Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

4 NÉPÚJSÁG 1988. június 3. Nagyanyáink is ezt főzték A recepteket Törjék Zsigmondné ajánlotta Madocsáról Májgombóc Hozzávalók: 20 deka sertésmáj, 3 de­ka vöröshagyma, 6 deka zsír, fél csomag zöldségzöldje, 2 deka só, 2 darab zsem­le, 2 tojás, 5 deka liszt, 5 deka zsemle- morzsa, őrölt bors, majoránna ízlés sze­rint. A gombócokhoz a finomra vágott hagymát zsíron megpirítjuk, hozzátesz- szük az apróra vagdalt zöldségzöldet és ha kihűlt, elvegyítjük a ledarált májjal, sóval, borssal, majoránnával fűszerez­zük, hozzáadjuk az áztatott és jól kicsa­vart zsemlét, a tojást, meghintjük liszttel, morzsával és az egészet jól elkeverjük. Hideg vízbe mártott kézzel, vagy ka­nállal gombócokat formálunk és forró vízben kifőzzük. A leszűrt húslevesbe bele is lehet tenni, vagy külön tálalni. Borjúmájpite-leves Hozzávlók a leveshez: 50 deka marha­hús, 1 kg marhacsont, 2 darab tojásfehér­je, 4 deka paradicsompüré, 40 deka ve­gyes zöldség, 20 deka zeller, 10 deka kel­káposzta, 1 deka fokhagyma, 5 deka vö­röshagyma, 5 deka gomba, 4 deka só, bors, gyömbér, szerecsendió ízlés szerint. Borjúmájpite hozzávalói: 30 deka borjú­máj, 5 deka vöröshagyma, 6 darab tojás, 15 deka liszt, 1 csomag zöldségzöldje, 2 deka só, 5 deka vaj, 1 kávéskanál őrölt bors. Erőlevest készítünk: a ledarált mar­hahúst a felapírott csonttal, a tojásfehérjé­vel és a paradicsompürével alaposasn el­keverjük, majd további keverés mellett hi­deg vízzel felengedjük. Mérsékelt tűzön felforraljuk, időnként megkeverve, hogy le ne égjen, majd fűszerezzük, bezöldségel- jük. Ha felforrt, utána már nem szabad ke­verni, 3-4 órai lassú forrás után levét óva­tosan lemerjük. A májat finom tárcsán le­daráljuk, a hagymát finomra reszeljük, mindezt a tojássárgákkal habosra kike­verjük, majd hozzáadjuk a keményre fel­vert tojáshabot és a fűszereket, végül a liszttel beszórva elkeverjük. Zsírral kikent, lisztezett tepsibe elsimítjuk, középmeleg sütőbe megsütjük, ha kihűlt, kockákra vagy kis gyűrűnyi karikára vágjuk. ♦ CSALÁD ♦ OTT! Speciális torna Nincsenek kevesen azok, akiknek erős, meglehető­sen vastag a combjuk. A bemutatott'tornát azok részére javasoljuk, akik „lefaragni” szeretnének belőle. 1. A karok elöl vállmagasságban. Rugózó térdekkel, hintázva guggoljunk le nem túl mélyre - majd ugyan­úgy vissza, alapállásba. A lábak párhuzamosan, a sa­rok a talajon marad, a hét domború. 2. Lépőállás előre, kéz a csípőn. Lassan leguggo­lunk, testsúlyunk a hátsó lábra kerül - majd testsúlyát­vitel az elöl lévő lábra. A gyakorlatot tetszés szerint vál­togatva ismételjük. 3. Terpeszállás, kezek a csípőn. Guggolás, testús- lyátvitel oldairányba, egyik lábról a másikra. 4. Üljünk egy székre. Kössünk egy súlyt a bokánkra. Nyújtsuk előre a hajlított térdet. Két lábbal egyszerre is végezhetjük a gyakorlatot. 5. Feküdjünk hanyatt. Lendítsük fel mindkét lábunkat a levegőbe a fejünk fölé, majd lendületesen húzzuk erős térdhajlitásba, és a kéz segítsége nélkül álljunk fel. Felállás közben a felsőtest és a karok erősen előre nyúlnak. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN 1 Környezetvédelmi pályázat gyerekeknek A Hazafias Népfront Városi Bizottságának Környezetvé­delmi Munkabizottsága Környezet- és természetvédelmi pályázatot hirdetett meg felsőtagozatos iskolások számára a környezetvédelmi világnap alkalmából. Az idén a Babits iskolások pályáztak, a következőkben szeretnénk bevonni a többi általános iskolát is a hatékony tettekkel bizonyított környezetvédelmi munkába. A pályázat célja a környezet-és természetvédelem tuda­tosítása az ifjúság körében. A plakátrajzpályázat első 3 he­lyezettje: Leks András, Babai László és „Gányi” aláírásé munka lett. Az összes beérkezett plakátrajz az iskolában kiállításra kerül. Írásbeli pályázatok közül I. Fazekas Ákos, II. Bacsa Zoltán III. Fenyvesi József. Az első helyezést elért pályamunkát közöljük. A nyertesek díjkiosztására az évzáró ünnepségen kerül sor. A jutalmakhoz hozzájárultak a szekszárdi kiskereske­dők közül is ketten. Itt jegyezzük meg, hogy a környezetvédelmi világna­pon, június 5-én délelőtt 9 órakor a Béla térről családi gya­logtúra indul. Fazekas Ákos pályázata Kertbarátok Ma már közhelynek számít, de egyre nyilvánvalóbb, hogy az ember és a ter­mészeti környezet harmonikus viszo­nyának kialakítása megtartása milyen nehéz feladat. A természeti erőforrások, ez ma már világosan látható, nem végtelenek. Az ipar, a technika és a tudomány viharos ütemben gyorsítja lépteit, ezért egyre élesebben vetődik fel az ember és a ter­mészet kapcsolatának kérdése. A vilá­gon szinte mindenhol hatalmas össze­geket fordítanak a környezetvédelemre, de ezek az erőfeszítések még mindig el­maradnak az ipar fejlődésének üteme és arányai mögött. Védelmeznünk kell mindazt, amit még nem mérgezett meg az ipar. Ilyen az erdő, az erdőségek által termelt levegő, amitől felfrissül a tüdő, a tiszta víz, amelyre oly nagy szüksége van a világnak, a fertőzetlen erőtől duz­zadó föld mely sokkal több embert tud­na ellátni, táplálni mint ma teszi. Változik a technika, és a technika min­den kornak a kedvében jár; csupán egy dolog nem változik: a fogyasztói szemlélet, mely a természet készleteit határtalannak, kimerithetetlennek látja. Ez tarthatatlan! Kezdjük megismerni a bolygónkat fenyegető veszély méreteit. Kiszámították, hogy mennyi káros anyag jut a bioszférába, sőt olyan számítógé­pek is vannak, melyek számvetéseket készítenek ahhoz, hogy kilábaljunk eb­ből a helyzetből. A természetet nem le­het visszavezetni abba a megnyugtató egyensúlyi állapotba, amelyben lennie kellene. Ez megnyilvánul többek között abban, hogy egyes természetvédelmi területe­ket igyekeznek megóvni az ipar előre­nyomulásától, fontolgatják, hogy az em­bereket kisgyermekkoruktól fogva taní­tani kell a környezetvédelemre. Hiába tanítják meg a gyerekeket a növények és állatok nevére, hiába vannak tisztá­ban elméletben, hogyan kell bánni a ter­mészettel, ha a gyakorlatban legtöbb­ször azon a meggyökeresedett módon cselekednek, amit éppen a pillanatnyi gazdasági érdek diktál. Egyértelmű, hogy a nyersanyag- és energiaszük­ségleteink évről évre növekednek és csak a természet rovására elégíthetők ki. Ebből az következhet, hogy még több lesz az építkezés, a kitermelés, a fejlesz­tés és még nagyobb a természet rendjé­be való beavatkozás. Felvetődik a kér­dés hol a határ? Sok felesleges üze­münk van, amely a környezetünkre ár­talmas. El kell gondolkodni azon, hogy ezektől talán már most meg kellene sza­badulni. Sok államban a hadiipar alkotja az ipar jelentős részét. Ha csak valame­lyest is csökkene a hadiipar termelése, a népességnek, a természetnek is köny- nyebb lenne. Vagy nézzük az energiát. Pazarlóan használjuk, mert nem tanul­tuk meg, hogyan kell ésszerűen, gazda­ságosan bánni vele. Egyre több az ener­getikai létesítmény, de tovább már nem hasznosíthatók a természet rovására. Ma már kozmikus méretekben avat­koznak a természetbe. Bolygónkat, a Földet nem szabad kiszakítani a világ- egyetem rendjéből. Mindenben létezik, és minden mindenért létezik. Ez a leg­fontosabb az ember és a természet vitá­ja során. Egyes országokban hatalmas összegeket fordítanak az edök és tavak megóvására. De nem mindenhol ez a helyzet. Az ipari területekről óriási meny- nyiségű gáz, ipari por kerül a légkörbe, és a meleg viszi őket tovább, végül vala­hol savas esőként hullanak a földre. Csak közös erőfeszítéssel érhetünk cél­hoz. A természet megóvásáról gondos­kodni ugyanannyi, mint az emberről gondoskodni. Sok országban csoporto­sulások alakulnak, melyek azt tűzik ki célul, hogy a természetet megóvják az ipar terjeszkedésétől, a bioszférát a szennyeződéstől. Nincs olyan darabka föld, melyet elhanyagolhatunk, nincs fa, melyet feleslegesen kivághatunk, nincs forrás, melyet bepiszkolhatunk. Termé­szetünk nagyságában és fenségében nincs érdemünk, de abban lehet, ha nagyságát megőrizzük utódaink számá­ra. A huszadik században az „atomkor­ban” élünk, nem Ieh6t a régebbi korok erkölcsei szerint viselkedni. Nem lehet másokkal nem törődve, az önmagunk a családunk, városunk, sőt akár nemze­tünk önzésébe zárkózva alakítani éle­tünket. Tudatosan arra kell nevelnünk magunkat, s majdani utódainkat is, hogy tudjanak az emberiséget érintő környe­zetszennyezettségi problémákról és ér­deklődjenek ezek iránt, ne csak nemtö­rődöm módon egyszerűen „éljenek”. Ez nem emberhez méltó? Ha azonban a csúcsforgalomban a szűk utcákban kénytelenek vagyunk a levegővel együtt a gépkocsik kipufogógázát is beszívni, ha ködös időben a városra nehezedő szmogtól nehezen lélegzőnk, ha a meg­szokott vízparti strandon a szennyező­dés miatt elmegy a kedvünk a fürdéstől; kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy igenis vannak e téren gondjaink. Alig néhány évtizede, hogy a környezet- védők szerte a világon megkongatták a vészharangokat s a legkülönfélébb ve­szedelmekre hívták fel a figyelmünket, az emberiség figyelmét. A föld lakossá­ga közel ötmilliárd és véről évre növeke­dik. Vajon képes-e bolygónk e megnö­vekedett számú embert eltartani? - kér­dezhetjük. Igen képes, de csak a még birtokba nem vett földek, termőföldek kiaknázásával. Miközben az emberiség lélekszáma növekedik, jelentősen csök­kent a termőterületek nagysága. Egyre fogy a forró égövi erdők területe. Évente 7-800 ezer négyzetméternyi trópusi er­dőt irtanak ki a világon és ezzel együtt a természetes oxigén-utánpótlás is csök­ken. Az elsivatagosodás is egyre na­gyobb méreteket ölt. Az utóbbi húsz év alatt a Szahara több mint 600 ezer négy­zetkilométerrel terjeszkedett. Kérdés: nem okoznak-e klímaváltozást a földön. Az édesvíz kereslet 2-300%-al nőtt, a vízhiány pedig egyre fokozódik. A levegőbe került szennyeződéssel a légkör sugárvédő ózonrétegét rongál­hatjuk. Több ezer állat és növényfaj pusztulása, kihalása következhet be. Tehetünk-e mindezek ellen? Igen. Elsősorban az emberiség közös összefogására lenne szükség. Pl. csak néhány órát kellene környezetvédelmi célokra felhasználni. Ha nem is minden probléma megol­dását fedeznék ezek, valószínű többet hagyhatnánk természetünk „csodáiból” az utókornak. Az amerikai fehér szövőlepkék rajzása má­jus elején elkezdődött, és jelenleg intenzíven rakják a tojásokat. A hernyók tömeges kelése az időjárástól függően a június 8-15-ig terje­dő időszakban várható, de a későbbi kelé­sekkel is számolni kell. Az 5/1988. (IV. 26.) MÉM sz. rendelet az amerikai fehér szövőlepkét nagy kárral fe­nyegető, veszélyes károsítóvá nyilvánította, ezért az ellene való védekezés minden terme­lő és földhasználó számára kötelező. A hernyófészkek időben történő leszStíé- sével és megsemmisítéséval a kár megelőz­hető, és szükségtelenné válik a vegyszeres védekezés is. Ha a vegyszeres kezelés vala­milyen okból mégsem kerülhető el, akkor a várakozási idő mérlegelésével válasszuk ki a megfelelő készítményt. Első helyen javasol­juk a rövid hatástartamú és környezetkímélő Decis 2,5 EC alkalmazását, melynek várako­zási ideje 3 nap. Felhasználható még a Ban- col 50 WP, és a Zolone 35 EC rovarölő szer is. A motor beindítását és működését le­hetővé tevő elektromos berendezések a következők: akkumulátor, indítómotor, generátor (vagy dinamó). Az akkumulátor feladata az elektro­mos áram tárolása. Felépítése: az akku­mulátor külső háza saválló anyagból ké­szül. Ezt cellákra osztják. A cellákban ta­láljuk a lemezeket, pozitív és negatív le­mezek kötegét, valamint az elektrolitét, ami megfelelő töménységű kénsav. 1-1 cella névleges feszültsége 2 V. A cellá­kat egymással sorba kötik. Személy- gépkocsinál legelterjedtebb a 12 V-os akkumulátor használata. A cellák tetején szellőzőnyílással ellátott záródugót he­lyeznek el. Működése: ha az akkumulá­tor két kivezető pólusára elektromos fogyasztót kapcsolunk, benne a leme­zek és a kénsav vegyi reakcióba lép és áram keletkezik, ami működteti a fo­gyasztót. A reakció során a lemezek el- szulfátosodnak, a kénsav pedig vízzé alakul. Az akkumulátor kimerül. Töltése: csak egyenárammal, az autó­ban egy áramfejlesztő, a generátor, vagy dinamó gondoskodik az akkumulátor árammal való utántöltéséről. Tölthetjük külső hálózatról is, de csak erre alkal­mas berendezéssel, ami megfelelő fe­szültséget és egyenáramot hoz létre a töltéshez. A töltés folyamán a vegyi reakció megfordul és a lemezek és a kénsav visszanyeri kiindulási állapotát. Ellenőrzése, karbantartása: Az akku­mulátor savszintjét ellenőrizni kell. Mele­gebb üzemeltetési körülmények között sűrűbben, nyáron kéthetente, télen elég négyhetente. A folyadékszint magassá­ga akkor megfelelő, ha a lemezeket 10-15 mm-re ellepi. Ha alacsonyabb a folyadék szintje, akkor utána kell tölteni. Az utántöltést csak desztillált vízzel sza­bad elvégezni. Az akkumulátort időn­ként tisztítani kell. Ilyenkor a kivezető Ezek várakozási ideje azonban 21 nap. A gyümölcsfák lepkekártevői közül az alma­moly a diót is károsítja. A dió belét a befu­rakodott hernyó nagyrészt feléli, és ennek helyén barna rágcsálék, és ürülékszemcsék találhatók. A gyümölcs felületén kikelő her­nyók csak amsonthéj megkeményedése előtt képesek befurakodni, ezért dió esetében csak az első nemzedék fertőzése okozhat ká­rokat a júliusig terjedő időszakban. Védeke­zésre a szövőlepkénél javasolt készítmények valamelyike használható fel. A dió gnomó- niás levélfoltossága ellen kombináljunk gom­baölő szert is a permetlébe, pl.: Dithane M-45. Szőlőültetvényekben a lepkék rajzása alapján esedékessé vált a szölőmolyok elleni védekezés is. Elkezdődött a burgonyabogár-lárvák kelé­se. A védekezést a tömeges larvakelés idején célsezrü elvégezni, Decis 2,5 EC vagy Bancol 50 WP rovarölő szerrel. Ezek a készítmények a szőlőmolyokkal szemben is hatékony vé­delmet nyújtanak. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás pólusokról leszereljük a csatlakozó ká­belsarukat és az akkumulátor tetejét, a kivezető pólusokat vízzel le kell mosni. A záródugókat kicsavarjuk és ellen­őrizzük, hogy a szellőzőnyílások tiszták- e. Visszaszerelése előtt a kábelsarukat is meg kell tisztítani. Ezután felszereljük a sarukat és saválló zsírral vékonyan bekenjük. Az indítómotor feladata a belsőégésű motor beindítása. Felépítése: egyenára­mú elektromotor, ami indításkor fogas­kerékkel kapcsolódik a mbtor lenditő- kerekén elhelyezett fogaskoszorúhoz. Működése, használata: Az indítómotor a legnagyobb fogyasztója az akkumulá­tornak. Indításkor nagyon nagy az áram­felvétele, ezért folyamatosan sokáig mű­ködtetni nem szabad, mert az akkumu­látor károsodhat. Kb. 10-15 másod­percig szabad egyhuzamban működtet­ni az indítómotort, ha a motor nem indul be, kb. 20 másodpercet várni kell a kö­vetkező indítási kísérlet előtt. A generátor (dinamó) feladata: az ak­kumulátor töltése és a bekapcsolt villa­mos fogyasztók árammal való ellátása. Működése, ellenőrzése: a generátor ék­szíjjal kapcsolódik a motor főtengelyé­hez. A motor, beindulása után meghajtja a generátort, és az ilyenkor megkezdi az áram termelését. Átveszi az akkumulá­tortól a fogyasztók táplálását és tölti az akkumulátort. A műszerfalon elhelyezett piros fényű ellenőrző lámpa, vagy am­permérő műszer tájékoztatja a gépko­csivezetőt a generátor működéséről. Ha a generátor vagy a dinamó nem tölti az akkumulátort, akkor a lámpa világit, a műszer negatív irányba tér ki. Ha menet közben azt tapasztaljuk, hogy nincs töl­tés, akkor a gépkocsival tovább közle­kedhetünk, de a hibát a lehető legrövi­debb időn belül meg kell javítani, mert az akkumulátor kimerül, BAKÓ GYÖRGY ❖ CSALÁD ❖ OTTt Jó tudni az autóról (XI.) Elektromos berendezések

Next

/
Thumbnails
Contents