Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
2 ifiÜEPÜJSÄG 1988. április 25. Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) alkalmazását a párttagok általában nem tartják jónak. „Ha a demokratizmus érvényesül, akkor nem kellenek korlátok, a demokrácia biztosítja a feltételeket" - fogalmazták meg többen a vitában. Arról is szólt, hogy a párttagok egyetértenek azzal, hogy a vezetők megítélése munkájuk eredményessége szerint történjen. A zavart és türelmetlenséget a kádermunka rég beváltnak mondott elvei és a gyakorlat közötti ellentmondások, eltérések okozzák. Ezért is fontos - hangsúlyozta az első titkár hogy e területen minden pártalapszervezet és pártszerv önvizsgálatot végezzen.- Folyamatosan értékelnünk kell a vezetők, a testületek munkáját, és nem késlekedhetünk a szükséges döntések meghozatalában, vállalásában. Nagyobb teret kell adni a demokratikusabb vezetői kiválasztódás, a fiatalok tehetsége, a pályázati rendszer és más új elemek érvényesülésének. A vezetők karaktere, személyisége, alkalmassága nagyon fontos, mert biztosíthatja a bizalmat, a hitet, amely hajtóereje és egyik garanciája lehet céljaink elérésének - mondta. A vita során többen szóltak az ideológiai elbizonytalanodásról, értékorinetá- ciós és tudatzavarról. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg az előadó, hogy a szellemi élet - egyébként korábban is jelen volt - sokszínűsége a marxizmus hege- monitása mellett nem hiba, hanem olyan előny, amely elevenséget, mozgást visz a szellemi életbe, hiszen folytonos kihívásaival megakadályozza a tespedést, a dogmatizmus kialakulását. Majd szólt arról, hogy a felmerülő ideológiai kérdések többsége helyzetünk valóságos ellentmondásait tükrözi, s alapvetően a szocializmus talaján keresi a hatékonyabb, működőképesebb, demokratikusabb megoldásokat.- Késznek kell lennünk arra, .hogy a szocialista eszme hegemóniájáért folyó küzdelmet nyitottabban és egy sokszínűbb, tagoltabb társadalmi nyilvánosság keretében vívjuk meg. Ez persze megköveteli minden szervezetünkben az elméleti, ideológiai, tudatformáló munka rangjának növelését. Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitájában a párttagok általában egyetértettek azokkal a célokkal, amelyek az állami életre vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban az első titkár - megerösíve a vitákban elhangzottakat - a következőket mondta:- Valószínűleg nem túlzás ma azt állítani, hogy a párt- és az államszervezet viszonyának helyes kialakítása kulcskérdése politikai rendszerünk hatékonyságának. Mivel ez a két szervezet foglalkozik rendszeresen ma a szocialista építés minden területével, érthető módon itt a legszorosabb a kapcsolat. S mindjárt hozzátehetjük, itt a legnagyobbak az átfedések, a párhuzamosságok is. Helyes elvi pozíciónk ellenére a párt túlságosan mélyen beépült az állami döntési folyamatokba. Emiatt sok esetben elveszti azt a lehetőségét, hogy véleményezhessen, bírálhasson konkrét lépéseket, döntéseket. Többen ilyen okokra hivatkozva értettek egyet a kölcsönös képviselet csökkentésével is. A párt túlzott operativitásának önkorlátozó visszaszorításával együtt kell járni az állami szervek önállóságának megkövetelésével, biztosításával, ami természetesen nagyobb felelősséggel is jár. Mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani a pártirányítás eszköztárának a megújítására is. Az írásos előterjesztés is tartalmazza, hogy a tervezet vitája során az ifjúság és a KISZ helyzetének , a párttal való kapcsolatának megítélésében a kritikai megjegyzések voltak a legjellemzőbbek. A vélemények alapvetően megegyeztek abban, hogy mai helyzetünkben létfontosságú az ifjúság megnyerése, de ehhez tudatosabb, a szándékot tettekkel hitelesítő „ifjúságpárti” politikára van szükség. Ezeket a véleményeket így minősítette Péter Szigfrid:- Azt hiszem, egyetérthetünk a felvetésekkel: ifjúságpolitikai kérdésekkel valóban erőteljesebben és más módon indokolt foglalkozni, mint ahogy ezt az utóbbi években tettük. A reformfolyamat felgyorsításához szükség van a legérdekel- tebb réteg támogatására. Elhatározott célkitűzéseink megvalósításában politikai garanciát jelenthet az ifjúság megnyerése. Majd így folytatta:- A fiatalokkal való szoros szövetség megteremtése egyfelől könnyű, másfelöl nehéz. Könnyű azért, mert az ifjúság maga is cselekvő résztvevője akar lenni egy jobb jövő megalapozásának, kibontakoztatásának. Ugyanakkor nehéz azért, mert helyzetük az utóbbi időszakban romlott és az ifjúság egyes rétegeinél - különösen a pályakezdők esetében - további romlással is számolhatunk. Látni kell, hogy a stabilizációs szakasz valóban a jövőt, a kibontakozást alapozza meg, de rövid távon a fiatalokra is nagyobb terheket hárít. A KISZ és a párt viszonyát tekintve: a KISZ a jövőben is a párt ifjúsági szervezete, utánpótlásának bázisa. Számítunk az ifjúsági szövetség munkájára, kezdeményezésére, bevonjuk a politika alakításába. A KISZ és a párt viszonyáról szólva az első titkár megerősítette azt a viták során is megfogalmazott véleményt, hogy „a társadalomépítő munka során egymást erősítő »páros« kell, hogy legyünk, akik a legszorosabb szövetségben dolgoznak.” Majd arról szólt: a viták is azt bizonyították, hogy a párttagság azonosul a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási, s a kormány stabilizációs programjában meghatározott tennivalókkal, az abban megfogalmazott legfontosabb célokkal, követelményekkel. Egyetértenek abban is, hogy a szocialista gazdaságban az áru-, pénz- és piaci viszonyok érvényesüljenek és a termelő vállalatokat a piac törvényei kényszerítsék elsősorban a szükséges gazdasági lépések megtételére. Ahogy a viták tapasztalatairól szóló írásos előterjesztés is tartalmazza, nagyon sok kérdés hangzott el a tulajdonviszonyok értelmezéséről, a tulajdonformák hatékony működtetéséről, a változás szükségességéről. Ezzel kapcsolatban az első titkár a következőket mondta: Molnár Ervin Kiss Magdolna- A gazdaság élénkítéséhez szükséges működőtöké bevonása - legyen az a hazai magántulajdonban lévő tőke, vagy külföldi töke - érthető módon jogi garanciákat is követel, ezért támogatjuk, hogy az új társulási törvény mielőbb megalkotásra kerüljön, és egyértelműen szabályozott legyen a magánvállalkozás és a külföldi működőtöké bevonásának módja és a közös vállalkozások létrehozásának ösztönzése. Legalább ennyire fontos az állami és szövetkezeti szektorban a tulajdonosi érzés, az érdekeltség erősítése, a minél hatékonyabb működtetés a társadalmi vagyon gyarapítása érdekében. A tervezet vitájában résztvevők egyetértettek azzal, hogy a gazdasági reform- folyamat folytatódjon. Aki e kérdéskörrel foglalkozott, szinte kivétel nélkül kiemelte, hogy a gazdálkodás elengedhetetlen feltétele a hosszabb távon érvényes, számítható és kiszámítható gazdaságpolitika.- A gazdálkodói önállósághoz az is szükséges, hogy a vállalati vezetés néhány évre előre lásson, nagyobb biztonsággal tudjon dönteni, és ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok, akik a pillanatnyi helyzet és szabályozás alapján hosszabb távra elkötelezik magukat beruházással, gazdaságfejlesztéssel - hangsúlyozta az első titkár, majd így folytatta:- A legtöbb hozzászóló foglalkozott a bérreform szükségességével, olyan ösz- szefüggésben, hogy az adó- és árreformhoz elengedhetetlen a bérreform is. Itt mindjárt egy általánosan jellemző félreértést szeretnék tisztázni. A bérreform fogalma alatt ma a széles közvélemény egy nagyfokú béremelést, sőt, reálbér- emelést ért és vár. Holott ez korántsem ezt jelenti... A bérreform alatt tulajdonképpen a bérmechnizmus átalakítását értjük. Elsődleges célja olyan érdekeltség megteremtése, melynek kapcsán a dolgozó kollektíva bérfejlesztésének lehetősége jobban kötődik a vállalati teljesítményhez. Majd javasolta; a testület azzal értsen egyet, hogy elengedhetetlenül szükség van a bérmechnizmus reformjára, kidolgozását fel kell gyorsítani. Várható hatásainak mérlegelésénél figyelembe kell venni a reformprogram többi elemét is. A párttagok részéről - ahogy az írásos összegzés is tartalmazza - nagyon sokféle vélemény hangzott el a munkanélküliségről, de mindenki egyetért az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottakkal: tartós és tömeges munkanélküliség ne legyen.- Különbséget kell tenni a munkanélküliség és a foglalkoztatási gond között. Ez nem szofisztika, ez nem nyelvészkedés - mondta többek között az előadó. - Az a körülmény, ami ma a gyakorlatban van, hogy bizonyos szakmákban, általában a szakképzettség nélküli betanított munkásoknál, vagy - a korábban kialakult fogalmaink szerint - a „vándormadarak” esetében nő az elhelyezkedési gond, ez még nem munkanélküliség. Tolna megyében 2-300-ra tehető azok száma, akik munkahelyet keresnek, közülük a megbízható munkaerő talál is munkát. Mindezzel természetesen nem akarom elleplezni azt a kétségtelen valós gondot, ami strukturálisan és időszakonként az ország egyes területein konkrétan munkanélküliségként is megjelenik. Végezetül javasolta, azzal értsen egyet a pártbizottság, hogy a gazdasági kibontakozáshoz elengedhetetlen a szerkezetváltás, azzal pedig vele jár, hogy nagyon sokaknak szakmát és állást kell változtatniuk, tehát lesz, szükségszerűen lesz foglalkoztatási gond, de tömeges munkanélküliség ne legyen, mert az be nem látható következményekkel járna. Ezzel összefüggésben kell minősíteni és értékelni a kért és várt bérmechnizmus reformját is. Péter Szigfrid szóbeli kiegészítését követően a vitában 14-en kértek szót. Antus Antal, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára, Varjas János, a HNF megyei titkára, Csáki Béla, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának első titkára, Károlyi Károlyné, a bátaszéki gimnázium tanára, Kemler János, a gyönki Mezőgép művezetője, ' Andráskó Pál, az MSZMP Simontor- nyai Nagyközségi Bizottság titkára, Kamarás Györgyné, a Tolna Megyei Népújság főszerkesztője, Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Molnár Ervin, megyei főügyész, Kovács János, a BVK szekszárdi gyáregységének művezetője, Kiss József, az MSZMP Bátaszéki Nagyközségi Pártbizottság titkára, Lovászi Zoltán, a PAV primerköri művezetője, K. Papp József, nyugalmazott első titkár. A felszólalók általában közvetítették, illetve megerősítették a pártszervezetekben, a városi, a nagyközségi és az üzemi pártbizottságok testületi ülésén elhangzottakat, a megyei vitákról szóló írásos összegzést és állásfoglalást, a szóbeli kiegészítés megállapításait. Szóltak a viták a döntés-előkészítés demokratizmusának fontosságáról, de arról is, hogy „most már cselekedni kell”. Többen egyetértettek a párttagságnak azzal a véleményével, hogy a jelenlegi helyzetet előidéző okokat még mélyebben fel kell tárni és határozattabban válaszolni - a reális feltételek figyelembevételével - a „hogyan tovább?" kérdésre is. Mégpedig mi az, amit rövid távon, belátható időn belül kell tenni, és melyek azok a feladatok, amelyek csak hosszabb időszak alatt valósíthatók meg. A hozzászólások megerősítették a párttagság azon véleményét is, hogy a végrehajtás személyi feltételeit is biztosítani kell. A pártbizottsági ülésen felszólalók többsége - ahogy azt a párttagok is elmondták a vitákban - kulcskérdésnek tartja a párt belső életének megújulását, a pártdemokrácia, a munkamódszer, munkastílus jelen helyzethez igazodó fejlesztését, azt, hogy a párt elvi, politikai, mozgalmi eszközökkel irányítson. Erről szóltak azok a testületi tagok és meghívottak, akik az államélet pártirányításával, a Hazafias Népfront, a KISZ helyzetével, a párt és az állam, a pártszervezetek és a gazdaság, a párt és a tömegszervezetek kapcsolatával, a sajtóirányítással foglalkoztak, a köztük lévő munka- megosztás fejlesztését, az önállóság, a felelősség érvényesítését és mindezek konkrétabb megfogalmazását javasolták. Emellett a szervezeti, a jogi és a személyi garanciák biztosítását is sürgették. A megyei pártbizottsági ülésen felszólalt Csehák Judit is. Szólt arról, hogy jogosan teszi fel a párttagság azt a három kérdést, hogyan jutottunk ide, ki a felelős és hogyan tovább. Ezek a kérdések mélyreható elemzést igényelnek és mivel ez időigényes, valóban nem minden területen készültek még el ezzel. Beszélt arról a lényeges szemléletváltozásról is, amelyet az állásfoglalás-tervezet a korábbi hasonló dokumentumokhoz képest jobban tükröz: fontos a gazdaság, de a gazdaság fejlődését is akadályozza, ha a társadalom többi területe lemarad, ha a társadalom fejlesztésében nem komplexen gondolkodunk. Csehák Judit is megerősítette azt a vitákban gyakran elhangzó véleményt, hogy a párt belső megújulása a társadalom fejlődésének is kulcskérdése, és ennek szervezeti garanciáit kell megteremteni. De az is fontos - hangsúlyozta hogy a párt belső életének megújulásával egyidejűleg tegyünk konkrét lépéseket a társadalom egészét érintő területeken is, mint például a nyilvánosság, vagy az alkotmány módosítása, az egyesülési törvény megalkotása, a Minisztertanács parlamenti K. Papp József ellenőrzésének magvalósítása, vagy a tömegszervezetek belső demokratizmusának fejlesztése. A szociálpolitika reformját is sürgetőnek tartja, biztosítani kell különösen a család, az ifjúság védelmét, az idősek biztonságát, és méltóságát. Úgy látja, hogy a feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni a múlt valóságos eredményeit, a „le nem váltható” értékeket, és ezzel együtt kell világban, emberiségben, perspektívában bátrabban gondolkodni. A megyei pártbizottság ülésének vitájában elhangzottakat, a megyei állásfoglalás módosítását kezdeményező javaslatokat a testületi ülés szünetében a megyei párt- végrehajtóbizottság rendkívüli ülésen megvitatta és Péter Szigfrid összefoglalójában ezt a testületi álláspontot képviselte. Szólt arról, hogy az állásfoglalás-tervezet vitájában elhangzott valamennyi észrevételre, javaslatra visszatérnek és reagálnak, illetve továbbítják a Központi Bizottsághoz. Javasolta, hogy a megyei állásfoglalásról és a továbbított javaslatokról a városi és a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok tájékoztassák testületük tagjait és a párttikárokon keresztül a tagságot is. Azokat a felvetéseket, amelyek a megye állami, társadalmi szerveinek munkájával kapcsolatosak, eljuttatják e szervek vezetőihez. A megyei pártbizottság az állásfoglalás-tervezet vitájáról szóló összegzést a vitában és az összefoglalóban elhangzott kiegészítésekkel egyhangúlag elfogadta. Végül a megyei pártbizottság megválasztotta azt a tizenhat küldöttet, akik a megye párttagságát képviselik az országos pártértekezleten: Bajcsi Gézát, a Si- movill Ipari Szövetkezet elnökét, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Hajdics Józsefet, a Tamási Állami Gazdaság főkönyvelőjét, Izsák Gyulát, a bátaszéki mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökét, Jánosi Györgyöt, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi tagozatának igazgatóhelyettesét, Kovácsné Gaál Erzsébetet, a dombóvári kesztyűgyár diszpécserét, Lipovszky Gyulát, az MSZMP Paks Városi Bizottság első titkárát, Lovászi Zoltánt, a Paksi Atomerőmű Vállalat primerköri művezetőjét, Molnár Ádámot, a megyei Kórház és rendelőintézet főigazgató főorvosát, Molnár Istvánt, a Hazafias Népfront megyei elnökét, Nikolov Tamást, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatóját, Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkárát, Právics Józsefet, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatóhelyettesét, Róhrné Palotás Györgyit, a tolnai GÉM pártalapszervezetének titkárát, és Viczai Jánost, a dunaföldvári Vízmű csőszerelőjét. A megyei küldöttcsoport vezetője Péter Szigfrid lett. Az országos pártértekezleten a megyei küldöttcsoport munkájában vesz részt Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és egészség- ügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai közül Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül K. Papp József, nyugalmazott első titkár és Petrák Ferenc, a SZOT alelnöke. Kemler János
