Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
1988. május 5. “nEPÜJSÄG 3 A pártértekezlet küldöttei A cél: közelíteni a lakossági igényekhez „Nem lehet és nem is szabad illúziókban élni” Úgy gondolom, hogy a megyénkben élők többsége látva e fotót, illetve olvasva alatta Császár József nevét, máris tudja, hogy a megyei tanács elnökéről van szó. Ismerik munkásságát, politikai és szakmai felkészültségét, s tisztelik mindazért, amit megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése érdekében tett. Úgyhogy most, a beszélgetést megelőző bevezetésben csak a rend kedvéért írjuk le: Császár József harminckét éve dolgozik tanácsi területen, 1982 márciusa óta a megyei tanács elnöke, több társadalmi funkciót lát el. Azt viszont kevesen tudják, hogy a megyei tanácselnök két párt- kongresszuson vett részt.- Most pedig a pártértekezletre készülődik, amitől az emberek nagyon, de nagyon sokat várnak. Ön hogy van ezzel?- A pártértekezletnek mindenképpen kell adnia olyan koncepciót, távlati stratégiát, ami e jelenlegi helyzetből kimozdítja az országot. Hogy mi alapján lehet és kell lépni, azt ki lehet válogatni az állásfoglalás-tervezetből, az észrevételekből és majd a pártérte kéziét munkájából. Gondolok itt a gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének megújítására, a demokrácia szélesítésére, a nyitottságra, a társadalmi-etikai, és a morális dolgokra.- És a tanácsi területtel kapcsolatosan?- Az én, illetve a mi munkánkra a párt-, az állami és társadalmi szervek feladat- és felelősségelhatárolása hat legközvetlenebbül. Ebben is sok lehetőséget és tartalékot látok. Jó példaként említem a helyi tanácsok önállóságának korábbi növekedését, ami együtt járt egy nagyobb lakossági kapcsolódási lehetőséggel, nyitottsággal. Ez egészséges kényszert is jelent a vezetés felé, ugyanis a tanácsi testület a lakosság javaslatai alapján önállóan dönt, a célokat is közösen kell megvalósítaniuk, közösek az örömeik, de a gondjaik is. Viszont ameny- nyiben a közös elhatározásokat a vezetés nem jeleníti meg, akkor képtelen tp- vább vezetni. Hiszen csakis a közös munka eredményét minősíti a lakosság.- Van még mit várni a pártértekezlettől a tanácsok számára...- Igen. Az biztos, hogy a megfelelő feladatelhatárolásból következően nagyobb felelősség is hárul a tanácsokra, de a már korábban indított demokratikus folyamatokat ezen a téren is erősíteni, gyorsítani kell.- Hogyan? Parancsszóra?- Be kell látnia mindenkinek, hogy most ez szükséges. Hiszen helyben - a felsőbb vezetés beleszólása nélkül - a lakosság véleménye alapján tudja a tanácstestület szintetizálni és rangsorolni a legfontosabb feladatokat.- Vitakultúránkkal nem lehetünk elégedettek. Ezért kérdezem meg azt, ami naponta felmerül sokakban: Nem vezet tévútra, hogy a lakosság mindenbe beleszólhat, hiszen mindenki mindenhez nem érthet? Ebből következően elsősorban a saját érdekeit képviseli. Amennyiben pedig „nem jön be” a kívánsága, akkor sértett állampolgárrá válik.- Mielőtt válaszolnék, leszögezem, hogy napjainkban nagyon sok a sértett állampolgár, s ehhez kapcsolódik a válaszom. A demokráciát két oldalról kell fejleszteni. Szükség lenne a vezetők és a lakosság fogadókészségének növekedésére, s a jó értelemben vett kompromisz- szumra való hajlam erősödésére. Azt meg kell tanulnunk, hogy a dolgokat mindig „le kell kezelni”, a kérdéseket pedig nem szabad nyitva hagyni, s ha már megszületett a döntés, akkor azt kell végrehajtani - közösen. Mert nem lehet és Császár József nem is szabad illúziókban élni! Egyébként a tanácsi apparátusoknak is változniuk kell. Nyitottá kell válniuk, hiszen az állampolgároknak ma már nem ügyiratkezelőkre van szükségük, hanem olyan tanácsi dolgozókra, akik hivatalból szerveznek, s járnak utána az olyan dolgoknak, melyek az ügyiratokban nem jelennek meg. Itt megint hangsúlyozom a közösségek és az egyén öntevékeny közreműködését a problémák megoldásában. Erre nagy szükség van napjainkban.- A társadalmi viták során, de most, az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatos észrevételek és javaslatok alapján úgy látom, hogy az emberek elsősorban kritikai megjegyzéseket tesznek.- Mégpedig mindenki a saját környezetéből kiindulva mond véleményt. A kritikának is van hajtóereje, előrevivő szerepe. Persze, azt nem lehet várni a pártértekezlettől, hogy utána nyomban .minden egy csapásra megváltozzon, de egy hatékonyabb, demokratikusabb, nyitottabb tevékenységi keret, egy jobban elhatárolt hatáskör, döntési és felelősségi rendszer mindenképpen segíti gondjaink megoldását, a céljaink felé közelítést. Beszéltünk már arról, hogy csalódottság van az emberekben, ami érthető, hiszen nehezen lehet elfogadni a korábbi programokkal szemben kialakult helyzetet, mert két és fél év alatt sok mindent át kellett értékelnünk. Mert amit 1985-ben elhatároztunk, sajnos nem a tervek szerint valósult meg.- És ezt akkor nem lehetett előre látni?- Az akkori átmenetileg jobbnak tűnő helyzet sokunkat megtévesztett. Magam is örömmel hittem a megyékre lebontott tervben... Most viszont korrigálni kell a XIII. kongresszuson elhatározottakat, meg kell határozni 1990-ig a konkrét feladatokat, s el kell készíteni a hosszú távú koncepciót. Nagyon sok mindenben - tanácsi vonalon is - úgy kell módosítani a jogi kereteket, hogy adjon teret elképzeléseinknek és ne gátoljon. V. HORVÁTH Kamarai állásfoglalás a társasági törvény tervezetéről A Magyar Gazdasági Kamarában szerdán Zányi Jenő alelnök tájékoztatta az újságírókat a Kamara ügyvezetöségének a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetével, valamint az előkészületben lévő bérreformmal kapcsolatban kialakított állásfoglalásáról. Elmondta: a bérreformmal kapcsolatos jelenlegi vita alapján úgy tűnik, jövőre csak a bérmechanizmus átalakítására készül a kormányzat. Ezzel a Kamara nem ért egyet. Arra lenne szükség, hogy a versenyszférában teljes mértékben megszűnjön a bérszabályozás, a bér ugyanolyan termelési költséggé váljon, mint minden más ráfordítás, s felhasználásáról a vállalatok saját jövedelmezőségi érdekeiket figyelembe véve döntsenek. Hosszabb távon pedig ezt a rendszert' más területekre is ki kell terjeszteni. A jövő esztendőben semmiképpen nem tartható fenn az idén érvényben lévő központi bérszabályozás, mert a jelenlegi keretek között nem lehet biztosítani a dolgozók megfelelő anyagi ösztönzését. A Kamara jogászai is részt vesznek a társadalmi törvénytervezet megfogalmazásának munkálataiban. Ez biztosítja, hogy a Kamara már az előkészítő szakaszban is érvényesíthesse véleményét, s szükség szerint a törvénytervezetben alternatív megoldásokat dolgozzanak ki. A szakemberek több vitatott kérdéssel is foglalkoznak. Például azzal, hogy alakíthatnak-e kizárólag magánszemélyek részvénytársaságot, vagy hogy a külföldiek részt vehetnek-e magánszemélyek által létrehozott kft-ben? A Kamara úgy vélekedik, hogy e téren biztosítani kell a fokozatosságot, így a magánszemélyek előbb betéti társaságot hozhassanak létre, majd ha azok jól működnek, alakulhassanak át kft-vé, később részvénytársasággá. Az eddigi munkálatok alapján várható, hogy a társasági törvény - amennyiben az országgyűlési képviselők az őszi ülésszakon jóváhagyják, -1989. január elsején hatályba léphet. Attól azonban óvja tagvállalatait a Kamara, hogy az új törvény lehetőségeivel élve meggondolatlan, előkészítetlen átalakításokra határozzák el magukat. A Kamara legutóbbi ügyvezetőségi ülésén behatóan foglalkozott a népgazdaság exportteljesítményének alakulásával, figyelembe véve a növekvő adósságszolgálati terheket. Új építési rendszer a TÁÉV-nél I Hadat üzentek az uniformizmusnak A hét elején alkalmam nyílt végigkísérni a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat előregyártó üzemének egy hétköznapját. A laikusok városszerte csak „panelüzemként’’ ismerik ezt a létesítményt - mely a TÁÉV életében igen fontos szerepet tölt be -, de ez ellen az elnevezés ellen Mácsik István és Müller György az üzem vezetője és helyettese a leghatározottabban tiltakozik. Egyrészt azért, mert a régi értelemben vett panelokat már nem gyártják, másrészt azért, mert a „panel” névhez pejoratív jelentéstartalom is kapcsolódott az utóbbi időkben. Ha ezt a szót halljuk, mindenkiben az ötven-hat- van négyzetméter közötti alapterületű egyenlakásokból álló kockaépületek látványa merül fel, nem is beszélve a szürke lakótelepekről.- Ezzel a rossz hagyománnyal szeretnénk szakítani - mondja Mácsik István -, mert ma már az emberek igényszintje megváltozott, megnőtt, a régi technológiával ezt nem tudjuk kielégíteni, szükség van a változtatásra. Ennek érdekében a vállalat a Pécs- terwel közösen kidolgozott egy merőben új előregyártási szisztémát és tecnoló- giát, amely teljesen más lakástervezési és -építési lehetőségeket rejt magában, és amely az „előregyártott teherhordó falas építési rendszer” nevet viseli, tehát még a nevében is elhatárolja magát a régi paneles technológiától.- A rendszer lényege a variációs lehetőségek nagy számában rejlik - közli Mácsik István -, régen egy lépcsőházban, vagy akár az egész épületben csak egyforma lakásokat lehetett megépíteni. Ezt az új rendszer úgy módosítja, hogy az elemek nagyságát a két méter negyven centimétertől öt méter negyven centiméterig harminc centiméterenként tetszőlegesen változtatni tudjuk, tehát az adott keretek között bármely tervezői ötletet, elgondolást meg tudunk valósítani. A tervezők keze nincs megkötve, egy épületen belül tetszőleges méretű lakásokat alakíthatnak ki, tehát így sokkal jobban ki tudjuk elégíteni a valós igényeket. Az újra való átállás természetesen hordoz magában problémákat is, annál inkább, mert az új sablonpark - mellyel az elemeket előállítják - adaptálása mellett a gazdaságosság növelése érdekében egy rekonstrukciót is megvalósítottak az üzemben: korszerűsítették a gőzölési rendszert. A gőzölőkádakat belülről leszigetelték, és mikroprocesszoros vezérléssel irányítják a folyamatot. E két újdonságtól jelentős energia- megtakaritást várnak. A rekonstrukcióhoz kapcsolódva a vállalat és az üzem vezetése technológiai módosításokat is tervez, az elemek gyártásához használt beton összetételét kívánják megváltoztatni, és jobb minőségű cementet fognak használni, ezáltal nő a gazdaságosság, és simább lesz az elemek felülete, azaz a minősége is jobb lesz. Az új építési rendszer előnye tehát a megnövekedett rugalmasság mellett a gazdaságossági tényező lesz. Ez azt jelenti, hogy mivel a lakások összköltségén belül az egyébként legnagyobb hányadot kitevő szerkezetépítési költség részaránya csökken, így a többi - a lakások komfortját és minőségét főként meghatáro„ V Az előregyártó üzem nagy értéket elő^Kító „mellék- üzeme”: a műkövesműhely Schmidt András kőműves a kész elemek vakolását végzi zó - tényezőre (burkolatra, tapétára, stb.) több pénz marad, azaz nemcsak alapterületben, variálhatóságban, hanem egyéb kiegészítő szolgáltatásban is közelítenek a lakossági igényekhez.- Kénytelenek vagyunk ezt tenni - fejti ki véleményét Mácsik István -, mert ma már az építőipari vállalatok között kialakult a verseny, s ha nem tartunk lépést az igényekkel, ha nem újítunk, akkor lemaradunk, s ezt nem engedhetjük meg magunknak. Kézzelfogható eredménye is van már az újítási törekvéseknek, hiszen az idei évre tervezett hatszáz lakás - már mind az előregyártott teherhordó falas rendszerben épül - építése megkezdődött Szekszárdon, a Napfény utcában már láthatóak az első ház „kezdeményei”. A terveket megtekintve mondható, hogy kívülről is nagyon tetszetősek lesznek ezek a lakások, egyáltalán nem hasonlítanak az eddigi „panelekhez”. Magastetővel készülnek, és a külső szigetelésük egy a Német Szövetségi Köztársaságból megvásárolt licencnek köszönhetően a legmagasabb szintű szabványelőirásoknak is megfelel. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy jövendő lakók végre az igényeiknek megfelelő lakáshoz juthatnak - természetesen a pénztárcájuk adta lehetőségekhez mérten. A Napfény utcai házsort a TÁÉV mintegy referenciaként is építi, hiszen ez lesz nemcsak a városban, hanem az egész országban az első ilyen építmény. Az értékesítésben is továbblép a vállalat, mert a szokásostól eltérően saját maga árulja a lakásokat, s nem a tanácson, vagy az OTP-n keresztül. A TÁÉV bízik abban, hogy az új építési rendszerük sikert arat, annál is inkább, mert ha lesz igény az így előállított épületekre, megvan a továbbfejlesztés lehetősége is, hiszen ezzel a technológiával nemcsak lakóépületeket, hanem például szállodákat, kollégiumokat is lehet építeni.- Nagy előnye a rendszernek az - mondja Mácsik István -, hogy megtartva az előregyártási technológia kétségen kívül meglévő előnyeit - a gyorsaságot, a viszonylagos olcsóságot -, olyan megoldásokra képes, amelyekre eddig csak a hagyományos építkezési módszerekkel volt lehetőség, de azoknál sokkal nagyobb hatékonysággal. WÁGNER DEZSŐ FOTÓ: SÖRÖS MIHÁLY A napi termelés az átmeneti tárolótérbe kerül
