Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA: Viták a pártértekezlet előtt 1988. április 16. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 90. szám (3. oldal) ÁRA: 2,20 Ft A felkészítést már az iskolában kell elkezdeni A május 1-je ünnepi programjából Szakmunkástanulók IV. országos munkavédelmi járőrversenye A Vegyipari Dolgozók Szakszervezeté­nek kezdeményezésére a Borsodi Vegyi Kombinát szervezésében került megren­dezésre az iparág szakmunkástanulói­nak IV. országos munkavédelmi járőrver­senye, melynek országos döntője tegnap volt a BVK szekszárdi gyáregységében. Tizenhárom csapat érkezett Szekszárdra és tizennégy feladatkörben kellett szá­mot adni tudásukról. Az elméleti és gyakorlati feladatokkal nehezített „járőrözést” végül is az Észak­magyarországi Vegyiművek gárdája haj­totta végre a legjobban. Mögöttük a Tigáz csapata végzett. Ók szolnokiak, mint ahogy a harma­dik helyre került Tiszamenti Vegyiművek csapata is. A versenyzők értékes anyagi és tárgy- jutalmakban részesültek.-czs­Kénsav hígítása vízzel. Bemutatják a fűzfőiek. Tüzriadó! Majálisok, felvonulások, szórakoztató rendezvények Megyénkben a hagyományoknak megfelelően készülnek a nemzetközi munkásmozgalom ünnepére, május el­sejére. A megyeszékhelyen, éppen az üze­mek, intézmények javaslatára az idén nem lesz felvonulás, ellenben a város- központban nagy tömegeket megmoz­gató színes és érdekes események vár­ják az érdeklődőket. A rendezvénysorozat több helyszínre sokféle programmal várja a város és a városkörnyék ünneplő dolgozóit, fiatalt, öreget, gyerekeket. Szinte minden igényt igyekeznek kielégíteni a szervezők. A Prométheusz parkban már előző nap fel­állítják a májusfát. Elsején lesz ünnepi köszöntő hőlégballon-bemutató, és szí­nes ünnepi műsor, több műfajban, dél­előtt és délután. A művelődési központ kamaraszínháza előtt külön gyerekprog­ram várja az érdeklődőket. A Csörge-tó környékén sportverse­nyek, ügyességi játékok és családi prog­ram közül választhatnak a majálisozók. A Tolna Megyei Népújság ezúttal elő­ször, de hagyományteremtő szándékkal a Kiskorzóra települ. Azért éppen oda, mert a tér a nevét is a lap közvetítésével és olvasóink ötleteinek segítségével kap­ta. A négy díjnyertes pályázó ott a nyilvá­nosság előtt veheti át a jutalmat. Lesz könyvdedikáció, újságiró-olvasó találkozó, kiállítanak a lap fotóriporterei és megyénk képzőművészei. Fellép a Szélkerék együttes és a váraljai népi együttes, politikai fórumon tehetik fel a résztvevők kérdéseiket. A Dózsa-pálya a sportkedvelőknek biztosít szórakozást és részvételi lehető­séget. Bonyhádon, a hagyományoknak meg­felelően ezúttal a váraljai majális jelent­het élményt. Dombóváron a lovaspályán rendezik meg a majálist, hasonlóan ma- jálisi programok várják Tamásiban az ér­deklődőket. Pakson és több nagyközségben felvo­nulással ünnepelnek és ezt követően kezdődnek meg a szórakoztató progra­mok. Simontornyán az idén is egybeesik a Sió menti fiatalok találkozója és a május elsejei rendezvénysorozat. Három napon át, 29-én, 30-án és elsején ki-ki megta­lálhatja az érdeklődésének megfelelő el­foglaltságot. Megnyílik Szász Endre kiál­lítása, lesz újságíró-olvasó találkozó, kul­turális és sportprogramok, családi vetél­kedő, népzene és természetesen pop­műsor. A megye szinte valamennyi települé­sén szerveznek majálist, és ennek kere­tében ifjúsági, kulturális és sportrendez­vényeket éppúgy, mint ahogy megemlé­keznek a munkásmozgalom évfordulójá­ról. Majd mindenütt zenés ébresztővel kezdődik a nap és szabadtéri bálokkal, diszkókkal zárul. Lázár György fogadta a Norvég Munkáspárt küldöttségét Lázár György, az MSZMP főtitkárhe­lyettese pénteken a KB székházában fogadta a Norvég Munkáspárt küldöttsé­gét, amely az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására szerda óta tartózko­dik hazánkban Einar Fördének, a párt alelnökének vezetésével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón - amelyen részt vett Thorbjörn Jagland, a Norvég Munkáspárt főtitkára, Lars Fűre, a párt parlamenti csoportjának titkára, valamint Gecse Attila, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője - tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, párt­jaik tevékenységéről és legfontosabb fel­adatairól. Az MSZMP és a Norvég Mun­káspárt jól fejlődő együttműködéséről szólva megelégedéssel állapították meg, hogy az kedvezően járul hozzá a két or­szág közötti kapcsolatok sokoldalú fej­lesztéséhez, a kölcsönös bizalom elmé­lyítéséhez. Az afganisztáni megállapodás visszhangja Elnökválasztási hadjárat Franciaországban Kilenc nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt a szélsőjobboldali nemzeti fronthoz való viszony kérdése minden eddiginél erősebben ráneheze­dett a politikai csatára. A jobboldal esé­lyesebbik pályázója, Jacques Chirac mi­niszterelnök nem győzhet a fasisztoid Jean-Marie Le Pen szavazói nélkül a má­sodik fordulóban. Franche-Comté regionális tanácsá­ban az elhunyt Edgar Faure elnök utódlá­sáért megejtett szavazáson a kormány­pártok helyi képviselői szövetkeztek a Nemzeti Fronttal. A Nemzeti Front az el­nöki székbe segítette az UDF egyik kép­viselőjét, szavazataikért cserébe meg­kapták az egyik alelnöki tisztséget. Chirac és Barre, a két jobboldali elnök­jelölt nem győzte hangsúlyozni, hogy ami Franche-Comtéban történt, annak pusz­tán helyi jelentősége van. Chirac közölte, hogy ő „nem fog telefonálni” a két forduló között Le Pennek, de még pártjának főtit­kára sem. A miniszterelnök mindent el­követ viszont, hogy a nemzeti front vesz- szőparipájának meglovagolásával, a be­vándorlók elleni fondorlatos uszítással megszerezze Le Pen szavazóit. Azzal vádolja Mitterrand elnököt, hogy öt évig szemet hunyt az illegális beván­dorlás felett és ha újra megválasztják, nyilván ugyanúgy fog tenni. Mitterrand válaszul azt mondta, hogy ezzel a gyanú­sítással Chirac „a nemzeti front ikertest­vérévé tette” pártját, az RPR-t. A kölcsönös vádaskodás, miként az el­nökválasztási hadjárat jó része, a cent­rista szavazókért folyik, akiket Chirac fé­lelemkeltéssel, Mitterrand pedig Chirac meggyanúsításával igyekszik megsze­rezni. A Franche-Comté-i példa minden­esetre arra int, hogy a klasszikus jobbol­dal manapság sem helyi, sem országos szinten nem tud, nem is akar meglenni az uszító, demagóg nemzeti front támo­gatása nélkül. Flesch István, az MTI kiküldött tudósí­tója jelenti: A csütörtökön Genfben Afganisztánról aláírt megállapodáscsomag annak elle­nére jelentős tényezője lehet a regionális konfliktusok rendezésének, és így a nem­zetközi enyhülés előmozdításának, vala­mint a szovjet-amerikai viszony további ja­vításának, hogy nem intézkedett a katonai segítségnyújtás kérdéséről - ebben foglal­ható össze annak a 350 újságírónak a vé­leménye, aki a Nemzetek Palotájából tudó­sította a világot a fontos eseményről. A történelmi jelentőségű mozzanat, amelyben itt nemzetközi sajtómegfigye­lők egyértelműen a szovjet vezetésnek, személy szerint Gorbacsov főtitkárnak nagy érdemet tulajdonítanak, a szovjet fegyveres erők szabályozott, fokozatos ki­vonásának szerződéses vállalása. Szintén a megbékélés irányába hathat a sok millió menekült előirányzott, biztosítékokkal sza­vatolt hazatérésének lehetősége, ám ettől, valamint az előző tényezőtől nem különít­hető el, sőt velük elválaszthatatlanul is ösz- szefügg annak szerződéses kinyilvánítása: a továbbiakban nem engedhető meg sem­miféle külső beavatkozás Afganisztán bel­ügyeibe. Éppen ezzel összefüggésben tartja azonban kérdésesnek a genfi Le Ma­tin és a zürichi Neue Zürcher Zeitung tudó­sítója lapja pénteki számában, hogy Shultz külügyminiszter sajtóértekezletén mégis fenntartotta a jogot az Egyesült Államok számára a lázadóknak juttatott katonai se­gítség folytatására. Igaz, fűzik hozzá a politikai megfigyelők - enyhítésképpen az amerikai diplomácia vezetője azt is kijelentette: „Önmérsékletre az Egyesült Államok is önmérséklettel válaszol”. Ez annyit jelentene, hogy ha a Szovjetunió nem támogatja az általa a nemzetközi jognak megfelelően törvé­nyesnek tartott jelenlegi kabuli kormányt, akkor Washington is elállna a lázadók tá­mogatásától. Meg nem erősített genfi hírek szerint, amelyeket több pénteki svájci és ameri­kai újság is ismertet, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között hallgatólagos meg­állapodás van érvényben: a szövetsége­sek a szövetségeseiknek juttatott katonai segítséget - az Egyesült Államok esetében a lázadókról, a Szovjetunió esetében a tör­vényes kabuli kormányról van szó - foko­zatosan megszüntetik, de azzal a kikötés­sel, ki-ki felújítja, ha a másik félnél fegyver- szállítást tapasztal. Feltűnő volt ezzel ösz- szefüggésben Shultz külügyminiszter min­den egyéb kommentártól elzárkózó ama megjegyzése, a Stringer rakéták szállítá­sának állítólagos megszüntetésére vonat­kozó kérdés kapcsán, hogy Washington „írásban nem állapodott meg a szovjetek­kel”. Sok újságíró ez alkalommal úgy érez­te, mintha Shultz külügyminiszter az írás­ban szóra tette volna a hangsúlyt. A Le Martin feltételezése szerint Se- vardnadze szovjet külügyminiszter és Shultz csütörtök esti rövid megbeszélé­sén - a moszkvai szovjet-amerikai csúcs előkészítésének kérdésén kívül - való­színűleg szintén érintette a katonai se­gély nehéz problémáját. Sevardnadze, - mint a La Suisse című befolyásos genfi újság idézte - az ameri­kai segítség folytatásáról szólva kijelen­tette: ha Washington továbbra is fegyve­reket juttat a felkelőknek, akkor ez bo­nyolítja ugyan a helyzetet, de nem befo­lyásolja azt döntő módon mindaddig, amíg Afganisztán és Pakisztán tiszteletben tartja a megállapodásokat. Tüzet olt a péti „űrember”

Next

/
Thumbnails
Contents