Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

4 NÉPÚJSÁG 1988. július 21. TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA Két keréken A kerékpár a legolcsóbb közlekedési eszköz, a világon legtöbb van belőle, használata abszolút mértékben környe­zetkímélő, sőt használója számára még egészséges is. Előnye az is, hogy nem kell hozzá drága pénzen vásárolt üzem­anyag... A kerékpár története a messzi múltba vezet vissza. 1815-ben K. Drais badeni fürdőmester találta fel, ekkor drasinának nevezték. Volt váza, kés két kereke, és a vázon elhelyezett nyergen ülve lábbal lökték előre. Azóta számos változtatáson ment át. A lábpedált M. Fischer német mecha­nikus alkalmazta először 1850-ben. Lon­donban 1880-ban nagy első kereket használtak a sebesség fokozása érdeké­ben, ezt a lábpedál közvetlenül hajtotta, de ez a megoldás nem bizonyult megfe­lelőnek. A légtömlős kerékabroncsot 1886-ban Dunlop angol állatorvos találta fel. Mint ismeretes, a ke­rékpár fő része a vékony falú acélcsőből összehe- gesztett váz, a lábpedálo­kon keresztül láncáttétel­lel hajtott hátsó és szaba­don futó, kormányszarv­val elforgatható első ke­rék, nyereg, fék és se­gédberendezések. A hát­só kerékágy fékkel kom­binált szabadonfutós ki­vitelű, és háromféle fel­adatot teljesít. A pedálok hajtásánál a szabadonfu- tó zár, és a lánchajtás forgatja a hátsó kereket. A mozgásban lévő kerék­pár pedáljának hajtását megszüntetve, a szaba- donfutó old, és a kerék­pár tovább gurul. A pedá­lokat ellenkező irányba nyomva a fékszerkezet lép működésbe, melynek hatásossága a pedálra gyakorolt nyomóerővel arányos. Ezt a szerkeze­tet, amelyet 1903-ban Fichtel és Sachs schweinfurti cég „torpe­dó” néven hozott forga­lomba, kontraféknek ne­vezik. Készülnek több áttétellel felszerelt hátsó kerékágyak is, melyek a hegyes vi­dékeken teszik könnyebbé a kerékpáro­zást. A kerékpár utazósebessége nor­mális útviszonyok között óránként 15-20 kilométer, súlya pedig 8-I8 kilogramm. A legelterjedtebb kerékpártípus főleg sík terepre való, váltó nélküli jármű, amelyik vi­szonylag nehéz, olcsón előállítható vázzal, rossz utakra tervezett széles, kisnyomású gumikkal, sárvédövel és kontrafékkel van ellátva. Tulajdonképpen strapakerékpár­nak is nevezhetnénk, sok helyen még ma is ez a falusi emberek „teherhordó szamara”. Készülnek ezenkívül természetesen úgynevezett zsebbiciklik, családi kerék­párok is, amelyek összecsukhatók, kis helyen, például gépkocsik csomagtartó­jában is könnyen elférnek. Más igénye­ket elégítenek ki a túra-, a sport- illetve a terepjáró kerékpárok. Essenben (NSZK) készült ez az üvegszálvázas, szél­védővel és tetővel ellátott, 8 kilogramm súlyú kerék­pár, amellyel esőben is lehet pedálozni. De mi törté­nik erős oldalszélben? Vizsga a próbapályán „Vizsgázó” teherautók a próbapálya 60 százalékos emelkedő, és 70 százalékos lejtsza kaszán A konstruktőröknek viszonylag rövid időn belül kell a gépjárművet olyan igénybevételnek kitenniük, amelyekkel egyébként - normális használatban - csak hosszabb idő, esetleg évek során kerülnének szembe. Az autók viszonylag rövid időn belüli túlterhelésének megter­vezését és kivitelezési programját nyu­godtan tekinthetjük alkalmazott tudo­mánynak. A legkülönbözőbb próbapa­dok és fárasztógépek mellett a túlzott igénybevételű, pontosan megtervezett menetkísérletek mindig is lényeges ré­szei lesznek a fejlesztési, konstrukciós munkának. A menetkisérletek színhelye a próba­pálya. A próbapályákon minden előfor­dul, ami a közúti közlekedésben. Van raj­ta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, kü­lönösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör - egyszóval min­den, amivel a gépjármű pályafutása so­rán találkozhat. Az autó tulajdonosa - amennyire csak lehetséges -, természe­tesen igyekszik elkerülni az útjába kerülő gödröt, felfagyást. A próbapályán viszont a „berepülő pi­lóta” szándékosan keresi ezeket (előírás szerint!), hiszen a kísérleteknek éppen arra kell választ adniuk: mi történik, ha az autó mégis találkozik egy gödörrel? Megsérül-e a futómű? Lever-e az autó al­ja, tönkremegy-e valamelyik szerkezeti Az ékszerteknős még azoknak az em­bereknek is megnyeri a tetszését, akik egyébként irtóznak a hüllőktől, kétél- tűektől, kígyóktól, békáktól. Hiszen nem­csak nevükben, hanem testük, páncéljuk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös éksze­rek. (Egykor készítettek is brosst a fiatal, kistermetű példányok páncéljából.) Szá­mos fajuk él Észak-Amerika déli részén és Délkelet-Ázsiában a lassú folyóvizek­ben és a tavakban. Észak-Amerikából származik az a vörös fülű ékszerteknős, amelynek egyes példányait a díszállat­kereskedésekben nálunk is megvásárol­hatjuk. A vörös fülű elnevezést bizonyára arról a vörös sávról kapta, amely szemé­től a tarkójáig húzódik, mert a teknősök­nek nincsen fülük, pontosabban szarule­mez fedi külső hallójáratukat, s így kívül­ről semmi sem árulja el az egyébként elem, kilyukad-e az olajteknő? A kísérle­tek tervezőinek olyasmikre is gondolniuk kell, olyan különleges helyzeteket is fi­gyelembe kell venniük, amilyeneket az autó későbbi gazdája esetleg még elkép­zelni sem tud. A próbapályák leglátványosabb része a gyorsasági kör, amelyen a nagy sebes­ségű tartampróbákat végzik. Fontos ré­sze minden próbapályának a rossz út vagy az elhasznált út. Ezeken az utakon a gyári „pilóták” kü­jól fejlett hallószervüket. Fejlettsége elle­nére azonban mégsem elsősorban a hal­lószervükre, hanem inkább a látásukra és az igen érzékeny szaglásukra támasz­kodnak táplálékkeresés közben vagy az ellenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív- vagy ovális ala­kú, kifejletten 18-20 cm hosszú és 12-14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szimmetriku­san elhelyezkedő szabálytalan foltok dí­szítik, s hasonló foltok szegélyezik a hát­páncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes - fején és lábain világos­zöld csíkok futnak végig. Csak ivarérett­ségük után különböztethetők meg a hí­mek és a nőstények egymástól: a hím haspáncélja homorúbb, farka hosszabb és izmosabb a nőstényénél. lönböző sebességekkel sok ezer kilomé­tert tesznek meg, miközben a vizsgáló­személyzet, a meghatározott teljesítmény elérése után, gondosan ellenőrzi az autó minden részét, különös tekintettel a futó­műre. A hegyi utakat utánzó pályarészeken versenyvezetői tudással kell rendelkez­niük a vizsgáló autóvezetőknek ahhoz, hogy a szerpentineken, meredek emel­kedőkön és lejtőkön az előírt nagy se­bességgel vigyék végig az autókat. A kitűnő úszó hírében álló ékszer- teknős lábujjai között úszóhártyák feszülnek % Gyorsan úszó ragadozó A születésszabályozás korszerű módszerei Kutatások és eredmények a szülészetben A világ túlnépesedésének problémája évtizedek óta foglalkoztatja a tudóso­kat, a klinikai szakembereket. Ezért is alakult nemzetközi kutatócsoport a hatva­nas években Svédországban, a Nobel-díjas Sune Bergström professzor irányí­tásával, az Egészségügyi Világszervezet támogatásával. E kutatócsoport tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Női Klinikájának szá­mos orvosa is. Köztük Herczeg János egyetemi docens, aki a témakörben - sa­ját kutatásai alapján - Bangkokban, Pekingben, Indonéziában, Dél-Koreában tartott előadásokat azokon a nemzetközi kongresszusokon, amelyek a napiren­den lévő kérdést sokoldalúan elemzik. Herczeg János 1966-ban került a sze­gedi nőgyógyászati klinikárar és 1972 óta foglalkozik prosztaglandinok kutatá­sával. Tanulmányútjai során járt a Szovjet­unióban, másfél évet töltött az Egyesült Államokban, ahol a Washington Egyete­men folytatott tanulmányokat és Bergst- röm professzor meghívására Stock­holmban, a Karolinska Egyetemen gyűj­tött anyagot doktori értekezéséhez. Tu­dományos közleményeinek száma 100 körül van. Herczeg János legutóbb Indonéziá­ban járt. Itt a lakosság lélekszáma 1980- ban 148 millió volt, de 2000-re az előze­tes becslések szerint 233 millióra nő. Ezért igen nagy súlyt fektetnek a nemzeti családtervezési program megvalósításá­ra. A születésszabályozás módszerei kö­zül a terhességmegszakítás törvényileg tiltva van. Adott viszont a lehetőség az abnormális, a sikertelen terhességek megszakítására. Ezért is kiséri nagy ér­deklődés a prosztaglandinok kutatásá­nak eredményeit, azok alkalmazásának lehetőségét.- Kérem ismertesse a prosztaglandi­nok kutatásával kapcsolatos észrevéte­leit. A prosztaglandinok klinikai vizsgálatá­ba hazánk is bekapcsolódott, és tapasz­talatainkra, kutatási eredményeinkre föl­figyeltek a világ számos országában. Ezen anyagokkal a terhes méh a terhes­ség bármely időszakában összehúzó­dásra serkenthető és a folyamat vég­eredménye, hogy a terhesség megsza­kad. Bizonyos prosztaglandinoknak, így az E2-nek és származékainak még azt a jó hatását is tapasztaltuk, hogy a méh­nyakat megpuhitják, „kinyitják”, és így el­kerülhető a művi terhességmegszakítá­sok egyik legrosszab szövődménye, a méhnyak mikroszkópikus sérülése, amely a későbbi terhesség megrövidülé­séhez, korászüléshez vezet.- Mi indokolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet igen jelentős szellemi és anyagi erőket koncentrált a terhesség­megszakításokkal kapcsolatos kérdések vizsgálatára? Van-e a kutatásoknak ha­zai jelentősége?- Magyarországon a koraszülés to­vábbra is a szülészet egyik legnagyobb problémája. Korábbi vizsgálatok azt mu­tatták, hogy a magzatok átlagos születési súlya csökkent. (Hazánkban többek kö­zött Czeizel és Kiinger doktor végeztek ilyen vizsgálatokat.) Az igen magas kora- szülésarányért pedig a korábban gyak­ran végzett eszközös méhnyaktágítással járó terhességmegszakitás tehető fele­lőssé, miután az ily módon kivitelezett méhnyaktágítás ugyan hatásos, de a méhnyakban láthatatlan repedések ke­letkeznek, emiatt a következő terhesség vetéléssel, vagy gyakorta koraszüléssel végződik.- Mi a megoldás kulcsa?- A szülészet két legnagyobb központi kérdése a méhtevékenység szabályozá­sa, illetve a méhnyak ellenállásának le­győzése. (Bibliai hasonlattal élve a nők nagy árat fizetnek azért a bizonyos almáért: az em­beri szülés napjainkban is sokszor kiszá­míthatatlan, nehezen befolyásolható, esetenként szövődményekkel is jár.) Mindezért a „makacs” méhnyak a felelős, amely a zár szerepét tölti be a terhesség alatt. Amennyire problémát jelent a méh­nyak a vajúdás nehéz óráiban, annyira vagy még inkább problémaként tornyo­sul elénk a terhesség kezdetén, amikor fiatal lány nem kívánt, nem tervezett ter­hességével terhességmegszakitást kér. A méhnyak ilyenkor ujjnyi vastag, ke­mény, szorosan zárt, ezt kell kitágítanunk ahhoz, hogy a sokszor „pingponglabdá- nyi” petezsákot vákuumaspirációs mód­szerrel eltávolítsuk a méhűrből. Ez a módszer kevésbé veszélyes, mint a ko­rábban alkalmazott eljárás, amikor nem szívócsővel, hanem egyéb mechanikus eszközökkel távolítottuk el a petezsákot a méhűrből.- Szeretnénk néhány szót hallani a szegedi klinika kíméletesterhességmeg- szakltási programjáról.- Az EVSZ-szel közösen 1975 óta vizs­gáljuk a kíméletes terhességmegszakí­tás különböző módozatait. Ebbe a mun­kába sikeresen bekapcsolódott a hazai gyógyszeripar is, mégpedig prosztag- landin tablettáival. A legnagyobb sikere­ket mégis részben hagyományos, tenge­ri moszatból előállított méhnyaktágító eszközökkel és újonnan felfedezett bio­polimerek alkalmazásával, valamint új prosztaglandinszármazékok bevezeté­sével értük el.- Hogyan lehet ilyen anyagokkal a méhnyakat kíméletesen tágítani?- Például úgy, hogy ha ilyen fiatal leány nálunk jelentkezik, akkor este egy lami­nárisként ismert méhnyaktágító pálcikát helyezünk a méhnyakba éjszakára. Ez tengeri moszatból származik, az északi hideg tengerekben gyűjtik be, és ma már megoldott a sterilizálása. Vizet szív ma­gába, reggelre megduzzad, és amikor a műtéthez készülünk, a méhnyak már szép fokozatosan kinyílt, általában 8 mil­liméter tágasságú, így többnyire nincs szükség további erőszakos tágításra, a vákuumszívás azonnal elvégezhető. Megjegyzem, hogy ezek a kis pálcikák nem olcsók, egy doboz (12 darab) kb 50 USA-dollárba kerül. Az EVSZ-től kaptuk ezeket ajándékba, és megkülönböztetés nélkül mindenkinél alkalmazzuk, ha szükséges.- Vannak más lehetőségek is?- Igen, hogyne. Előállították ezen ősi pálcikák modern változatait is, amelyek, mint például a Dilapan vagy Lamicel már 4 óra alatt 10 milliméterre duzzadnak, így gyorsabban, de még mindig kíméletesen tágítanak. Ezek is vizet szívnak magukba a méhnyak szövetéből és úgy látszik, ez a szöveti vízelvonás még fontosabb a tágí­tó hatás kifejtésében, mint maga a me­chanikai duzzadás. Észrevettük ugyanis, hogy az elért méhnyaktágasság sokszor nagyobb, mint amekkorára a pálcika megduzzad. Tehát a méhnyak képes ér­zékelni, hogy „benne van valami”, igyek­szik attól eltávolodni.-Mindez azt jelenti, hogy a szegedi kli­nikán a szerencsétlen, „megesett” lá­nyok fokozott gondoskodásban része­sülnek, és kíméletes módszerekkel vég­zik a terhességmegszakítást?- Igen, azt jelenti. Még arról is tájékoz­tatjuk a pácienseket, hogy lehetőleg tar­tózkodjanak a Postinor szedésétől, mert az az érzésünk, hogy ennek szedését kö­vetően halmozottan fordulnak elő nem kívánt terhességek.- A jövőben mit terveznek még a meg­előzés terén?- Tovább folytatjuk a kíméletes terhes­ségmegszakitást, azaz a méhnyak elötá- gítását követő terhességmegszakítások rutinszerű, minden nap történő alkalma­zását. Eközben tanulmányozzuk a méh­nyak működését is, hogy a szülészek si­keresen vehessék fel a harcot a bibliai döntés ellen: „Fájdalommal szülöd meg gyermekedet”. Azaz szeretnénk elérni, hogy az ezred­forduló körül, a méhnyak éppen olyan hatásosan befolyásolható legyen gyógy­szerekkel, mint amilyen sikeresen tudjuk ma kezelni a méhtevékenység, a szülőte­vékenység, azaz a motorikus aktivitás za­varait. így a most születő lányok remélhe­tik, hogy számukra a szülés 20-25 év múlva biztonságosabb, sikeresebb és jól kormányozható, gyorsabb és fájdalom- mentesebb lesz. Nekünk az a meggyőző­désünk, hogyy mindenféle orvosi kuta­tásnak csak akkor van értelme, ha az se­gít az élet „minőségének” javításában. POLNER ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents