Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagy Sándor válaszol a kérdésekre A szakszervezeti tagság képviselői a fórumon Túlszabályozott társadalombanjiincs előrehaladás Markánsabb érdekvédelmet nyújtsanak a szakszervezetek Tegnap délelőtt Pakson, az atomerő­mű vállalatnál szakszervezeti fórumot tartott Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. A fórumon a vállalat közel 150 szakszervezeti aktí­vája vett részt, s jelen volt Péti Imre is, az SZMT vezető titkára. A fórumot Gál Re­zső, a Paksi Atomerőmű Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára vezette. Elöljáróban Nagy Sándor a Paksi Atomerőmű Vállalat és az atomtechnika, mint csúcstechnológia szerepéről ejtett szót, megállapítva, hogy itt Pakson nem a hazai ipar átlagát láthatja a látogató. Ezt követően a korábban hozzá eljuttatott kérdésekre adott választ. Elmondta, a szakszervezeti mozgalom is egy nagy ki­hívásra kell hogy megfeleljen. Ezek: a gazdaság jelenlegi helyezete, a politikai intézményrendszer átalakítása és a szakszervezetek belső problémáival való szembenézés. A gazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikája miatt Magyarorszá­gon csökkentek a reálbérek, a szociális biztonság és a foglalkoztatási gondok nehezítik a helyzetet. Erre a szakszerve­zeti mozgalom sem készült fel, lényegé­ben a szakszervezeti állásfoglalás sem történt meg minden esetben. Nem ment­ségként, de hangsúlyozta, hogy ehhez kellő idő sem állt a mozgalom rendelke­zésére. A gazdaság és a társadalom mai helyzetéről elmondta a SZOT titkára, hogy konfliktusokkal kell számolnunk, és ilyen szituációban a szakszervezeteknek is nagyobb konfliktuskezelő képesség­gel kell rendelkezni. Mindezek felvetik a szakszervezetek helyét és szerepét a mai társadalomban. Ezért olyan szervezeti felépítést kell kialakítania a mozgalom­nak is, hogy markánsabb érdekképvise­leti munkát tudjon végezni. Amikor azt mondjuk, hogy a gazdaságban és a tár­sadalomban az új problémákra meg kell keresni a lehetséges válaszokat, akkor ehhez a szakszervezeti mozgalomnak is változnia kell. Az egyik kérdésben szerepelt, hogy miként próbálja bevonni a SZOT a tag­ságot a döntésekbe. A válaszadó ezt úgy véleményezte, hogy a SZOT-nak minden döntésében a tagság véleményét kell képviselnie. Ezért olyan érdekfeltáró és érdekegyeztető munkára van szükség, ami védi a munkavállalók érdekeit. Fel­merül az a kérdés is, hogy a szakszerve­zetnek szakmai vagy ágazati szervező­dési modell szerint kell-e felépülnie. - Nálunk - hangsúlyozta Nagy Sándor - az ágazati szerveződést nem feladva, a szakmai szerveződés lehetőségét meg­teremtve kell kialakítani a következő évek szakszervezeti mozgalmát. Ez akkor nem is okoz majd gondot, ha Magyarorszá­gon is bevezetjük a béralku intézményét, ami azt jelenti, hogy egy-egy szakmai csoport érdekét képviseljük úgy, hogy egyben az egész szakszervezeti tagság érdekeit is szem előtt tartjuk. Mindezek­hez azonban arra van szükség, hogy megalkossunk egy szakszervezeti tör­vényt. Ennek vannak ellenzői is, mert azt mondják, hogy egy ilyesfajta törvény kor­látok közé szorítja a mozgalmat. Nekem az a véleményem: a szabályozatlanság miatt sokkal nagyobb korlátáink vannak, (Folytatás a 2. oldalon.) Az SZKP pártértekezletéüii előkészületei A viták az átalakulóban lévő szovjet társadalom nélkülözhetetlen elemei. Ma e viták középpontjában szükségképpen a hónap végén összeülő pártértekezlettel kapcsolatos kérdések, egyebek között maga az SZKP belső kérdései állnak. Viták folytak-folynak már arról is, mire jogosult a pártértekezlet, milyen dönté­seket hozhat. A tanácskozás feladata az átalakítás kezdetének tekintett 1985 áp­rilisi KB-ülés és az SZKP XXVII. kongresz- szusa óta elért eredmények összegzése és a következő évek társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb feladatainak pontos meghatározása. Kérdéseket az vet fel, hogy mire van jo­ga a pártkonferenciának. Az SZKP szer­vezeti szabályzata mindössze öt sorban, két mondatban foglalkozik ezzel. („A kongresszusok közötti időszakban a Központi Bizottság szükség szerint ösz- szehivhatja az országos pártértekezletet, hogy áttekintse a párt életének vitára érett kérdéseit. Az országos pártértekez­let lebonyolításának rendjét az SZKP KB határozza meg.”) Részletesen utoljára a párt 1939-ben tartott XVIII. kongresszusa foglalkozott a pártértekezletek jogaival. Eszerint a KB a helyi pártszervezetek képviselőiből (tehát a kongresszusoktól eltérően nem a tagságéiból) hivja össze a konferenciát. A választás és a képviselet rendjét a KB határozza meg. A XVIII. kongresszus határozata szerint a Köz­ponti Bizottság összetételét a tagság egyötödéig terjedően joga van a konfe­renciának leváltani, de a megüresedett helyekre csak a KB póttagjaiból választ­hatnak, s a póttagok helyére új emberek kerülhetnek. A pártértekezlet minden ha­tározata csak akkor lép érvénybe, ha azokat a KB következő ülésén jóváhagy­ja. Az SZKP Központi Bizottsága a mosta­ni tanácskozás küldötteinek kiválasztá­sakor javasolta, hogy a helyi pártszervek lehetőleg konzultáljanak a párttagság minél szélesebb körével, hogy ezáltal ga­rantálják az egyetlen előre megszabott feltétel teljesítését: olyan emberek kerül­jenek a küldöttek soraiba, akik tetteikkel bizonyították, hogy az átalakítás elkötele­zettjei. A KB egyik illetékes osztályveze­tője a küldöttválasztás lebonyolítása után a Pravdában igyekezett eloszlatni a kéte­lyeket. Mint kijelentette: sikerült elérni a kitűzött célt. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes helyeken nem volt súrlódásmen­tes a választás lebonyolítása. Nehéz feladatra vállalkozik, aki ponto­san meg akarja határozni: hogyan is kell értelmezni a peresztrojka-ellenességet. Emlékezetes, hogy a párt főtitkára a kö­zelmúltban újságírókkal, írókkal találkoz­va felhívta a figyelmet, milyen veszélye­ket rejthet a címkék felelőtlen ragasztga- tása. Gorbacsov hangsúlyozta, nem sza­bad ellenségnek kikiáltani azokat, akik nem tudnak lépést tartani a gyors válto­zásokkal, s a megbélyegzés helyett a megnyerést kell célul kitűzni. Az átalakítás egyik aktív harcosa, a Lo­monoszov Egyetem professzora, Gavriil Popov nemrég cikkében éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy még azok is az átala­kítás lobogóját emelik magasra, akiktől a leginkább félteni kell a megkezdett folya­matokat. Ezek pedig a párt- és államélet bürokratái, azok az apparatcsikok, akik egzisztenciájukat látják veszélyeztetve. Kevesen vannak olyanok, akik nyíltan szembeszegülnek az átalakítással. Az igazi veszélyt inkább az átalakítás tartal­mának értelmezésében és végrehajtásá­ban tapasztalható eltérések jelentik. Az igazi átalakítás jelszava tömören jelzi a lényeget: Több szocializmus= több demokrácia. A több demokrácia feltételezi a politika nyilvánosságát: a po­litika nem titokban, zárt ajtók mögött ala­kul ki, hanem a társadalom legnagyobb nyilvánossága előtt, a nyilvánosság alko­tó részvételével. Vagyis az ország népe megszűnik a „fent" meghozott döntések puszta végrehajtója lenni, a nép veszi ke­zébe sorsának irányítását. Ez pedig a bü­rokraták lételemét alkotó adminisztratív, parancsolgató irányítási gyakorlat végét jelenti. Az apparátus nagyobb része elismeri a változások szükségességét, de nem akarja kiengedni kezéből a hatalmat (s ezáltal a túlélést) jelentő irányítást. Vagyis a peresztrojkát igazából demok­ratizálás nélkül akarja végrehajtani, meg­fosztva azt lényegi tartalmától. (Folytatás a 2. oldalon.) Tölgyfaerdő tölcsérekben A hagyományos ültetvényt permet- szerrel védik a gombásodástól A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság nagydorogi csemete­kertjében, ahol eddig hagyományos módon termesztettek aká­cot, fenyőt, kőrist, juhart, tavaly próbálták ki először a Szombat­helyről vásárolt burkolt gyökerű csemetetermelési technoló­giát, s ma már 400 ezer tölgy- és fenyőpalánta zöldell a fóliasát­rak alatt. Az új módszer lényege, hogy a növények magját műanyag tölcsérbe, tápanyagban dús, pufferolt földbe vetik el, s megfele­Szendi Istvánná és Juhász Lászlóné lő páratartalmú és hőmérsékletű helyen nevelik. Az így jóval rö- videbb idő alatt kifejlődő 10-20 centis fácskákat a tavaszi erdő­sítésekkor illetve a hagyományos telepítések, hiányok pótlásá­ra a talajjal együtt ültetik ki, s ezzel szinte százszázalékos ere­dési érnek el. A csemetekertből két hete indultak meg az első szállítmányok a hőgyészi, pári, pincehelyi erdőkbe, ezenkívül visznek több téeszbe s természetesen saját területeikre is. csi-gk A kis palántákat idén áprilisban ve­tették Tömör istvánné és Varga Jánosné

Next

/
Thumbnails
Contents