Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ - - --- . -1 ^ -- -L ----- * MA: 1988. április 30. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 102. szám //ssZ/rAZk/ ÁRA: 2,20 Ft A MUNKA ÜNNEPE Május elsejét köszöntjük, a munkás- osztály nemzetközi összefogásának, a világ valamennyi dolgozójának ünnepét. A szervezett munkásság még nem lépett a történelem porondjára, amikor a májusi ünnep már hagyománnyá vált. Az 1886-os chicagói munkástüntetés, s az akkor leadott rendőrsortűz óta a II. Internacionálé döntése alapján, május elseje az emlékezés a munkásszolidaritás ünnepe lett és az egész világon hatalmas tömegek tesznek hitet a munkástestvériség eszméje mellett. Ezen a napon a nemzetközi munkásosztály legtöbb tagja fokozottabban érzi összetartozását és igyekszik kifejezni szolidaritását. Az ünnep tartalma a földrajzi térségek és politikai rendszerek különbözősége szerint gyakran változott. Hazánkban is a kor eseményeinek, a történelem diktálta feladatoknak megfelelően módosult. Az első világháború kirobbanásáig a munkásság politikai jogaiért és a munkaviszonyok javításáért folytatott harc jegyében zajlott. Az illegális kommunista párt 1919 és 1945 között arra törekedett, hogy május elsejét a fasizmus és a tőkés kizsákmányolás elleni harcos megmozdulássá változtassa. A felszabadulás után a magyar dolgozó nép, mint a proletár nemzetköziség és a munka ünnepét köszönti május elsejét. Május első napja a munka ünnepét jelenti, mert azzá formáltuk az elmúlt több mint négy évtizedben. Ezen a napon a munkát ünnepeljük, amely az élet forrása. A dolgozó, az alkotó embereket köszöntjük, akik anyagi és szellemi javainkat előteremtik és gyarapítják. Minden, amitől szebb, gazdagabb, értelmesebb lett életünk, a tisztességes, a kötelességet teljesítő emberi munkából fakad. Ez a legfontosabb, amit tudni és tanítani kell, hogy mindenki tisztelje a munkát és megvesse a munkátlan- ságot. Társadalmunkban a végzett munka az értékmé- / rő, ez jelöli ki az ember helyét a többiek között. Akik pedig nem veszik komolyan munkájukat: a restek, a felelőtlenek, legyenek kárvallottal annak. Az egész nép érdeke, és a tisztességgel dolgozók igazságérzete is ezt kívánja, A dolgozók e nagy találkozója nemcsak a munkában megpihenő ün- nép, hanem mindig meghatározott célt is tartalmaz. Ez a cél a társadalmi haladás és felemelkedés. Ma ünnepiünk, de holnap keményen folytatjuk a munkát, hisz nem teljesen felhőtlen ez a mai ünnep. Gazdasági nehézségeink most kezdik éreztetni társadalmi hatásaikat, és a korábbi jólét árát most kell megfizetnünk. Gazdasági gondjaink növekedtek és erős hatást fejtenek ki a társadalom politikai és szellemi' életére is. Ezért kerül sor az országos pártértekezlet ösz- szehívására, hogy tisztázza szocialista építőmunkánk előttünk álló feladatait, mit akarunk megújítani és mit akarunk megváltoztatni. Fontos feltétel a céljainkba vetett hit. Számítunk a dolgozó emberekre a továbbfejlődésünket megalapozó program végrehajtásában, az újat hozó törekvések támogatásában. Alkotni, gyarapodni, fejlődni csak békében lehetséges. Az emberiségnek sok közös ügye van, de a leglényegesebb közös ügy és óhaj: a béke. A Szovjetunió nagyvonalú és felelősségteljes kezdeményezései jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy békében haladhassunk a közös céljaink felé vezető úton. Május elseje ünnepe adjon új erőt, lendületet a ránk váró társadalmi és gazdasági feladatok sikeres megoldásához. PONYA JÓZSEF az MSZMP Központi Bizottságának tagja a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén módosította a fogyasztási, értékesítő és beszerző, valamint az ipari szövetkezetekről 1971-ben alkotott törvényerejű rendeletéit. A július elsejétől életbe lépő változtatásokat mindkét esetben elsősorban az tette szükségessé, hogy a szabályozás összhangba kerüljön az Országgyűlés márciusi ülésszakán módosított szövetkezeti törvény előírásaival. Az Áfészek működésének keretet szabó tvr. - egyebek között - intézkedik arról, hogy az éves eredmény felhasználásáról, a szövetkezeti tisztségviselők munkadijáról és egyéb járandóságáról a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés határozhat. Azt, hogy a két testület közül melyik jogosult a döntésre, az alapszabály mondhatja ki, azzal a'tvr-ben szereplő megkötéssel, hogy 500 főnél kisebb taglétszámú fogyasztási szövetkezetben nem lehet küldöttgyűlést alakítani. Az eddigiektől eltérően az új rendelkezések nem szabják meg az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámának alsó és felső határát. E kérdésben is a közgyűlés dönthet. Emellett a jogszabály a korábbihoz képest számos kisebb, a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése folytán bekövetkezett változásokkal összefüggő szövegmódosítást is tartalmaz. Az ipari szövetkezetekkel kapcsolatos eddigi szabályozás tételesen felsorolta az ezen szervezeti keretek között végezhető tevékenységeket. A tevékenységi kör folyamatos bővülése miatt ez a fogalommeghatározás mára elavult. Az új jogszabály csupán annyit mond ki, hogy az ipari szövetkezet - a mezőgazdasági tevékenységen kívül - bármilyen termelő vagy szolgáltató munkát végezhet. E területen is az alapszabályban rendezhetők a közgyűlés és a küldöttgyűlés egyes döntési jogkörei. Az alapszabály rendelkezhet a jövőben a munkahelyi tanácskozás összehívásának gyakoriságáról is. Az eddigi kettő helyett az új tvr. - a törvényben szabályozottakon túl - az ipari szövetkezeteknél csupán egy bizottság alakítását teszi kötelezővé. Az úgynevezett szövetkezeti bizottságok változatlan működését tevékenységi körük indokolja: a helyi kulturális és sport- tevékenység irányítása mellett szociális és munkavédelmi feladatokat is ellátnak. Ugyancsak módosította az Elnöki Tanács a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. sz. tvr-t. Mint ismeretes, a kormányzati munka korszerűsítése során a központi piacfelügyeleti feladatok az Országos Anyag- és Arhivataltól a Kereskedelmi Minisztériumhoz kerültek. Ezzel összhangban az OÁÁH elnöke helyett a jövőben a kereskedelmi miniszter jogosult a cégbíróságnál annak felülvizsgálatát indítványozni, hogy a cégjegyzékben szereplők belső szabályzatai összhangban állnak-e a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a létesítő határozat rendelkezéseivel. A testület végül kinevezésekről döntött, majd bírákat választott és mentett-fel. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Raft Miklóst, a Minisztertanács Hivatal elnökét 1988. április 29-i hatállyal államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács Bíró Béla ezredest vezérőrnaggyá kinevezete. (MTI) Az SZMT ülése A bruttósítás és a tagdíjfizetés tapasztalatai Az új vezető titkár: Péti Imre A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa tegnap délelőtti ülésén - melyen Sólyom Ferenc SZOT-titkár és Tóth József, az MSZMP KB munkatársa is részt vett - elsőként Deli Sándor SZMT-titkár számolt be a kollektív szerződések rendkívüli módosításának és a bérbruttósitá- soknak a tapasztalatairól. A megyében az ágazati középszervek és az SZMT 1987 őszétől a területi munka legfontosabb elemeként tekintették a bruttósítással összefüggő szakszervezeti tevékenységet. Alapvető gond volt, hogy a bér- bruttósítás megfelelő előkészítését szolgáló útmutatók, segédanyagok, rendeletek és jogszabályok későn jelentek meg, kevés időt hagyva az átgondolt, alapos munkavégzésre. Az általános tapasztalat az, hogy a vállalatok a százszázalékos, illetve az átlagteljesítményhez kapcsolták a bérek bruttósítását, így természete- (Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló vállalatok, kitüntetett kollektívák A patyolat harmadszor Négy éven belül háromszor tettek ünnepélyes számvetést a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Válalatnál - közismertebb nevén - a Patyolatnál. Tisztességes munkájuk eredményeként tegnap délelőtt, Szekszárdon az MSZMP Oktatási Igazgatóságának nagytermében ismét átvették, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium „Kiváló Vállalat” kitüntetését, amit dr. Kocsó lllésné HVDSZ-titkár adott át. Gál Istvánné igazgatónő beszámolójában tájékoztatta a megjelent vállalati dolgozókat és vendégeket arról a folyamatról, melyet értékeltek, minősítettek. A vállalat is teremtett, mint például a Club Tihany RT üdülő. A tavalyi évben 32,5 millió forint értékben teljesítettek fogyasztási szolgáltatást. A kiemelkedő jövedelmezőséget a nyugatnémet megrendelésre készült bérmunka biztosítja. Fejlesztésre kizárólag saját pénzügyi alapból használtak fel 1986-87-ben 21,5 millió forintot. Textiltisztító gépeket és járműveket vásároltak, bővítették a szekszárdi varrodát és a bölcskei üzemet. (Folytatás a 2. oldalon.)
