Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 113. szám
MA: 1988. május 13. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 113. szám ÁRA: 1,80 Ft CSALAD OTTHON SZABAD IDÖ (4-5. oldal) Megnyílt az országos hírlap- és folyóirat-kiállítás Kétszer kiadvány látható ...A sajtónak nemcsak a valóság hű tü kröztetése, a közvélemény orientálása, mozgósítása a feladata, hanem az értékőrzés, és az értékteremtés is. Életünkről, terveinkről szóló híradásokat gondosan, szép magyarsággal közölve, az anyanyelvi tisztaság terjesztésével is fontos nemzeti feladatot teljesít. Tudatformáló szerepét az is aláhúzza, hogy valamely formában mindig jelen van társadalmunkban.” Ezeket a gondolatokat mondta el - többek között, a sajtóról - Tamás Istvánná, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára tegnap délután a Babits Mihály művelődési központ márvány- termében, az országos hírlap- és folyóirat-kiállítás megnyitóján. A minden évben más vidéki városban megrendezett kiállítás az idén Szekszárdon látható jövő péntekig. A magyar írott sajtó teljes keresztmetszetét bemutatja a kiállítás, de ezenkívül válogatást láthatunk a szocialista országok, és néhány tőkés állam hírlapjainak és folyóiratainak kínálatából. Összesen mintegy kétezer rendszeresen megjelenő és alkalmi kiadványt állítottak ki a rendezők. Tamás Istvánná megnyitóbeszédében elmondta, hogy megyénkben az utóbbi harminc évben alaposan megnőtt az érdeklődés a hazai sajtótermékek iránt. Bizonyítja ezt, hogy amíg ezelőtt harming évvel megyénkben évente mintegy 470 millió lapot adtak el, addig ez a szám napjainkra megháromszorozódott. Jelenleg háromszázkilencvenöt- féle kiadvány közül válogathatnak a megye lakói. A kiállítás megnyitóján részt vett dr. Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese, valamint Kövesdi Ferencné, a Hírlap és Postaforgalmi Igazgatóság vezetője.- wd A megyei pártbizottság üléséről Kedvező jelek a gazdaságban Az új megyei titkár: Bajszné Kiss Magdolna Tegnap délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid első titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. Napirendjén az 1988-as gazdasági munka indulása, a megyei cselekvési program végrehajtásának kezdeti tapasztalatai voltak, melynek Tamás Istvánná a megyei pártbizottság titkára volt az előadója. A megye gazdasága - hangzott el a tájékoztatóban - 1987-ben eredményes évet zárt, a tervekben meghatározott ütemben fejlődött. Az elért eredményekre, a megyei adottságokra, a szabályozómódosítások várható előzetes hatásszámításaira alapozva a pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a növekedési ütem 1988-ban is folytatódhat. Az évindulást nehezítették - tért ki Tamás Istvánné a szóbeli kiegészítőjében is - az új adó- és árrendszer, valamint a gazdasági szabályozás változásai. Ezek a hatások némelyike jelentős zavarokat is okozhat. Többek között az is, hogy szélesedett a vállalatközi kooperációs kapcsolatokban az importkeret-átadási igény. A hitelkorlátozó intézkedések, ha különböző mértékben is, a gazdálkodás egész területén akadályt jelentettek. Az első negyedévi tapasztalatok alapján kimondható, hogy a gazdálkodói alapvetően túljutottak az átállás miatti nehézségeken, a szabályozás új elemei „bejáródtak”, beépültek a gazdálkodás folyamatába. Az idén a termelés tárgyi feltételei szigorodtak, folyamatában rosszabbak - állapította meg a jelentés. Az erőteljes exportösztönzés, a korlátozott importlehetőségek miatt szinte valamennyi területen jellemző bizonyos alapanyagok hiánya. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátása a vetőmagellátás kivételével nem javult. A megye szocialista iparának bruttó termelése változatlan áron ez évben várhatóan a prognosztizált ütemben növekszik, de a vállalatok, szövetkezetek termelése a lehetőségek függvényében a korábbi éveknél is jobban differenciálódik. Az exportpályázatban résztvevő 14 gazdálkodó egység együttes vállalása 1988-ra 520 millió forint, a tényleges konvertibilis kiszállítás azonban ennél jóval magasabb lehet, hiszen már 1987- ben is 720 millió forintot teljesítettek. Végezetül: a megye iparának termelése összehasonlító áron 6,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Jelentősen növelte teljesítményét a Bonyhádi Zománcárugyár, a Nagymányoki Brikettgyár, a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat, a Sprint Tesztilfeldolgozó Vállalat, a Szekszárdi Nyomda. Csökkent a termelés többek között a Simontornyai Bőrgyárban, a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál, és számottevően elmaradt az előző év azonos időszakától a Bonyhádi Mezőgép termelése. A Simontornyai Bőrgyár alap- anyaghiány miatt nem tudott munkát biztosítani, ezért szüneteltette a termelést. (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Berlinbe utazott Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön délután Berlinbe utazott, ahol a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek találkozóján vesz részt. (MTI) Szűrös Mátyás találkozója a nemzetiségi szövetségek vezetőivel Tudományos hetek Kérdések és megoldások az államigazgatásban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, csütörtökön látogatást tett a nemzetiségi szövetségeknél, ahol kötetlen eszmecserét folytatott a magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok demokratikus szövetségeinek vezetőivel. A nemzetiségi szövetségek képviseletében a találkozón részt vett Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Vuity István, az MDDSZ alelnöke, Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Mannherz Károly, az MNDSZ alelnöke, Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Petrusán György az MRDSZ elnöke, dr. Jakab Ró- bertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Alt Gyula, MSZDSZ titkára. A szövetségek vezetői kifejezésre juttatták, hogy az itt élő nemzetiségek hazánk egyenjogú és egyenrangú állampolgárai, a közös országépítő munka megbecsült részesei. Tudatában vannak, hogy a magyar kormány gazdasági lehetőségeinek függvényében sokat tesz életkörülményeik javításáért, egyéni és kollektív boldogulásukért. A szövetségek vezetői beszámoltak soron következő kongresszusaik előkészítő munkálatairól. Az ország politikai intézményi rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatban igényként fogalmazták meg a szövetségek fokozott részvételét a politika alakításában. Nemzeti önazonosságuk, eredeti értékeik megőrzése és fejlesztése érdekében szükségesnek tartják a többséget alkotó nemzet megkülönböztetett figyelmét és folyamatos törődését, a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikájának megújulását. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a hazánkban élű nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak szavatolása számunkra elvi kérdés, amely állandó figyelmet igényel és amely nem függvénye annak, hogy miként alakul máshol a nemeztiségi kérdés kezelése, így a szomszédos országokban élő magyarok helyzete. Népünknek, országunknak legszorosabban vett össznemzeti érdeke, hogy a hazánkban élő nemzetiségek nyelvüket, kultúrájukat, önazonosságukat megőrizve sajátos, mással nem pótolható vonásokkal gazdagítsák közös hazánk arculatát, kultúráját, erkölcsiségét. A KB titkára kifejtette: a magyar külpolitika törekvéseinek hatékony megvalósításához jelentős tartalékokat tárhatunk fel társadalmi bázisának erősítésével, a népi diplomácia fejlesztésével. Pártunk célja, hogy a hazánkban élő nemzetiségek és szervezeteik a nemzetközi kapcsolatok tevékeny részeseivé váljanak. Ebben megkülönböztetett jelentősége van a nemzetiségek sokoldalú, közvetlen, akadályoztatástól mentes együttműködésének az anyanemzetek országaival. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdésben a kétoldalú tárgyalásokon és a sokoldalú fórumokon - mindenekelőtt a helsinki folyamat rendezvényein - képviselt elvi politikánkat is a kiegyensúlyozott európai együttműködéshez, a biztonság erősítéséhez való hozzájárulásnak tartjuk. A tudományos hetek programjában tegnap délelőtt a régi megyeháza nagytermében dr. Rácz Zoltán belügyminiszter-helyettes tartott előadást a politikai intézményrendszer egy fontos témaköréről, a kormányirányítás továbbfejlesztéséről, illetve ezen belül a Belügyminisztérium munkájáról és az aktuális tanácsi feladatokról. A megyeháza nagytermét zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, zömében tanácselnökök és vb-titkárok voltak kíváncsiak az előadásra. Bevezetőben szólt a párt és az állam viszonyának értelmezéséről, amely a funkciók elhatárolását tűzi ki célul. Az állami szervezet önállóságának gondolata már több korábbi pártkongresszusi anyagban szerepelt, csak a gyakorlati megvalósítása késett. A kormány szerepének új felfogása azt irányozza elő, hogy a Minisztertanács lépjen ki a csupán gazdasági koordinátor szerepköréből és vállaljon szélesebb politikai szerepet, mint testület. Hogy az egyes minisztériumok hatásköre és szervezete miként alakul, az nem feltétlenül elvi kérés, sokkal inkább elhatározás dolga. Az államigazgatás Belügyminisztériumhoz vonását a hagyományokon kívül az is indokolta, hogy a társadalmi fejlődés megköveteli a tanácsi szervezet, és ezen keresztül az állampolgárok érdekeinek miniszteri szintű képviseletét. Az állam funkcióinak változása is szükségessé teszi az államszervezet átalakítását. A tanácsi munkában figyelmet szentelt a Tanácstörvény több elvi jelentőségű megállapítására, így például a helyi tanácsok önállóságára. A cél, hogy a helyi önkormányzat és igazgatás képessé váljon a helyi feszültségek, konfliktusok kezelésére, és megoldására. Szó esett még az előadásban a kétszintű igazgatás kérdéseiről és közös tanácsok problematikájáról is. 1 Tamás Istvánná megnyitja a kiállítást Házunk tája Feszült figyelem az arcokon
