Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

1988. április 28. ( TOLNA 'i _ “KÉPÚJSÁG 5 Védett területeink: Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet Munkafegyelem, munkakultúra A századfordulót követő évtizedekben a természetet érintő emberi beavatkozások ug­rásszerűen megnövekedtek. Ennek eredmé­nyeként a növény- és állatvilág ritka fajainak kipusztulása felgyorsult. A természetet károsí­tó folyamatok megakadályozása érdekében került előtérbe a természetvédelem, melynek hatékony munkája során jöttek létre a termé­szetvédelmiterületek, a tájvédelmi körzetekés a nemzeti parkok. 1977-ben került sor a Kelet-Mecsek védet­té nyilvánítására. Területe 9248,4 ha. Túlnyo­mó része Baranya, kisebb hányada pedig Tol­na megye területére esik. A tájegység termé­szeti és kultúrtörténeti értékekben rendeklvül gazdag. A földtani értékek közül az Óbányai-völgy mésztufás vízesése, valamint a köves-tetői és Somlyói sziklagörgeteges fonolitkúpok szinte egyedülállók. Említésre méltók továbbá az északi oldalakon található mészkő és vulkani­kus trachidolerit kőzetekbe vájt szurdokvöl­gyek. A források és a kanyargó patakok eszté­tikai értékük mellett az élővilág számára rend­kívül változatos életteret is nyújtanak. A helység déli lejtőin melegkedvelő, száraz cseres-tölgyesek, ritkán molyhos tölgyesek és karsztbokorerdők találhatók, míg a hűvös, párás mikroklimájú északi oldalakat gyertyá­nos-tölgyesek és bükkösök borítják. A sziklás hegygerinceken és hegycsúcsokon sziklaer­dők, az északi sziklagörgeteges völgyekben szurdokerdők, a patakok mentén pedig égerli­getek húzódnak. Erősebben savanyú talajú termőhelyeken néhol mészkerülő tölgyesek és bükkösök is kialakultak. Ezen változatos erdőtársulásoknak, termőhelyi viszonyoknak köszönhető, hogy a táj növény- és állatvilága feltűnően fajgazdag. Az alsóbbrendű növények (algák, gombák, zuzmók, mohák) között több olyan faj akad, melyek országos viszonylatban egyedülállók. A magasabbrendű növények közül elsősor­ban a szubmediterrán eltejredésü ritkások ér­demelnek említést: arany baraboly, bánáti ba­zsarózsa, baranyai peremizs, diszes vesepáf­rány, illatos és kisvirágú hunyor, kaukázusi zergevirág, majom kosbor, olasz müge, óriás szegfű, piritógyökér, szúrós és lónyelvű cso­dabogyó, tarka lednek, stb. Az északi völgyek­ből néhány egyéb ritkaság is előkerült: ba­juszvirág, hegyi és széles pajzsika, pirosló nö- szőfű, stb. Befejeződött az 1988. I. negyedévi állat­számlálás, elkészültek az összesített eredmé­nyek a KSH Tolna Megyei Igazgatóságán. Szarvasmarhából 80 900-at számláltak, 1400-zal többet, mint három hónapja. Az első negyedévi növekedés ellenére ez az állomány még mindig igen alacsony. Hosszabb idő­szakra visszatekintve, március 31-én legutol­jára 1973-ban volt a mostaninál kevesebb szarvasmarha a megyében. A nagyüzemek is, a háztáji és kisegítő gazdaságok is kevesebb szarvasmarhát tartottak, mint 1987. március 31-én. A tehénállomány az egy évvel korábbihoz képest a nagyüzemekben minimális mérték­ben csökkent, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban több, mint 10%-kal növekedett. A gerinctelen állatvilágot meglehetősen sok ritka faj képviseli (férgek, rákok, egyenesszár­nyúak, bogarak, tegzesek, lepkék, csigák, stb.). A ritka kétéltűek közül elsősorban a fol­tos szalamandra, a hüllők közül pedig a lábat­lan gylk érdemel említést. Rendkívül gazdag a madárvilág. A fokozottan védett fekete gólya, gyurgya­lag, holló, kigyászölyv és törpesas egyaránt megtalálható. A védett emlősök legértéke­sebb fajait a nagy patkósorrú denevér, a nyest, a nyuszt és a vadmacska képviseli. A kultúrtörténeti emlékek tovább növelik a terület értékét. Ilyenek a mecseknádasdi Ár­pád-kori templom, a Szent István-kori apátság romkertje és a tatárjárás után épült Máré-vár. Várromok alapfalai találhatók még a Zengő csúcson (Zengő-vár) és Óbányánál (Réka- vár). A Pusztabányánál felfedezett üveghuta maradványai (XVIII. sz.) ipartörténeti szem­pontból értékesek. Püspökszentlászlónál fes­tőién szép arborétum, kastély és rendkívüli rit­kaságnak számító ovális kupolájú kápolna fo­gadja a látogatókat. A terület természeti értékeiről Fazekas Imre „A Keleti-Mecsek és Komló élővilága” c. nem­rég megjelent könyve és a benne idézett iro­dalom nyújt részletesebb ismereteket a komo­lyabb érdeklődők számára. A tájvédelmi körzet rendeltetése az, hogy védje és őrizze meg a táj jellegzetes arculatát, történeti és kulturális értékeit. Mindezeken túlmenően biztosítsa a tudo­mányos kutatáshoz és oktatáshoz szükséges feltételeket, valamint szolgálja a fenti értékek megismerésére irányuló turizmust és idegen- forgalmat. A természeti és kulturális értékekben gaz­dagabb tájrészletek szigorúan védett (1180 ha), illetve korlátozottan látogatható (3138 ha) területté lettek nyilvánítva, ahol a védelmi elő­írások is szigorúbbak. Az erdő-, mező-, legelő-, rét-, vad-, vízgaz­dálkodási és egyéb tevékenységet a termé­szet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevé­telével kell végezni. Az ide vonatkozó védelmi előírásokat, rendelkezéseket részletesen a Tanácsok Közlönyében megjelent „Az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal elnökének 8/1977. OTvH számú határozata" tartalmazza. A sertésállomány 538 200 db volt, az év el­ső három hónapjában több, mint 31 ezerrel emelkedett, és az egy évvel ezelőttinél is közel 22 ezerrel több. A nagyüzemek közül a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben nőtt je­lentősen a sertések száma, de az egy évvel korábbinál több sertést tartottak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. Az anyakocaállomány a nagyüzemekben ' együttesen növekedett, a háztáji gazdaságok­ban jelentősen csökkent. A szarvasmarhatartásban meghatározó a nagyüzemi szektor; az állatoknak mindössze 9,3%-a található a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban. A sertésállomány 36,2%-át a kisüzemek­ben számlálták. Az általános munkakultúrának mindig is meghatározó eleme volt a formailag és tartalmilag is fegyelmezett munkavégzés, a munkaköri feladatok elvárható szakér­telemmel és gondossággal való ellátása, beleértve a gazdálkodó szervezet vagyo­nának gondos kezelését és megóvását. A munkakultúra színvonalának emelése a népgazdaság fejlődésének, gazdálko­dási célkitűzéseink elérésének nélkülöz­hetetlen feltétele. A társadalmi munkaidőalap jobb ki­használására és a munkafegyelem javí­tására irányuló politikai és gazdasági erőfeszítések támogatása az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett a jog és jogal­kalmazás eszközeivel is szükséges. Az utóbbi években nagy számban szü­lettek munkaügyi tárgyú kormányzati és egyéb minisztériumi intézkedések. Ezek­ben annak a felismerése tükröződik, hogy a jogok és kötelezettségek össz­hangjának magasabb szinten való meg­teremtése érdekében a jövőben na­gyobb hangsúlyt kell elhelyezni a köve­telmények támasztására és a kötelessé­gek teljesítésének számonkérésére. A társadalmi és politikai igények miatt is szükséges és indokolt, hogy az ügyé­szi szervek folyamatosan figyelemmel kí­sérjék a vállalatok, intézmények fegyelmi helyzetét és adott esetben ügyészi intéz­kedésekkel korrigálják a nem megfelelő joggyakorlatot. Tolna megyében 1986. évben 22 ipari vállalatnál, 1988. évben 13 ipari vállalat­nál megvizsgáltuk a fegyelmi határozato­kat és a negatív magatartásokat kifogá­soló munkáltatói írásbeli figyelmezteté­seket. A vizsgálattal érintett időszakok elemzése azt mutatta, hogy a vállalatok fegyelmi helyzete megváltozott, ebben szerepet játszott a fegyelmezés irányá­ban ható munkajogi jogszabályok kiadá­sa, a Legfelsőbb Bíróság 18. számú Irányelvének megjelenése, a vállalatokra nehezedő és romló gazdasági helyzet, az esetenkénti munkaerő-felesleg, illetve munkaerőhiány. 1987. évre felerősödtek a fegyelmi helyzet javítását célzó munkáltatói intéz­kedések, így igazgatói utasítások, körle­velek születtek, ezek elősegítették a fe­gyelmi felelősségre vonási gyakorlat egységesebbé tételét, rendszeresbbé vált az alkoholszondás ellenőrzés, foko­zódott a rendészeti szervek ellenőrző munkája, szigorították az eltávozások rendjét és megindult mindenki által he­lyeseken egy rendteremtő törekvés ab­ból a célból, hogy a dolgozó a munkahe­lyén a szó nemes értelmében dolgozzon, Olvasni szerintem létszükséglet. Persze sokmindent lehet, de „ÁLTA­LÁNOS VÁLLALÁSI FELTÉTELEK’’-et különösen célszerű. Erre a minap jöt­tem rá, amikor a tisztításra beadott két ballonkabát közül az egyik elkészült a vállalt 3 napos határidőre. Akár óra­művinek is nevezhető pontossággal, hiszen a határnap délelőtti tíz órójára ígérték és negyed tizenegykor már a kezemben volt. Az egyik. A másikat ugyanis ismét visszavitték az üzem­be, mert foltot leltek rajta. Ezen nem csodálkoztam különö­sebben, ugyanis éppen ezért vittem a tisztítóba. Mindkettőt, darabonként 111 forintért, ami egyéb hasadóanya­gok árához viszonyítva nem nagy ősz- szeg ugyan, de azért nálam számít. Sajnos azonban mindkét kabátot egyazon papírra írták, így hiába gyö­nyörködtem az egyikben, vissza kel­lett adnom. Gyalogolhattam haza, hogy újra eljöjjek, ezúttal mindket­tőért. Ekkor szenteltem figyelmet az átvé­teli papír hátoldalán lelhető „ÁLTALÁ­NOS VÁLLALÁSI FEL TÉTELEK”-nek. Cselesek. A kezdetük: „A szolgáltatás elvégzését a Polgá­ri Törvénykönyv és a vonatkozó kor­mányrendelet értelmében vállaljuk..." Idáig az ügy megnyugtató, hiszen például a Büntető Perrendtartás nem említtetik. Csakhogy: „...a teljesítés tényleges időpontja irányadó a jogok és kötelezettségek tekintetében. ” Magyarán: vállalni ugyan lehet 3 munkát végezzen. Az utóbbi időben számtalan újságcikk, rádió- és televízió­riport foglalkozott a munkaidő kihaszná­lásával. Egyet lehet érteni azokkal a véle­ményekkel, melyek szerint nem a formá­lis elemekre, így a munkaidő leltöltésére kell a hangsúlyt helyezni, hanem a telje­sítménykövetelményekre, az érdekeltsé­gi rendszer kiépítésére és a munkaszer­vezésben rejlő tartalékok feltárására. So­kan azonban elfelejtik, hogy a termelés és a munkaidő teljes kitöltése között ösz- szefüggés van. Ugyanis, ha a dolgozó a munkahelyén nem vagy nem pontosan jelenik meg, vagy úgy jelent meg alkoho­los állapotban, hogy a munkára képes ál­lapota nincs meg, akkor teljes bizonyos­sággal megállapítható, hogy az ilyen dol­gozó nem dolgozik és ez akkor is előfor­dul, amikor éppen munkát kellene végez­nie. Az ügyészi vizsgálatok is azt mutatják, hogy az összes fegyelmi büntetések több mint fele alapvető fegyelmezetlenségek­re vezethető vissza, így a munkahelyi ita­lozásra, az ittas állapotban való megjele­nésre, a munkaidőre vonatkozó előírá­sok megszegésére és egyéb, erősen ki­fogásolható magatartásokra. A több mint 50%-os arány azonban egyes vállalatoknál és személyeknél munkakultúránk alacsony szintjét is jelzi. Azt mutatja, hogy a vállalatoknak még mindig a fegyelmezés alapvető követel­ményeivel kell foglalkoznia, holott a tech­nológiai fegyelmet kellene erősíteni, a selejtes, hanyag munkavégzést vissza­szorítani, nem jut idő ellenőrzési kötele­zettségre és emiatt kár következik be, csúszik a reális teljesítési határidő. A munkáltatói joggyakorlatot pozitív irányban befolyásolta a Legfelsőbb Bíró­ságnak a munkafegyelemmel összefüg­gő ítélkezési gyakorlatról szóló 18. szá­mú Irányelve. A megismerést és a hatá- lyosulást szolgálta az is, hogy ügyészi kezdeményezésre a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa vezető titkára fel­hívta a munkahelyi szakszervezeti bizott­ságok figyelmét az irányelv megismeré­sére, fontosságára és a gyakorlatban va­ló alkalmazás elősegítésére is. Több vál­lalatnál az irányelvet lemásolták, vagy ki­vonatosan közzétették és azt az irányítási jogkör legalsó lépcsőjéig - brigádvezetői szintig - eljuttatták. Ilyen helyeselhető gyakorlatot folytatott a Tolna Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat és a Mecseki Szénbányák Nagymányoki Brikettüze­me. Az irányelvnek megfelelően a vállala­tok különös súllyal vették figyelembe az napra, de ha történetesen 6 nap múl­va kapom meg a kabátokat, a tényle­ges időpont lesz az irányadó. A kö­vetkező passzus arról biztosít, hogy ebben az irányadó pillanatban kell fi­zetnem. Vagyis utólag, ami tulajdon­képpen kedves és szép. Majd a csat­tanó következik, az olvasmánybéli ta­nulság. Imigyen: a vegytisztításra adott textíliák állapotára a túloldaliak szerinti meg­jelöléssel hívjuk fel a megrendelő fi­gyelmét, észrevételünket szóban is közöljük, s miután a megrendelő a vállalási jegyet aláírta, ezt úgy tekint­jük, hogy a munkát a megrendelő kockázatára végezzük el...” Ruhaneműm egyébként lehet erő­sen igénybevett, átlagos, kevésbé hordott, továbbá műszálas, szinteti­kus anyag, napszívott, ernyedt, pe­csétes, beázott, kopott, fakult, szín­hiányos, szakadt, lyukas, porzsolt, stoppolt, molyos, műszövött, házilag kezelt, alakított, felelősség nélkül és egyéb. Bármilyen, a pénzemért nem az kockáztat, aki dolgozik vele, hanem én, aki kifizetem a munkáját. Egyébként a két ballonra a sok jelző közül valószínűleg egyik se illett, mert ÁLTALÁNOS VÁLLALÁSI FELTÉTE­LEK ide, vagy oda, semmit sem jelöl­tek. Épp úgy, ahogy nem figyelmez­tettek szóban, én pedig nem írtam alá semmit. Tehát az ÁLTALÁNOS VÁL­LALÁSI FELTÉTELEK - a vállalati ön­megnyugtatás mellett - csak üdítő ol­vasmányul szolgálnak... (Ordas) italosán munkába állást, a szeszesital­fogyasztást a munkahelyen még akkor is, ha a dolgozó nem került alkoholtól befo­lyásolt állapotba. Ilyen cselekményeknél nőtt a súlyos és ezen belül az elbocsátás fegyelmi büntetések száma. A legtöbb ilyen fegyelmi vétséget a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál, a Tolna Megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál és a Paksi Kon­zervgyárnál tártak fel a rendészet dolgo­zói vagy a vezetők. Esetenként egyes vál­lalatoknál e súlyos fegyelmi vétség meg­ítélése továbbra is enyhének tekinthető. (Bonyhádi Cipőgyár.) A munkából való igazolatlan késés, az igazolatlan mulasztások és távollétek, a munkahely engedély nélküli elhagyása, alapvető munkajogi szabályokat sérte­nek és természetesen a teljesítmény csökkenését, kooperációs zavarokat, termeléskiesést és szervezetlenséget okoznak. A gazdasági teljesítmények növelése és az alapvető munkahelyi rend és fe­gyelem betartása érdekében a munkál­tatók adminisztratív intézkedéseket ve­zettek be, megszigorították az eltávozá­sok rendjét, mérsékelték az engedélye­zett távolléteket, vagy pedig kedvező munkarendeket alakítottak ki. Természe­tesen a szigorítások eredményeként csökkent a munkaidőben történő ma­gáncélú eltávozás, bár a hivatalok, szol­gáltató szervezetek napközi forgalma azt mutatja, hogy még mindig nem eléggé. Önmagában a jogszabály, a munkálta­tói és a bírói joggyakorlat a kedvezőtlen munkafegyelmünket és más okból is ala­csonynak tekinthető munkakultúránkat megoldani nem tudja, ahhoz erkölcsi ér­tékítéletünknek is változnia kell. Legyen erkölcsileg és anyagilag még inkább megbecsült tagja a vállalatnak az a dol­gozója, aki a munkáját rendesen, ponto­san jó minőségben végzi el. A fegyelmi ügyek ügyészi elemzése azonban azt mutatja, hogy a vállalatok sem tesznek meg mindent az igazi mun­kakultúra és munkafegyelem betartá­sáért, hiszen elvétve vonják felelősségre a vállalatoknak nagy kárt okozó dolgo­zóikat, akik közvetlenül, vagy közvetve felelősek a hibás, selejtes termékekért, a környezetszennyezésért, dolgozótársuk üzemi balesetéért, vagy más, a népgaz­daságnak összességében jelentős kárt okozó magatartásért, holott az igazi mun­kafegyelem erősítése elsődlegesen ezt kívánná meg. Borítékban a szén cse Ki így, ki úgy igyekszik Fortuna kegyeibe férkőzni. Bonyhádon, a Szabadság téren Hofmeister Lajos pa­pírdobozkája előtt próbálkozhatnak mindazok, akik öt forintért szeretnék megvásárolni a szerencséjüket A bácsi három hete kínálja a járókelőknek a sorsjegye­ket, s azt mondja, remekül szórakozik a játékon. Akkor örül a legjobban, ha valamelyik „ügyfelének” az OTP-be kell mennie, mert olyan sok pénzt nyer. Fotó: GOTTVALD KAROLY Hát, ez nem nyert... DR. KEVEY BALAZS Rajz: DR. BÉKEFI IRÉN Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának közlése DR. HANKOVSZKY ZSOLT ügyész Tanulságos olvasmányok Hofmeister Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents