéresebb és legértelmetlenebb háborújának a vége, Irak válaszával ismét beláthatatlan távolba vetítette a megoldást. Bagdad továbbra is közvetlen tűzszüneti tárgyalásokat szeretne, ám ezt Irán határozottan visszautasítja. Teheránban Javiér Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár diplomáciai lépéseiben, az ENSZ közvetítő tevékenységében bíznak. Ennek keretében valószínű, hogy a két szemben álló fél külügyminiszterét New Yorkba hívják. Irak és Irán között történelmi homályba vesző területi problémák ürügyén 1980 szeptemberében dördültek el a fegyverek. A háttérben azonban nem a néhány négyzetkilométer fölötti vita húzódott meg, hanem az iráni sah elűzése után a térségben kialakult erőviszonyok alakulása. A sah bukásával Irán fenyegetően erős, felségjogait iszlám vonatkozásban önkényesen kiterjesztő állammá vált. Irak a szomszéd katonai túlerejének csökkentésére, jelentős külföldi pénzügyi, katonai és politikai támogatás birtokában intézett ellene támadást. A 40 milliós, jelentős haderővel rendelkező Irán - főként az Egyesült Államokkal fennálló vitái miatt - elszigetelődött, katonai ereje megfogyatkozott, belpolitikai feszültségeit pedig egyre kevésbé vezeti le a haza vélt védelme. A feszült helyzetben minden arab ország Irak mellett állt, kivéve talán Szíriát. A Szovjetunió teljesen semleges igyekezett maradni. Moszkva ellenezte, hogy a háborúért egyoldalúan Iránt tegyék felelőssé, s követelte, hogy vonják ki a Perzsa-öbölből a külföldi hajókat. Az Öbölben a hajózást a két hadban álló fél megállapodása biztosíthatja a leghatékonyabban - hangoztatta. Irán számára a múlt héten a 290 főt szállító utasgép lelövé- se olyan helyzetet teremtett, amelyben együttérzést remélhetett a nemzetközi közvéleményben, s valószínűleg ezért szánta el végre magát a BT-határozat elfogadására. Lépése, különösen ha sikerrel jár, javíthatja az ország nemzetközi tekintélyét. A kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó döntés egyelőre nem több reménynél: a fegyverek még nem hallgattak el. KASZAB ZSUZSA A gabonaváltóról - a gazdaságok szemszögéből Vállalkozók fóruma Nagyrédén Egy magánüzem nagycsarnoka volt a színhelye Nagyrédén annak a pénteki fórumnak, ahol magán- és szövetkezeti vállalkozók, menedzserek találkoztak. Az egész napos eszmecserén a mintegy 600 résztvevő élénk vitában fejtette ki álláspontját arról, milyen gazdasági környezetre lenne szükség a vállalkozások minél eredményesebb működéséhez. A szervezők nevében Morvái Ferenc, a nagyrédei székhelyű Megamorv Kazánfejlesztő és Kutató Iroda tulajdonosa és Kovács Gyula, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének gazdaságpolitikai főosztályvezetője mondott vitaindítót. A referátumok megfogalmazták a fórum célját: az értékalkotó vállalkozások feltételrendszerének elemzését, az akadályok elhárítását segítő javaslatok összegyűjtését, a készülő társasági törvénnyel kapcsolatos véleménycserét. A széles körű érdeklődés megmutatta, hogy hasonló rendezvényekre a jövőben is szükség van. Mint a Vállalkozók Országos Szövetségének jelenlévő képviselője megfogalmazta: a szerkezetátalakulásban igen fontos a lényeges döntések előtt az alternatívák bemutatása, a nézetek ütköztetése. Amikor a piac törvényei érvényesülnek - hangoztatta -, tiszes- ségtelen vállalkozókkal is találkozni lehet, továbbá, a piac értékítélete is lehet igazságtalan, s mindezek nem érhetik készületlenül az érintetteket. A mezőgazdasági szövetkezetek elnökei sok mindent mondanak magukban és hangosan is, miközben mostanában kezükben forgatják a papírt, azaz a váltót, amelyet a frissiben csépelt gabonáért cserébe kaptak. A váltó betört, vagy‘inkább belopakodott a gazdasági élet itthoni gyakorlatába - hiszen előzetes propagandája jóformán alig volt - és a szövetkezeti vezetők most összehúzott szemmel méricskélik. Gyanakvásuk nem alaptalan. Ez a mezőgazdasági váltó már megint egy amolyan magyar specialitásnak látszik. Olyan váltó kerekedett ki ugyanis belőle, amelyik eléggé nehezen változik át forintra. Kevesebbre való hát annál, mint amit ennek a pénzt helyettesítő fizetőeszköznek - amelynek alapjaként az eladó és a vevő tárgyilagos megállapodása szolgálj?) - rangban dukálna. Persze egy normális piacon, valós paici viszonyok között. A pénzszűkítő politika az idén egyszer már eléggé nagy zavarokat okozott a mezőgazdaságban, amikor tavasszal - mint ismeretes - korlátozták a fölvehető hiteleket. Lett nagy fölzúdulás a dologból, mivel a gazdálkodók éppen akkor kapták a szabályozás eme váratlan fordulatát, amikor náluk köztudottan éppen a nagy anyagi befektetések ideje volt. Mivel a mezőgazdász köztudottan nem a naptári évvel számol, hanem a biológiai évvel: ehhez igazítja életét, és a vállalati pénz- forgalmat egyaránt. Az év nála tavasszal kezdődik, egy alapos pénzügyi hullámvölggyel, hiszen ilyenkor mindegyikük csak költ és költ. Emiatt üres is a pénztár. A hullámhegynek éppen a gabona betakarításakor kell(ene) eljönnie, amikor jönnek a bevételek, és ebből a sorban álló hitelezőket, külső szállítókat, forgalmazókat ki lehet fizetni. Szóval a jelek szerint éppen erre a „hullámhegyre” lovagolta föl magát a mostani - alapjában véve egyébként nem helytelen! - pénzforgalom-korlátozó döntés, amely a forró nyárban hideg zuhanyként érte a termelőket. Főként a változás nagyságrendje miatt - a gabona feléért váltót adtak az idén - és azért is, mert az nem volt tekirWéttel a termelőszövetkezeti kör jelentős részére - talán már 40 százalékára -, amely a nyári bevételek idején is súlyos likvidálási gondokkal küzd. Ennélfogva ma olyan fizetőeszközt kap kézhez, amellyel nem lehet adózni és bért fizetni sem, többnyire az Áfor, A MÁV, a termelőeszköz-eladók, áramszolgáltatók sem fogadják el. A gazdaságirányítás a termelőket érthető okokból arra akarja rászorítani, hogy pénzforgalmukat kezdjék el a tényleges hatások alapján és korrekt módon tervezni. A likvidálás viszont csakis akkor képzelhető el, ha a megfontolt kiadásokkal szemben a megfelelő időpontban, időre és helyre időzített bevételek állnak. A mezőgazdász az idei évet arra állította be - a mérlegben is így kellene lennie - hogy tíz napon belül készpénzt kap a gaA Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli varsói üléséről, valamint az iraki-iráni konfliktus fejleményeiről nyilatkozott a Külügyminisztérium szóvivője pénteken a minisztérium Bem rakparti épületében szokásos nemzetközi tájékoztatóján. Komoróczki István, a VSZ PTT ülésén megvitatott kérdések kapcsán hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy amennyiben a NATO eltekint a hetvenként F-16-os vadászbombázó Olaszországba telepítésétől, úgy a Szovjetunió kész hasonló harci repülőgépei számának csökkentésére a Varsói Szerződés kelet-európai államaiban. A javaslatot reálisnak, korrektnek, jó tárgyalási alapnak tartja hazánk. Az F-16- osok olaszországi telepítése ellentétes a szembenállás csökkentésének szándékával. A Külügyminisztérium megítélése szerint a javaslat sorsa és a Varsói Szerződés válaszlépéseiről szóló tárgyalások sikere egy lépés lehetne az aszimmetria felszámolása felé. Hazánk támogatja az európai veszélycsökkentő központ felállításának gondolatát is - szögezte le a külügyi szóvivő. E központ létrehozása az első lépés lenne egy, a nyugattal közös biztonsági és bizalmi struktúra kialakításához, amely a meglepetésszerü támadás kizárására összpontosítana kontinensünkön. Komoróczki István hangoztatta: a. magyar külpolitika számára a leszerelésben a legidőszerűbb kérdés az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése, az erről folytatandó tárgyalások mielőbbi megkezdése. Ezzel ösz- szefüggésben a Magyar Népköztársaság sürgető feladatnak tartja a jövőbeni hagyományos leszerelési tárgyalások mandátumának mielőbbi véglegesítését Bécsben a 23-ak konzultációin, ami még ez év őszén lehetővé tenné a tárgyalások megkezdését. Ehhez kapcsolódva a szóvivő szólt arról, hogy hazánk síkra száll a bécsi utótalálkozó mielőbbi, tartalmas. és kiegyensúlyozott záródokumentummal való befejezéséért. A bécsi dokumentumszerkesztési munka nehézségei és megtorpanása kapcsán kijelentette: magyar részről elfogadhatónak és akár azonnal aláirhatónak tartjuk a semleges és az el nem kötelezett országok által beterjesztett kompromisszumos záródokumentum-tervezetet. Komoróczki' István emlékeztetett arra, hogy Varsóban hazánk javaslatot tett a VSZ emberi jogi és humanitárius együttműködési különbizottságának létrehozására. Elképzeléseink szerint a különbizottság keretében tapasztalatokat cserélnénk az emberi jogok állásáról, a humanitárius együttműködésről. A bizottság feladata lenne ajánlások kidolgozása emberi jogi és humanitárius bonájáért, nem pedig egy olyan fizetési ígéretet, amely papír létére is nehezen akar fölröppenni, odébb vitorlázni egy vagy két házzal. Oda, ahol a téesznek éppen tartozásai vannak, és nem is saját hibájából, hanem azért, mert a mezőgazdasági termelés velejárója, hogy pár hónappal korábban, sokszor hitellel, a biológiai évet megalapozó eszközöket, gépeket és anyagokat vesz át és azokat maga is „befekteti”. Amúgy is talán túlságosan sok mindent fektet be ma az agrártermelő. Partnerei általában nagyságrendekkel nagyobb vállalatok - sokszor monopolhelyzetben -, és ezek egy része olyan ipari üzem, amely nem túlságosan jeleskedik saját termékeivel. A beszállító té- eszüzemág emiatt csakis akkor juthat terméke ellenértékéhez, ha az ipar készáruja végre kikerül a raktárból és a gyártónak magának is sikerül pénzre szert tennie. Addig viszont a termelőszövetkezet mintegy finanszírozza a nagy partnert és a gazdasági együttműködés sírva-neve- téséből ilyenkor számára többnyire az előbbi jut ki. Megtehetné a gazda azt is, hogy termékével máshova fordul, másutt keres vevőt, és így próbál meg a váltó helyett forinthoz jutni. Ám ezt sem teheti meg, mivel a fölvásárlók, a feldolgozók többsége monopolhelyzetben van és ráadásul őket is fizetési gondok szorítják; így hát kérdésekben a VSZ felső szervei számára. E javaslatok érdemi vizsgálatával a PTT a külügyminiszteri bizottságot bízta meg, amelynek következő ülése ősszel Budapesten lesz. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva Komoróczki István szólt arról, hogy hazánk a leszerelési folyamatban részt kíván venni; mi - az európai biztonság - és bizalomerősítő intézkedések keretében - arra számítunk, hogy a VSZ és a NATO országai párhuzamosan kezdik meg a fegyverzetcsökkentést. Ezt hangsúlyozta Grósz Károly miniszterelnök is amerikai útján, amikor cáfolta, hogy Magyarországon egyoldalú leszerelésre kerülne sor. Az egyik tudósító arról érdeklődött, hogy a VSZ csúcsértekezletén voltak-e véleménykülönbségek, illetve a gorba- csovi új gondolkodás, az abból fakadó leszerelési javaslatok valóban kisebbségben maradtak-e, miként azt nyugati hírforrások írják. A szóvivő az állításokat cáfolva rámutatott: a gorbacsovi javaslatokat a VSZ PTT ülésének részvevői általános támogatásukról biztosították. Az egyik tudósító arról tudakozódott, hogy Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke milyen jellegű látogatáson tartózkodik Izraelben? Utalt nyugati távirati irodák jelentésére, amelyek szerint Szabó István kijelentette: hazánk hibát követettel, komoly gazdasági nehézségeket okozott magának, amikor megszakította az Izraellel fennálló diplomáciai kapcsolatokat. A szóvivő elmondta, hogy Szabó István termelőszövetkezeti elnökként, a gazdasági együttműködés elősegítésének óhajával látogatott Izraelbe. Emlékeztetett arra, hogy a VSZ országainak többsége 1967-ben, a hatnapos háborút követően egyeztetett módon döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról, Illetve határozott arról, hogy nem újítja meg azokat mindaddig, amíg a békés rendezésre nem kerül sor. Komoróczki István leszögezte: utólag nem lenne célszerű egy akkori közös politikai döntést felülbírálni. Más kérdés, hogy miként lehet megteremteni a békés rendezés feltételeit, illetve a kétoldalú kapcsolatokban biztosítani az emberek között érintkezést. A szóvivő rámutatott arra, hogy e folyamatba illeszkedett hazánk és Izrael megállapodása érdekképviseleti hivatal felállításáról. Több újságíró érintette a magyar-román viszony alakulását azt firtatva: lát-e a magyar vezetés lehetőséget arra, hogy a Varsói Szerződésen belül rendeződjék a kapcsolat. A szóvivő emlékeztetett: többször hangsúlyoztuk, hogy kétoldalú párbeszédekkel próbálunk megoldást találni, úgy véljük, hogy a VSZ erre nem alkalmas fórum. Hazánk nem kíván külső közvetítő félhez fordulni a problémák rendezése érdekében. az agrártermelő értékesítési pályái csakis egyfelé fordulhatnak. (Például a kalászos gabona vagy éppen a növényolajipari termékek esetében.) Mivel mozgástere igen korlátozott, kénytelen elfogadni a váltót, és ezzel - legalábbis részben - újabb terhet vállal föl: akarva akaratlanul finanszírozza a gabona további útját, egészen az értékesítésig, tehát az utolsó szakaszig. Sokak szerint a mezőgazdászt azért is szorítják, mert a vagyonmérleg alapján feltételezhető, hogy az ágazat alapjában véve nem is áll olyan rosszul. Hivatalból ez ugyan nem hangzik el, és ennélfogva nem is igen illő beszélni róla, ám az újabb pénzügyi akciókból valamiképpen erre lehet következtetni. A helyzet igazából az, hogy a gazdaságok csupán 10-20 százaléka rendelkezik anyagi tartalékokkal, olykor nem is kicsinyekkel. De az is, hogy legalább egy- harmaduk egyik napról a másikra él, ami szintén nem titkolt fejleménye mezőgazdaságunk aránytalan növekedésének. Ám azt is tudják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál, hogy a termelői vagyon az év végéig mérlegben nagyon is kézzelfoghatatlanul értékelődik föl, mivel az elmozdíthatókon kívül az ott lévő javakat, állóeszközöket eladni nemigen lehet, legfejebb elkótyavetyélni. Valós értékük tehát nem olyan, hogy azzal egy újabb pénzügyi hullámvölgyet át lehetne hidalni. Jászonyi Ferenc
