Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

1988. július 13. NÉPÚJSÁG 5 A népfrontbizottságok érdekfeftáró tevékenysége Több alkalommal szerepelt már a népfront érdekvédelmi tevékenysége a különböző népfrontfórumok napirendjén. A testületek rendszeresen értékelik a népfrontbizottságok érdekfeltáró, egyeztető és érdekképviseleti munkáját is. Ez utóbbiról kérdezte Dobos Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Taná­csa tagját, a Titkársági Iroda vezetőjét Sánta Anikó, az MTI munkatársa.- E funkciók hosszú évek alatt kristá­lyosodtak ki a különböző területeken. Legis­mertebb közülük talán a környezetvédelem és a fogyasztói érdekvédelem. Az érdekfeltárás rendszere más-más módon alakult ki. A kör­nyezetvédelemben például úgy, hogy előbb a különböző körök, csoportosulások jöttek létre - amelyek jogi értelemben nem szerveződtek egyesületté -, s ezek hívták életre nemrégiben a Magyar Környezetvédelmi Egyesületet. A másik területen éppen fordítva történt, először a Fogyasztók Országos Tanácsát hozták létre, s utána épültek ki annak helyi szervei.- A népfront tevékenységét a napi munká­ban az minősíti, milyen az érdekfeltárás folya­mata. A népfront hosszú időn át „társalkodója" volt a politikának, de mára egyre inkább „társ alkotójává” kell válnia. A tömörülés akkor tölt­heti be hivatását, működése csakis akkor le­het hiteles, ha a bizottságok személyi össze­tétele tükrözi az adott település érdekviszo­nyait, ha a munkában az ottani vállalatok, in­tézmények, a párt, a KISZ, a szakszervezetek rátermett képviselői vesznek rész. A mozga­lomra a horinzontális irányítás a jellemző, a helyi szervek nem központi utasítás alapján tevékenykednek, önállóak. A párt a népfront­bizottságokba delegált kommunisták révén érvényesíti politikáját. Egy jól működő politikai szisztémában a párt végrehajtó bizottságában- de más testületekben is - szükségszerűen helyet foglal a népfront képviselője.- Mivel a testületek a külünböző szak­mai kérdésekben laikusok, munkájukat szak- bizottságok segítik. Ilyen - többek között - a közjogi bizottság, amelyben elméleti és gya­korlati szakemberek, bírák, ügyvédek, ügyé­szek, tanárok, vállalati jogászok alakítják ki a közös álláspontot.- Az érdekintegrálás fontos szintere a tár­sadalmi viták intézménye. Jelenleg készítik elő például - az MSZMP KB és a kormány fel­kérésére - az országos vitát a választójogi tör­vény tervezett módosításáról. Ezenkívül ter­mészetesen egyre több helyen bevett gya­korlat a megyei, helyi szintű viták szervezése is, általában a készülő tanácsrendeletek kap­csán. Ám nemcsak ez az egyetlen lehetőség a lakosság véleményének megismerésére. Ma­napság mind nagyobb jelentőségűek a falu­gyűlések és a városkörzeti tanácskozások, mivel a közvetlen demokráciának viszonylag kevés fóruma van. Lényeges, hogy ezek nyil­vánosságot kapjanak. - A népfront támogatja az egymás után megalakuló egyesületeket, s az állampolgárok szerveződésének ezt a for­máját nem tekinti konkurenciának. E mozga­lom, de semmilyen politikai intézmény sem tö­rekedhet arra, hogy egy adott terület egyedüli gazdája legyen. Ezért szövetségesnek tekinti azokat az egyesületeket is, amelyek nem a népfront felügyelete alkatt fejtik ki tevékeny­ségüket.- Egyébként rövidesen megalakul egy munkabizottság, amely áttekinti a népfront­mozgalom elmúlt évekbeni tevékenységének tapasztalatait, az önállóságból és a politikai reformból következő feladatait - mondta vé­gezetül Dobos László Új fehérjevizsgálati módszer- A baromfihús fehérjetartalmának gyors meghatározására fejlesztettek ki módszert a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kutatói. A korábbinál 8-IO-szer rövidebb idő - akár fél óra alatt - elvé­gezhető a minősítés. A mintából kémiai eljárással úgynevezett törzsoldatot ké­szítenek, és ebből mutatják ki a fehérjét felépítő aromás aminósavak mennyisé­gét. Az eljárás nemcsak gyorsabb, ha­nem pontosabb is a hagyományosnál. Nagy előnye ennek, hogy az alapanya­gok vizsgálatán kívül az úgynevezett töl­telékáruk és más húskészítmények gyár­tásközi ellenőrzése és zsírtartalmuk ki­mutatására alkalmas. így lehetővé válik ilyen termékeknél is a fehérje mennyisé­gének folyamatos nyomon követése. Ja­vul a gyártás gazdaságossága is, mivel az értékes fehérjéből csak a szükséges mennyiséget használják fel. A módszer alkalmazására elsőként az egyetem szegedi főiskolai kara rendez­kedett be. A vizsgálatokhoz alkalmas mikroszkóp hazai gyártású, a Magyar Optikai Művekben készül. » Az új vizsgálati eljárás iránt több hazai cég érdeklődött, így például a Kiskunfél­egyházi Húsipari Vállat a hústermékek minősítését kívánja vele javítani, a Zala­egerszegi Állami Gazdaság a takarmá­nyok fehérjetartalmának kimutatására hasznosítja majd. A Szabadegyházi Szeszipart Vállalat a kukoricacsíra olaj- tartalmának vizsgálatára készül az eljá­rás hasznosításával; a kutatók ugyanis tovább tökéletesítették eljárásukat, amely már a növényi termékek olajtartal­mának meghatározására is alkalmas. Eltűntek az olcsó árucikkek A lakosságot az 1988. évi árszínvonal növekedése és a reálbér csökkenése érzé­kenyen érintette. Közérzetünket nagymértékben befolyásolja, hogy egyes olcsó árucikkek eltűntek az üzletekből és helyettük magasabb áron „új” áru jelent meg, - állapította meg a Fogyasztók Tolna Megyei Tanácsa az idei első félév áruellátásá­nak tapasztalatait elemezve. Valóban, az utóbbi időben valamelyest változtatott formában, de jóformán ugyanazt az árut vehetjük meg új cikként. így a gyártók megkerülik az áremelés té­nyét, mivel - álláspontjuk szerint - az új áron forgalomba hozott élelmiszer vagy egyéb áru fogyasztói ára nem hasonlítható össze a régivel. Többek között ez az oka annak, hogy a tervezett árszínvonal-növekedés betart­hatóságát a lakosság kétkedéssel fogadja, mivel gyakorlatilag semmi jele nincs an­nak, hogy az árak stabillá váljanak vagy netán lefelé is változzanak. Mind jobban ér­zékelhető, hogy egyes esetekben nagymértékű, kétszámjegyes áremelés történik és egyre jobban hozzászoktatnak bennünket a fogyasztási cikkek kisebb mértékű, de folyamatos, havonkénti áremeléséhez. A vásárlók bizalmatlanságát fokozza, hogy az árak egyértelmű feltüntetése nem mindenhol valósult meg. Előfordul, hogy egyáltalán nincs árjelölés vagy több ár is szerepel az árukon. A koronát minderre az tesz fel, amikor a pénztárosok a vevők előtt kérdezgetik egymástól a cikkek árait. Nem ritka, hogy egyszerre há­rom pénztáros is részt vesz az „ármegállapításban”. Mindezen felsorolt visszásságok felszámolására a Fogyasztók Tolna megyei Ta- csa javasolta, hogy az illetékesek közérthető szövegezésben adják ki minden eset­ben a lakosságot érintő kérdésben állásfoglalásukat, utasításukat. Az ármegállapí­tás súlypontjába a termék használati, élvezeti értéke kerüljön és kisebb mértékben élhessenek az előállítók a termékváltást elodázó, burkolt áremeléssel. Végezzen az Árhivatal szélesebb körű, a lakosság minden rétegét érintő felmérést, hogy a való­ságos áremelkedés tényét megállapíthassa, ugyanakkor az árellenőrzési tevékeny­séget hathatósan és fokozatosan erősítse meg. Javasolta azt is az FMT a Kereske­delmi Felügyelőségnek, hogy fokozottabban ellenőrizze az egyértelmű árfeltünte­tést annak érdekében, hogy a fogyasztó ne érezze magát becsapva a vásárlás után. Lehetne néhány lappal több? Eljött az információs társadalom ideje - tartja a már közhelyszerűnek ható mondás, ennek jeleit lassan szűkebb hazánkban is érzékelhetjük. Ha csak a műholdas televíziózást vagy a megnöve­kedett újságolvasási kedvet említem, ak­kor is belátható ennek igaza. Összeha­sonlítva a múlt század végéről származó adatokat a jelenlegiekkel, azonnal kitű­nik, hogy elődeink egy dologban előbbre jártak nálunk: az idegen nyelvű sajtó kedveltebb volt akkoriban, mint manap­ság... A mostani napi- vagy hetilapok pél­dányszámát tekintve természetesen nagyságrendekkel nagyobb értékeket láthatunk, de az igazság kedvéért érde­mes lenne kutatást folytatni arról, hogy a múlt század végi magyar újságok színvo­nalukban mennyire közelítették meg az akkori európai vagy világszínvonalat. Sajnos, a mai kor embere sincs tisztában azzal, hogy a honi zsurnalisztika milyen minőséget képvisel nemzetközi össze­hasonlításban, hiszen nagyon kevesen - tisztelet a kivételnek! - kísérik figyelem­mel rendszeresen a határainkon kívül megjelenő mértékadó sajtótermékeket. Ennek bizonyítására néhány adat: Szek- szárdon havonta mindössze tízes nagy­ságrendben fogynak el az idegen nyelvű napilapok, amelyek ugyan nem egyfor­ma színvonalúak, de anyaországaikban neves orgánumoknak számítanak. Néhány lapnév közülük: Rude Pravo, Kurier, Izvesztyija, Times, Pravda, Berli­ner Zeitung, Morning Star, Komszo- molszkaja Pravda. Hazai napilapjaink közül - nem megle­pő módon - Szekszárdon a Tolna Me­gyei Népújságra fizetnek elő legtöbben, havonta több mint hétezren. Népszabad­ságra mintegy ezernégyszáz, Népszavá­ra háromszáznyolcvan, Népsportra majd hatszáz előfizető van a megyeszékhe­lyen. A hetilapok közül a Rádióújság és a Nők Lapja a legnépszerűbb, több mint két és fél ezren kapják minden héten, a többi lap előfizetéses példányszáma százas nagyságrendű, (pl. Képes Új­ság, Új Tükör, Magyarország), az Élet és Irodalom, valamint a Heti Világgazdaság előfizetőinek száma az utóbbi időben folytonos és rohamos emelkedést mutat. Nos a számokról ennyit, bízzunk ben­ne, hogy életszínvonalunk romlása nem befolyásolja negatívan a hazai informá­ciós társadalom kifejlődését. W. D. Egy óra alatt tíz mázsa kenyér kerül ki a nagy teljesítményű kemencé­ből Sütésre készen A hetedik napon visszajött egy idős néni azzal, hogy megsavanyodott a ke­nyér. Bár az ízletes termékre csak 72 óra szavatosság van, a fiatal pék moso­lyogva adott helyette frisset. Elkényeztették a madocsai embereket... Két pék is dolgozik a faluban és hírüket Pakson is emlegetik. Durkó Zsolt még nincs har­mincéves, áprilisban érkezett a községbe, és a tanács által felajánlott helyiség­ben rendezte be műhelyét. Igaz, így is 1,7 millió forintot költött gépekre, mondván, ha már belevág, a legkorszerűbb berendezésekkel dolgozzon, a leg­jobb minőséget produkálja. A méregdrága dagasztógép például másfél perc alatt bedagasztja azt a tésztamennyiséget, amivel a hagyományos húsz percig birkózik, és eközben nem romlik a sikértartalom sem. Kedden, pénteken, szom­baton 13 mázsát, szerdán, csütörtökön öt mázsa kenyeret süt, és aki kóstolta már a foszlós, puha kalácsát, könnyű kiflijét, nem csodálkozik, miért kanyarog mindig hosszú sor a paksi üzlete előtt. A napokban a németkéri tanács kereste meg, hogy oda is szállítson... A Békésről származó fiatalembernek nem az eredeti szakmája ez, hiszen asz­talosként kezdte, volt radiológus és fafaragó, végül ez a gyerekkorában a nagyanyjától látott és felnőtt fejjel kitanult mesterség tartotta fogva. Igaz, ha egy kicsit kevesebb lesz a tartozás, fellélegezhet, újrakezdi nagy szenvedélyét, a zöldfafaragást, aminek szépségét az adja, hogy munka közben alakul, veteme­dik, önálló életet él a nyers fa. Mint a dagasztott kenyér.-takács-kapfinger­A madocsai pék A jó kenyér laza bélzetű, foszlós... és nem fér bele a tartóba... Édesapja mesterségét folytatja...? Negyven fokban Paksra indul a szállítmány

Next

/
Thumbnails
Contents