Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagy Sándor válaszol a kérdésekre A szakszervezeti tagság képviselői a fórumon Túlszabályozott társadalombanjiincs előrehaladás Markánsabb érdekvédelmet nyújtsanak a szakszervezetek Tegnap délelőtt Pakson, az atomerőmű vállalatnál szakszervezeti fórumot tartott Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. A fórumon a vállalat közel 150 szakszervezeti aktívája vett részt, s jelen volt Péti Imre is, az SZMT vezető titkára. A fórumot Gál Rezső, a Paksi Atomerőmű Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára vezette. Elöljáróban Nagy Sándor a Paksi Atomerőmű Vállalat és az atomtechnika, mint csúcstechnológia szerepéről ejtett szót, megállapítva, hogy itt Pakson nem a hazai ipar átlagát láthatja a látogató. Ezt követően a korábban hozzá eljuttatott kérdésekre adott választ. Elmondta, a szakszervezeti mozgalom is egy nagy kihívásra kell hogy megfeleljen. Ezek: a gazdaság jelenlegi helyezete, a politikai intézményrendszer átalakítása és a szakszervezetek belső problémáival való szembenézés. A gazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikája miatt Magyarországon csökkentek a reálbérek, a szociális biztonság és a foglalkoztatási gondok nehezítik a helyzetet. Erre a szakszervezeti mozgalom sem készült fel, lényegében a szakszervezeti állásfoglalás sem történt meg minden esetben. Nem mentségként, de hangsúlyozta, hogy ehhez kellő idő sem állt a mozgalom rendelkezésére. A gazdaság és a társadalom mai helyzetéről elmondta a SZOT titkára, hogy konfliktusokkal kell számolnunk, és ilyen szituációban a szakszervezeteknek is nagyobb konfliktuskezelő képességgel kell rendelkezni. Mindezek felvetik a szakszervezetek helyét és szerepét a mai társadalomban. Ezért olyan szervezeti felépítést kell kialakítania a mozgalomnak is, hogy markánsabb érdekképviseleti munkát tudjon végezni. Amikor azt mondjuk, hogy a gazdaságban és a társadalomban az új problémákra meg kell keresni a lehetséges válaszokat, akkor ehhez a szakszervezeti mozgalomnak is változnia kell. Az egyik kérdésben szerepelt, hogy miként próbálja bevonni a SZOT a tagságot a döntésekbe. A válaszadó ezt úgy véleményezte, hogy a SZOT-nak minden döntésében a tagság véleményét kell képviselnie. Ezért olyan érdekfeltáró és érdekegyeztető munkára van szükség, ami védi a munkavállalók érdekeit. Felmerül az a kérdés is, hogy a szakszervezetnek szakmai vagy ágazati szerveződési modell szerint kell-e felépülnie. - Nálunk - hangsúlyozta Nagy Sándor - az ágazati szerveződést nem feladva, a szakmai szerveződés lehetőségét megteremtve kell kialakítani a következő évek szakszervezeti mozgalmát. Ez akkor nem is okoz majd gondot, ha Magyarországon is bevezetjük a béralku intézményét, ami azt jelenti, hogy egy-egy szakmai csoport érdekét képviseljük úgy, hogy egyben az egész szakszervezeti tagság érdekeit is szem előtt tartjuk. Mindezekhez azonban arra van szükség, hogy megalkossunk egy szakszervezeti törvényt. Ennek vannak ellenzői is, mert azt mondják, hogy egy ilyesfajta törvény korlátok közé szorítja a mozgalmat. Nekem az a véleményem: a szabályozatlanság miatt sokkal nagyobb korlátáink vannak, (Folytatás a 2. oldalon.) Az SZKP pártértekezletéüii előkészületei A viták az átalakulóban lévő szovjet társadalom nélkülözhetetlen elemei. Ma e viták középpontjában szükségképpen a hónap végén összeülő pártértekezlettel kapcsolatos kérdések, egyebek között maga az SZKP belső kérdései állnak. Viták folytak-folynak már arról is, mire jogosult a pártértekezlet, milyen döntéseket hozhat. A tanácskozás feladata az átalakítás kezdetének tekintett 1985 áprilisi KB-ülés és az SZKP XXVII. kongresz- szusa óta elért eredmények összegzése és a következő évek társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb feladatainak pontos meghatározása. Kérdéseket az vet fel, hogy mire van joga a pártkonferenciának. Az SZKP szervezeti szabályzata mindössze öt sorban, két mondatban foglalkozik ezzel. („A kongresszusok közötti időszakban a Központi Bizottság szükség szerint ösz- szehivhatja az országos pártértekezletet, hogy áttekintse a párt életének vitára érett kérdéseit. Az országos pártértekezlet lebonyolításának rendjét az SZKP KB határozza meg.”) Részletesen utoljára a párt 1939-ben tartott XVIII. kongresszusa foglalkozott a pártértekezletek jogaival. Eszerint a KB a helyi pártszervezetek képviselőiből (tehát a kongresszusoktól eltérően nem a tagságéiból) hivja össze a konferenciát. A választás és a képviselet rendjét a KB határozza meg. A XVIII. kongresszus határozata szerint a Központi Bizottság összetételét a tagság egyötödéig terjedően joga van a konferenciának leváltani, de a megüresedett helyekre csak a KB póttagjaiból választhatnak, s a póttagok helyére új emberek kerülhetnek. A pártértekezlet minden határozata csak akkor lép érvénybe, ha azokat a KB következő ülésén jóváhagyja. Az SZKP Központi Bizottsága a mostani tanácskozás küldötteinek kiválasztásakor javasolta, hogy a helyi pártszervek lehetőleg konzultáljanak a párttagság minél szélesebb körével, hogy ezáltal garantálják az egyetlen előre megszabott feltétel teljesítését: olyan emberek kerüljenek a küldöttek soraiba, akik tetteikkel bizonyították, hogy az átalakítás elkötelezettjei. A KB egyik illetékes osztályvezetője a küldöttválasztás lebonyolítása után a Pravdában igyekezett eloszlatni a kételyeket. Mint kijelentette: sikerült elérni a kitűzött célt. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes helyeken nem volt súrlódásmentes a választás lebonyolítása. Nehéz feladatra vállalkozik, aki pontosan meg akarja határozni: hogyan is kell értelmezni a peresztrojka-ellenességet. Emlékezetes, hogy a párt főtitkára a közelmúltban újságírókkal, írókkal találkozva felhívta a figyelmet, milyen veszélyeket rejthet a címkék felelőtlen ragasztga- tása. Gorbacsov hangsúlyozta, nem szabad ellenségnek kikiáltani azokat, akik nem tudnak lépést tartani a gyors változásokkal, s a megbélyegzés helyett a megnyerést kell célul kitűzni. Az átalakítás egyik aktív harcosa, a Lomonoszov Egyetem professzora, Gavriil Popov nemrég cikkében éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy még azok is az átalakítás lobogóját emelik magasra, akiktől a leginkább félteni kell a megkezdett folyamatokat. Ezek pedig a párt- és államélet bürokratái, azok az apparatcsikok, akik egzisztenciájukat látják veszélyeztetve. Kevesen vannak olyanok, akik nyíltan szembeszegülnek az átalakítással. Az igazi veszélyt inkább az átalakítás tartalmának értelmezésében és végrehajtásában tapasztalható eltérések jelentik. Az igazi átalakítás jelszava tömören jelzi a lényeget: Több szocializmus= több demokrácia. A több demokrácia feltételezi a politika nyilvánosságát: a politika nem titokban, zárt ajtók mögött alakul ki, hanem a társadalom legnagyobb nyilvánossága előtt, a nyilvánosság alkotó részvételével. Vagyis az ország népe megszűnik a „fent" meghozott döntések puszta végrehajtója lenni, a nép veszi kezébe sorsának irányítását. Ez pedig a bürokraták lételemét alkotó adminisztratív, parancsolgató irányítási gyakorlat végét jelenti. Az apparátus nagyobb része elismeri a változások szükségességét, de nem akarja kiengedni kezéből a hatalmat (s ezáltal a túlélést) jelentő irányítást. Vagyis a peresztrojkát igazából demokratizálás nélkül akarja végrehajtani, megfosztva azt lényegi tartalmától. (Folytatás a 2. oldalon.) Tölgyfaerdő tölcsérekben A hagyományos ültetvényt permet- szerrel védik a gombásodástól A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság nagydorogi csemetekertjében, ahol eddig hagyományos módon termesztettek akácot, fenyőt, kőrist, juhart, tavaly próbálták ki először a Szombathelyről vásárolt burkolt gyökerű csemetetermelési technológiát, s ma már 400 ezer tölgy- és fenyőpalánta zöldell a fóliasátrak alatt. Az új módszer lényege, hogy a növények magját műanyag tölcsérbe, tápanyagban dús, pufferolt földbe vetik el, s megfeleSzendi Istvánná és Juhász Lászlóné lő páratartalmú és hőmérsékletű helyen nevelik. Az így jóval rö- videbb idő alatt kifejlődő 10-20 centis fácskákat a tavaszi erdősítésekkor illetve a hagyományos telepítések, hiányok pótlására a talajjal együtt ültetik ki, s ezzel szinte százszázalékos eredési érnek el. A csemetekertből két hete indultak meg az első szállítmányok a hőgyészi, pári, pincehelyi erdőkbe, ezenkívül visznek több téeszbe s természetesen saját területeikre is. csi-gk A kis palántákat idén áprilisban vetették Tömör istvánné és Varga Jánosné
