Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

1988. május 9. *" 1 / tolna N ^“NÉPÚJSÁG 5 Nem a szervezésben volt a hiba Kevés induló a szekszárdi futónapon Szombat reggel fél kilenckor melegí­tés emberek igyekeztek a szekszárdi főiskola épülete felé, de a „civilek” is érdeklődéssel tekintgettek arrafelé, hi­szen a hangos zeneszó felkeltette kíván­csiságukat, vajon mi készülhet itt? A vöröskeresztes világnapi és győze­lem-napi futásról van szó, amit a megyé­ben élő mozgássérültek megsegítésére, a nemzetközi szolidaritási alapra, a beteg gyermekek táboroztatására hirdetett meg a Vöröskerezst Tolna Megyei Ve­zetősége, a KISZ megyei és Szekszárd városi bizottsága, a megyei és a Szek­szárd Városi Tanács ifjúsági és sportosz­tálya, a KÖJÁL egészségnevelési osztá­lya, a megyei úttörőelnökség, valamint a megyei Népbolt vállalat. A kocogáson, melynek távja 2,8 kilo­méter volt, 133-an álltak rajthoz. Közülük a legfiatalabbnak a négyéves Hunyadvá- ri Péter, legidősebbnek pedig a 61 éves Czencz Imre bizonyult. Gyerekek, felnőt­tek egyaránt teljesítették a távot, a célon elsőként a tolnai Hegedűs Gábor haladt át. A győztes fiú ezt csak bemelegítésnek szánta az 5,6 kilométeres futótáv előtt, s példáját többen is követték, mindkét szá­mot teljesítve. Közülük a 7 éves Papp András volt a legfiatalabb. A mozgássérültek számára tolókocsis versenyt rendeztek, az erre vállalkozók szintén 2,8 kilométert tettek meg a me­gyeszékhelyen. Az egyetlen hölgy induló, a szekszárdi Kecskeméti Mária mellett hárman képviselték s másik nemet. Első­ként a kajdacsi Kapás István, második­ként a szekszárdi Katona István, harma­dikként pedig a faddi Beda György ha­ladt át a célvonalon. Kapás János elmondotta, hogy nagyra értékeli ezt a kezdeményezést, és hogy az igazat megvallva még ennyi mozgás- sérült résztvevőre sem számított. Az erőpróbán sokat számított, hogy ö rend­szeresen sportol; asztaliteniszezik, erő­sít. Ebben a versenyben azonban nagy szerepe volt a tolókocsik minőségének is. Mint mondotta, jó lenne hasonló meg­méretéseket gyakrabban szervezni, és még jobb lenne, ha minél több mozgás- sérült ébredne rá, mekkora szüksége van a rendszeres mozgásra, ha csak le­hetőségeikhez mérten is. Többen dupláztak - futni is tudni kell Az 5,6 kilométeres futóversenyen iga­zolt és amatőr versenyzők mérték össze tudásukat, szám szerint 25-en, közülük hárman képviselték a gyengébb nemet. A nők mezőnyében Némethné László Zsuzsa győzedelmeskedett szekszárdi színekben, a további sorrend pedig: Ta­kács Viktória és Szabó Anikó. A férfiak mezőnyében az első két he­lyen a szekszárdi Atlétikai Club sportolói A futóverseny két résztvevője, hátul a kocogás győztese, Hegedűs Gá­bor végeztek, Váncsa Dénes 15:03,6, Hilbert József pedig 15:51,3 perces időered­ménnyel. Harmadikként Nemes Miklós haladt át a célvonalon. Váncsa Dénes elmondta, hogy gyakran elindulnak ha­sonló hétvégi tömegversenyeken, ez szinte már szerves részévé vált edzés­programjuknak. Az IBUSZ-maraton teljes távú ver­senyét két hete teljesítette az atléta, ahol a hetedik helyen végzett. Ezen a szomba­ti napon reggel kifutott Gemencbe, majd a verseny keretében teljesítette mindkét távot. Győzelmével elnyerte a Szekszárd Vá­rosi Tanács V. B. Családi Intézete által felajánlott jutalmat: egy családi ünnep­ség megrendezését. Váncsa Dénes be­vallotta, hogy még nem tudja, mi lesz ez az esemény, de a házasságot egyelőre még nem tervezi. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozata minden segítséget megadott a verseny megren­dezéséhez. A nevezési díjakhoz több vállalat, szer­vezet nagyobb összegekkel is hozzájá­rult a KISZ megyei és Szekszárd városi bizottsága, a megyei és városi Vöröske­reszt, a Népbolt vállalat, a megyei tanács ifjúsági és sport­osztálya, a szek­szárdi Bezerédj Ist­ván Kereskedelmi Szakközépiskola, valamint a Szek­szárdi Egészség- ügyi Szakközépis­kola. A futónap befeje­zéseként tombola­tárgyakat sorsoltak ki a résztvevők kö­zött, ezzel is ser­kentve őket a továb­bi sportrendezvé­nyeken való indu- lásra- mr.-ka. A tolókocsis verseny rajtja Kosárlabda NB I. Három számjegyű paksi és dombóvári győzelem Atomerőmű SE-Pécsi VSK 102-99 (62-42). Paks, 200 néző. V.: Major Gy., Nagy J. Atomerőmű SE: Tárnái (28), Ki- hász (7), Buzási (4), Morgen (32), Szaff- nauer (23). Csere: Nagy (4), Kovád (4), Antoni (2). Edző: Simon Károly. PVSK: Szemesi (2), Rab (21), Kövecses (15), Varasdi (13), Peredi (29). Csere: Ottó (4), Richter (13), Soós (-), llcsik (2). Edző: Czéh László. Az első félidőt álmosan, fe­gyelmezetlen védekezéssel kezdte a pé­csi együttes. A hazaiak ezt kihasználták, és tetemes, 20 pontos előnnyel zárták az első félidőt. Szünet után a vendégek gondoskod­tak arról, hogy a már érdektelenségbe süllyedő mérkőzés váratlanul izgalmas, érdekes legyen. A 29. percben ledolgoz­ták hátrányukat a kissé elbizakodott pak­siakkal szemben, ekkor 73-73 volt az állás. A játék kiismerhetetlenségéről ek­kor a Duna-partiak gondoskodtak. Öt perc múlva ugyanis újra 16 ponttal vezet­tek. A 35. eprcben 95-79-re módosult az állás. Már mindenki elkönyvelte az ASE biztos győzelmét, csak éppen a pécsiek nem. A 39. percben 1 pontra felzárkóz­tak, de ekkor Tárnái két duplájára már csak egy kosárral tudtak válaszolni. Mindkét csapat formaingadozását az idényvégi fáradtság befolyásolta. Kitűnt: Tárnái, Morgen, Szaffnauer, illetve Pere­di, Rab. Dombóvári VMSE-Csepel SC 118- 102 (61-65). Dombóvár, 600 néző. V.: Varga J„ Kovács Z. DVMSE: Ács (13), Chudeusz (15), Miedzik (44), Kerényi (33), Molnár (3). Csere: dr. Halmos (-), Czimbalek (4), Lovász (6). Edző: ifj. Szity- tya Imre. Csepel: Skála (21), Somogyi (27), Cuhorka (11), Bartók (15), Glöczl (8). Csere: Takács (13), Kovács (5), Bod­nár (2), Farkas (-). Edző: Liptai István. Miedzik két triplával kezdett, ennek elle­nére az 5. percben csak 17-13 a hazaiak javára. Négy perccel később 32-24-re növelték előnyüket a dombóváriak. A folytatásban a csepeliek jól kihasználták a vendéglátók megtorpanását, és a 14. percben a vezetést is átvették: 46-39. Három perc múlva a DVMSE jutott négy­pontos előnyhöz, majd a hajrá a vendé­geknek sikerült jobban. Szünet után nagyszerű védekezés mellett, igen eredményes támadójáték­kal rukkolt ki a Dombóvár, s a 23. perc­ben már 79-68-ra elhúzott. Hat perccel később tovább növelték előnyüket, első­sorban Miedzik és Kerényi jóvoltából 94-77-re. A 32. percben az irányító Lo­vász révén már a 100. pontjukat is meg­szerezték a vasutasok. A 37. percben 11 pontra csökkenti hátrányát a fővárosi gárda, de a hazaiak nagyszerű hajrával növelik előnyüket, és biztosan nyernek. Egyik csapat sem fordított különösebb gondot a védekezésre, a DVMSE máso­dik félidei teljesítményével magabiztosan nyert. Kitűnt: Miedzik, Kerényi, Czimba- lek, Lovász, illetve Skála, Somogyi, Bar­tók, Takács. Holtverseny a Felszabadulási Kupában Feltűnően gyér érdeklődés kísérte szombat-vasárnap Szekszárdon a Fel- szabadulási Kupa női csoportmérkőzé­seinek harmadik fordulóját. A kupában eddig nagyszerűen szereplő házigazda szekszárdiak megtorpantak, a nyitótalál­kozón kétpontos vereséget szenvedtek a Ganz-MÁVAG-tól. Ezután a soronkövet- kező két mérkőzésüket megnyerték Vár- konyiék, de miután a MÁVAG nem talált legyőzőre, így a három fordulót követően holtverseny alakult ki az élen. Azonos győzelmi számmal a Szekszárd azzal ve­zet a fővárosiak előtt, hogy korábban két­szer már legyőzte a gépgyáriakat. A má­jus 21 —22-i fináléban a szekszárdiaknak mindhárom ellenfelükkel szemben nyer­ni kell, hogy a Felszabadulási Kupa dön­tőjébe jussanak. Ganz-MÁVAG-Szekszárd 70-68 (37- 36). V.: Faidt, Péter Gy. Szekszárd: Gáb­ris (8), Pfeifenróth (17), Dóczi (7), Várko- nyi (18), Lévai (10). Csere: Fuschs (-), Christián (8), Szabó (-). Edző: Vertetics István. A fővárosiak „ráéreztek” a házi­gazda gyengéire. Kitűnt: Herczeg, Földi, illetve Pfeifenróth, Gábris. Szekszárd-Pécsi VSK 87-66 (46-46). V.: Péter Gy., Szűcs. Szekszárd: Gábris (10), Pfeifenróth (4), Dóczi (8), Várkonyi (22), Lévai (26). Csere: Fuchs (2), Bihari (4), Christián (11). Különösen szünet után játszott ellenállhatatlanul a szek­szárdi együttes. Kitűnt: Lévai, Várkonyi, illetve Pongrácz, Horváth. Szekszárd-BKV Előre 110-77 (61 -44). V.: Péter Gy., Szűcs. Szekszárd: Gábris (9) , Pfeifenróth (6), Dóczi (28), Várkonyi (10) , Lévai (16). Csere: Fuchs (9), Bihari (2), Imreh (4), Christián (26), Szabó (-). Csak a számszerű eredmény volt kérdé­ses. Kitűnt: Gábris, Dóczi, Christián, illet­ve Csendes I. További eredmények: PVSK-BKV Elő­re 78-63 (53-28), Ganz-MÁVAG-BKV Előre 78-67 (31-38), Ganz-MÁ­VAG-PVSK 84-74 (45-37). A torna vég­eredménye: 1. Ganz-MÁVAG 6, 2, Szek­szárd 5, 3. PVSK, 4. BKV Előre 3 ponttal. Kézilabda NB l/B. Az első idegenbeli siker Dunaföldvári Spartacus-Győri Ma­gasépítők 20-17 (12-12). Győr, 200 né­ző. V.: Farkas, Bakos. Dunaföldvár: Ká- csor - Hegedűs I., Szauter (9), V. Kovács (4), Orova (5), Kolics, Györkő (1). Csere: Hrozik (1), Németh, György, Hegedűs P., Herczeg. Edző: Kolics János. A Duna­földvári Spartacus csapata ezen a hét végén az élmezőnyhöz tartozó Győr együtteséhez látogatott. A mérkőzés kez­detén látszott, hogy a hazai csapat kissé lebecsülte az újonc földvári gárdát, akik már az első percekben nagy odaadással vetették magukat játékba. A 17. percben 7-7 volt az állás, ettől kezdve a Duna-par­tiak végig irányítói voltak a mérkőzésnek. A12-12-es félidei eredmény nem tükrözi a földvári valós fölényt, mert jobb helyzet- kihasználással 5-6 gólos előnnyel zár­hatták volna a játékrészt. A második félidőben is elsősorban Szauter és Orova gólerős játékával elhú­zott 3 góllal a vendégcsapat, ezt az előnyt végig tartva alakult ki a 20-17-es vég­eredmény. Ezen a mérkőzésen Kolicsék nem törődve az idegen pályával, a hazai gárdát támogató játékvezetői segédlet­tel, megérdemelten és nagy biztonsággal hozták el az értékes két pontot. Dicsére­tes a csapat küzdeniakarása, jó védeke­ző- és kapusteljesítménye, miszerint a második félidőben mindössze 5 gólt ka­pott. Amennyiben a következő hazai for­dulóban a Dunaföldvár legyőzi Cegléd csapatát, felzárkózhatnak az előkelő kö­zépmezőnyhöz. Jók: Kácsor, Szauter, Orova, V. Ko­vács. A világbajnok ajándéka Egy kék-fehér mikrobuszt ajándékozott a szovjet sakkvilágbajnok Garri Kaszpa- rov az egyik moszkvai iskolának. Ajándékát a Szovjet Gyermek Alap révén juttatta el a kisdiákoknak.- Amit csináltam, nem szabad úgy tekinteni, mint valamiféle rendkívüli eseményt - mondta Kaszparov. - Úgy gondolom, hogy bárki, akinek lehetősége van a gyerme­keknek segíteni, köteles is megtenni azt.-----------------—-----------------------------------------------------------------------------------—---------—---------------:---------­P illanatkép a kerékpáros túráról ínycsiklandó lacipecsenye, sült kolbász, arréb habzó sör, törökméz és mézeska­lács, meg portékától roskadozó pultú sátrak sora. A bennfentesek véleménye sze­rint gazdag volt a májusi szekszárdi vásár felhozatala. Amíg a vásártéren az áruk gazdát cseréltek, a szomszédos Dózsa stadionban rajtra gyülkeztek az „Olimpiai napok” kerékpáros túrájának résztvevői. A szervezők felsóhajtottak: az utóbbi pró­bák szembetűnő gyér mezőnye után ezúttal százfőnyi induló létszámot regisztrál­tak. Szemüveges férfi érkezik három srác társaságában. „Aratóék, sportos töltésű család” - súgja Szabó Kovács János, a szervezőbizottság egyik tagja. Az igazolási procedúra végén az Arató családhoz lépek. Apuka, a szekszárdi Kommunális Szol­gáltató Vállalat műszaki vezetője szabadkozik: - A gyerekek beszéltek rá erre a tú­rára, mert mi tagadás, a kerékpározás nem az erősségem. A gyalogtúrán teljes volt a család, akkor feleségem is velünk tarott. Most őt a fiaim éppen nálunk vendé­geskedő unokatestvére helyettesíti. A családok 52 kilométeres távján indulunk, ne­héz megméretés, hiszen Szálkán a hegyijártasságból is vizsgáznunk kell. A kilencéves Dávid fölöttébb izgatott. - Tavaly már részt vettem a próbákon apuékkai, de pontokat még nem sikerült szereznem. Talán majd most - mondja a gyerkőc, miközben rajtszámát rögzíti a BMX feliratos mezére. Bátyjával, a 12 esz­tendős Gáborral egyetemben a tanítóképző főiskola gyakorló iskolájába járnak, mindketten jó tanulók. Gábor örömmel újságolja: „Szó van róla, hogy a Spartacus SE szakosztálya leigazol. Szeretem a bringázást, egyébként 1987-ben 42 pontot gyűjtöttem az olimpiai ötpróba megméretésein.” Az „unokatesó”, Arató Adrián Tamásiból érkezett. Ötödik osztályos, a tamásiak igazolt versenyzője.- Szívesen indulok ezeken a próbákon, tavaly 40 pontra futotta erőmből. Egyébként korosztályomban hat országos bajnokságot nyertem eddig. Amire leg­büszkébb vagyok, hogy a Millenárison rendezett pályabajnokságon országos csú­csot értem el. Ezúttal Árpád bácsiékat alighanem „állva hagyom”, majd a célban új­fent találkozunk - mondja huncut mosoly kíséretében. Adrián állta szavát, szintúgy az Arató família is: szintidőn belül teljesítették a ke­rékpáros túra penzumát. - fekete ­A csíkosmezes fővárosiak rászolgáltak a Szekszárd elleni győzelemre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents