Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 112. szám
1988. május 12. NÉPÚJSÁG 5 Sajtóétvágyunk 1885-ben Több mint száz esztendeje érdekes kimutatás látott napvilágot a Tolnamegyei Közlöny április 5-i számában, Kenézy Csatár, maga is újságíró és költő, a szekszárdi posta és Krámmer Vilmos könyvkereskedő szívességéből tételesen kimutatta, hogy melyik újság hány olvasóval dicsekedhetett Tolna megye székhelyén. (Viszonyításul tudnunk kell, hogy 1885-ben hazánkban nem kevesebb, mint 494 hírlap és folyóirat jelent meg csupán magyar nyelven, de volt számos német, román, szlovák nyelvű sajtótermék is.) A két helyi lapon kívül összesen 95 magyar, 28 német, 4-4 francia és héber)!), valamint két angol újság és folyóirat érkezett a Bezerédj utcai postahivatalba. Hetente összesen 2445 példányban, amelyből 386 német nyelvű. Emellett több folyóirat a könyvesboltban várta előfizetőjét, összesen így hetente legalább háromezer lappéldány, ami azt jelenti, hogy minden negyedik szekszárdira egy sajtótermék jutott, hiszen körülbelül 13000 személy élt itt. A két helyi hetilap mai szemmel meglepően kevés példányban jelent meg: a Tolnamegyei Közlönyv 114, a Szekszárd Vidéke 50 helybeli előfizető asztalára került, ezért felvehették velük a versenyt a nagyobb napilapok, mert a Budapest 58, a Budapesti Hírlap 47, a Pesti Hírlap 22, az Egyetértés és a Fővárosi Lapok 20-20 előfieztőt mondhatott magáénak. A német Neues Pester Journal 23, a Pester Lloyd 16 példánnyal vezetett. És - ahogy mondani szokták - most tessék megkapaszkodni: mindezt egyetlen postás hordta ki a levelek mellett, de még kerékpárja sem lehetett. S hogy ne unatkozhasson, még Sió- agárdra is ő járt a postakocsival. Megérdemli, hogy nevét megjegyezzük: Uláko- vics Andrásnak hívták... DR. TÖTTÖS GÁBOR Interjú a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat Igazgatójával Kedvező folyamat részesei vagyunk ■ ■ ■ Le ‘ ■ a > ? - i ■ spok? A Tolna Megyei Lapkiadóba Vállalatról nem sokat tudnak az olvasók, aminek az oka talán az is lehet, hogy lapunk szervesen kapcsolódik a vállalathoz. Éppen ezért kértük meg dr. Murzsa Andrást, a vállalat igazgatóját, mondja el: mi a vállalat feladata. A Felső-falutól Széptölgyesig A postamunka Kakasdon is női szakma- A vállalatot 1951 -ben alapították hármas céllal: alapvető feladata a megyei napilapnak és egyéb pártlapoknak a kiadása és megyei terjesztésének a megszervezése. Megbízás alapján kiadjuk a megyében megjelenő üzemi lapokat is, valamint eljárunk ezek engedélyeztetésében illetve terjesztésében. A harmadik feladatunk a párt központi kiadványainak, napi, heti és egyéb sajtótermékeinek a megyében való terjesztése, különös tekintettel a Népszabadságra. Alapvető feladatunk a nyereséges gazdálkodás, amelyet a lapár bevételéből tudunk biztosítani. Tevékenységi körünket az elmúlt években könyvkiadással is bővítettük.- Milyen lapokat terjesztenek, s melyek a legkelendőbbek?- A legjelentősebb lap a Tolna Megyei Népújság, aminek a példányszáma az elmúlt években igen kedvezően alakult. Húsz évvel ezelőtt, 1968-ban 20 ezer példányban, 1978-ban 30 ezer példányban, és most 1988-ban több mint 40 ezer példányban jelenik meg a megyei pártbizottság lapja. A megyei lap népszerűsége különösen az utóbbi időben nőtt meg jelentősen. Ez kedvezően hat a vállalat gazdálkodására, mert a példányszám növekedésével nő a bevételünk is. A megyei lapon kívül 28 központi lap terjesztésével is foglalkozunk. A legjelentősebbek közülük a Népszabadság, a Heti Világ- gazdaság, a Figyelő, a Szabad Föld, a Képes Újság, a Lúdas Matyi.- Az első magyar nyelvű újság, a Pozsonyi Magyar Hírmondó 1780-ban jelent meg. Majdnem száz év múlva olvashatták a Tolna megyeiek a saját lapjukat: a Tolna megyei Közlönyt. Milyen igényeket kell kielégíteniük a mai hírlapoknak, folyóiratoknak?-Az általános tájékozódási igényen kívül bizonyos sajátos rétegigényeket is ki kell elégítenie az egyes lapoknak. Az előző felsorolásból kiderül az is, hogy terjesztünk speciális szakfolyóiratokat, amelyek például a gazdálkodással, a mezőgazdaság egyes ágazataival, vagy például ideológiai kérdésekkel foglalkoznak, mint a Valóság, a Világosság és a Kritika. A lapok sorában olyan széles körű érdeklődést kielégítő lapok is vannak mint a Magyarország, a Nők Lapja vagy a Képes Újság.- A századfordulón Dunaföldváron, Tamásiban, Dombóváron, és még igen sok településen adtak ki helyi lapokat. Szek- szárdon - noha csak 14 ezren lakták - 4 lap is élt. Mostanában egyre több híradás érkezik arról, hogy újra jelennek meg helyi újságok. Lesznek-e ismét városi lapok a megyében?- Lesznek, bár jelenleg még nincs önálló városi lap Tolna megyében. De úgy érzem, hogy a közeljövőnek ez az útja, amelyre már jó néhány példa akad az országban. Meg kell azonban mondanom, hogy egy városi lap indítása nem olcsó dolog, a helyi lap előállításának költségeit az adott településnek kell fedeznie. Egy havonta néhány ezer példányban megjelenő városi lap költség- vetése éves szinten jelenleg is meghaladja a félmillió forintot. Járható útnak azt tartanám, hogy ahol a településen belül üzemi lapok vannak, mint Bonyhádon vagy Pakson - a lapokat városi lappá lehetne továbbfejleszteni. Mégpedig úgy, hogy ezek a lapok foglalkozhatnának várospolitikai kérdésekkel is, több helyi információt biztosítva az ott élő lakosságnak.- A lapkiadók és a posta viszonya nem mindig felhőtlen - ez bizonyára abból fakad, hogy mindkét cég nyereségorientált.- Valóban így van. Mindkét területnek alapvető érdeke, hogy eredményesen, nyereségesen gazdálkodjék. Mi vitatkozhatunk az előállítási, illetve a terjesztési költségeken, de ebből az előfizető, az olvasó nem szenvedhet hátrányt. A lapokat terjeszteni kell a megyében, s ezt a munkát mi együtt, közösen és jól megszervezve szeretnénk elvégezni. Ebben a dologban szerencsés helyzetben vagyunk, mert nagyon jó partnereket találtuk a megyei postás dolgozókban, amit a terjesztés eredményei is igazolnak.- Szombaton csak újságkihordás van, de elég munka az is - mondja Sebestyén Antalné, a kakasdi postahivatal kézbesítőinek állandó helyettese.- Amikor hat éve idejöttem, akkor 300 Népújságot járatott a falu, ma 381-et. Most 111 Új Tükör, 74 Képes Újság, 58 Népsport, 34 Fürge Újjak jár a családokhoz. Magyar Nemzetből hármat viszek ki naponta, de más pesti lapokból - Népszabadságból, Népszavából - igen sokat.- Kóbor Gáspárné, a nyolcórás kézbesítőnk szabadságon van - mondja Till Jó- zsefné hivatalvezető - a májusvégi kézbesítő szakmunkásvizsgájára készül. Az öt órában dolgozó Daradics Ferencné már nincs itt, tizenhárom órakor járt le a munkaideje. Leszámolt, hazament, de reggel mindig az első, ő osztja szét az újságokat. Említem, hogy Kakasdon nemcsak magas az újságot előfizetők aránya, de számuk az utóbbi évek során is fokozatosan emelkedett: ahogy ezt Sebestyén Antalné szavai is tanúsítják. Ez azt is jelenti, hogy a hivatal, a kézbesítők jó munkát végeznek a közel 1800 lelkes faluban. Eléggé közismert, hogy a kedves lapját csak késve megkapó előfizető gyakran hátat fordít a postának, és azt mondja, hogy inkább maga próbálja megvásárolni a lapot.- Régen ebben a faluban az egyik kézbesítő csak a hírlapokat, a másik az utalványokat és a leveleket hordta ki mondja Till Józsefné. - A hírlapkihordó- nak volt nehezebb dolga, akinek a pénzbeszedéseket is intéznie kellett. Ma nyolc órában Kóborné szolgálja ki hírlapokkal is, levelekkel is a Felső-falut, és még jó néhány utcát. Az Ady utcával végezve tart pihenőt, de ez csak annyit jelent, hogy újabb rakomány kerül a kerékpárján lévő ládába és indul tovább...- ...A pelenka-telep felé - mosolyodik el Sebestyén Antalné. - Tudja, ide fiatalok költöztek annak idején, innen a neve. Szóval van néhány kilométer, ami az ember lábában marad. Daradics Ferencné öt órában dolgozik, ő is végiglátogatja a neki kiosztott területeket, de még Széptölgyesbe is kika- rikázik a tizenhárom Népújsággal. Az igaz, hogy néha van reklamáció, és hát emberekkel foglalkozni - ebben a munkában ez a legnehezebb. Lenyelni a kifogásokat - főleg ha igazak!- Szombaton mindig egyeztetünk: van-e elég újság, jut-e mindenkinek. Inkább odaadom a sajátomét, csak ne legyen harag.- Akkor van baj, ha valamelyikünk megbetegszik és helyettesítésre nincs mód - mondja a hivatalvezető. - A közelmúltban három évig gyesen voltam a kislányommal, de amikor nem tudtak helyettesíteni, akkor hetente két-három nap is bejöttem a kicsivel. A posta volt itt a bölcsőde is. Hiába - faluhelyen a posta női szakma. Az oldalt összeállították: Bóka Róbert, D. Varga Márta, Decsi Kiss János, Her- beck Erzsébet, Wágner Dezső. Fotó: Sörös Mihály. Mi van a zsákban? A posta egy napja Hajnali öt órakor, amikor a megye lakóinak jó része még az igazak (vagy kevésbé igazak) álmát alussza, a szekszárdi postahivatalban már javában folyik a munka. A rovatotok osztályozzák a Budapestről vonaton érkezett küldeményeket, a leveleket, a csomagokat, az értékküldeményeket. Előbb-utóbb minden levél megtalálja a „maga zsákját”, a zsákok száját gondos kezek lezárják, nehogy valami is elvesszen belőlük. Ezalatt a szállítójárművek sorban beállnak a rámpa elé, s a kocsikísérők néhány perc alatt eltüntetik a zsákhalmazt - bepakolnak a kocsikba. Minden hétköznapon megismétlődik ez a jelenet, hiszen a megye postaforgalma jórészt ezen a hivatalon keresztül bonyolódik le. Fél hat körül indulnak a járatok, a kocsik délelőtt terítik a küldeményeket, a napilapokat és a többi sajtóterméket, délután pedig ugyanazon az útvonalon begyűjtik a megyén belülre és kívülre szánt levelezést. Ilyenkor nincs nagy forgatom, a posta csúcsterhelése mindig az ünnepek tájékára esik. A hajnali vonattal érkező leveleket Lőrinc Gyula rovatoló osztályozza Fél hét tájban indulnak a járatok körútjukra, a vidéki postahivatalok vezetői vagy munkatársai már mindenhol várják az autókat, a délelőtt folyamán a legtávolabbi helyekre is eljut a napi posta. Lerakodás a tolnai postahivatalnál Indul a kézbesítés A legtöbb újság előfizetője a paksi 1. számú postahivatal körzetében Győri Istvánná Anhalt Erika. Tizenegy féle újságot visz neki és népes családjának - öt gyermekük van - a postás.- Népújság, Esti Hírlap - kezdi az újságok felsorolását. A Népújság a helyi, megyei eseményekről tájékoztat bennünket, az Esti Hírlap pedig úgyszólván hozzánk nőtt, lévén, hogy Budapestről költöztünk Paksra hét évvel ezelőtt. Még az sem baj, hogy csak másnap jutunk hozzá. Nők Lapja, Fürge Ujjak, Rádiótechnika, Élet és Tudomány, Füles, Lúdas Matyi, Magyarország, Szabad Föld, Rádió-és Televízióújság - válik teljessé a lista. Tulajdonképpen még egy újság van, a Dörmögő Dömötör, amit előfizetünk. Ez az iskolában jár András és Tamás nevű fiunknak.- Sok pénzbe kerülhet ennyi újság járatása.- Negyedévente 1000-1100 forintot fizetünk újságra, de akkor sem mondjuk le őket, há drágábbak lesznek. Hozzá tartoznak az életünkhöz, ezt a tizenegy fajta újságot már három éve fizetjük elő.- Mi lesz az újságok sorsa?- A Fürge Ujjakat, a Nők Lapját, a Fülest és a Rádiótechnikát gyűjtük. A többi újságot pedig havonta átadjuk a MÉH-nek. Otszázhuszonhat a könyvtárban Szekszárdon a megyei könyvtár látja el azoknak a feladatoknak egy részét is, amelyeket nagyobb városokban szakkönyvtárak végeznek. Nem mondanak le olyan információkról, amelyeket a napi- és hetilapok, folyóiratok, képes magazinok nyújtanak. Hargitai Anikó, a könyvtár olvasószolgálati osztályának vezetője készséggel tájékoztat minden érdeklődőt, hogy milyen lehetőségei vannak a könyvtári szolgáltatást igénylőknek. Belső szabályzat szerint határozták meg, hogy mi az, amit az intézménynek véglegesen őrizni' keli, mit tartanak három évig és mit raktároznak csupán egy esztendeig. A magazin jellegű lapokat egy év múltával már nem őrzik, hiszen képtelenség lenne a raktározást megoldani és nem is hordoznak olyan információs értékeket, hogy érdemes lenne vigyázni rájuk. A külföldi hírlapok közül, különösen a számítógépes, a lakberendezési, az autó-motor sport szaklapok a keresettek a megyei könyvtárban. Népszerű a Burda, a Sterne, Geo, Merian, Art Dekoration vagy említhetjük a Frankfurter Al- gemeine Zeitungot, ami napilap ugyan, de szívesen kölcsönadják az olvasóknak. Számos lap áll rendelkezésre a természettudomány, a társadalomtudomány témaköreiből egyaránt Pontos adatok szerint kilenc napilap, huszonkilenc heti-, kettőszázhuszonegy havi-, kettöszáznégy egyéb és hatvanhárom külföldi, összesen ötszázhuszonhat hírlap közül választhatnak az olvasni kedvelő, vagy éppen tanulás, munka folytán olvasásra kényszerülő diákok és felnőttek Szekszárdon a megyei könyvtárban.
