Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

8 Képújság 1988. május 7. A Kazán-szorosban, ahol már sok tolnai megfordult Halászok a holtágon Város lesz-e harmadszor is? A Duna melletti évezredes település keletkezésének pontos ideje nem is­mert, de írott emlékek tanúskodnak ar­ról, hogy Alta Ripa (Magas Part) néven már a rómaiak idején fontos átkelőhely szerepét töltötte be. A folyó hullámai a nyugati partot - a település alatti terüle­tet - nyaldosták, így feltehető, hogy a ró­mai castromut is elmoshatták. A múlt század végén a Duna alacsony vízállá­sakor Tolna északkeleti részén a víz­ben lehetett is romokat látni, de keletke­zésük körülményeit, idejét nem vizsgál­ták. A honfoglalás utáni írott emlék 1055-ből való. Tolna már az első királyaink idején várispánság volt, a korabeli oklevelek Thelena néven jegyzik. A Festetich-csa- lád irattárában őrzött térkép szerint a földvár a folyóparton állt. 1310-ben Hench János foglalja el a várat, 1326-tól a tolnai várispán László mester, a tihanyi kapitány. 1333-ban pálos kolostort ala­pítanak itt, mely a mohácsi vészig fenn­áll. 1424-ben a vár Zsigmond király második feleségének, Borbálának a tu­lajdona, majd Erzsébet királyné kapja meg. 1463. május 26-án Mátyás király országgyűlést tartott itt, majd az év vé­gén nádori közgyűlést. 1481 -tői Tolna a Bornemissza családé, majd a Festeti- chek birtokába kerül. 1495-ben II. Ulászló király járt Tolna városában. Halála után II. Lajos 1518- ban részt vett az ismét e helyütt tartott országgyűlésen, majd itt gyülekeztek a csapatok 1526. augusztus elején, hogy induljanak a mohácsi csatába. Evlia Cselebi, a híres török világutazó több, mint egy évszázaddal a város török kéz­re kerülése után, 1663-ban azt írja Tol­náról: „parancsnok agája és várnépe készenlétben állnak. Kívül egy virágzó és díszes külvárosa van, összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak..." 1577-től fél évszázadon át fennállt a Tolnai Református Kollégium, ahol gö­rög, zsidó és arab nyelveket is tanítottak a teológia, filozófia és história mellett. 1745 körül a város részben leég. Ezt követően Batthyány József kalocsai ér­sek bérli és felépítteti a templomot a papiakkal. 1773-ban szentelik fel. A XIX. század elején Tolna ismét for­galmas mezőváros, 1830-tól megindul a gőzhajózás is. 1848 után rohamosan fejlődik, majd a Duna szabályozása megfosztja további gyarapodásától. Széchenyi István, aki közreműködött a folyó szabályozásában, kétszer is járt itt. 1871-től Tolna nagyközségi státussal bír. 1889-ben megalakult a Selyemfo­noda, ahol árvalányok dolgoztak. A tex­tilgyár 1923-ban kezdte meg működé­sét, előtte szőnyegeket készítettek ben­ne. A felszabadulás után az ipar és a me­zőgazdaság is rohamos fejlődésnek in­dult. Az ókorban és a középkorban már volt virágzó város, s azt rebesgetik, ha már a megyeszékhelységet a valaha sokkal je­lentéktelenebb Szekszárd nyerte el, leg­alább a városi minősítést vissza szeretné kapni Tolna. A tanács elnöke mosolyog a kérdésen, már várta. Mint kiderül, nagyon közel já­runk az igazsághoz.- A nagyközség a VII. ötéves tervciklust felkészülési időnek tekintette, s a tervidő­szak végére szeretnénk kérni a feljebb so­rolást. A hosszú távú településfejlesztési koncepciót úgy határoztuk meg, hogy ezalatt megteremtődjenek a feltételek a városi cím eléréséhez. Úgy, hogy az em­berek életminősége is változzon, valóban érezzék, hogy magasabb színvonalú kör­nyezetben laknak. Különböző fórumokon, falugyűléseken megbeszéltük a lakos­sággal, a megyei tanács is támogat ben­nünket, így a pályázatunk már az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban van.- Mikor derül ki, hogy megkapják-e az engedélyt?- A pályázatok beérkezési határideje június 30., a III. negyedévben valószínűleg megszületik a döntés.- Mi lesz a két társközséggel, Mözzsel és Fácánkerttel? Beolvadnak?- Nem. Úgy állapodtunk meg, hogy a város közös neve Tolna lenne, de a két társközség, mint önálló városrészek meg­tartanák a nevüket, irányítószámukat is. Számokban A nagyközségnek 10 225, két társ­községének, Mözsnek 2500, Fácán- kertnek 780 lakosa van. A népesség Tolnán mintegy 14 százalékkal megha­ladja az 1970. évit, a társközségekben is lelassult a csökkenés. Tolnán és Mö- zsön két bölcsőde működik 120 férőhely- lyel, s a meglévő épületek - bővítés nél­kül - további 20 százalékos létszámnö­vekedést képesek befogadni. Az öt kör­zeti orvosra és három fogorvosra átla­gosan 2100, illetve 4500 beteg jut. Az éj­szakai és hét végi ügyeleti szolgálat helyben szervezett, hatóköre Bogyisz- lóra, Faddra és Gerjenre is kiterjed. A gyerekeket két szakorvos látja el. A hét könnyűipari üzemben főállású üzemor­vos tevékenykedik, rendel üzemorvos két további munkahelyen is, az egyik ipari szövetkezetben pedig fogorvos is dolgozik. Tolnán 2 gyógyszertárban szerezhetők be a legfontosabb medici­nák. Az idősek klubja 30 személyes, szociális étkeztetést 10-en vesznek igénybe. Tolnán 6, Mözsön 2, Fácán- kertben 1 óvoda működik, összesen 577 férőhellyel. Kihasználtságuk nem teljes, évek óta minden jelentkezőt fel tudnak venni. A székhelyközségben 2, Mözsön 1, Fácánkertben 1 - csak alsó tagozatos - általános iskola van, össze­sen 57 tanulócsoporttal, 1606 tanulóval. 58 tanterem, 2 tornaszoba, 1 sportcsar­nok valamint szabadtéri sportlétesítmé­nyek segítik az oktatást, nevelést. A kereskedelmi üzlethelyiségek ösz- szes alapterülete megközelíti a 9000 négyzetmétert, s ezt mintegy 1000 négyzetméter magánkereskedelmi egy­ség egészíti ki. Egy áruház, 49 bolt, 18 véndéglátóegység biztosítja az áruellá­tást. A magánkereskedelmi egységek kö­zül 27 a bolti kiskereskedelem, 7 a vendéglátó szakmához tartozik. Tolnán két cukrász dolgozik, Mözsön az idén kezdi meg a tevékenységét egy kisipa­ros, aki cukrászműhelyt és presszót nyit. Az ipari és szolgáltató szövetkezeteken kívül 75 különböző szakmában 217 kis­iparos dolgozik itt. A lakosság 3-3,5 százaléka felsőfokú végzettségű, az 5633 munkaképes korú lakosból 4429-et helyben foglalkoztat­nak. 48 százalékuk az iparban, 15 szá­zalék a mezőgazdaságban, a többiek az igazgatás, ellátás és szolgáltatás terüle­tén találtak munkát. Az ipari vagy szolgáltató tevékenysé­gű állami üzemek, illetve telephelyek száma 12, közöttük nagyvállalatok leányvállalatai, gyáregységei, üzemei, mint például a Magyar Selyemipari Vál­lalat Tolnatext Leányvállalata, a PATEX Tolnai Gyára, a Herbária Tolnai Üzeme, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat Mözsi Malma. Az egyéb szolgáltatást végző kirendeltségek, tele­pek, szalonok száma 6. Regensburgtól Izmailig hajózott A jellegzetes tanácsháza Tolnát valaha a révészek városaként tar­tották számon, s halászból, hajósból ma is szép számmal találunk az itt élő férfiak között. Egyikük a 60 esztendős Réhm György majd negyedszázados szolgálat után a közelmúlt­ban jött nyugdíjba a Bajor Lloyd társaságtól. Megviselt keze, mélyen barázdált, barnára sült arca küzdelmes évek nyomát őrzi. Egész családja vízi ember volt, édesapja orosz hajókon is dolgozott, s az angol flottá­val is járta a Dunát. Szinte természetes volt, hogy amikor megszűnt a faddi gépállomás, Réhm György nyolc-tíz tolnai társával együtt elszegődött a bajor céghez, amely éppen em­bereket toborzott. Hajóslegény, uszálykor­mányos, vitorlás, aztán vonalkormányos, majd mikor munkáltatói radikálisan csökken­tették alkalmazottaik létszámát, újra vitorlás lett. Harminc helyett négyen kezeltek akkor egy 3000 tonnás, hajóból és uszályokból álló egységet, melyen neki a takarítástól, anyag- beszerzéstől a nehéz fizikai munkáig mindent el kellett látnia.- Én voltam a hajó „anyja” - mondja tréfásan. - Az utóbbi időben hatan váltottuk egymást, egy hónapig itthon lehettem, kettőig dolgoztam. De úgy ám, hogy szeptember ele­jétől október végéig a partot csak messziről láttam. Ércet, darabárut, szenet szállítottunk, meg olajat Százhalombattáról, Jugoszláviá­ból, Romániából, a Szovjetunióból. Regens­burgtól Izmailig vagy 2000 kilométer hosszú­ságban jártuk a Dunát. A Lloydnál főleg ma­gyarok voltunk, mert a bajor barátságos em­ber, de hajózni nem szeret. így a társaság in­kább nálunk vesz fel személyzetet. A hajósok kalandokkal teli életéről, mesés fizetéséről számtalan legenda kering. Réhm György és felesége kiábrándítanak: a schil- lingben kapott fizetés, amelyből minden fel­merült költségüket fedezniük kellett egy-egy út során, korántsem volt olyan bőséges, s a kaland is inkább a veszéllyel volt azonos fo­galom a teherszállítókon. Nem véletlen a többesszám, ugyanis a hit­ves többször is elkísérte a párját távoli útjaira, hogy legalább a főzés gondját levegye vállá­ról. Már az első kirándulás is az életébe kerül­hetett volna, mert zátonyra futottak, s egy szikla éppen az asszonyka ágya alatt szakí­totta be a hajó fenekét. Egy másik alkalommal Belgrád fölött pusz­tító szélvihar, a „kosova” sodorta őket vesze­delembe, aztán meg a százszázalékos jég­zajlás, ami három napig tartotta őket fogság­ban a nyílt vizen. Mikor az óriási jégtáblák ki­tolták hajójukat a partra, az szinte merőlege­sen feldőlt. Kiéhezettek, szomjasak, összefa- gyottak voltak, amikor kimentették őket. Réhm György szerint mégsem ez jelenti a hajósélet igazi romantikáját.- Az a legszebb - mondja búcsúzóul -, hogy minden évszak újjávarázsolja a termé­szetet, s ugyanaz a partszakasz mindig más és más. 1 Vízi színpad, uszoda Bár borongós idő van, mégsem nép- telen a Duna-part. A sarjadó fűben ka­maszok kártyáznak, s míg pörgetik az ördög bibliáját, a szájukban lógó ciga­rettákból füstcsíkok kígyóznak az óriási fák koronája felé. Nem messze tőlük munkások, ecsetjük nyomán élénkpi­rosra fiatalodnak a sétány padjai. A Popeye csárda előtt földbuckák jel­zik, valami készül. Készül bizony, mert a tanács átvette a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságtól a part kezelési jogát, s többéves előkészí­tés uán megszületett a megállapodás a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság­gal is arról, hogy az idén ősszel a község alatt húzódó folyószakasz első 2,8 kilo­méterét - a hídtól a Gutaipusztáig - ki­kotorják. A 8 millió forintba kerülő mun­kák, amelynek költségeiből nyolcvan százalékot a vízügyesek vállalnak, a kezdeti lépését jelentik a Holt Duna több célú hasznosításának. Most mint­egy 150 ezer köbméter iszapot szippan­tanak ki, s feltöltik vele a sziget mögötti elnádasodott holtágat, majd később, egy második ütemben egészen a nagy Dunáig kitisztítják a medert. A part ren­dezése már megkezdődött, tavaly elké­szült az evezősbázis, de még rengeteg elképzelés vár megvalósításra. A csárda előtt földdel még az idén fel­töltik a területet, és egy füves sportpá­lyát alakítanak ki, a meglévő játszóteret pedig jobban felszerelik. A majdani strand helyét és a sétányt egészen a Stern-telepig rendbe rakják, s építenek egy - a víz fölé is benyúló - szabadtéri színpadot. Később, de ez már a távolabbi jövő - az ártézi kút me­leg vizére alapozva egy nyitott és egy fe­dett uszodát is szeretnének, s tervezik a szigeti részen egy kemping létrehozá­sát is. Hogy mindez minél előbb megva­lósulhasson, beneveztek a Natura Szer­kesztőség „Szebb, emberibb környeze­tért” pályázatára, amelyen akár 30 millió forintot is lehet nyerni. Nagyon jól jönne a pénz, hiszen a természet itt készen ad­ta a pihenésre, kikapcsolódásra alkal­mas romantikus folyópartot, vétek lenne elhanyagolni, nem vigyázni rá. Alta Ripa - Thelena

Next

/
Thumbnails
Contents