Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

1988. április 29. í TOLNA _ _ 4 IrtÉPÜJSAG Otthonunk »Függetlenített” függönyök 4 CSALÁD 4 OTTí Jogi tanácsok A személyi jövedelemadó alól mentes vagyoni értékek Valószínűtlennek tűnhet, pedig való, hogy az ősembernek előbb volt függö­nye, mint ablaka, vagy bármiféle kezdet­leges bútorzata. A barlangja nyílását fedte be állatbőrrel, egyrészt, hogy ál­cázza, másrészt, hogy a hidegtől, me­legtől védje. Később is - amíg uralkodó­vá nem vált az üvegablakos építészet - mindig az ajtók elé és mögé erősített, sű­rű szövésű, dúsan redőzött függönyök tartották hidegen vagy melegen a helyi­ségeket. Az üvegablakokkal a függöny funk­ciója és helye megváltozott. Elsősorban az lett a feladata, hogy az üveg elé erő­sítve megakadályozza a lakásba való szabad belátást, kirekessze, illetve csak szűrve engedje be a külső fényhatáso­kat. A lakáskultúra fejlődésével együtt ki­alakult a függönyök díszítő jellege is. A csipke-, tüll-, gitter- s általában a la­za kézi szövésű függönyök ugyan némi­leg akadályozzák a belátást az ablakon keresztül, és csinosítják a helyiséget is, de a külső fény- és hanghatások ellen nem védenek. E kellemetlen ingerek erősödésével indult kibontakozásnak az úgynevezett sötétítő függönyök divatja. A függöny azért érdemli meg, hogy foglalkozzunk vele, mert sokan megfe­ledkeznek arról, hogy a függönyöket nem lehet „függetleníteni” a helyiség összképétől, a szoba színeitől, stílusától, a szőnyegek, a bútorhuzatok kelméjé­nek jellegétől, mintázatától. A függöny csak akkor nyújthat kellemes látványt, Bort ivott és vizet prédikált Belgiumban évente rendeznek ínyenc- versenyeket. Tavaly orvos, a brüsszeli dr. Janssen nyerte meg a versenyt. Érde­kes módon eddig mindig büszkék voltak a szaktársak, ha valaki közülük nyerte meg az előkelő és megtisztelő első szá­mú ínyenc címet. Most azonban annak ellenére, hogy Janssen doktor a csirkék ízéről képes volt megállapítani, hogy az ország melyik vidékéről származtak; a sajtról, hogy Bel­giumban, Svájcban, az NSZK-ban, vagy Franciaországban gyártották-e, egy-egy borról nemcsak, hogy honnan származik, hanem még azt is, hogy milyen évjáratú, az on/osok mégsem lelkesedtek túlzot­tan érte. Ez a derék doktor ugyanis utálta a salátát és a kristályvizet, és egyáltalán nem tudott különbséget tenni ezek szár­mazása és összetétele között. Menten csődött mondott íz- és szagérzékelő ké­pessége, mihelyt nem alkoholtartalmú italról és nem magas kalóriatartalmú húsról, zsírról, vagy süteményről volt szó. A 120 kilós győztes ínyecmester orvos tanácsát valószínűleg kevesen fogadják meg, ha kalóriaszegény és vitaminban, zöldségben és főzelékben gazdag étren­det javasol. így van ez egyébként valószí­nűleg minden doktornál akkor, ha égő ci­garettával azt tanácsolja a betegeinek, hogy hagyják abba a dohányzást. DR. SZENDE! ha teljesen összhangban van a lakás egyéb berendezési tárgyaival: a bútor­huzattal, a szőnyeggel, a térítőkkel, de még a bútor stílusával is. A brokát sötétítő függöny korabelisé- get színlelő fényével és mintázatával stíl­bútorhoz illik, sőt kölcsönösen növelik egymás hatását, ha színük, mintájuk egyáltalán nem, vagy csak árnyalatok­kal tér el egymástól. A brokát alá bizony nem nejlon vagy más műszálas csipke-, hanem vízszintes redőkbe szedett tüll- függöny kívánkozik. Tarkán mintázott lenvászon sötétítő, és hozzá ritkás, szinte minta nélküli kézi szövésű hálófüggöny ott hat dekoratí­vat ahol a bútor huzata mintázatlan durva vászon vagy bőr. Ahol a garnitúra bevonata többszínű és mintás, emellett a szőnyeg is önálló képet ad, előnyös, ha a sötétítő teljesen mintázatlan szövet - alatta fehér csipke- függönnyel - és a sötétítő színe nagyjá­ból egyezik a bútorhuzat alapszínével. A pasztellszínű, tompa fényő ripsz- selymek, a mélybarna nemez- vagy posztófüggönyök kaméleonként alkal­mazkodnak a környezethez. Érdemes szót ejteni a függönyök fa­zonjáról is. A rojtok, bojtok nélküli, az ab­lak szélességének kétszeres méretű re- dőzése az elegáns. A karnisra csak akkor kerüljön víz­szintes drapéria, ha annak lelógó oldal­szárnya is van, különben befejezetlen, félmegoldás. A függöny ne hívja fel a fi­gyelmet magára. NY. Á. Mit főzzünk? Angolnareceptek Angolna rostélyon sütve 1.80 kg angolna, bors, ső, 8 dkg vaj, 10 dkg zsemlemorzsa, 2 db citrom, 10 adag köret. A megnyúzott angolnát szeletekre vágjuk, borsozzuk, sózzuk, zsemlemor­zsába mártjuk, olvasztott vajjal locsol- gatva rostélyon megsütjük. Citromkari­kával, vajas vagy hasábburgonyával tá­laljuk. Angolna szekszárdi borral 1.80 kg angolna, 15 dkg füstölt sza­lonna, 3 dl szekszárdi Tramini, 1 dkg vö­röshagyma, 5 dkg vaj, 30 dkg gomba, 8 dkg liszt, bors, só, 10 adag vajas burgo­nya. A megnyúzott halat daraboljuk, sóz­zuk, finomra vágott vöröshagymát hoz­záadjuk a finomra vágott szalonnacsi- kokhoz, kiolvasztjuk a zsírját, majd hoz­záadjuk a szeltekre vágott gombát. Fedő alatt pároljuk, zsírjába pirítva liszttel megszórjuk és felöntjük a fehérborral. Egy jénai edényt kivajazunk és az angol­nát beletéve a bor felével felöntve, zsír­papírral letakarva sütőben szépre párol­juk. Tálalás: az angolnát tálra tesszük, a gombás mártáshoz hozzáöntjük a páro­ló levét, kiforraljuk és ráöntjük a halsze­letekre, petrezselymes, vajas burgonyát adunk hozzá. KOVÁCS JÁNOS a Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese A törvényjavaslat vitája idején a ma­gánszemélyekkel kapcsolatos jövede­lemadó kivetésének kérdésén belül nagy lázban tartotta az országot a jöve­delemadó-mentes vagyoni értékek kö­re. A kispénzűek, akik nem láthatatlan jövedelemforrásból teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges minden­napit, elkeseredetten találgatták, vajon az ő kis társadalmi tiszteletdíjukra is ki- vetnek-e adót, vagy a család anyagi ja­vaihoz épp hogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelkezések alá esik-e? A sajtóból kapott tájékoztatás mellett mindenki megbízható forrást is meg akart szerezni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Magyar Közlönyt árusító hírlap­boltok előtt kígyózó sorok álltak. Nos, ezúttal azt a megoldást vállaljuk, hogy a megjelent törvény indoklási részét kö­zöljük saját elemzésünk helyett. Ez rész­letessége mellett közérthető is, tehát er jogban nem kifejezetten jártas olvasók számára is „emészthető” olvasmány. „A személyi jövedelemadó-rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha men­tességek csak szűk körben, társadalmi­lag indokolt célok érdekében érvénye­sülnek.” A mentességek legjelentősebb cso­portja szociális, szociálpolitikai indítta­tású. A társadalombiztosítás által nyúj­tott szolgáltatások jelentős részének mértéke ugyanis nem függ jövedelem­től, igy a keresetek úgynevezett bruttósí­tása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelkedését is. Eb­ben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segítőkészségét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fo­gyatékosok jövedelméből - sajátos ki­adásaikra figyelemmel - 12000 forint adómentes. Közvetettebb eszközökkel, de szintén szociálpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkato­nai illetmény, a diákok pénzbeli támoga­tása, a volt állami nevelt részére megál­lapított önálló életkezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell továbbá jö­A céltudatos megelőző küzdelemnek az eredményei tagadhatatlanok: az el­múlt esztendőkben is folytatódott az üzemi balesetek számának a csökkené­se, bár összefüggésében számuk még mindig magas: 1986-ban kettő híján 106 ezer üzemi balesetet jelentettek be a gazdálkodó szervezetek, és ez mint­egy 9 százalékkal kevesebb, mint az 1985. évi volt. Csökkent a halálos közúti balesetek száma is (7,4 százalékkal, de még így is 472 ember vesztette életét, és 759-en megcsonkultak). Ez is keve­sebb (13,5 százalékkal) az előző évinél. Biztosra vehető, hogy ebben szerepe van az alkohol elleni küzdelemnek is, mert míg 1985-ben az üzemi balesetek­ben elhunytak 37 százalékánál mutatták ki alkoholos befolyásoltságukat, addig 1986-ban ez az érték 26 százalékra csökkent. Ez a szám azonban egyúttal azt is jelzi, hogy van még tennivaló ezen a téren. Az Országos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Felügyelőség ezzel tisztában is van; ezért 1987 márciusában úgyneve­zett célvizsgálatot folytatott a munkahe­lyi alkoholfogyasztásról. A vizsgálat új­szerű volt: míg a korábbi időszakokban elsődlegesen a veszélyes munkakörül­mények között dolgozókat és a közvet­len munkairányítóikat ellenőrizték ebből a szempontból, addig az 1987. márciusi célvizsgálat alkalmával az ellenőrzést a dolgozók teljes körére kiterjesztették: a közép-és a legfelsőbb vezetőket is be­leértve. Ezt az ellenőrzést egyébként - ko­rántsem véletlenül - Sándor- és Jó- zsef-napkor tartották, és 1042 gazdál­kodó szervezetnél 704 felső vezetőre, 5701 középvezetőre és több, mint 34 ezer beosztott dolgozóra terjesztették ki. Az eredmény: az alkoholos befolyásolt­vedelemadót fizetni az örökség, az aján­dék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfizetési kötele­zettséggel járnak, és ezért adózásuk kettős elvonást jelentene, vagy olyan kis mértékűek, hogy az adórendszer szempontjából figyelmen kívül hagyha­tók. A jogszabály mentesség adásával is segíti és támogatja a jövedelmek lakás­célú felhasználását, és azt, ha a jövede­lem valamilyen kiemelkedő tevékeny­séggel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadal­mi munkáért kapott jutalom is, évi két­ezer forint összegig. Mentes az adó alól a mezőgazdasági kistermelésből szár­mazó, ötszázezer forintot meg nem hala­dó árbevételből származó jövedelem, továbbá a földjáradék, a háztáji és az illetményföld megváltásának összege is. Ezek a mentességek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő ér­dekeket szolgálják. A kiemelkedő mű­szaki alkotásnak minősülő találmányi díj részbeni adómentessége a műszaki fej­lesztés meggyorsításához fűződő érde­keinket szolgálja. A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve - jogszabályban meghatározott - ter­mészetbeni juttatások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek megszerzőiknél adóznak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszün­tetné azok ingyenességét. Egyes megtakarítási formák jövedel­mei (KST-betét, iskolai takarékbélyeg, stb.) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A de­vizaszámlánál és az ifjúsági takarékbe­tétnél ösztönzési célból nincs adóköte­lezettség. A jogszabály a könnyebb alkalmazás érdekében felsorolja azokat a bevétele­ket is, például kártérítés, költségtérítés és hasonlók, amelyek valójában nem jö­vedelmek, hanem elveszett jövedelmet (kárt, illetve ráfordítást) pótolnak. DR. K. É. ság mértéke ugyan valamivel megha­ladta a 2 százalékot (és ez még mindig jelentős fegyelemsértés), de ez az érték lényegesen alacsonyabb az előző évek­ben mértekhez viszonyítva. Úgy tűnik tehát, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. De erre szükség is van: hazánkban mintegy félmillió em­ber dolgozik veszélyes, illetve ártalmas munkakörülmények között, és kéthar­maduk egyidejűleg többféle ártalomnak is ki van téve. Az ipar gépeinek úgyneve­zett munkavédelmi minősítése során 1986-ban a géppark 38 százaléka nem felelt meg mindenben a munkavédelmi előírásoknak. Ez is jelzi, milyen jelentő­sége van a munkakörülmények javításá­nak, ezen belül a sok helyen folyó mun­kavédelmi kutatásoknak. Elsősorban az Országos Munkavé­delmi Tudományos Kutató Intézet ebbeli tevékenységét kell említenünk, itt mér­ték fel a más téren folyó hasonló kutató­helyek számát. A kérdés fontosságát - túl a humanitárius meggondolásokon - az is bizonyítja, hogy óvatos becslések szerint az országot évi 20 milliárd forint kár éri a munkakörülmények hiányos­ságai következtében; ehhez viszonyítva nem sokat, évi 100 milliónál kevesebbet fordítanak munkavédelmi kutatásokra. Viszont az a hat és fél milliárd forint, amit évente a védőeszköz-beszerzésre fordí­tanak a vállalatok már igen tekintélyes összeg. Annál nagyobb baj, hogy még mindig sok érintett személy nem, vagy nem szí­vesen használja, alkalmazza ezeket az egyéni védőeszközöket saját épsége, egészsége védelmére. Az ártalomnak kitett dolgozók körében legmagasabb a zajártalomnak kitettek aránya, őket kö­vetik a fokozott balesetveszélynek, a kedvezőtlen klimatikus állapotoknak Batikolt selyem vagy vászonszoknya Fekete, testhez simuló pólónkat nőie­sen egészíti ki a könnyű, húzott szoknya. De ki szereti, ha a szoknya „szembejön” az utcán? Egy kis terülemmel egyedi darabot készíthetünk, ha követjük a rajzon be­mutatott módszert. Az egyik legősibb mintakészítés, a batikolás. A módszer lényege, hogy ahol az elkötés miatt (spárgával, nejlonzacskócsíkkal) nem éri ruhafesték a kelmét - nyom marad, szabálytalan csík, vagy csíkok. Barna szint feketére, sárgát-zöldre, pirosat- sárgára batikoljunk! Ha a festés kész (háztartási boltban kapható textilfesték), ecetes vízzel öblít­sük, az rögzíti a mintát! Az anyagot ezek után szárítjuk, vasaljuk, majd két rövid oldalát összevarrjuk, alját felhajtjuk, de­rekára gumiházat varrunk és pertlivel, vagy gumival összehúzzuk. Vidám tava­szi-nyári viselet. (hő, por, pára), a nehéz fizikai igénybe­vételnek és végül az idegi-pszichikai terhelésnek kitett dolgozók. Mindez azért is figyelemre méltó, mert éppen a zajártalom az, ami ellen viszonylag jól le­het egyéni eszközzel védekezni. Sajnos: a zajártalom bizonyos mértékig hasonlít a dohányzáshoz (azzal a különbséggel, hogy semmi élvezetet nem okoz): kez­detben nem okoz maradandó károso­dást, mire pedig a halláskárosodás már kimutatható, már késő: az nem vissza­fordítható. Kevesebbet törődünk a munkahelyen kívüli veszélyforrásokkal, amelyek első­sorban a háztartás, a kerti munka és - újabban mind inkább - a barkácsolás során keletkeznek. Az e téren bekövetkező balesetekről jószerivel pontos statisztikával sem ren­delkezünk a bejelentés érthető hiányos­ságai következtében. Szakértők azon­ban magasabbra becsülik az üzemen kívüli balesetek számát, mint a munka­helyiekét. Az emberek többsége még mindig nincs kellően tudatában annak, hogy a háztartás is veszélyes üzem, és volta­képpen már átsiklik azokon az újsághí­reken, amelyek a villany, a gáz, a fűtőké­szülékek stb. szabálytalan, gondatlan kezeléséből eredően halálos balesete­ket adnak hírül. A gázkészülékek kötele­ző, periodikus felülvizsgálata távolról sem elegendő biztosíték arra, hogy azo­kat szabályosan, kellő óvatossággal fogják használni. Sajnos, a régi készülé­kek használati utasítása szinte sehol sem áll rendelkezésre; de legalább az újonnan beszerzésre kerülő gáz- és elektromos (valamint motoros) készülé­kek használati utasítását tanulmányoz­zuk gondosan át. Ezzel sok tragédiát megelőzhetünk! K. K. Szülők iskolája A koraszülés okai és megelőzése A terhesség 28-36. hét közötti megszakadása koraszülésnek számit. Ilyenkor, ha nem megfelelőek az ellátási körülmények, vagy a baba még nem érett meg az önálló életre, sajnos elkerülhetetlen a tragédia. Az esetek többségében kimutatható az oko­zó. Most ezeket a veszélyeztető tényezőket vesszük sorra. Az ikerterhességek közel 50 százaléka koraszüléssel végződik, mert a fokozott fe­szülés miatt a méhösszehúzódások nagyon felerősödnek. A dohányzásról és az alkoholfogyasztásról közismert, hogy lepényi problémákat (elégtelenség, korai leválás) okozhat. Ezen ajzószerek hatása nagymértékben hoz­zájárul a koraszülések számának emelkedéséhez. A veszélyeztetettség már alapvetően fokozottabb: 18 évesnél fiatalabb, 38 évesnél idősebb, az 50 kg-nál könnyebb, s 1,5 m-nél alacsonyabb terheseknél. Fontos, hogy a kismama ne végezzen megerőltető fizikai munkát, és különösen ne emelgessen nehéz tárgyakat. Elég egy rossz mozdulat, s bekövetkezhet a burokre­pedés. Bizonyos betegségek, beavatkozások szövődményeként is beköveetkezhet koraszülés. Például előző terhesség megszakítása nyomán, cukorbetegség, epilep­szia mellett, de okozhatja a nagyfokú terhességi mérgezés is. A koraszülések többsége a veszélyeztető tényezők kiküszöbölésével megelőzhe­tő. Sajnos előfordulhat azonban, látszólag minden ok nélkül, problémamentes ter­hességben is. Ha ezen gyanú felmerül, a várandósnak azonnal le kell feküdnie, s gondoskodni kell a mielőbbi orvosi ellátásról. RITZELNÉ NAGY PIROSKA ❖ CSALÁD ❖ OTT Szöveg és rajz: PÁLFFY JUDIT Balesetek és megelőzésük

Next

/
Thumbnails
Contents