Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
I 1988. június 10. Közhasznú tudnivalók Még egyszer a családi Az alábbiakban azokról az 1988. január 1 -jén bekövetkezett változásokról szólunk, melyek következtében olyan gyermekek után állapítható meg családi pótlék, jövedelempótlék, akik a korábbi szabályozás szerint arra nem voltak jo- ^ gosultak. Ezzel is segítséget kívánunk adni az érintettek számára az ellátások igényléséhez, a késedelmes igényérvényesítés miatti anyagi veszteségek megelőzéséhez. 1988. január 1 -tői megszűnt az a korlátozó rendelkezés, mely kimondja, hogy „ha a gyermek keresete, aki után a családi pótlék betegség, illetve testi vagy szellmi fogyatékosság elmén jár, három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell”. Jelen szabályozás szerint, ha a családi pótlékra jogosult beteg gyermek munkát tud vállalni, keresetére való tekintet nélkül megilleti a szülőt a havi 1700 forint összegű ellátás. Beteg gyermeket érinti az 1988. január 1 -tői biztosított új ellátási forma, a rokkantsági járadék is. Rokkantsági járadékra jogosult az, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, és nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg részére. Ezt az ellátást legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadék havi összege 2200 forint, tudni kell azonban azt, hogy ezzel az ellátással együtt családi pótlék már nem jár. Fontos tudnivaló még az is, hogy amíg az emelt összegű családi pótlék megállapításához elegendő a 67 százalékos munkaképességcsökkenés, a rokkantsági járadékra való jogosultsághoz teljes, azaz 100 százalékos munkaképtelenség a feltétel. A rokkantsági járadékot az igénylő, (maga a beteg) vagy a törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján igazgatóságunk nyugdíj osztálya állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A kérelem előterjesztéséhez nyomtatvány a nyugdíjosztályunkon szerezhető be. Ha a jogosult ügyei intézésére képtelen, a rokkantsági járadék igényléséhez feltétlenül szükséges gondnok kijelölése még akkor is, ha maga a szülő jár el az ügy intézésében. Ez esetben a szülőt jelölik ki gondnoknak. A gondnoki kijepótlékról lölést az illetékes tanács szakigazgatási szervénél kell kérni. Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélküli intézménybe van elhelyezve. Esetenként előfordul, hogy a beteg gyermek után az emelt összegű családi pótlék mellett, a helyi tanács a szülő szociális helyzetét is figyelembevéve rendszeres szociális segélyt is folyósít. A rokkantsági járadék megállapításával egyidejűleg (mivel nyugdíjjellegű ellátásnak minősül) a szociális segély beszüntetésre, vagy csökkentésre kerül. Felhívjuk azoknak a szülőknek a figyelmét, akik eddig a beteg gyermekük után emelt összegű családi pótlékban és szociális segélyben is részesülnek, és a kettő együttes összege a 2200 forintot meghaladja, válasszák továbbra is a számukra kedvezőbb ellátási formát, azaz az emelt összegű családi pótlékot, a rokkantsági járadék helyett. További kedvező változást jelent az, hogy 1988. január 1 -jétől a szakmunkásbérben részesülő tanuló után is megilleti a szülőt a havi 750 forint összegű jövedelmpótlék. A jelzett időponttól a 310 forint összegű bérpótlék beépült a munkabérbe, melynek következtében megszűnt az a korlátozó rendelkezés, hogy nem jár jövedelempótlék annak a szakmunkástanulónak, aki szakmunkásbérrel van foglalkoztatva és bérpótlékban részesül. Ugyanez vonatkozik arra a 14. életévet betöltött, iskolai tanulmányokat nem folytató, munkaviszonyban álló 16 éven aluli gyermekre is, aki után eddig a szülő jövedelempótlékot azért nem kapott, mivel a háztartásában csak egy gyermek van, és az dolgozik. A jelenlegi szabályozás szerint ezek a szülők ismét kérhetik gyermekük után a jövedelempótlék megállapítását, és fo- lyósiását, függetlenül attól, hogy a gyermek munkviszonyban áll. A beteg gyermek után járó emelt ösz- szegű családi pótlékot, illetve az utóbbiakban jelzett jövedelempótlékot a szülőnek minden esetben igényelni kell. Az igényt a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyénél, vagy ahol az nincs igazgatóságunk családi pótlék csoportjánál kell benyújtani. Fel kívánjuk hívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy aki 1988. július 31-ig a felsorolt ellátások bármelyikét igényli -, az egyéb feltételek fenállása esetén - azt 1988. január 1 -jétől visszamenőleg megkaphatja. SZÁSZI MÁRIA Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság csoportvezetője ♦ CSALÁD ♦ OTT Magyarországon először Férfid ivat-bem utató Egyenjogúságot követeltek maguknak a közelmúltban - méghozzá szervezett formában - a férfiak. A Petőfi-csar- nokban rendezett első magyar férfidivatbemutatón szórakoztató másfél órában mutatták be a hazai ruházati ipar termékein keresztül, hogy milyen is 1988-ban a férfidivat! Röviden úgy lehet jellemezni, hogy elegánsan sportos és könnyed. A hagyományos öltönyök 1988-ra átalakultak. A valaha volt kemény kidolgozás helyett a puha kikészítésű öltönyök a divatosak. Elsősorban a kényelmesebbek, másodsorban pedig a több alkalomra viselhetők, és jobban variálhatók. A könnyű - természetes és műszál - alapanyag kombinációjából készült nyári öltönyök, zakók között divatos a csíkos. Hozzá egyszínű ingek, pamut pólók viselhetők. Forró nyári napokra a férfiak is ber- mudába bújnak! E - korábban csak női - ruhadarab, annyiban különbözik most a régitől, hogy hosszabb a fazonja, térd alá ér a hossza. A nyári vászonnadrágokhoz trikók, sportos pulóverek illenek. Az elkövetkező hónapokban számukra is ajánlott stílus a „matróz módi”! Azok a férfiak, akik a konzervatívabb irányzatot kedvelik - inkább a közép- és az idősebb korosztály -, visszafogott, klasszikus stílusban, a 40-es, 50-es évek divatja szerint öltözködhetnek. A tizenévesek divatja vagányabb. Az öltönyök ujját felgyűrve, a gallért felhajtva, s merész kiegészítőkkel viselik a holmikat. A férfiruházaton belül a kiegészítők mellett hangsúlyos szerep jut a cipőknek. Egy-egy lábbeli a sportosságával, elegáns fazonjával, vagy éppen merészen újmódiságával meghatározóvá teheti az összképet. SAJÓ ZSUZSA Szürkül a fehérnemű Legyen pamut, len, szintetikus vagy kevert alapanyagú a fehér kelme - a gyakorló háziasszonyok közül ugyan ki nem tapasztalta -, minél többször kerül a holmi mosásba, annál gyorsabban elszürkül. A lassú elszürkülésnek mosástechnikai fogyatékosságok az okozói. A kelmébe került szenny tökéletes fellazulását csakis az elegendő ideig tartó áztatással lehet elérni. Bármilyen tökéletes is egy mosógép, kellő ideig tartó áztatás nélkül, csupán a bele adagolt mosószerrel és a mosás mechanikus erejével maradéktalanul nem veszi ki a szennyet. A „régebbi évjáratú” háziasszonyok, akik a mosógépet hírből sem ismerő anyáik, nagyanyáik mellett tanultak meg mosni, tisztában lévén az áztatás jelentőségével, nem mulasztják ezt el ma sem, mégis bosszankodva látják fehérneműik szürkülését. Ezt okozhatja a mosóié nem elég alapos kiöblítése. A ma használatos öblítőszerek nagyban elősegítik a mosószer teljes eltávolítását, ha használójuk betartja a hozzájuk fűzött útbaigazításnak azt a félmondatát, hogy „néhány percig benne hagyjuk...” A szürkülés elleni óvórendszabály tehát az alapos áztatás és alapos öblítés. De mi legyen a már elszürkült fehérneművel? A természetes szálú kelmék kifehérítésének kitűnő szere az olcsó Hypo. A hígítás mértékét az anyag szürkesége szabja meg. Két fontos mozzanatot kell észben tartani annak, aki Hypóval fehérít. Az egyik, hogy az oldat mindenütt és egyenletesen ellepje a textiliát. A másik, hogy a Hypónak is idő kell a várt hatás eléréséhez. A kelmét nem elég belemártani, hanem - például az atlétatrikókat - akár egész éjszakán át áztatni kell benne. Egészségügyi oldalról fontos tudnivaló: a hypózás után - amibe csak gondosan kimosva kerüljön a fehérítendő holmi - okvetlenül öblítőszeres vízbe kell tenni, és abban jól kirázni. A hypó- zott ruha kellő öblítés nélkül viszketést, bőrgyulladást okozhat. A szintetikus szálú, szürkülésnek indult holmik visszafehérítését szolgálja az úgynevezett „nylon-fehérítő”. Eredményesen használható, de ugyancsak türelmes alkalmazást, és gondos öblítést igényel. NYERGES ÁGNES Áttört simahímzés Igen szép, tetszetős, és a látszat ellenére sem nehéz az áttört simahímzés. Az első teendő a kiszemelt minta átrajzolása az anyagra. Körvonalait körülférceljük, így a hímzés erősebb és domborúbb lesz. A kitöltésnek a körvonalak mentén történő körülfércelésén kívül „pókhálónak” nevezett összekötőszálakkal is dolgozunk: a tűt a fonállal kihúzzuk a körvipnal egyik szélén, és átvisszük az átellenes szélére, ahol beszúrjuk, és visszafelé haladva fércelünk tovább. A keresztszálak lehetnek csavart, hurkolt vagy összefont szálak. Fércelés közben nem érünk az alaphoz, s így a csavart szál szabadon köti össze a minta egyik részét a másikkal. A fonal ne legyen se túl feszes, se túl laza. Amikor egy keresztszállal végeztünk, áthúzzuk a fonalat, és a kitöltésen folytatjuk az öltést a következő keresztszálig. Ha a keresztszálak egymást is keresztezik, akkor a következő módon járunk el: meghúzzuk a keresztszálat A pontól B pontig, majd elkezdjük körülfonni. Amikor a közepére értünk, elkanyarodunk D pont felé. Itt megerősítjük a fonalat, majd visszafordulva, megint körülfonjuk a közepéig. Itt aztán C ponthoz húzzuk a szálak, majd ismét visz- szafordulunk a közepéhez, s innen A-hoz térünk vissza a varrással. A keresztszálak találkozásánál „pókot" készítünk: az utolsó keresztszálnál, a középtől kiindulva a tűt a fonállal felváltva a „pókháló” alatt és fölött bújtatjuk át, és így 2-3 kört csinálunk. Amikor a pókháló utolsó szálának körülfonatlan darabjához érünk, ezen is körülcsavarjuk a fonalat, és visszatérünk a hímzés végéhez. A körvonalak mentén huroköltéssel varrjuk ki a mintát. A kész hímzést kimossuk, fonákján levasaljuk, s éles kisollóval kivágjuk a minták közötti részeket. B. K. Receptek Rakott gyenge karalábé Hozzávalók: 10 db gyenge karalábé, 30 dkg főtt, füstölt tarja vagy sonka, 1 evőkanálnyi zsír, 2 dl tejföl, ső, petrezselyem. A megtisztított, kockára vágott karalábét kevés zsíron, fedő alatt puhára pároljuk. Meghintjük apróra vágott petre- zselyemzőlddel, sózzuk. Jénai tálban lerakjuk soronként a vagdalt hússal. Tetejére tejfölt locsolunk. Előmelegített sütőben 5-10 percig átsütjük. - A füstölt hús helyett rizses hússal is lerakhatjuk. Karalábéleves Hozzávalók: 4-5' db karalábé, kevés zsír, 2-3 dkg rizs, tojás, tejföl, petrezselyem, só. «— A tisztított, hosszúkásra szeletelt gyenge karalábét zsíron fedő alatt puhára pároljuk, meghintjük petrezselyemzölddel, sóval, felengedjük a szükséges vízmennyiséggel, beleadjuk a rizst és puhára főzzük. Tejfeles tojássárgára tálaljuk. “ Rizs helyett apró tésztát (kocka, betűtészta) is adhatunk betétnek. ❖ CSALÁD ❖ OTT
