Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

1988. április 27. Képújság 5 Szoftverfejlesztők országos konferenciája Vonalkodrendszer és adónyilvántartás Az Egszi-Délszám Dél-dunántúli Szer­vező Leányvállalata több, az iparvállala­toknál és a kereskedelemben, továb­bá különböző hivataloknál felhasználha­tó szoftverrel jelentkezett Szekszárdon. Ezek közül mutatunk be néhányat. Az általuk ajánlott anyaggazdálkodási rendszer eredménnyel alkalmazható a raktári és vállalati készletek, raktári és vállalati immobilitás kimutatására, fő­könyvi feladások elkészítésére, raktár­forgalmi kimutatás, ideiglenes és idegen készletek nyilvántartására, fogyóeszköz­nyilvántartásra, leltárfelvételre, anyagel­számoltatásra, árváltozásra, készletátér­tékelésre, listázásra, táblázásra, hogy csak néhányat említsünk... A vonalkód mint ismeretes, a nyugati országokban hosszú évek óta általáno­san elterjedt. Hazánkban e tekintetben még gyermekcipőben jár a kereskede­lem. Az is közismert, hogy a kereskedel­mi rendszerekben világszerte arra töre­kednek, hogy a nagy költségráfordítást igénylő készleteket csökkentsék, még­pedig egy olyan optimális szintre, amely biztosítja a folyamatok zavartalan műkö­dését. így a vásárló „csukott szemmel” is megtalálja a keresett árut. A rendszer biztosítja a kereskedelmi szakemberek által megfogalmazott célok megvalósulását, a beszerzés, az áruátvé­tel, a készlettartás és értékesítés össz­hangját, a vonalkódos, számítógép ve­zérlésű pénztári rendszer révén percre kész, gyors, és pontos információkhoz jutnak. A vezérlő számítógépre géptípus­tól függően 8-16 pénztárgép csatlakoz­tatható. A pénztárvezérlő komputer „má­sodmagával” működik - a megkövetelt biztonság miatt - hiszen a termékeken csak az árucikk-azonosító kód szerepel, minden egyéb információt, így az árat is a számítógép tárolja. A termékeken elhelyezett vonalkód leolvasásának vagy kódjának a pénztár­gépen való bebillentyűzésének hatására a pénztárgép lehívja a vezérlő számító­gépből az adott termék megnevezését és aktuális árát. A blokkolást követően, a pénztárvezérlő módosítja az áruházi készletet. A rendszer számos, egyéb más információt is nyújt, s kapcsolatban áll az áruforgalmi, pénzügyi, számviteli és sta­tisztikai osztályokkal is, amelyek munká­ját nagyban megkönnyíti. Igen aktuális és érdeklődésre számot tartó az a nyilvántartó rendszer, amely le­hetővé teszi a személyi jövedelemadó mikroszámítógépes feldolgozását és nyilvántartását. A programcsomag beil­leszthető a megfelelő kapcsolódási pon­tok kialakításával egy, már meglévő IBM PC-típusú gépen üzemeltetett bérszám­fejtési rendszerbe. A rendszer könnyen kezelhető, párbe­szédes üzemmódban működik. Az egyes funkciók, a „menürendszer" segítségé­vel választhatók ki. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet szekszárdi bemutatója Órarendkészítés számítógéppel A Tolna megyei tudományos hetek ke­retében Szekszárd városa három napon át, több száz számítástechnikai szakem­bert látott vendégül. Ezúttal ugyanis itt rendezték meg a magyarországi szoft­verfejlesztők hagyományos találkozóját. A szervező most is a Neumann János Számítógéptudományi Társaság progra­Magyarország vasúti hálózata vi­szonylag sűrű, ezért a vasúttervezés leggyakoribb feladata: a kapacitásbőví­tő korszerűsítés. Ugyancsak gyakori fel­adat volt az elmúlt években az iparvágá­nyok tervezése, ugyanakkor új vasútvo­nal tervezése hazánkban mind ritkább feladat. Ebből is adódott, hogy az Uvaterv nemzetközi pályázatokon vesz részt az utóbbi években. Többek között erről szá­molt be, Jancsó Ferencné tervező. Az Uvaterv 1985-ben nemzetközi pá­lyázaton egy 730 kilométer hosszúsá­gú afrikai vasútvonal komplex tervezését nyerte el, amely munka magában foglalja a teljes vasútüzemet, tehát az állomáso­kat is, a szükséges épületekkel együtt. Mint elhangzott, a nemzetközi tendernek igen szigorú, a magyar tervező számára szokatlan megkötései voltak. Nagy sebességű közlekedésre alkal­mas vonalat kellett tervezni, a tervezés gazdaságosságát számítógéppel kellett kidolgozni, megszabták a tervek nyom­dai formátumát, a rajzokat angol szab­vány szerint kellett készíteni. A teljes vas­útvonal első tervfázisára, a tanulmány- tervekre mindössze 14 hónap állt rendel­kezésre, a teljes kiviteli tervre másfél év. Mindezek mellett nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a klíma- és a terep- viszonyok speciálisak, a munkálatokat homok- és kősivatagban végzik majd. A magyarországi mikroszimulációs rendszert, a darmstadti Technische Hochschule Statisztikai és Ökonometriai Tanszékén kidolgozott mikroszimulációs szoftver alapján, a KSH munkatársai fej­lesztették ki. Munkájuk során, a prototy­pe technológiát alkalmazzák, azaz egy működő modellből kiindulva a felhaszná­ló igényének megfelelően fejlesztik to­vább a rendszert, amelynek az a feladata, hogy különböző hipotézisek alapján mik- roszinten átalakítson, újraírjon egy sta­tisztikai sokaságot leíró adatállományt. A Központi Statisztikai Hivatal Számí­tóközpontjának munkatársai, előadá­Az oldalt összeállította Salamon Gyula. mozási rendszerek szakosztálya volt. A konferencia lehetőséget nyújtott a szá­mítástechnika hálózati alkalmazásával kapcsolatos kérdéskör elemzésére, amelyet a hazai szoftverfejlesztők kiállí­tása tett teljessé. Összeállításunkban, a teljesség igénye nélkül számolunk be, a hazai tapasztalatokról, eredményekről. Az említett feltételek ara késztették az Uvatervet, hogy a legmodernebb techni­kai eszközök segítségével készítse el a tervet. Például, a terepi munka redukálásánál felhasználták a távérzékelés módszereit, a légi és űrfotókat. A programokba be­építették az angol nyelvterület szabvá­nyait, amely a magyartól eltérő rajzi meg­jelenítést igényelt. A nagysebességű közlekedést lehető­vé tevő vonalak tervezéséhez alkalmas számítási módszereket építettek a prog­ramba. A munka során kifejlesztették az arab ábécé rajzi szimbólumait. Ez azt jelenti, hogy a tervező magyarul tervezte meg a feliratokat és a gép egy kis „mini fordító” segítségével elkészítette az angol és arab feliratokat. A gépi rajzolást nehezítette, hogy több színű nyomdai másolást kellett előkészí­teni, ami annyi rajzot jelentett egy-egy rajzrészről, ahány színű a terv volt. Az adatok összegyűjtése 12 hónapot vett igénybe, így a tervezésre és a dokumen­tálásra mindössze két hónap jutott. A programozási munka volumene is akkora volt, hogy éppen a feldolgozás in­dítására készült el, ám egy hónap alatt si­került a hatalmas mennyiségű, számító­géppel segített tervezési munkát elvé­gezni. sukban bemutatták a mikroszimulációs számítógépes rendszer első, már műkö­dő verzióját, beszámoltak az elért ered­ményekről és tapasztalatokról. A továb­biakban pedig ismertették a rendszer to­vábbfejlesztésének célkitűzéseit, annak eszközeit. így, a mikroszimuláció alkal­mazási területeinek kiszélesítését, a rendszer átalánossá tételét. Mint el­mondták, az úgynevezett „menű-vezé- relt” rendszer párbeszédes üzemben al­kalmas az adatok leírására, az adatbázis felépítésére, a paramétertáblázatok de­finiálására, az editálásra..., mikromodul építésére, a szimuláció összeállítására és futtatására. Az említettek megvalósításának módja egy adatszótárra épülő egységes rend­szer. Az elmúlt években sok iskolai óraren­det készítő programot fejlesztettek ki, a kis- és nagygépekre egyaránt. Ezek kö­zül a programok közül azonban a mai napig egy sem terjedt el az iskolákban. A számitógépes órarendkészítés nem vált napi gyakorlattá. Ennek oka a számító- gépes órarendkészítés, illetve, az óra­rendkészítő program két fő nehézségé­ben keresendő! Az órarendkészítéshez szükséges, sokszor csak bonyolultan megfogal­mazható információk sokfélesége, ezek megadása a gép számára értelmes mó­don illetve ezek programmal való kezelé­se. A feltételeknek eleget tevő - optimális - órarend keresésének hatalmas a szá­Komputervezéreit laboratórium A SOFT-NET 88 konferencián, az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító El­látás Információs Központjában dolgozó munkatársak több előadásban számol­tak be a szekszárdi központú intézmény tevékenységéről. Ezek közül, a labormű­szerek kórházi információs rendszerhez történő on-line csatlakoztatásáról adunk tájékoztatást. A szekszárdi kórházban 1975. óta fo­lyik kórházi információs rendszerfejlesz­tés. Az R-10-es számítógépre kidolgo­zott rendszerek fejlesztési és üzemelte­tési tapasztalatai alapján kezdték meg 1982-ben, az osztott kórházi információ- rendszer modell kidolgozását. Az első ütemben kiépített hálózat 8 bites mikro­számítógépekből állt. A második ütem­ben 16 bites gépek is megjelentek. Az információs rendszer a Budapesti Műszaki Egyetemen kidolgozott MMT-HNS hierarchikus lokális hálózati rendszert, illetve az ahhoz tartozó MMT- NET lokális hálózatot alkalmazza. Az el­sősorban laboratóriumi, ipari mérés- adatgyűjtő és -feldolgozó, s bizonyos in­formációs, irodai, számítástechnikai és fejlesztői rendszerek létrehozására al­kalmas. A kórház központi laboratóriumában közel tíz éve folyamatosan üzemeltetik a számítógépes laboratóriumi adatfeldol­gozó rendszert. 1985-ben az említett rendszer az R-10-es számítógépről át­került a lokális hálózathoz csatlakozó mikrogépre. A rendszert azóta több lé­pésben fejlesztették tovább. A laborató­riumi alrendszer legfontosabb feladatai közé tartozik az adatgyűjtés idejének le­csökkentése és az azzal kapcsolatos hi­bák megszüntetése. Ez legjobban az au­tomata, és félautomata berendezések on-line adatgyűjtő rendszerbe kapcsolá­sával oldható meg. így a mérési eredmé­nyek a lehető leggyorsabban és hiba nélkül kerülnek rögzítésre. Az említett fel­adat megoldását, a következőképpen tervezik a szekszárdi kórházban: A laboratórium számára egy alhálózat készül. Az adatok tárolása, MOD 81 típu­sú mikroszámitógépen történik, a kézi adatbevitelt diszk nélküli munkaállomás­sal végzik. A műszereket pedig csatolókészülék kapcsolja a hálózathoz. mításigénye. Algoritmikusán nagy problémát jelent az, hogy egy átlagos méretű iskola esetében a kombinatori­kus esetek kimerítő vizsgálata a mai leggyorsabb számítógépen is éveket venne igénybe. A többéves munkával kifejlesztett TTC órarendkészítő program mindkét pontra megoldást kínál. A program képes kezelni az iskolában általánosan előforduló igényeket - taná­rok, diákok időpont-megkötései, terem­beosztási feltételek, osztott óra, bifurká- ció, a diákok optimális terhelésére vonat­kozó pedagógiai szempontok... - A prog­ram, az adatokból és feltételekből egy gráfelméleti feladatot készít, és ezt egy új, A Novell Advanced Netware, a tőkés vi­lágban az egyik legelterjedtebb lokális hálózati programcsomag, az IBM szemé­lyi számítógépek kategóriájában. A Novell cég nem kötődik meghatározott hardver gyártóhoz, univerzális megoldást igyekszik nyújtani, a legkülönfélébb alap­gépeken és lokális hálózati csatolókártyá­kon egyaránt működőképes. Sikereinek egyik tényezője, hogy különleges figyelmet fordít a megbízhatóságra valamint az eset­legesen fellépő hardver hibák automatikus kiküszöbölésére. A Budapesti Műszertechnika Kisszö­vetkezet több évvel ezelőtt exportmunkái során megismerte a Novell hálózati prog­ramcsomagokat. A kedvező tapasztala­tokat követően közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a Novellel. hatékony kombinatorikai algoritmussal oldja meg. Az algoritmus lelke egy ellen­őrzési eljárás, amely nemcsak azt képes eldönteni, hogy az órarendprobléma egészére, vagy egy kisebb részére lehet- e megoldást találni, hanem hatékony re­dukciót is végez, és ezzel jelentősen csökkenti a számítási időt. A programot az évek során sok - főleg általános - iskolában próbálták ki, kez­detben nagygépen futtatva. A tapasztala­tokat összegezve elkészült egy IBM PC - illetve kompatibilis - gépeken futtatható interaktív órarendkészítő program, amely nagyobb iskolák - például ötven- osztályos gimnázium - számára is képes órarendet készíteni. Ennek köszönhetően a hazai piacon saját hálózati csatoló kártyával és Novell softverrel elsőként jelentek meg. Azóta is igyekszenek a legújabb hardver és szoft­ver eredményeket gyorsan továbbítani a hazai felhasználókhoz. Termékeiket és fejlesztéseiket a hazai adottságokhoz il­lesztik, a Novell szoftver figyelembevéte­lével: hálózati rendszereiket így teszik teljessé. A mérnöki tervezőmunka ma már el­képzelhetetlen a számítógépes támoga­tás nélkül, s ugyanez értendő, a számító­gépekkel segített gyártásra is, amit CAD/ CAM rendszernek neveznek. Ennek előnyeit mindinkább felismerik hazánkban is, melyhez segítséget nyújt a Műszertechnika Kisszövetkezet termé­keivel és rendszereivel. A Műszertechnika Kisszövetkezet intelligens termináljai, előtérben az IBM kom­patibilis miniszámítógéppel Az Uvaterv afrikai vasútterve Mikroszimulációs rendszer A Novell cég és a Műszertechnika kézfog« a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents