Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

1988. április 8. NÉPÚJSÁG 5 )N ♦ SZABADIDŐ ♦ KERTBARÁTOK Kulturális ajánlatok Gyümölcsösökben soron követ­kező tennivaló a rügy- és virágfeno- lógiához kötött megelőző kémiai vé­dekezések folyamatos végrehajtá­sa. Az őszibarackfákon az elmúlt év­ben ismételten felszaporodásnak indult a tafrinás levélfodrosodást okozó gomba. A jelenlegi és a vár­ható tavaszi időjárás hatásait is fi­gyelembe véve néhány éves szünet után ismét járványhelyzettel szá­molhatunk. A betegség megelőzé­sére a már jól bevált Orthocid 50 WP gombaölő szert javasoljuk. Hiányá­ban ne idegenkedjünk a helyette ajánlott Buvicid K gombaölő szertől, mert a két készítmény hatóanyaga ugyanaz (50% kaptán) és előnyös tulajdonságaikban is, például gyó­gyító hatás, megegyeznek. A megelőző permetezéseket pi- rosbimbós állapotban, virágzáskor és sziromhullás végén kell elvégez­ni. További (8-10 naponkénti) vegy­szeres kezelés csak abban az eset­ben válhat szükségessé, ha nem alakul ki tartósabb meleg, szára­zabb időjárás. A javasolt gombaölő szerek a monilia és a sztigminás levéllyukacsosodás ellen is hatéko­nyak. Állati kártevőkkel (barack­moly, levéltetvek stb.) a közeljövő­ben még nem kell számolnunk, így rovarölő szer kombinálása nem szükséges a permetléhez, sőt tilos is a virágzási időszakokban. Itt az őszibaracknál kell megemlíteni, hogy a tafrinás levélfodrosodás a szilvafákon is előfordulhat. Ebből kiindulva célszerűnek látszik a szil­vafák ugyanilyen módon történő ke­zelése, azonban a növényfenoló- giák időbeni eltérése nehezítheti az összevont permetezés kivitelezését. Cseresznye- és meggyfák védel­mében (részben idesorolható a kaj­szi is) a moníliás megbetegedés kórokozóit (Monilinia laxa és M. fructigena) szükséges most kiemel­ten figyelembe venni. Virágzási idő­szakban a Monilinia laxa bibén ke­resztül képes fertőzni, és a fer­tőzött virágok rövid időn belül elszá­radnak. Megelőző védekezésre az Ortocid és Buvicid mellett még a kö­vetkező készítmények használha­tók fel eredményesen: Ronilan 50 WP, Rovral, Sumilex, Rubigan 12 EC és Topsin-M 70 WP. A mindkét kór­okozót érintő kezeléseket a virágzás kezdetén (fehér-, illetve pirosbim- bós állapot végén), fővirágzásban és esetleg még 80-85%-os elvirág­zásban végezzük el. Meggyfáknál gyakori a rossz ter­méskötődés, melynek oka általában az önmeddőség, illetve a porzófajta hiánya, de egyéb más tényezők is közrejátszhatnak. Ha nem a porzó­fajta hiánya az ok, a kötődést Nevirol vagy Phyl-Set készítményekkel elő­segíthetjük. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Szekszárd Szekszárd A költészet napja alkalmából április 11 -én, 19.30-kor Szekszárdon, a Művé­szetek Házában a Kaláka együttes ze­nés műsorára kerül sor. Sárközy Gergely gitárművész flamen­co és klasszikusgitár estje a Művészetek Házában április 12-én, kedden 19.30- as kezdéssel kerül megrendezésre. Dombóvár A művelődési otthonban április 13-án 10 és 14 órakor Csilicsala csodái cím­mel az Állami Bábszínház előadását lát­hatják a gyerekek. Paks A budapesti Játékszín vendégjátéká­ban láthatják a Munkásművelődési Köz­pontban április 10-én 19 órakor Zá- gon-Noti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj cimű komédiáját. A városi könyvtárban 11 -én, 18 órai kezdéssel zenés irodalmi est lesz, mely­nek vendége Pákolitz István, József Atti- la-díjas költő, Tihanyi József énektanár és Pogány Ildikó zenetanár. A Munkásművelődési Központban április 15-től május 1-ig naponta 16-19 óráig Magyarországi kalcitkristályok, ércek, kőzetek címmel Makovnik István gyűjteményéből láthatnak bemutatót az érdeklődők. Az MMK Galériában május 5-ig tekint­hető meg „Akt” címmel Horváth István fotóművész kiállítása. Kis Ildikó és Fusz György keramikus- művészek kiállítása nyílik április 14-én az MMK Galériában. Bonyhád A városi művelődési központban Li­geti Erika szobrászművész kiállításának megnyitójára április 11-én, hétfőn 17 órakor kerül sor. Flotow: Márta-Richmondi leányvásár című énekes játékának bemutatójára kerül sor 14-én, 18 órakor. Az ifjúsági és felnőttbérlet közös elő­adása. Tamási A művelődési központban „Ha nagy leszek” címmel Esztergályos Cecília és a Pastoral együttes gyermekműsorát nézhetik meg a gyerekek április 14-én 10 és 14.30-as kezdéssel. Receptpályázatunkra érkezett! Nyári tejes-burgonyás szalámi Kleiber Antal regölyi olvasónk ajánlja Disznóölés táján mindenki készít sza­lámit azért, hogy nyáron is legyen miből batyuzni, idő hiányában gyors és mégis ízletes, magyaros vendégváró hidegtá­lat, szendvicset készíthetünk belőle. Sajnos, az általános módon készült szalámi nyár végén már olyan száraz, kemény, hogy sokan a finom íze ellenére sem tudják fogyasztani. Az itt közölt sza­lámi viszont még augusztusban is ken­hető. A szalámi hozzávalói: 5 kiló marha­hús, 5 kiló sertéshús, 5 kiló zsirszalon- na, 5 kiló főtt burgonya, 5 liter tej, 75 de­ka őrölt pirospaprika, 50 deka só. A hú­sokat, a zsírszalonnát ledaráljuk, s lehe­tőleg 8-10 órát állni hagyjuk. Az így ösz­szejött hús levét leönt­jük. A főtt burgonyát megtörjük - atpasz- szírozzuk -, hogy daraboktól mentes le­gyen. Egy nagy edényben az összes anya­got összegyúrjuk. Addig gyúrjuk, míg az teljesen egyszínű lesz és a kezünkről ra­gadósmentesen lejön. Ezt a szokásos módon levegőmente­sen keményen a szalámibélbe töltjük, a szalámit enyhén kívülről megsózzuk, egy éjjel állni hagyjuk, majd füstöljük. Füstölés után minimum 60 napig - két hónap - nem szabad megkezdeni. Két hónap múlva finom, pikáns ízű, a nyár végén is kenhető szalámit ehetünk. „Aggódó tanárnő” jeligére kaptunk kérdést. Ebben kérdezőnk makacs, visz- szatérő csalánkiütésének eredetére és lehető megszüntetésére kér tanácsot. A csalánkiütés az ún. allergiás betegsé­gek körébe tartozik, amely alatt valami­lyen testidegen anyagra (antigén) adott túlérzékenységi reakciót értjük. Kelet­kezési módja szerint két fő csoportba oszthatók az idetartozó kórképek: van egy „természetes,, (spontán) allergia és van egy gyógyszeres forma. A spontán allergia tovább osztályozható aszerint, hogy a túlérzékenységet kiváltó anyag milyen úton jut be a szervezetbe: Lehet inhalációs (tüdő, belégzés); táplálék út­ján bejutó (gyomorbél traktus) és kon­taktallergiás forma (bőr). Ide tartoznak: virágpor, penészgomba, házipor, állati szőrök, élősdiek, táplálékfehérjék, stb. Az idetartozó kórképek: csalánkiütés; allergiás ekcéma; szénanátha; a tü­dőasztma egyes formái; allergiás bél­gyulladások, stb. Gyakori betegségek, a lakosságnak mintegy 10 százaléka szenved valamilyen allergiás betegség­ben. A másik nagy csoport, mely sokkal több veszélyt rejt magában: gyógyszer- allergia. Ez is széles skálán mozog; az egyszerű bőrviszketegségtől és csalán- kiütéstől a súlyos sokk állapotig, gé- geoedemáig. Általában a gyógyszerek ismételt adása után lép fel, már minimá­lis adagok is kiválthatják, kémiailag ro­kon gyógyszerek azonos reakciót, meg­betegedést idézhetnek elő (pl. a penicil­lin csoport tagjai). A megelőzés és a gyógyítás lényege a kiváltó ok elkerü­lése. Ez néha nem egyszerű, mert az an­tigén rejtve maradhat. Virágpor, állati szőrök, stb., oki szerepe esetén ezek ke­rülése, néha lakóhelyváltoztatás szűk­séges. Tápanyagallergia esetén a beteg rendszerint idővel rájön, hogy mire érzé­keny (eper, tej, fűszerek, tojás, stb.). Ha ez nem eredményes, teljes koplalás után lépcsőzetesen kell felépíteni a táp­lálkozást és figyelni kell az egyes táplá­lékösszetevőket. Gyógyszerallergia esetén legfontosabb, hogy kezelőorvo­saink figyelmét mindig felhívjuk az érin­tett gyógyszerre, vagy gyógyszercso­portra. Súlyos reakció esetén mellékve­sehormonok (steroidok, pl.: predniso- lon) és antihistaminok alkalmazása jön szóba. (Tavegyl, Sandosten, Suprastin, Fenistil kenőcs, stb.) E változatos és gyakori betegségcsoport is arra figyel­meztet, hogy szervezetünkbe minél ke­vesebb idegen anyagot juttassunk be, legyen az gyógyszer, kemikália, mosó­szer, kozmetikum, mert a szervezet egy­re több idegen anyaggal szemben ve­szíti el azt a képességét, hogy válasz- reakcióit optimális keretek között tartsa. DR. GESZTESI TAMÁS megyei belgyógyász szakfőorvos I l Játékok a szabadban Szóljon a csengő! Egy tornakarikát szorosan felkötünk egy alkalmas faágra. Ugyanide egy csengőt is erősítünk olyan hosszú zsinegen, hogy a csengő éppen a karika közepéig lógjon le. A karikától 5-7 méternyire jelöljük ki az alapvonalat, ide sorakozzanak fel a csapatok tagjai. Az első kezébe egy közepes nagyságú (kb. 10 cm átmérőjű) labdát adunk. Mindenki háromszor célozhat a csengőre. Nem adunk pontot, ha a labda át sem megy a karikán, maximális pontszámot kap az a dobás, mely megszólaltatja a csen­gőt. A végeredményt a csapat összteljesítménye alapján alakítjuk ki. Kellékek: 1 db tornakarika (a tornaszertárban bizonyára van, onnan kölcsönözhe­tünk), 1 db minél nagyobb csengő, vagy kolomp; 1 db 10 cm átmérőjű labda; zsine­gek. Rizsszurkáló Ültessük le a gyerekeket, mindenkinek adjunk egy gombostűt, és egy tányért, melyben maroknyi főtt rizs van. A játékvezető rajtjelére a gyerekek az ölükben lévő tá­nyérból igyekeznek gombostűvel felszedni, és egyenként a tányér szélére állítani a rizsszemeket. A játékidő egy perc. Ennek letelte után megszámoljuk a csapat által ki­szedett rizsszemek számát. Ennek alapján pontozunk. Kellékek: megfelelő mennyiségű előre megfőzött rizs; annyi tányér, vagy műanyag tálca, ahány főből állnak a csapatok; gombostű. Zsákbanfutás Ez az akadályversenyek egyik legszokványosabb, de egyben legmulatságosabb játéka. A gyerekek sorban állnak, az első beleszámik a zsákba, nyakig magára húzza. Az előzetesen kijelölt alapvonaltól indulva megkerüli a céltárgyat, és visszaugrál az alapvonalig. Gyorsan leveszi a zsákot, a második felhúzza és indul. Mérjük azt az időt, mely alatt a csapat minden tagja elvégzi a feladatot, és az összesített időeredmény alapján pontozunk. Valamivel egyszerűbb, ha a játékosok derekára kötjük a zsákot, mert így nem kell még azzal is törődniük, hogy magukon tartsák. így az elesések is veszélytelenebbek, hisz kézzel meg lehet támaszkodni. Kellékek: 1 db nagyméretű zsák és zsinegek. DR pAD|SAK jUD)T Győri László: A porszívó Szőnyegen tekereg, akár a szörnyeteg, bebú az ágy alá, elér mindenhová, pitiére rásziszeg, bekapja, visszamegy, kisiklik, szöszre csap, csúszkál és tapogat, kígyózik, kanyarog, ásít meg acsarog, fejét fölemeli, viszi, viszi, viszi, azután hirtelen a parkettán terem. Óriás állkapocs, tátog, piheg, motoz a résben, a fotel öblében, nyelve nyel, nagyokat fuldokol: mennyi por, mennyi por! Amikor jóllakik, összegömbölyödik, a jövő szombatig dobozban álmodik. N > SZABADIDŐ ❖ Emlékek és élmények- Már megint vége a szünetnek, pedig éppen kezdtem megszokni - dünnyögött Ha­mar Hümér tavaly-tündér.- Miért, mit csinálták? - érdeklődött Kackiás Kázmér kirakelmester.- Először is nagyokat aludtam, olvastam, játszottam. Állatkertben is jártunk és vol­tunk ibolyát szedni.- És nem hiányzott az iskola?- Tőlem akár el is hordhatták volna. Vagy százéves Csipkerózsika-álmot bocsáthat­ták volna rá.- Talán csak nem te akartál lenni az ifjú herceg, aki megszabadítod a tanitónénidet a gonosz tündér varázslatából?- Én nem kívánok neki ilyet, de azt tudom, hogy a húsvéti kölnitől ő is napokig mé­lyebben aludt, mint szokott. Persze, ha tényleg elvarázsolták volna, azért megszabadí­tanám.- Száz év múlva?- Azt nem merem ígérni, de inkább előbb, mint később, mert néhány jegyemet még ki kell javítanom év végéig.- Szóval, mégis vártad a szünet végét?- Dehogyis vártam, csak tudtam, hogy eljön. De az volt az érdekes, hogy sokkal ha­marabb vége lett ennek a hétnek, mintha iskolába jártam volna.- Általában úgy van, hogy a kellemesen töltött idő gyorsabban szalad, a nehéz órák­nak meg alig akar vége szakadni.- Ez azért nem igazságos.- Tudod, az idő nem kérdezi, hogy igazságosan telik-e vagy sem. Egyszerűen percre perc jön, napra nap, csak mi érezzük, hogy nem egyformán tűnik tova.- Hát, ilyen szépen is lehet mondani, de szerintem akkor sem jó, hogy amikor azt szeretnénk, hogy hosszú legyen, éppen a legrövidebb.- Szerintem nem a legrövidebb, mert az emlékeinkben tovább él, mint hinnénk. Egy hangulatos napra szívesebben emlékezünk, mintegy rossz hétre. Régi kedves ismerő­seink, barátaink örökké bennünk élnek, mert sohasem felejtjük el őket.- De miért nem maradnak örökké a barátaink?- Nagyon nehezet kérdeztél. Talán azért, mert közben mást tartogatott számukra az idő. Nekünk mégis megmaradnak olyannak, amilyeneknek szerettük őket.- Akkor ez az egy hét is megmarad bennünk örökre?- Az attól függ, milyen élményeid voltak: ha igazán szépek, akkor sokáig nem felej­ted el őket.- És azt nem lehetne, hogy soha, de soha ne felejtsem el?- Talán az is lehet, de az emlékek egyre halványulnak, mert ennek a szép tavasznak a he­lyébe még nagyon sok másik jön majd, sok idő múlva össze is keveredik, hogy mikor történt ez vagy az. Igaz, olyan emlékek is vannak, amelyek szinte örökké megmaradnak.- Es ez jó, vagy rossz?- Inkább jó, mert ami megmarad, az alighanem azért marad meg, mert valami miatt fontos számunkra.- Furcsa.- Micsoda?- Az, hogy nem lehet tudni, mi hogyan maradunk meg a régi barátok és ismerősök emlékezetében.- Ez igaz, de nem változtat azon, hogy mi a szívünkben őrizzük őket - magyarázta Kackiás Kázmér.- És jó az nekik? - töprengett Hamar Hümér tavaly-tündér.- Ezt, sajnos, nem tudom. De most miért fészkelődsz? - lepődött meg Kackiás.- Miért? Hát azért, hogy még el tudjak menni játszani, mert hátha olyan szép élmény lesz belőle, ami örökké megmarad... MESEMONDÓ KACKIÁS Válaszol az orvos

Next

/
Thumbnails
Contents