Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 115. szám
4 KÉPÚJSÁG 1988. május 16. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogos volt-e a visszavonás? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - levelében írta, hogy elmúlt év májusi munkabérét tévesen számolták el, ugyanis 2960 forinttal többet kapott Sajnos, ezt ő nem vette észre, mivel az előző hónapban is reklamált, hogy a bérpapírján nem lehet eligazodni. Még abban az évben a novemberi béréből egy összegben ezt levonták. Azt kérdezte, hogy ha a munkáltató okozta a tévedést, hat hónap után visszavonhatja-e a munkabéréből egy összegben? A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára, Bar- si Mihály válaszolt:- A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló többször módosított 1967. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM. számú rendelet 69. paragrafusa (1) bekezdése szerint „A munkadíj, prémium, jutalom vagy eredménytől függő részesedés, továbbá a betegségi, szülési segély téves kifizetése esetén a tagot (családtagot) erről harminc, a munkaügyi szabályzatban meghatározott esetekben hatvan napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a tag (a családtag) visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a téves kifizetésről tudott, vagy azt maga idézte elő.” A termelőszövetkezet álláspontja szerint a kifizetett munkabér összegéből tudnia kellett, hogy az tévedésen alapul, ugyanis a túlóra ellenértékeként 1960 forint lett számfejtve a ténylegesen járó 296 forint helyett. A feltűnően nagy aránytalanságot fel kellett ismernie, erre figyelemmel a szövetkezet a hivatkozott jogszabály alapján hatvan napon túl is jogosnak tartja a tévesen kifizetett munkabér kifizetését. Megilleti-e a jutalom? Kopár László dombóvári olvasónk írta, hogy április végén volt 25 éves munkaviszonya. Ebből az időből 12 évet kisiparosként dolgozott, idén március 1-től a dombóvári áfész alkalmazza napi 8 órás munkaidőben. Kérdése, hogy neki is megjár-e a jubileumi jutalom, valamint erre az évre mennyi szabadság jár? Dr. Deák Konrád válaszol:- A Munka Törvénykönyve 22. paragrafus (1) bekezdése szerint: „A munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása - a munkaszerződés - alapján jön létre”. Amikor 12 éven keresztül kisiparosként dolgozott, nem állt munkaviszonyban, hiszen nem volt munkáltatója, akivel munkaszerződést kötött volna. Nem havonta utólag egy ízben elszámolandó munkabért kapott, nem lehetett fegyelmi úton elbocsátani stb., munkáját akkor tehát nem munka- viszony keretében végezte. Ugyancsak a Munka Törvénykönyve, mégpedig annak 48. paragrafusa (2) bekezdése szerint: „A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munka- viszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár.” A levélben írt 25 éve „munkaviszony”-ból 12 nem az, jubileumi jutalom tehát most még nem illeti meg. Ami már a szabadságot illeti ugyancsak a Munka Törvénykönyvét idézzük, amely szerint: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 15 munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár.” A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete pedig akként rendelkezik, hogy: „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár.” Soknak tartja a kifizetett összeget Török Istvánná simontomyai olvasónk írta: édesanyja 1985-ben a helyi tanácsnak a lakását leadta, illetve másikra cserélte. Ebbe a lakásba viszont már ők költöztek be a családdal 1986 januárjában. A lakásért járó lelépési dijat, a 27 ezer forintot kifizette az édesanyjának. A tanács felé azonban újabb 9 ezer forintot kellett befizetni. Kissé borsosnak érzi a kifizetett dijakat, ami összesen 36 ezer forint „Jogosan fizettem-e a 27 ezer forintot vagy a tanácsnak kellett-e kifizetnie?” Nagyközségi Közös Tanács V. B. szak- igazgatási szerve elnöke Cserháti Péter válaszolt:- Olvasójuk édesanyja tanácsi bérlakása bérleti jogviszonyáról lemondott a számára megfelelő komfort nélküli bérlakásért, így minőségi csereként kétszeres térítési díj ellenében lemondott és kapta a kisebb szobaszámú tanácsi bérlakást A határozat rendelkező része a 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 3. paragrafus (4) bekezdése a) pontján alapult A lemondás elfogadása az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 86. paragrafus (1) a) pontja alapján történt Az 1/ 1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 88. paragrafus (1) bekezdése alapján térítési díj csak abban az esetben jár, ha a lemondás a kezelő szerv javára történik Ebben az esetben a lemondás az egyenes ágbeli rokon javára történt Az, hogy az édesanya a kezelő szerv javára történő lemondás esetén járó térítési díj ellenében mondott le a lánya javára, az a kettőjük dolga, nem tartozik a tanács hatáskörébe. A hozzájárulás megadásáról, illetve a lakás kiutalása Török Istvánná részére szóló határozat tartalmazza a kedvezményezett részéről fizetendő lakás használatba vételi díj összegét - azaz 9 ezer forint - és a fizetés módját határidejét Használatba vételi díj fizetésére kötelezés a 2/1971. (II. 8.) Komi. sz rendelet 2. paragrafus (2) bekezdés a) ponfla alapján került megállapításra. IST“* Ml VÁLASZOLUNK A közúti közlekedésről szól az 1988. évi I. törvény és ennek a törvénynek a végrehajtásáról a Minisztertanács 30/ 1988. (IV. 21.) MT számú rendelete. A törvény rögzíti a közúti közlekedésben részt vevők alapvető jogait és kötelezettségeit a közúti közlekedéssel ösz- szefüggő állami feladatokat, a közúti forgalom szervezésének elveit, rendelkezik a közúti közlekedés résztvevőinek neveléséről, oktatásáról, a közúti közlekedési szakemberképzésről, előírja a járművek használatát, a közúti járművek üzemeltetésének műszaki feltételeit, szabályozza a közút nem közlekedési célú igénybevételét és a közút melletti ingatlan használatát, a közúti közlekedés ellenőrzését, rendelkezéseket tartalmaz út építésére, kezelésére, fenntartására, megszüntetésére és elbontására vonatkozóan is. A végrehajtási rendelet kimondja - többek között - hogy aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság bírsággal sújtotta, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezhető, kimondja azt is, hogy az állami oktatásban - tantervi kereten belül - a közúti közlekedési ismereteket oktatni kell, a tantervi órakereten kívül pedig lehetővé kell tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezető igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személygépkocsivezetői engedélyt szerezhessenek. Jó tudni azt is, hogy magánszemélyek a közúti járművezetők képzésére és továbbképzésére - a közlekedési hatóság engedélyével - gépjárművezetőképző munkaközösséget alapíthatnak, s hogy közvetlenül a közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen, hogy a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges - többek között - a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához stb. Minthogy valamennyien közlekedünk, az említett két jogszabály alapos megismerése valamennyiünk érdeke. A törvény indokolásából idézzük: „Az elmúlt néhány évtized alatt a közúti közlekedésben ugrásszerű fejlődés következett be...” A közúti balesetek ugyanakkor nagy számban okoznak emberi tragédiákat, személyi és anyagi veszteségeket Emellett a gépjárművek jelentős mértékben szennyezik a környezetet is.” A szövetkezetekről szóló korábbi jogszabályt módosítja az 1988. évi II. törvény, ennek megfelelően módosítja a Minisztertanács 32/1988. (IV. 21.) MT számú rendelete a szövetkezeti törvény végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt is. Az új szabályozás szerint szövetkezet, kisszövetkezet és kistermelők szövetkezete formájában is alakulhat A kisszövetkezet egyszerűsített önkormányzattal és munkaszervezettel működő szövetkezet, a kistermelők szövetkezetének célja, hogy tagjai gazdasági tevékenységét ösz- szehangolja és szolgáltatásokkal segítse, továbbá gondoskodjon a kistermelők munkáját segítő - a szövetkezet tulajdonában levő - eszközök biztosításáról, valamint létesítmények fenntartásáról és működéséről. Harminc főn aluli taglétszámmal működő kisszövetkezetben a vezetőség működése nem kötelező, ilyen kisszövetkezetben döntőbizottság nem működik és az alapszabály állapítja meg felügyelő bizottság vagy más bizottság alakítását. A termelő jellegű kisszövetkezet munkaügyi szabályzatába (önkormányzati szabályzatába) fel kell venni - többek között - a belső ellenőrzés rendjét az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét is. Az említett jogszabályok kivétel nélkül a Magyar Közlöny idei 15. számában jelentek meg és 1988. évi július hó 1. napján lépnek hatályba. Megemlítjük, hogy módosult a mező- gazdasági termelőszövetkezetekről szóló, valamint az élelmiszerekről szóló törvény is, ezekre - a terjedelem korlátáira figyelemmel - a következő alkalommal térünk ki. DR. DEÁK KONRÁD Jutalomkiránduláson Sopronban Gyermekfoglalkozás Faddon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Április végén három kellemes napot töltöttünk Sopronban, hazánk műemlékekben leggazdagabb városában. Röviden arról, hogy hogyan jutottunk arra az elhatározásra, hogy Sopronba megyünk műemlékeket nézni. Ugyanis, mi nyolcán, akik kirándulni mentünk, a Szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Szakközépiskola riporter szakkörének már második éve vagyunk lelkes tagjai. Az elmúlt tanévben szakkörünk megnyerte a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett Diáktoll pályázatot. Ez 5 ezer forintot hozott a konyhára, ez év elején a KISZ-bizottság pályázatára újabb 5 ezer forintót kapott szakkörünk. Most az volt a kérdés, mire fordítsuk ezt a pénzt. Úgy döntöttünk, hogy a szakkör legaktívabb tagjai elmennek 3 napos tanulmányi kirándulásra. Egy megbeszélésen olyan döntés született, hogy Sopront nézzük meg. Mikor kirándulási programunk elkészült, iskolánk ifjúsági szakszervezete 900 forinttal támogatta a kirándulásunkat. Április 22-én, péntek reggel 6.40- es gyorsvonattal indultunk Budapesten és Győrön át Sopronba. A nyolctagú csapatunkat, amely mellesleg mind lány volt, a riporter szakkör vezetője, Musch János, intézetünk könyvtárosa vezette. Délután fél kettőkor érkeztünk meg Sopronba. Az állomásról szállásunkra, az egyik szakmunkásképző kollégiumába mentünk. Csomagjainkat leraktuk és már indultunk is a soproni hegyekbe, a Károly kilátó meghódítására. Közben végigmentünk a Winkler utcán. Mindegyikünk eszébe jutott Holló Péter és Auerbach Krisztina, és találgattuk, vajon melyik lehetett az Auerbachvilla. Ugyanis az idei olvasómozgalmi vetélkedőn Szilvási Lajos: Egyszer volt szerelem című regényét tárgyaltuk. Találgatás közben lassan elfogytak a Winkler utcai házak és szemünk elé tárult a Lővérek egyik üdülője. A kövéreken végighaladva egyik üdülő, szanatórium, hotel követte a másikat. Jó volt itt fent a fenyvesek között. Le is álltunk jó néhányszor, hogy mélyeket szippantva tüdőnket megtöltsük a Lővérek finom levegőjével. A szippantások és bámészkodások közepette eltévesztettük a turistautat, amely a Károly kilátóhoz vezetett. így hosszú mászkálás után nem a Károly kilátónál kötöttünk ki, hanem a tv-toronynál. Sajnos, ide nem engedtek fel bennünket. De azzal vigasztalódtunk, hogy láttuk a sífelvonót, amely mellett, a sípályán jöttünk feí. Majd kellő útbaigazítás után mégis eljutottunk a Károly kilátóhoz. Miután már jó ideig csodáltuk a tájat és kipihentük a hegymászás fáradalmait, elindultunk vissza a városba, de most már a turistaúton. Amikor ismét a Winkler utcában jártunk, elkapott bennünket egy kisebb zápor. Az út fáradalmait és a zápor ijedelmét a szállásunktól nem messze lévő Kékfrankos étteremben pihentük ki. Majd a történelmi és műemlékekben rendkívül gazdag belvárost néztük meg esti fényben. Barangolásunk közben eljutottunk a Templom utcába. Szívszorongva kerestük az ötös számú házat. Ebben a házban lakott Szilvási fentebb említett regénye szerint Holló Péter erdőmérnök-hallgató özv. Krámer Kristófné kosztosdiákja- ként. Másnap délelőtt busszal mentünk Fertőrákosra és megtekintettük a nevezetes fertőrákosi kőfejtőt, s a barlangszínházat. Lenyűgözően voltak a hatalmas sziklafalak és oszlopok, de maga a barlang is. Visszafelé szemügyre vettük a sopronkőhidai hírhedt fegyházat. Ez egy hatalmas szögesdrót kerítéssel körülvett sivár épület. Mondtuk is egymásnak, ebben nem szeretnék veled találkozni. Itt végezték ki 1944 karácsonyán Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a németellenes fegyveres ellenállási mozgalom vezetőjét. Ebéd után csoportos városnézés következett. Most nappali fényben néztük meg nemcsak a belvárost, hapem távolabbra is elmentünk. Megcsodáltuk a hatalmas, új Hotel Sopron szállodát is. Lépten-nyomon találkoztunk osztrákokkal. Ide szívesen és nagy számmal jönnek télen-nyáron az osztrákok. Majd hazasiettünk, hiszen este 8 órától éjfélig utcabál volt a Petőfi téren, a Petőfi Színház előtt. Erről nem maradhattunk le. Még az utcabál előtt találkoztunk a Kékfrankos étteremben, az akkor késő délután Sopronba érkezett II.-os és lll.-os asztalosokkal, akik osztályfőnökük és szakoktatójuk vezetésével nyugat- magyarországi kiránduláson voltak. Jól elbeszélgettünk velük és beszámoltunk egymásnak eddigi élményeinkről. Sajnos, vasárnap reggel búcsút kellett vennünk Soprontól és a két nap alatt szerzett ismerősöktől. A reggeli elfogyasztása után elindultunk a vasútállomásra és irány Győr! Itt az állomáson hagytuk csomagjainkat és a Lenin úton indultunk a városba. Kellemes meglepetésben volt részünk, ugyanis a Lenin út egyik szakaszán akkor éppen kirakodóvásár volt. Mi is beálltunk az alkalmi vásárlók sorába, majd folytattuk városnéző sétánkat. Sopron szép város, de most itt Győrött sétálva úgy éreztük, hogy Győr Sopronnál is szebb, rendezettebb, gondozottabb és tisztább. Hiába, Győr az megyeszékhely. Aztán végre megérkeztünk fáradtan a Déli pályaudvarra. Célunk volt a sok szép műemlék megtekintése után a budai várnegyed megtekintése. Erre a felfedezőútra szakkörvezetőnkkel már csak kevesen vállalkoztak. De akik elmentek, nem bánták meg. Hiszen a budai várnegyed nagyon csodálatos. A budai várnegyed a magyar népnek egyik legdrágább és legféltetteb kincse. Erre nagyon kell vigyáznunk, hiszen százezrek csodálják, magyarok és külföldiek egyaránt. A vonat két és fél óra alatt hozott vissza bennünket vasárnap este Szekszárdra. Ez alatt az idő alatt összegeztük e három nap csodálatos tapasztalatait. Jó volt így együtt lenni a szakkör tagjainak. Jobban megismertük egymást, sok szépet láttunk, igaz, kis hazánknak csak egy kis, de nagyon értékes részét. Reméljük, a következő tanévben ismét sok szép élményben lesz részünk. Érdemes volt jól dolgozni a szakkörben. Köszönjük e sok szép élményt szakkörünk vezetőjének, igazgatóhelyettesünknek, a KISZ-titkárnak és az ifjúsági szakszervezet vezetőjének. Elhatároztuk, hogy a jövő tanévben ismét jó munkátvégzünk szakkörünkben. Az ünnepi könyvhetet megelőző gyermekkönyvhetek keretében szerdán a faddi nevelőotthonban Ruskóné Németh Judit tartott játékos irodalmi gyermekfoglalkozást. A zenei betétekkel táncra is csábító szórakoztató ismeret- terjesztés sikerét igazolta, hogy az udvarról betévedt nagyobbak is bentragadtak. Megyei könyvtárunk sokrétű sorozatában május 19-én a kölesdi ÁMK könyvtárában lesz azonos címmel, Remélem együtt nevetünk rendezvény. ÓDRY KÁROLY Fotó: BALOGH JÓZSEF A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelik Ruskóné Németh Judit előadását DOMONKOS TÜNDE
