Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

1988. július 15. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 168. szám ÁRA: 1,80 Ft Család - otthon - szabadidő (4-5. oldal) Judik István kiemelte, hogy ez a vita tartalmában és szellemében megfelel az országos értekezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány részletének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fejlesztéssel foglalkozó rész bővítését. A vitában többen szóltak a mai gazda­sági helyzet néhány vonásáról. Orbán István kedvezőnek tartotta, hogy bővül­tek a gazdaság működésének keretei, s kedvezőtlennek ítélte, hogy terjed - sza­vai szerint - „a tengődő magyar vállala­tok köre”. Boros László bírálta a szabá­lyozók gyakori változtatását, a bürokra_- tizmus megnyilvánulásait, a döntések és a tettek halogatását. A Központi Bizottság elé terjesztett vál­tozatok közül Boros László az „A” variá­ciót támogatta, hozzátéve, hogy megfele­lő garanciákat kell teremteni a visszaren­deződés megakadályozására, a társa­dalmi feszültségek humánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai információk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen kiállni. Romány Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a szüksé­gesnek ítélt fordulat értelmezésénél te­gyék világossá, mitől akar elfordulni és milyen irányba kíván fordulni a gazda­ság, milyen célokat vállal továbbra is, és miben akar változtatni az eddigi gyakor­laton. Orbán István úgy vélte, hogy bár­mely változatot is csak az egyének és a vállalatok érdekeltségére építve lehet ki­dolgozni és megvalósítani. Csehák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó re­formjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségekhez, vala­mint az egyéb területeken zajló változá­sokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elkép­zeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő koncepcióvá fej­leszteni, szembenézve új, regionális problémákkal, demográfiai gondokkal, a munkanélküliség okozta feszültségekkel vagy a kábítószer-fogyasztás veszélyei­vel. Ezeket nem lehet régi módon és for­mákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társadalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősségvállalásra, több szakemberre, széles körű társadal­mi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mérten több pénzre van szükség. Aláhúzta, hogy a Központi Bizottság vitájában többször is szóba került „szo­ciális védőháló” kifeszítése nem lehet csak az állami szociálpolitika feladata, ez csak széles körű összefogással, társa­dalmi szolidaritással hozható létre. A hozzászólók rámutattak, hogy a gaz­dasági tervek megvalósításának legfőbb feltétele a lakosság bizalma az új progra­mok iránt. Ez pedig - miként Boros Lász­ló mondotta - a gyors és pontos tájékoz­tatás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igényli a beavatást, és kifo­gásolja, ha az elmarad. Judik István a la­kosság széles körű tájékoztatását a tár­sadalmi tűrőképesség növelése egyik feltételének nevezte. A Központi Bizottság a napirend vitája után meghallgatta Németh Miklós össze­foglalóját, majd egyhangú szavazással úgy foglalt állást, hogy nem tartja beve- zethetőnek az új nyugdíjrendszert 1989. január 1-jével. Határoztak az „A” illetve „B” variáció kérdésében. A Központi Bi­zottság támogatja, hogy az illetékes szer­vek elsősorban az „A” variációt dolgoz­zák ki, de szükségesnek tartja, hogy a „B” variációval összefüggő számítások­ról és elképzelésekről az ősz folyamán részletes tájékoztatást kapjon. A döntés három ellenszavazattal és egy tartózko­dással született. Egyhangúlag elfogadta a Központi Bi­zottság az előterjesztést, a kiegészítése­ket, az előadói beszédet és a kérdésekre, hozzászólásokra adott választ. Ezt követően Fejti györgy, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyüle­kezési és az egyesülési jog szabályozá­sának fő elveire kidolgozott javaslatot.- Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy képesek legyünk kimozdítani a tár­sadalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és közönyből. Mind több honfitársunk­nak saját, személyes tapasztalatai alap­ján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme és esélye a józan változtatási tö­rekvéseknek, a konzervativizmus, az ész- szerűtlenség elleni fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-állampol­gári jogokról - ezen belül a gyülekezési Fejti György ezután áttekintette, hogy milyen jogszabályok foglalkoznak a gyü­lekezési és az egyesülési joggal. Hang­súlyozta, hogy a mai állapot nem tartható fenn. Ahhoz fűződik érdekünk, hogy mid az állampolgárok, mind a hatóságok szá­mára tiszta, világos, egyértelmű, törvé­nyes keretek között definiált viszonyokat teremtsünk. Vagyis, hogy pontosan is­merjék jogaikat és kötelességeiket, vala­mint a jogok garanciáit, és a kötelesség­szegés, a jogsértés szankcióit. Az élet minden területén - így a gyülekezési és az egyesülési jog kédésében is - meg kell haladnunk a „se nem szabad, se nem tilos" állapotokat. Az ilyen helyzetek ugyanis szükségszerűen bizalmatlansá­got szülnek, és kiszámíthatatlanná tesz­nek folyamatokat, reakciókat.- A törvények megalkotását arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyüle­kezés és az egyesülés az állampolgárok­nak az alkotmányon alapuló, alanyi joga, amelynek gyakorlását azonban - a nem­zetközi deklarációkkal és eljárással összhangban - a törvény korlátozhatja, és egyesülési jogról - a szocializmus ke­retei között korábban kialakult felfogás­nak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. Az emberi jogok történeti fejlődése egy sor olyan egyetemes emberi értéket ho­zott létre, amely teljes összhangban van szocialista elveinkkel. Egy következete­sen humanisztikus társadalomnak pedig - mint amilyennek a szocialista társadal­mat tekintjük - minél szélesebb mérték­ben biztosítani kell az emberi-állampol­gári jogok maradéktalan érvényesülését. illetve feltételekhez kötheti. A szabályo­zásnak ez a filozófiája kétoldalú garan­ciát nyújt. Biztosítja egyfelől az állampol­gár számára, hogy a gyülekezés és az egyesülési jog bejelentéshez kötött for­máinál az illetékes hatóság csak a jog­szabályi keretek túllépése esetén élhet tiltással. Határozata ellen pedig az állampolgár bírósághoz fordulhat, ahol a hatóságnak kell bizonyítania elutasító határozata jog­szerűségét. De garanciát nyújt a társada­lom és az annak nevében eljáró hatóság számára is, amennyiben világossá teszi, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Nép­köztársaság alkotmányos rendjét; külpo­litikáját, nemzetközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségeit, az állam biztonsá­gát, a közbiztonságot, a közrendet, a köz- egészségügyet és a közerkölcsöt, illető­leg mások jogait és szabadságát. Az ál­lamigazgatási szervek ellenőrizhetik a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlá­sának törvényességét és a jogszabá- (Folytatás a 2. oldalon.) Fejti György előterjesztése Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai intéz- viszonyok szabályozásának korszerűsítése ményrendszer átalakításának egyik kulcs- az állampolgári aktivitás és kezdeményezés kérdése az állam és az állampolgárok közötti széles körű kibontakoztatása érdekében. A gyülekezési és egyesülési jog időszerű kérdései A kis üzlet is üzlet „Ha kell, karkötőt is Villámgyors szerkezetváltás a Bovas Kisszövetkezetben Ifi Ha a Bonyhádi Vasipari Szövetke­zetről esett szó, évek óta szinte min­denkinek az üzemanyagkannákhoz használatos kiöntő jutott eszébe. A jól bevált termék modernizált válto­zata ma is az üzem fő profiljához tar­tozik, de emellett számos egészen új cikket is előállítanak. A szerkezetváltást azonban jelen­tős átszervezés is megelőzte. Ez év januárjától a közösség Bovas néven kisszövetkezetként tevékenykedik, s áprilistól dolgozói közül harmincán tagok, a többiek alkalmazottak. Po- gonyi Pál, elnök szerint az első félév a vártnál is jobb eredményt hozott, az emberek elérték, sőt, túl is lépték azt a jövedelmet, amennyihez a korábbi szakcsoportos rendszerben jutottak. Természetesen több, mint nyolc órát dolgoznak ezért naponta, de munkaidejüket önállóan oszthatják be, s a spontán szerveződött kisebb csoportok - érdekeiknek megfele­lően - ügyelnek is arra, hogy min­denki egyformán vegye ki a részét a közös munkából. Ami az új terméke­ket illeti, ezek felkutatásában, kidol­gozásában nagy szerepe van az új műszaki vezetőnek Sparas Gábor­nak és a magával hozott kereskedel­mi osztályvezetőnek Polák Tibornak, akik a mezőgazdaságban is járato­sak, s eddig kiaknázatlan területeket tártak fel a bonyhádiak előtt. A szö­vetkezetben ma már gyártanak IFA pótkocsi platókat és oldalfalakat, s a magyar MBP-pótkocsikhoz Dél-Ma- gyarországon nemigen kapható al­katrészeket is. Igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, azt vallják, nem kell feltétlenül látványos, nagy volumenű export, azt kell gyártani, amit a vásárló igényel. Hiszen a kis üzlet is üzlet! Ennek egyik remek pél­dája az a, bolgár gyártmányú targon­cához szükséges kerékfelni, amely­ből először négyszáz darabot ren­delt egy mohácsi autójavító vállalat, aztán másfél milliós üzlet lett a dolog­ból. Most más méretű felniket is aján­lanak a mohácsiaknak, akik kutatják a piacot, s ha találnak vevőt, az Bonyhádnak is hasznot hoz majd. Az idén először gyártott, kis kertitrakto­rokhoz kapcsolható utánfutókból eddig negyvenet adtak el, a második félévre viszont már 180-ra kaptak megrendelést. A hazai kereskede­lemben hiánycikk a csavar, hát ki­dolgozták hozzá a technológiát, s hamarosan hozzáfognak a nagyobb méretű, s a boltokban nem található különféle csavarok gyártásához is. Kapálógépkésekből több százezret készítettek már, s láttunk a készáru­raktárban body building súlyzókész­letet is. A Veszprémi Bányaipari Vállalat­nak elhasználódott telefondrótokból betanított munkával nők és szünidős diákok bányatelefonok elemeit sze­relik össze, s egy prospektusban már megnézhettük azokat a variál­ható, könnyű kárpitos bútorokat, amelyekhez a fémvázat a bonyhádi kisszövetkezetben állítják majd elő.- Ha kell, karkötőt is gyártunk - mondja az elnök -, s ehhez rugalmas, gyors műszaki fejlesztő gárdát alakí­tunk ki. Szükség szerint felveszünk még jól képzett szerkesztőket, rajzoló­kat. Biztosan jönnek majd. A dolgozók fizetése lesz a reklám. CS. I. Fotó: G. K. László Attila egy MBP-platót hegeszt A háztáji gazdaságokban használható utánfutók egyre keresettebbek Befejezte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Csütörtök délelőtt folytatódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fej­lesztési változatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents