Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
1988. április 13. tsíÉPÜJSÁG 5 Az MTA és a MTESZ vezetőinek nyilatkozata A termelési főmérnök irodája puritán egyszerűségű. A bejárattól balra néhány egymáshoz simuló fotel, a keskeny szoba közepén két íróasztal, szemben sötétre pácolt szekrénysor, s az üveg mögött, az MMG Automatikai Művek szekszárdi műszergyárának termékei. A kezdeti évekhez viszonyítva teljesen megváltozott a gyáregység termékösszetétele. Kulcsár József szerint évente az új produktumok aránya eléri a húsz százalékot. Annak idején, évi 140 millió forint értékű termelés volt az irányadó, ma az eléri a hatszázmilliót. Találkozásunk apropója tulajdonképpen nem a gyár, ahol huszonhat esztendeje dolgozik, ám életútjától elválaszthatatlan. Végsősoron végigjárta azt az utat, ami a vezetővé váláshoz elengedhetetlen. De ehhez szükséges felemlíteni a gyermekkort is. Fácán- kertről, vagy úgy is mondhatnánk Si- mon-majorból indult, az általános iskola utolsó két évét már Szekszárdon végezte el. Aztán adminisztratív hiba miatt, a felvételi kérelme nem a gépipari technikumba, hanem a szekszárdi közgazdaságiba került. Elhatározott szándékától viszont nem téríthette el az egy esztendős kitérő. Különbözetivel végüfis Budapesten folytatta tanulmányait, immár a gépipariban. Onnan az út kihagyás nélkül a Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára vezetett, amit 1960-ban végzett el. Az MMG-vel még negyedéves korában került kapcsolatba, mikor is a valamikori Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari igazgatóságának ajánlata felkeltette a majdnem végzős egyetemista érdeklődését. Mint gyakorló mérnök került az MMG központjába, ahol technológusként, majd később a beruházási osztályon dolgozott. Ekkor kezdték az építését a szekszárdi műszergyárnak, amely végül is meghatározóvá vált Kulcsár József további pályafutásában.- Négy éven át oktatásvezetőként segítettem a leendő üzem szakembereinek képzését, később mérőszoba-vezetőként, majd a szerszámellátási osztály élén dolgoztam, ezt követően pedig a gyártmányszerkesztési osztály következett a sorban. Tizenhat éve neveztek ki fő- technológusnak és néhány napja jubiláltam mint termelési főmérnök. Ugyanis tíz esztendeje töltöm be ezt a posztot. A felsoroltakból is kitűnik, megjártam a „szamárlétrát”. Szakmai munkájában ugyan kissé eltávolodott a villamos mérnöki tevékenységtől, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen felhagyott volna vele. Bottyán- hegyi otthonának műhelyében ugyanis, fiával együtt - aki apját követve, a műszaki egyetem harmadéves hallgatója - zenegépet készített, most pedig egy kompresszor összeállításán dolgoznak. A házépítésnél, talán csak kőműves segédkezett, a villanyszerelést, a víz- és gázszerelést maga végezte a hetvenes évek elején. Munkaszobájában, vagy háromszáz kötet műszaki könyv sorakozik a polcokon: villamosági, szerszámgyártási és számítás- technikai szakirodalom... Kulcsár József, az elsők között jelentkezett a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjába, annak megalakulásakor. Hosszú éveken át vezetőségi tagként végezte társadalmi munkáját, 1985 óta pedig a GTE megyei szervezetének elnöke. A MTESZ megyei szervezetének megalakulásakor tagja lett a választmánynak és nyolcadik éve a végrehajtó bizottság tagjaként is tevékenykedik. A megbeszélés résztvevői úgy döntöttek, hogy az ország továbbfejlődését veszélyeztető torzulásokra közös nyilatkozatban hívják fel a társadalom figyelmét, és sürgetik a kibontakozáshoz elengedhetetlenül szükséges lépéseket. A közös nyilatkozatot az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük. A tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés a kibontakozás meghatározó tényezője. Az elmúlt időszakban, a gazdaságpolitika nem ismerte fel kellő mértékben a tudományos kutatásnak, a műszaki fejlesztésnek, a felsőoktatásnak a társadalmi-gazdasági fejlődésben betöltött meghatározó szerepét. Hamis elgondolások élnek a tudományos kutatás, a felsőoktatás túlfejlesztése tekintetében, ezért is új politikai gondolkodásmód, társadalmi és politikai értékítélet kialakítása szükséges. A tudományos potenciál további hanyatlása, a műszaki fejlődés lassulása esetén lemaradunk a szellemi versenyképesség területén, és az ország jövendő fejlődése is veszélybe kerül. Úgy látjuk, hogy a megtett intézkedések ellenére évek óta romlik a kutatás, a fejlesztés és a felsőoktatás helyzete:- Amíg hazánk népessége 14,3 ezreléke Európa népességének, addig a tudósok és mérnökök száma tekintetében az arány 9,9 ezrelék, a K + F-ráfordításaink részaránya pedig csak 7,6 ezrelék. A magyarországi kutatás-fejlesztés kedvezőtlen anyagi ellátottságát mutatja, hogy a K + F-ráfordításokon belül a költségvetés csak 20 százalékkal részesedik, míg az európai országok többségében ez az arány 40 százalék felett van. Aggasztó, hogy az állami költségvetésen belül a K + F-költségvetési támogatás 0,7 százalék, míg 1 százalék alatt más európai ország mutatója nem található, a fejlett országoké pedig 4-5-6 százalék.- A vállalati szférában, a rövid távú érdek a beruházási lehetőségek szűkülése, a restrikció háttérbe szorította a kutatást, a fejlesztést.- A K + F-ráforditáson belül az alapkutatás részaránya 10 százalék alá csökkent.- Az OKKFT-ben előirányzott költségvetési források - különösen a beruházás és devizaellátás területén - 1986-ban és 1987-ben is elmaradtak az előirányzattól.- A költségvetési kutatóhelyeken a gép- és műszerpark elavulása, a tudományos és műszaki könyvkiadás és szakfolyóirat-ellátottság mennyisége, a leromlott könyvtári és informatikai szolgáltatás ma már az alapfeladatok elvégzését is korlátozza.- A felsőoktatás kedvezőtlen ellátottsága mellett tarthatatlan a beiskolázottak alacsony száma is. A 18-24 éves magyarországi korosztály 14 százalékos továbbtanulási aránya kb. fele a fejlett országok hasonló mutatóinak.- Évtizedek óta tart a szellemi munka társadalmi leértékelődése. Ezzel is magyarázható, hogy a fiatalok körében tovább csökken az értelmiségi pálya vonzereje. A fiatal szakemberek pályájuk kezdetén halmozott gondokkal, anyagi problémákkal szembesülnek. Nélkülözhetetlen nyitottságunk, de tovább romló hazai feltételrendszer esetén - a külföldi munkavállalás lehetősége miatt is - elveszthetjük kutatóink egy részét. Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a tudományos kutatást és a műszaki fejlődést preferáló deklarációk és reálfolyamatok között évek óta ellentmondás tapasztalható. A stabilizációt és kibontakozást nem szolgálja az a gyakorlat, amely - a nemzetközi tendenciákkal ellentétes - erőforrásokat von el a kutatástól, a felsőoktatástól. Erősíteni kell a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés pozícióit gazdasági, társadalmi fejlődésünkben. A szükségletekből kiindulva a képződő források növekvő részét indokolt a fejlesztésre átcsoportosítani. A népgazdasági ráfordításokon belül növelni kell a költségvetés kutatásra fordított arányát. A költségvetés a tudományos kutatás infrastruktúrájának fenntartását és fejlesztését, illetve a valódi, előremutató, a gazdasági-társadalmi fejlődés szempontjából fontos és szívonalas kutatásokat támogassa. A finanszírozás szempontjából elsőbbséget kapjanak azok a feladatok, amelyekben a fejlesztési és realizálási háttér, a hazai szakmai erők maximális összefogása biztosítva van. Az intézményhálózat átalakításával, a kutatóhelyek önállóságának növelésével önmagában - és a szerény teljesítményt nyújtó intézetek támogatását csökkentve - növelni kell, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap és az OTKA forrásait. A K + F-tevékenység reálértékének tartásához a mindenkori nemzeti jövedelem 3 százalékának e célra történő garantálását tartjuk minimumnak, ezen belül elkülönítve 1 százalékot a költségvetésből biztosítva. A kedvezőtlen tendenciák megváltoztatását már ebben az évben meg kell kezdeni, kiemelkedően fontos kutatási projektek pótlólagos támogatásával. Indokoltnak tartjuk, hogy a műszaki fejlesztést előremozdító értelmiségi szakembereket nagy arányban foglalkoztató intézményeknél, vállalatoknál, 1988. évi központi bérpolitikai intézkedések során egyenértékű bánásmódban részesüljenek mindazok az értelmiségiek, akik lényegesen előmozdítják az innováció folyamatát. Támogatjuk, a Közalkalmazottak Szakszervezetének kezdeményezését a szakmai rétegződés szerinti tagozatok létrehozására. Szükségesnek tartjuk, hogy a reálértelmiséget tömörítő Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége - a SZOT-tal együttműködve - a jövőben még jobban éljen érdekközvetítő, érdekfeltáró, érdekvédelmi funkciójával és ehhez kapjon meg más érdekképviseleti szervekhez hasonló jogosítványokat. Erősítjük az MTA és a MTESZ tudományos, szakmai kapcsolatait azáltal is, hogy az MTA megújuló bizottsági hálózatába a MTESZ tagokat delegál. Közösen megvizsgáljuk és értékeljük az új adórendszer hatását a tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre, amelynek alapján - egyes rendelkezések tekintetében - törvénymódosítási javaslatot indítványozunk a kormányhoz és a parlamenthez. MŰSZAKI Ímtesz élet TUDOMÁNYOS A MTESZ alapítói Kulcsár József A Magyar Tudományos Akadémia és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége márciusi megbeszélésén értékelték a két szervezet eddigi együttműködésének tapasztalatait, és eszmecserét folytattak a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, az alkotó szellemi munka helyzetéről. A tanácskozáson részt vett az MTA képviseletében Berend T. Iván, Láng István, Kulcsár Kálmán, Csurgai Árpád, Thész János, Tolnai Márton; a MTESZ részéről Tóth János, Soós Gábor, Michelberger Pál, Rontó Györgyi, Bérei Gyula. Kutató- és innovációs műhelyek, parkok Robotron kiállítás Orvosok és mérnökök kézfogása Szenzációs értékű hír: áprilisban új innovációs parkot alapítanak Budapesten. Minthogy az egyik kezünkön is össze tudjuk számolni, hány ilyen intézmény van még az országban, az esemény már azért is feltűnést keltő. Még inkább azzá teszi az a tény, hogy két miniszter - Berecz Figyes és Csehák Judit - bízta meg a park vezetésével dr. Kiss Ernőt, a Medicor elektronikai fő- konstruktőrét. Vagyis egy orvos és egy mérnök fogott kezet egymással az aláírást követően. Egyébként a műszakiak, orvosok (és persze más természettudományos kutatók) összefogását jelképezi a parkot megalapító vállalatok, intézmények puszta névsora is, hiszen a két minisztériumon kívül ott találjuk a Medicort, Radelkis Elektrokémiai Műszergyártó Ipari Szövetkezetét, a Számítástechnika Alkalmazási Vállalatot és nem utolsó sorban az Orvostovábbképző Egyetemet. Menedzserek a konténerházban Ez utóbbi lesz a Gt formában megalapítandó park gesztora, ő ad otthont a XIII. kerületi Szabolcs utcában az új intézménynek, amely - a már említett dr. Kiss Ernő ügyvezető igazgatón kívül - mindössze néhány diplomás menedzsert és egy adminisztrátort foglalkoztat. Vagy 300 négyzetméter alapterületű konténerházban fognak dolgozni, s az IBM-kompatibilis számítógép lesz a legfontosabb munkaeszközük. Magától értetődik, hogy időnként - a kutatási témától függően - kisebb-nagyobb munkaközösségek dolgoznak még átmenetileg az épületben. S természetes az is, hogy az új park az alapítók és más kutatóintézetek kutatóeszköz- és szellemi bázisára is támaszkodik. Arra a kérdésre, hogy mi haszna van annak, ha az orvosok meg a mérnökök összefognak, három pontban összefoglalható választ adott dr. Kiss Ernő. Az első előny: lehetőség nyílik arra, hogy megszűnjön vagy - legyünk szerényebbek - minimálisra csökkenjen az orvosi diagnosztikában és gyógyászatban a hiánycikkek száma. Mert, aki nem tudná: olykor még a sebvarrófonálból, gumikesztyűből vagy pedig az infúzióhoz használatos műanyagzsákocskából sincs elegendő. Elképzelhető, hogy az ilyen „semmiségek” időnként visszatérő hiánya mennyire felbosszantja az orvosokat. Jóllehet a felhasználók meg a gyártók „összehozása” nem az innovációs park, hanem a piac dolga volna, amíg nincs igazi piac, már ezért is hálásak lesznek az IIP- nek. (így rövidítjük az Interdiszciplináris Innovációs Park nevét jobb híján, mert később találnak ki számára majd valamilyen könnyen kiejthető fantázinevet!) A gyógyszerallergia ellen A második előny: előbb megvalósulhatnak, testet ölthetnek az életképes orvosi ötletek. Ez, a „testet ölthetnek” kifejezés szó szerint értendő. Képzeljük el például, hogy az orvosi munkaközösség már több mint tízéves megfigyelési anyaggal rendelkezik a gyógyszerallergiáról. Vagyis arról, hogy ha behozzák a beteget a kórházba vagy klinikára, milyen veszélyeket rejthet magában az a tény, ha nem tudjuk kimutatni, ki, milyen gyógyszerre érzékeny, sőt, kinek milyen gyógyszer árthat? Az évtizedes tapasztalatokat összesítve már eljutottak a legtipikusabb, sőt még odáig is, hogy miképp lehetne a gyógyszerallergiát diagnosztizálni? De az ehhez szükséges komplex műszerpark, orvosdiagnosztikai kémiai anyagok még nem állnak a rendelkezésünkre. Ezek előállításához már gépész-, vegyész-, elektronikai stb. mérnökökre, s arra van szükség, hogy e mérnökök meg orvosok összedugják a fejüket és kicseréljék a gondolataikat. Nos abban, hogy ez így történjék, nagyon sokat tehet az IIP. Fellendülés az orvosi műszergyártásban Egyébként az előbb vázoltak fordítottja sem ritkaság: a mérnöknek van valami olyan ötlete, amit az orvostudomány felhasználhat, csak a doktorok még nem tudnak róla. (Ezzel már az IIP harmadik előnyéhez értünk!) Hogy egy ismert példát említsünk: minden fejlett ország hadiipara meghonosította már az ultrahangos vizsgálatot, amikor felismerték, hogy ez az orvosi diagnosztikában is kitűnő szolgálatot tesz. Nincs szükség például a nem egészen ártalmatlan röntgénátvilágítás használatára, ha csak a lágy testrészek kontúrjait kell megállapítani. Például azt, hogy miképp helyezkedik el a magzat a nő testében vagy pedig azt, hogy beteg-e a páciens szive. Dr. Kiss Ernő nem titkolta, hogy kitérhetnének még a park előnyének negyedik, sőt ötödik előnyére is, de kedvcsinálónak elég lesz talán ennyi is. Ennyi ugyanis máraz elmondottakból is megsejthető: az IIP nagyon sokat tehet azért, hogy a külföldön is számon tartott magyar orvostudomány és orvosi műszergyártás újabb fellendülési szakaszához érjen. Az idén is megrendezte - az immár hagyományossá váló szakkiállítását a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének felkérésére - az NDK-beli Robotron Kombinát és Külkereskedelmi Vállalat. A cég 1982 óta kétévenként mutatja be önálló kiállításon azokat a termékeit, melyeket a magyar piacon szeretne kínálni. Ebben az évben április 15-ig látható a Robotron bemutatója a MTESZ Fő utcai székházában - Bp. II., Fő u. 68. A kiállítás több témát ölel fel. Ezek közül elsősorban a számítástechnikát kell kiemelni, mely a Robotron gyártási profiljának és a magyarországi exportjának is a legjelentősebb részét képezi. Ezúttal a világ számítástechnikai tendenciáinak megfelelően, és a magyar piac igényeihez igazodva a személyi számítógépek kategóriájába tartozó berendezéseket állítanak ki, illetve alkalmazói programokat mu- ' tatnak be. A gépek között vannak már Magyarországon is elterjedt típusok például: Robotron 1715-ös, amelyeken a magyar felhasználók által kidolgozott, a gyakorlatban ár bevált, a legújabb szabályozókat is figyelembe vevő ügyviteli rendszereket lehet „futtatni”. Egy másik nagy csoportja a bemutatott komputereknek a 16 bites gépeké, melyeknek a forgalmazása a magyar piacon most kezdődik. A Robotron A-7150-es, munkahelyi számítógépnek nevezett, 16 bites, több operációs rendszerrel működő nagy teljesítményű személyi számítógépet ugyan már a tavalyi BNV-n is bemutatták, de csak most kezdik meg szállítását hazánkba. (Ehhez a géphez az alkalmazói megoldásokat a Triton kisszövetkezet dolgozta ki.) Továbbá nagy érdeklődés előzi meg a Robotron ESZR típusú személyi számítgépé- nek, az ESZ 1834-esnek a bemutatását, amely funkcionálisan teljesen kompatibilis az IBM PC XT-vel. Erről az első berendezések kipróbálása után a felhasználók hazánkban is meggyőződhettek. A másik nagy témakör az írástechnika, azaz az írógépek bemutatása. De a cég elhozta a magyarországi kiállításra a Robotron által forgalmazott Reiss rajzgépek legújabb változatait is. Az irodai berendezések sorában említhetjük meg még a szocialista viszonylatban már régóta várt másológép bemutatását is. A Selop másológép normál papírra dolgozik, és a másolat minősége megfelel a mai kor követelményeinek. Kissé elütő az eddig felsorolt területektől, de a Robotron saját gyártmányfejlesztése során létrehozott technológiai berendezéseinek egy részét forgalmazza is. így a robot- technikában elért eredményekhez ugyancsak hozzáférhetnek a magyar érdeklődők. A kiállításon ennek szellemében sor kerül egy kis szabadon programozható ipari robot bemutatására is. Az oldalt összeállította SALAMON GYULA.
