Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

_ , , MA CSALÁD OTTHON 1988. július 1. PÉNTEK SZABADIDŐ XXXVIII. évfolyam, 156. szám (4-5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ' ' Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költ­ségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás hely­zetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költség- vetés tavalyi hiányának, a külkereskedel­mi mérleg, a nem rubel elszámolású fize­tési mérleg hiányának lény 'jes csök­kentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormány­zat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat, így például a költségvetési és hitel- kapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányitói egyetérte­nek a költségvetés újraelosztó szerepé­nek visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kor­mány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűt­lenül kiterjedt támogatások csökkenté­séről van szó. Ezt - összes konfliktusával együtt - magunkra vállaljuk, de az ebből adódó következményeket mindenkinek a maga munkaterületén el kell viselnie - hangsúlyozta. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspolitikánknak következmé­nyei vannak, ki kell mondani, hogy ekko­ra összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előte­remteni. így ha radikálisabb utat válasz­tunk, az eddig elképzelt, tervezett alacso­nyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. Villányi Miklós félhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a tá­mogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alap­vetően eltér például a KGST-partnereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazda­ságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kivül, hogy mi a szo­cialista importból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a tá­mogatások e szempontok figyelembevé­telével ítélhetők meg. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásá­nak megszüntetése, a szintek csökken­tése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszá­molási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gaz­dálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteség- rendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hi­telt, ne bocsásson ki kötvényeket. Meg- vizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunká­lására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágaza­tok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemterme­léssel nincsenek alátámasztva. Kijelen­tette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági ér­vekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok szá­mára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a mű­szaki fejlesztésre, korszerűsítésre a je­lenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellá­tás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudo­mányos, műszaki kutatásban, az okta­tásban, megőrizni vállaljuk az egészség­ügyben és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhaszná­lásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevé­tel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadá­sok. Egyetértett azzal is, hogy a fegyve­res testületek, a védelmi ágazatok kiadá­sai az új helyzethez igazodjanak, itt is ér­vényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúlt­ban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, la­kossági adományok is bővítenék. 1989- től a kormány lehetőleg az oktatás egé­szét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adórefQimmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket le­vonni például a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatásáról. Leg­alább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszte­ni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hi- , bákat, joghézagokat időközben kiigazít­ja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagyléptékű re­formintézkedések kidolgozása van napi­renden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a gazdasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló tör­vény tervezete; meg kívánják valósítani az egységes társadalombiztosítási járu­lékot; a közeljövőben tárgyalják meg ál­lami szervek, a költségvetési reform kon­cepciója lényegében kialakult; a tervezé­si reformmal az OrszágosTervhivatal irá­nyításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkála­tai folynak, döntés született abban a lé­nyeges kérdésben, hogy a központi költ­ségvetésről 1989. január 1 -jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Bejelentette azt is, hogy e sokrétű, szer­teágazó munka kormányzati koordinálá­sára külön bizottság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős-nagy­marosi vízi erőművel kapcsolatos képvi­selői felvetésekre is. Felolvasta azt a le­velet, amelyet Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter irt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagyjelentőségű beruházásról az év második felében - alapos előkészítés után - jelentést nyújtanak be az Ország- gyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően va­lamennyi érdeklődő képviselőinek meg­teremti a hélyszini tájékozódás lehetősé­gét. A kormány tehát nyitott e kérdés par­Berecz Frigyes bevezetőben emlékez­tette a képviselőket, hogy a kormány ta­valy elfogadott munkaprogramja a stabi­lizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen be­lül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány - ugyanúgy, mint a közvéle­mény - elégedetlen az ipar teljesítmé­nyével, amelynek alacsony átlagos szint­je nagy egyenlőtlenségeket takar ­lamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállítá­sát az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek ha­zai gazdasági következményei és a nem­zetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügyminiszter vála­szát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csong- rád m., 5. vk.): Kér-e külön szavazást az általa, a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványá­ról. A képviselők ezt - túlnyomó többség­gel - nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Ország- gyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyű­lés őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Ország- gyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársa­ság 1987. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazatta! és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari mi­niszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. hangsúlyozta. - Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények kü­lönbségei is igen nagyok. Az állami válla­latok mindössze 3 százaléka képes vi­lágszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tar­tani a versenyben, további 50 százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldo­gul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb- nagyobb mértékben támogatni kell. Ez (Folytatás a 2. oldalon.) Az iparszerkezet átalakítási feladatai Tíz nap múlva indul a búza aratása Jói vizsgáztak a gépek az őszi árpa betakarításánái A kurdi Üj Élet Tsz 27 hektáros kaszálójáról elszállítják a bálázott szalmát Aratásra várva eredményeké vártnál kedvezőbben ala­kulnak. Várhatóan - az üzemek jó felkészült­ségének köszönhetően - egy hét alatt le­zajlik az árpa betakarítása, s ezt a munkát a legtöbb üzemben gyakorlati gépszem­lének tartják, mert a nagyjavítás után elő­ször most vizsgáztak a gépek és felkészí­tőik - élesben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól, de az igazi nagy próbatétel - a búza ara­tása - majd csak ezután jön, a tervek sze­rint július tizediké után indulnak a kom­bájnok a jövő évi kenyér alapanyagának betakarítására. Az idei, az átlagosnál sokkal enyhébb tél kedvezett a kártevők elszaporodásá­nak, főként az amerikai szövőlepke sza­porodik a megszokottnál sokkal na­gyobb, már-már aggasztó mértékben.- wd - sm ­idei májusi időjárás szűkölködött csapa­dékban, különösen a hónap második fe­lében. Tolna megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben napjainkban az őszi árpa aratása jelenti a legnagyobb feladatot. Ez a munka a befejezéséhez közelediik, hi­szen a több mint kilencezer hektárból nyolcezer betakarítása már készen van. Még tizenkét üzemben tart az őszi árpa aratása, de már látható, hogy a termés­Sokak szerint legszebb arcát mutatja jelenleg a természet, hiszen az üdezöld növényzet látványával csak a tavaszi vi­rágba borult táj szépsége ér fel. Az üdeséghez, a pormentességhez a sok csapadék is segít, de a mezőgazdá­szok véleménye szerint talán már elég lenne a „jóból”, illetve csendes, áztató esőre lenne szükség - lehetőleg jég nél­kül. A vízre ugyanis szükségük van a nö­vényeknek, elsősorban azért, mert az Már virágzásban a napraforgó

Next

/
Thumbnails
Contents