Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
8 Képújság 1988. május 7. A Kazán-szorosban, ahol már sok tolnai megfordult Halászok a holtágon Város lesz-e harmadszor is? A Duna melletti évezredes település keletkezésének pontos ideje nem ismert, de írott emlékek tanúskodnak arról, hogy Alta Ripa (Magas Part) néven már a rómaiak idején fontos átkelőhely szerepét töltötte be. A folyó hullámai a nyugati partot - a település alatti területet - nyaldosták, így feltehető, hogy a római castromut is elmoshatták. A múlt század végén a Duna alacsony vízállásakor Tolna északkeleti részén a vízben lehetett is romokat látni, de keletkezésük körülményeit, idejét nem vizsgálták. A honfoglalás utáni írott emlék 1055-ből való. Tolna már az első királyaink idején várispánság volt, a korabeli oklevelek Thelena néven jegyzik. A Festetich-csa- lád irattárában őrzött térkép szerint a földvár a folyóparton állt. 1310-ben Hench János foglalja el a várat, 1326-tól a tolnai várispán László mester, a tihanyi kapitány. 1333-ban pálos kolostort alapítanak itt, mely a mohácsi vészig fennáll. 1424-ben a vár Zsigmond király második feleségének, Borbálának a tulajdona, majd Erzsébet királyné kapja meg. 1463. május 26-án Mátyás király országgyűlést tartott itt, majd az év végén nádori közgyűlést. 1481 -tői Tolna a Bornemissza családé, majd a Festeti- chek birtokába kerül. 1495-ben II. Ulászló király járt Tolna városában. Halála után II. Lajos 1518- ban részt vett az ismét e helyütt tartott országgyűlésen, majd itt gyülekeztek a csapatok 1526. augusztus elején, hogy induljanak a mohácsi csatába. Evlia Cselebi, a híres török világutazó több, mint egy évszázaddal a város török kézre kerülése után, 1663-ban azt írja Tolnáról: „parancsnok agája és várnépe készenlétben állnak. Kívül egy virágzó és díszes külvárosa van, összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak..." 1577-től fél évszázadon át fennállt a Tolnai Református Kollégium, ahol görög, zsidó és arab nyelveket is tanítottak a teológia, filozófia és história mellett. 1745 körül a város részben leég. Ezt követően Batthyány József kalocsai érsek bérli és felépítteti a templomot a papiakkal. 1773-ban szentelik fel. A XIX. század elején Tolna ismét forgalmas mezőváros, 1830-tól megindul a gőzhajózás is. 1848 után rohamosan fejlődik, majd a Duna szabályozása megfosztja további gyarapodásától. Széchenyi István, aki közreműködött a folyó szabályozásában, kétszer is járt itt. 1871-től Tolna nagyközségi státussal bír. 1889-ben megalakult a Selyemfonoda, ahol árvalányok dolgoztak. A textilgyár 1923-ban kezdte meg működését, előtte szőnyegeket készítettek benne. A felszabadulás után az ipar és a mezőgazdaság is rohamos fejlődésnek indult. Az ókorban és a középkorban már volt virágzó város, s azt rebesgetik, ha már a megyeszékhelységet a valaha sokkal jelentéktelenebb Szekszárd nyerte el, legalább a városi minősítést vissza szeretné kapni Tolna. A tanács elnöke mosolyog a kérdésen, már várta. Mint kiderül, nagyon közel járunk az igazsághoz.- A nagyközség a VII. ötéves tervciklust felkészülési időnek tekintette, s a tervidőszak végére szeretnénk kérni a feljebb sorolást. A hosszú távú településfejlesztési koncepciót úgy határoztuk meg, hogy ezalatt megteremtődjenek a feltételek a városi cím eléréséhez. Úgy, hogy az emberek életminősége is változzon, valóban érezzék, hogy magasabb színvonalú környezetben laknak. Különböző fórumokon, falugyűléseken megbeszéltük a lakossággal, a megyei tanács is támogat bennünket, így a pályázatunk már az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban van.- Mikor derül ki, hogy megkapják-e az engedélyt?- A pályázatok beérkezési határideje június 30., a III. negyedévben valószínűleg megszületik a döntés.- Mi lesz a két társközséggel, Mözzsel és Fácánkerttel? Beolvadnak?- Nem. Úgy állapodtunk meg, hogy a város közös neve Tolna lenne, de a két társközség, mint önálló városrészek megtartanák a nevüket, irányítószámukat is. Számokban A nagyközségnek 10 225, két társközségének, Mözsnek 2500, Fácán- kertnek 780 lakosa van. A népesség Tolnán mintegy 14 százalékkal meghaladja az 1970. évit, a társközségekben is lelassult a csökkenés. Tolnán és Mö- zsön két bölcsőde működik 120 férőhely- lyel, s a meglévő épületek - bővítés nélkül - további 20 százalékos létszámnövekedést képesek befogadni. Az öt körzeti orvosra és három fogorvosra átlagosan 2100, illetve 4500 beteg jut. Az éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálat helyben szervezett, hatóköre Bogyisz- lóra, Faddra és Gerjenre is kiterjed. A gyerekeket két szakorvos látja el. A hét könnyűipari üzemben főállású üzemorvos tevékenykedik, rendel üzemorvos két további munkahelyen is, az egyik ipari szövetkezetben pedig fogorvos is dolgozik. Tolnán 2 gyógyszertárban szerezhetők be a legfontosabb medicinák. Az idősek klubja 30 személyes, szociális étkeztetést 10-en vesznek igénybe. Tolnán 6, Mözsön 2, Fácán- kertben 1 óvoda működik, összesen 577 férőhellyel. Kihasználtságuk nem teljes, évek óta minden jelentkezőt fel tudnak venni. A székhelyközségben 2, Mözsön 1, Fácánkertben 1 - csak alsó tagozatos - általános iskola van, összesen 57 tanulócsoporttal, 1606 tanulóval. 58 tanterem, 2 tornaszoba, 1 sportcsarnok valamint szabadtéri sportlétesítmények segítik az oktatást, nevelést. A kereskedelmi üzlethelyiségek ösz- szes alapterülete megközelíti a 9000 négyzetmétert, s ezt mintegy 1000 négyzetméter magánkereskedelmi egység egészíti ki. Egy áruház, 49 bolt, 18 véndéglátóegység biztosítja az áruellátást. A magánkereskedelmi egységek közül 27 a bolti kiskereskedelem, 7 a vendéglátó szakmához tartozik. Tolnán két cukrász dolgozik, Mözsön az idén kezdi meg a tevékenységét egy kisiparos, aki cukrászműhelyt és presszót nyit. Az ipari és szolgáltató szövetkezeteken kívül 75 különböző szakmában 217 kisiparos dolgozik itt. A lakosság 3-3,5 százaléka felsőfokú végzettségű, az 5633 munkaképes korú lakosból 4429-et helyben foglalkoztatnak. 48 százalékuk az iparban, 15 százalék a mezőgazdaságban, a többiek az igazgatás, ellátás és szolgáltatás területén találtak munkát. Az ipari vagy szolgáltató tevékenységű állami üzemek, illetve telephelyek száma 12, közöttük nagyvállalatok leányvállalatai, gyáregységei, üzemei, mint például a Magyar Selyemipari Vállalat Tolnatext Leányvállalata, a PATEX Tolnai Gyára, a Herbária Tolnai Üzeme, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Mözsi Malma. Az egyéb szolgáltatást végző kirendeltségek, telepek, szalonok száma 6. Regensburgtól Izmailig hajózott A jellegzetes tanácsháza Tolnát valaha a révészek városaként tartották számon, s halászból, hajósból ma is szép számmal találunk az itt élő férfiak között. Egyikük a 60 esztendős Réhm György majd negyedszázados szolgálat után a közelmúltban jött nyugdíjba a Bajor Lloyd társaságtól. Megviselt keze, mélyen barázdált, barnára sült arca küzdelmes évek nyomát őrzi. Egész családja vízi ember volt, édesapja orosz hajókon is dolgozott, s az angol flottával is járta a Dunát. Szinte természetes volt, hogy amikor megszűnt a faddi gépállomás, Réhm György nyolc-tíz tolnai társával együtt elszegődött a bajor céghez, amely éppen embereket toborzott. Hajóslegény, uszálykormányos, vitorlás, aztán vonalkormányos, majd mikor munkáltatói radikálisan csökkentették alkalmazottaik létszámát, újra vitorlás lett. Harminc helyett négyen kezeltek akkor egy 3000 tonnás, hajóból és uszályokból álló egységet, melyen neki a takarítástól, anyag- beszerzéstől a nehéz fizikai munkáig mindent el kellett látnia.- Én voltam a hajó „anyja” - mondja tréfásan. - Az utóbbi időben hatan váltottuk egymást, egy hónapig itthon lehettem, kettőig dolgoztam. De úgy ám, hogy szeptember elejétől október végéig a partot csak messziről láttam. Ércet, darabárut, szenet szállítottunk, meg olajat Százhalombattáról, Jugoszláviából, Romániából, a Szovjetunióból. Regensburgtól Izmailig vagy 2000 kilométer hosszúságban jártuk a Dunát. A Lloydnál főleg magyarok voltunk, mert a bajor barátságos ember, de hajózni nem szeret. így a társaság inkább nálunk vesz fel személyzetet. A hajósok kalandokkal teli életéről, mesés fizetéséről számtalan legenda kering. Réhm György és felesége kiábrándítanak: a schil- lingben kapott fizetés, amelyből minden felmerült költségüket fedezniük kellett egy-egy út során, korántsem volt olyan bőséges, s a kaland is inkább a veszéllyel volt azonos fogalom a teherszállítókon. Nem véletlen a többesszám, ugyanis a hitves többször is elkísérte a párját távoli útjaira, hogy legalább a főzés gondját levegye válláról. Már az első kirándulás is az életébe kerülhetett volna, mert zátonyra futottak, s egy szikla éppen az asszonyka ágya alatt szakította be a hajó fenekét. Egy másik alkalommal Belgrád fölött pusztító szélvihar, a „kosova” sodorta őket veszedelembe, aztán meg a százszázalékos jégzajlás, ami három napig tartotta őket fogságban a nyílt vizen. Mikor az óriási jégtáblák kitolták hajójukat a partra, az szinte merőlegesen feldőlt. Kiéhezettek, szomjasak, összefa- gyottak voltak, amikor kimentették őket. Réhm György szerint mégsem ez jelenti a hajósélet igazi romantikáját.- Az a legszebb - mondja búcsúzóul -, hogy minden évszak újjávarázsolja a természetet, s ugyanaz a partszakasz mindig más és más. 1 Vízi színpad, uszoda Bár borongós idő van, mégsem nép- telen a Duna-part. A sarjadó fűben kamaszok kártyáznak, s míg pörgetik az ördög bibliáját, a szájukban lógó cigarettákból füstcsíkok kígyóznak az óriási fák koronája felé. Nem messze tőlük munkások, ecsetjük nyomán élénkpirosra fiatalodnak a sétány padjai. A Popeye csárda előtt földbuckák jelzik, valami készül. Készül bizony, mert a tanács átvette a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságtól a part kezelési jogát, s többéves előkészítés uán megszületett a megállapodás a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal is arról, hogy az idén ősszel a község alatt húzódó folyószakasz első 2,8 kilométerét - a hídtól a Gutaipusztáig - kikotorják. A 8 millió forintba kerülő munkák, amelynek költségeiből nyolcvan százalékot a vízügyesek vállalnak, a kezdeti lépését jelentik a Holt Duna több célú hasznosításának. Most mintegy 150 ezer köbméter iszapot szippantanak ki, s feltöltik vele a sziget mögötti elnádasodott holtágat, majd később, egy második ütemben egészen a nagy Dunáig kitisztítják a medert. A part rendezése már megkezdődött, tavaly elkészült az evezősbázis, de még rengeteg elképzelés vár megvalósításra. A csárda előtt földdel még az idén feltöltik a területet, és egy füves sportpályát alakítanak ki, a meglévő játszóteret pedig jobban felszerelik. A majdani strand helyét és a sétányt egészen a Stern-telepig rendbe rakják, s építenek egy - a víz fölé is benyúló - szabadtéri színpadot. Később, de ez már a távolabbi jövő - az ártézi kút meleg vizére alapozva egy nyitott és egy fedett uszodát is szeretnének, s tervezik a szigeti részen egy kemping létrehozását is. Hogy mindez minél előbb megvalósulhasson, beneveztek a Natura Szerkesztőség „Szebb, emberibb környezetért” pályázatára, amelyen akár 30 millió forintot is lehet nyerni. Nagyon jól jönne a pénz, hiszen a természet itt készen adta a pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas romantikus folyópartot, vétek lenne elhanyagolni, nem vigyázni rá. Alta Ripa - Thelena
