Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

1988. április 13. tsíÉPÜJSÁG 5 Az MTA és a MTESZ vezetőinek nyilatkozata A termelési főmérnök irodája puritán egysze­rűségű. A bejárattól bal­ra néhány egymáshoz simuló fotel, a keskeny szoba közepén két íróasztal, szemben sö­tétre pácolt szekrénysor, s az üveg mögött, az MMG Automatikai Mű­vek szekszárdi műszer­gyárának termékei. A kezdeti évekhez viszo­nyítva teljesen megvál­tozott a gyáregység ter­mékösszetétele. Kulcsár József szerint évente az új produktumok aránya eléri a húsz százalékot. Annak idején, évi 140 millió forint értékű termelés volt az irányadó, ma az eléri a hatszázmilliót. Találkozásunk apropója tulajdon­képpen nem a gyár, ahol huszonhat esztendeje dolgozik, ám életútjától el­választhatatlan. Végsősoron végigjár­ta azt az utat, ami a vezetővé váláshoz elengedhetetlen. De ehhez szükséges felemlíteni a gyermekkort is. Fácán- kertről, vagy úgy is mondhatnánk Si- mon-majorból indult, az általános is­kola utolsó két évét már Szekszárdon végezte el. Aztán adminisztratív hiba miatt, a felvételi kérelme nem a gépipa­ri technikumba, hanem a szekszárdi közgazdaságiba került. Elhatározott szándékától viszont nem téríthette el az egy esztendős kitérő. Különbözeti­vel végüfis Budapesten folytatta tanul­mányait, immár a gépipariban. Onnan az út kihagyás nélkül a Műszaki Egye­tem villamosmérnöki karára vezetett, amit 1960-ban végzett el. Az MMG-vel még negyedéves korá­ban került kapcsolatba, mikor is a va­lamikori Kohó- és Gépipari Miniszté­rium műszeripari igazgatóságának ajánlata felkeltette a majdnem végzős egyetemista érdeklődését. Mint gya­korló mérnök került az MMG központ­jába, ahol technológusként, majd később a beruházási osztályon dolgozott. Ek­kor kezdték az építését a szekszárdi műszergyár­nak, amely végül is meg­határozóvá vált Kulcsár József további pályafu­tásában.- Négy éven át okta­tásvezetőként segítet­tem a leendő üzem szak­embereinek képzését, később mérőszoba-ve­zetőként, majd a szer­számellátási osztály élén dolgoztam, ezt követően pedig a gyárt­mányszerkesztési osztály következett a sorban. Tizenhat éve neveztek ki fő- technológusnak és néhány napja jubi­láltam mint termelési főmérnök. Ugyanis tíz esztendeje töltöm be ezt a posztot. A felsoroltakból is kitűnik, megjártam a „szamárlétrát”. Szakmai munkájában ugyan kissé eltávolodott a villamos mérnöki tevé­kenységtől, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen felhagyott volna vele. Bottyán- hegyi otthonának műhelyében ugyan­is, fiával együtt - aki apját követve, a műszaki egyetem harmadéves hallga­tója - zenegépet készített, most pedig egy kompresszor összeállításán dol­goznak. A házépítésnél, talán csak kő­műves segédkezett, a villanyszerelést, a víz- és gázszerelést maga végezte a hetvenes évek elején. Munkaszobájá­ban, vagy háromszáz kötet műszaki könyv sorakozik a polcokon: villamo­sági, szerszámgyártási és számítás- technikai szakirodalom... Kulcsár József, az elsők között je­lentkezett a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjába, annak megalakulásakor. Hosszú éveken át vezetőségi tagként végezte társadalmi munkáját, 1985 óta pedig a GTE me­gyei szervezetének elnöke. A MTESZ megyei szervezetének megalakulása­kor tagja lett a választmánynak és nyolcadik éve a végrehajtó bizottság tagjaként is tevékenykedik. A megbeszélés résztvevői úgy döntöt­tek, hogy az ország továbbfejlődését ve­szélyeztető torzulásokra közös nyilatko­zatban hívják fel a társadalom figyelmét, és sürgetik a kibontakozáshoz elenged­hetetlenül szükséges lépéseket. A közös nyilatkozatot az alábbiakban teljes terje­delemben közöljük. A tudományos kutatás, a műszaki fej­lesztés a kibontakozás meghatározó té­nyezője. Az elmúlt időszakban, a gazda­ságpolitika nem ismerte fel kellő mérték­ben a tudományos kutatásnak, a műsza­ki fejlesztésnek, a felsőoktatásnak a tár­sadalmi-gazdasági fejlődésben betöltött meghatározó szerepét. Hamis elgondo­lások élnek a tudományos kutatás, a fel­sőoktatás túlfejlesztése tekintetében, ezért is új politikai gondolkodásmód, tár­sadalmi és politikai értékítélet kialakítása szükséges. A tudományos potenciál to­vábbi hanyatlása, a műszaki fejlődés las­sulása esetén lemaradunk a szellemi versenyképesség területén, és az ország jövendő fejlődése is veszélybe kerül. Úgy látjuk, hogy a megtett intézkedések elle­nére évek óta romlik a kutatás, a fejlesz­tés és a felsőoktatás helyzete:- Amíg hazánk népessége 14,3 ezrelé­ke Európa népességének, addig a tudó­sok és mérnökök száma tekintetében az arány 9,9 ezrelék, a K + F-ráfordításaink részaránya pedig csak 7,6 ezrelék. A ma­gyarországi kutatás-fejlesztés kedvezőt­len anyagi ellátottságát mutatja, hogy a K + F-ráfordításokon belül a költségve­tés csak 20 százalékkal részesedik, míg az európai országok többségében ez az arány 40 százalék felett van. Aggasztó, hogy az állami költségvetésen belül a K + F-költségvetési támogatás 0,7 száza­lék, míg 1 százalék alatt más európai or­szág mutatója nem található, a fejlett or­szágoké pedig 4-5-6 százalék.- A vállalati szférában, a rövid távú ér­dek a beruházási lehetőségek szűkülé­se, a restrikció háttérbe szorította a kuta­tást, a fejlesztést.- A K + F-ráforditáson belül az alapku­tatás részaránya 10 százalék alá csök­kent.- Az OKKFT-ben előirányzott költség­vetési források - különösen a beruházás és devizaellátás területén - 1986-ban és 1987-ben is elmaradtak az előirányzat­tól.- A költségvetési kutatóhelyeken a gép- és műszerpark elavulása, a tudo­mányos és műszaki könyvkiadás és szakfolyóirat-ellátottság mennyisége, a leromlott könyvtári és informatikai szol­gáltatás ma már az alapfeladatok elvég­zését is korlátozza.- A felsőoktatás kedvezőtlen ellátott­sága mellett tarthatatlan a beiskolázottak alacsony száma is. A 18-24 éves ma­gyarországi korosztály 14 százalékos to­vábbtanulási aránya kb. fele a fejlett or­szágok hasonló mutatóinak.- Évtizedek óta tart a szellemi munka társadalmi leértékelődése. Ezzel is ma­gyarázható, hogy a fiatalok körében to­vább csökken az értelmiségi pálya vonz­ereje. A fiatal szakemberek pályájuk kez­detén halmozott gondokkal, anyagi problémákkal szembesülnek. Nélkülöz­hetetlen nyitottságunk, de tovább romló hazai feltételrendszer esetén - a külföldi munkavállalás lehetősége miatt is - el­veszthetjük kutatóink egy részét. Szükségesnek tartjuk felhívni a figyel­met arra, hogy a tudományos kutatást és a műszaki fejlődést preferáló deklará­ciók és reálfolyamatok között évek óta el­lentmondás tapasztalható. A stabilizációt és kibontakozást nem szolgálja az a gya­korlat, amely - a nemzetközi tendenciák­kal ellentétes - erőforrásokat von el a ku­tatástól, a felsőoktatástól. Erősíteni kell a tudományos kutatás és műszaki fejlesz­tés pozícióit gazdasági, társadalmi fejlő­désünkben. A szükségletekből kiindulva a képződő források növekvő részét indo­kolt a fejlesztésre átcsoportosítani. A népgazdasági ráfordításokon belül nö­velni kell a költségvetés kutatásra fordí­tott arányát. A költségvetés a tudomá­nyos kutatás infrastruktúrájának fenntar­tását és fejlesztését, illetve a valódi, elő­remutató, a gazdasági-társadalmi fejlő­dés szempontjából fontos és szívonalas kutatásokat támogassa. A finanszírozás szempontjából elsőbbséget kapjanak azok a feladatok, amelyekben a fejleszté­si és realizálási háttér, a hazai szakmai erők maximális összefogása biztosítva van. Az intézményhálózat átalakításával, a kutatóhelyek önállóságának növelésé­vel önmagában - és a szerény teljesít­ményt nyújtó intézetek támogatását csökkentve - növelni kell, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap és az OTKA forrásait. A K + F-tevékenység reálértékének tartá­sához a mindenkori nemzeti jövedelem 3 százalékának e célra történő garantálá­sát tartjuk minimumnak, ezen belül elkü­lönítve 1 százalékot a költségvetésből biztosítva. A kedvezőtlen tendenciák megváltoztatását már ebben az évben meg kell kezdeni, kiemelkedően fontos kutatási projektek pótlólagos támogatá­sával. Indokoltnak tartjuk, hogy a műszaki fejlesztést előremozdító értelmiségi szakembereket nagy arányban foglal­koztató intézményeknél, vállalatoknál, 1988. évi központi bérpolitikai intézkedé­sek során egyenértékű bánásmódban részesüljenek mindazok az értelmisé­giek, akik lényegesen előmozdítják az in­nováció folyamatát. Támogatjuk, a Közalkalmazottak Szakszervezetének kezdeményezését a szakmai rétegződés szerinti tagozatok létrehozására. Szükségesnek tartjuk, hogy a reálértelmiséget tömörítő Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége - a SZOT-tal együttműködve - a jövőben még jobban éljen érdekköz­vetítő, érdekfeltáró, érdekvédelmi funk­ciójával és ehhez kapjon meg más ér­dekképviseleti szervekhez hasonló jogo­sítványokat. Erősítjük az MTA és a MTESZ tudomá­nyos, szakmai kapcsolatait azáltal is, hogy az MTA megújuló bizottsági hálóza­tába a MTESZ tagokat delegál. Közösen megvizsgáljuk és értékeljük az új adórendszer hatását a tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre, amelynek alapján - egyes rendelkezé­sek tekintetében - törvénymódosítási ja­vaslatot indítványozunk a kormányhoz és a parlamenthez. MŰSZAKI Ímtesz élet TUDOMÁNYOS A MTESZ alapítói Kulcsár József A Magyar Tudományos Akadémia és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége márciusi megbeszélésén értékelték a két szervezet ed­digi együttműködésének tapasztalatait, és eszmecserét folytattak a tudomá­nyos kutatás, a műszaki fejlesztés, az alkotó szellemi munka helyzetéről. A tanácskozáson részt vett az MTA képviseletében Berend T. Iván, Láng Ist­ván, Kulcsár Kálmán, Csurgai Árpád, Thész János, Tolnai Márton; a MTESZ ré­széről Tóth János, Soós Gábor, Michelberger Pál, Rontó Györgyi, Bérei Gyula. Kutató- és innovációs műhelyek, parkok Robotron kiállítás Orvosok és mérnökök kézfogása Szenzációs értékű hír: áprilisban új innovációs parkot alapí­tanak Budapesten. Minthogy az egyik kezünkön is össze tudjuk számolni, hány ilyen intézmény van még az országban, az ese­mény már azért is feltűnést keltő. Még inkább azzá teszi az a tény, hogy két miniszter - Berecz Figyes és Csehák Judit - bízta meg a park vezetésével dr. Kiss Ernőt, a Medicor elektronikai fő- konstruktőrét. Vagyis egy orvos és egy mérnök fogott kezet egymással az aláírást követően. Egyébként a műszakiak, orvo­sok (és persze más természettudományos kutatók) összefogá­sát jelképezi a parkot megalapító vállalatok, intézmények pusz­ta névsora is, hiszen a két minisztériumon kívül ott találjuk a Me­dicort, Radelkis Elektrokémiai Műszergyártó Ipari Szövetkeze­tét, a Számítástechnika Alkalmazási Vállalatot és nem utolsó sorban az Orvostovábbképző Egyetemet. Menedzserek a konténerházban Ez utóbbi lesz a Gt formában megalapítandó park gesztora, ő ad otthont a XIII. kerületi Szabolcs utcában az új intézménynek, amely - a már említett dr. Kiss Ernő ügyvezető igazgatón kívül - mindössze néhány diplomás menedzsert és egy adminisztrá­tort foglalkoztat. Vagy 300 négyzetméter alapterületű konténer­házban fognak dolgozni, s az IBM-kompatibilis számítógép lesz a legfontosabb munkaeszközük. Magától értetődik, hogy időn­ként - a kutatási témától függően - kisebb-nagyobb munkakö­zösségek dolgoznak még átmenetileg az épületben. S termé­szetes az is, hogy az új park az alapítók és más kutatóintézetek kutatóeszköz- és szellemi bázisára is támaszkodik. Arra a kérdésre, hogy mi haszna van annak, ha az orvosok meg a mérnökök összefognak, három pontban összefoglalható választ adott dr. Kiss Ernő. Az első előny: lehetőség nyílik arra, hogy megszűnjön vagy - legyünk szerényebbek - minimálisra csökkenjen az orvosi diagnosztikában és gyógyászatban a hiánycikkek száma. Mert, aki nem tudná: olykor még a sebvar­rófonálból, gumikesztyűből vagy pedig az infúzióhoz használa­tos műanyagzsákocskából sincs elegendő. Elképzelhető, hogy az ilyen „semmiségek” időnként visszatérő hiánya mennyire fel­bosszantja az orvosokat. Jóllehet a felhasználók meg a gyártók „összehozása” nem az innovációs park, hanem a piac dolga volna, amíg nincs igazi piac, már ezért is hálásak lesznek az IIP- nek. (így rövidítjük az Interdiszciplináris Innovációs Park nevét jobb híján, mert később találnak ki számára majd valamilyen könnyen kiejthető fantázinevet!) A gyógyszerallergia ellen A második előny: előbb megvalósulhatnak, testet ölthetnek az életképes orvosi ötletek. Ez, a „testet ölthetnek” kifejezés szó szerint értendő. Képzeljük el például, hogy az orvosi munkakö­zösség már több mint tízéves megfigyelési anyaggal rendelke­zik a gyógyszerallergiáról. Vagyis arról, hogy ha behozzák a be­teget a kórházba vagy klinikára, milyen veszélyeket rejthet ma­gában az a tény, ha nem tudjuk kimutatni, ki, milyen gyógyszer­re érzékeny, sőt, kinek milyen gyógyszer árthat? Az évtizedes tapasztalatokat összesítve már eljutottak a legtipikusabb, sőt még odáig is, hogy miképp lehetne a gyógyszerallergiát diag­nosztizálni? De az ehhez szükséges komplex műszerpark, or­vosdiagnosztikai kémiai anyagok még nem állnak a rendelke­zésünkre. Ezek előállításához már gépész-, vegyész-, elektroni­kai stb. mérnökökre, s arra van szükség, hogy e mérnökök meg orvosok összedugják a fejüket és kicseréljék a gondolataikat. Nos abban, hogy ez így történjék, nagyon sokat tehet az IIP. Fellendülés az orvosi műszergyártásban Egyébként az előbb vázoltak fordítottja sem ritkaság: a mér­nöknek van valami olyan ötlete, amit az orvostudomány felhasz­nálhat, csak a doktorok még nem tudnak róla. (Ezzel már az IIP harmadik előnyéhez értünk!) Hogy egy ismert példát említsünk: minden fejlett ország hadiipara meghonosította már az ultra­hangos vizsgálatot, amikor felismerték, hogy ez az orvosi diag­nosztikában is kitűnő szolgálatot tesz. Nincs szükség például a nem egészen ártalmatlan röntgénátvilágítás használatára, ha csak a lágy testrészek kontúrjait kell megállapítani. Például azt, hogy miképp helyezkedik el a magzat a nő testében vagy pedig azt, hogy beteg-e a páciens szive. Dr. Kiss Ernő nem titkolta, hogy kitérhetnének még a park elő­nyének negyedik, sőt ötödik előnyére is, de kedvcsinálónak elég lesz talán ennyi is. Ennyi ugyanis máraz elmondottakból is megsejthető: az IIP nagyon sokat tehet azért, hogy a külföldön is számon tartott magyar orvostudomány és orvosi műszergyártás újabb fellendülési szakaszához érjen. Az idén is megrendezte - az immár hagyományossá váló szakkiállítását a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének felkéré­sére - az NDK-beli Robotron Kombi­nát és Külkereskedelmi Vállalat. A cég 1982 óta kétévenként mutatja be önálló kiállításon azokat a termékeit, melyeket a magyar piacon szeretne kínálni. Ebben az évben április 15-ig látható a Robotron bemutatója a MTESZ Fő utcai székházában - Bp. II., Fő u. 68. A kiállítás több témát ölel fel. Ezek közül elsősorban a számí­tástechnikát kell kiemelni, mely a Ro­botron gyártási profiljának és a ma­gyarországi exportjának is a legje­lentősebb részét képezi. Ezúttal a világ számítástechnikai tendenciáinak megfelelően, és a ma­gyar piac igényeihez igazodva a sze­mélyi számítógépek kategóriájába tartozó berendezéseket állítanak ki, illetve alkalmazói programokat mu- ' tatnak be. A gépek között vannak már Magyarországon is elterjedt tí­pusok például: Robotron 1715-ös, amelyeken a magyar felhasználók által kidolgozott, a gyakorlatban ár bevált, a legújabb szabályozókat is figyelembe vevő ügyviteli rendszere­ket lehet „futtatni”. Egy másik nagy csoportja a bemutatott komputerek­nek a 16 bites gépeké, melyeknek a forgalmazása a magyar piacon most kezdődik. A Robotron A-7150-es, munkahelyi számítógépnek neve­zett, 16 bites, több operációs rend­szerrel működő nagy teljesítményű személyi számítógépet ugyan már a tavalyi BNV-n is bemutatták, de csak most kezdik meg szállítását hazánk­ba. (Ehhez a géphez az alkalmazói megoldásokat a Triton kisszövetke­zet dolgozta ki.) Továbbá nagy ér­deklődés előzi meg a Robotron ESZR típusú személyi számítgépé- nek, az ESZ 1834-esnek a bemuta­tását, amely funkcionálisan teljesen kompatibilis az IBM PC XT-vel. Erről az első berendezések kipróbálása után a felhasználók hazánkban is meggyőződhettek. A másik nagy témakör az írástech­nika, azaz az írógépek bemutatása. De a cég elhozta a magyarországi kiállításra a Robotron által forgalma­zott Reiss rajzgépek legújabb válto­zatait is. Az irodai berendezések so­rában említhetjük meg még a szocia­lista viszonylatban már régóta várt másológép bemutatását is. A Selop másológép normál papírra dolgozik, és a másolat minősége megfelel a mai kor követelményeinek. Kissé elütő az eddig felsorolt terü­letektől, de a Robotron saját gyárt­mányfejlesztése során létrehozott technológiai berendezéseinek egy részét forgalmazza is. így a robot- technikában elért eredményekhez ugyancsak hozzáférhetnek a ma­gyar érdeklődők. A kiállításon ennek szellemében sor kerül egy kis sza­badon programozható ipari robot bemutatására is. Az oldalt összeállította SALAMON GYULA.

Next

/
Thumbnails
Contents