Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

MA Simon­1988. április 23. SZOMBAT tornya XXXVIII. évfolyam, 96. szám (8-9. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Lenin születésnapján Propagandisták kitüntetése Pakson Központi ünnepség Budapesten Stiener Lajosné, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője átveszi a kitüntetést Péti Imrétől Ülést tartott a Minisztertanács Kotmányszóvivöi tájékoztató Vlagyimir lljics Lenin születésének 118. évfordulója alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki pénte­ken az MSZMP Központi Bizottságának székházában. A központi kitüntetési ün­nepségen Lakatos Ernő, a Központi Bi­zottság Agitációs és Propaganda Osztá­lyának vezetője köszöntette a résztvevő­ket: az elnökségben helyet foglaló Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a TOT elnökét, valamint a megyei pártszervek, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Munkásőrség és a Művelődési Miniszté­rium képviselőit, a párt intézményeinek, az agitáció és a propaganda szerveinek vezető munkatársait. Romány Pál, az MSZMP Politikai Főis­kolájának rektora ünnepi beszédében méltatta Lenin eszméinek máig ható je­lentőségét, kiemelve az új gazdasági po­litikára vonatkozó fontos megállapításait. Ezt kővetően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottságának titkára átnyújtotta a kitün­tetéseket az agitációs és propaganda- munkában kiemelkedőknek. Eredmé­nyes munkájuk elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 23 agi­tátort és propagandistát a Munka Érdem­rend különböző fokozataival tüntetett ki: az MSZMP KB Lenin Emlékplakettjét 184-en vehették át. A művelődési minisz­ter további 72 propagandistát a Szocia­lista Kultúráért és Kiváló Munkáért jel­vénnyel tüntetett ki. A központi ünnepség a kitüntetettek tiszteletére adott fogadással ért véget: a fogadáson megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára. * A hagyományok szerint évente más­más városban rendezik meg a megemlé­kezést Tolna megyében Lenin születésé­nek évfordulója alkalmából. Tegnap dél­után Pakson a Munkásművelődési Köz­pontban mintegy hatvan pártpropagan­dista részvételével került sor az ünnep­ségre. Lipovszky Gyula, a paksi városi pártbi­zottság első titkára köszöntötte a részt­vevőket - köztük Péti Imrét, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága titkárát -, majd Csizmadia Endre, a városi pártbizottság titkára beszélt Leninről. Pártunk szép hagyománya, hogy ezen évfordulóról a marxi-lenini eszmék pro­pagandistáinak körében emlékezünk meg. A megemlékezésnek ez a módja méltó Leninhez, hiszen alakjának egyik legjellemzőbb vonásához kapcsolódik. Lenint már a forradalom hajnalán, még az ellenségei is úgy emlegették, mint a század emberét, ö az a világtörténelmi személyiség, akinek tevékenységében következetesen valósul meg az elmélet és a gyakorlat egysége - mondotta. Szemléletesen fogalmazta meg az ün­nepi köszöntő, hogy személyében meg­volt az a cselekvő zsenialitás, ami mindig képessé tette őt a „döntő láncszem” megragadására. Történelmi jelentőségű tettei és szerény személyisége is példáz­za a szavak és a tettek egységét, ami egyik titka volt a tömeghatásának. A marxizmus hirdetői és terjesztői kö­zött is kiemelt hely illeti meg Lenint. Elmé- (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudo­másul vette Grósz Károly jelentését Nyi- kolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének és Branko Miku­lásnak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének Magyarországon tett hivata­los, baráti látogatásáról. A kormánydöntések tudományos megalapozásának javítására, a várható következmények feltárására a Minisz­tertanács Tanácsadó Testületet hozott létre. A kormány megvitatta az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló tör­vény elveit, valamint a lakásgazdálkodás korszerűsítésének koncepcióját. A Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak a lakásszövetkezetekről szó­ló törvényerejű rendelet módosítását. Elutazott hazánkból a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 15. és 22. között tar­tózkodott Magyarországon. A delegációt Vang Zsen-cse, a Kínai Kommunista Párt központi Bizottságának tagja, a Propa­gandaosztály vezetője vezette. A küldöttség megbeszéléseket foly­tatott Lakatos Ernővel, az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályának ve­zetőjével az ideológiai munka időszerű kérdéseiről, az agitáció, a propaganda és a tájékoztatás feladatairól az orszá­A Minisztertanács határozatot hozott a lakcímbejelentés és -nyilvántartás kor­szerűsítésére. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a bányák biztonsági helyzetéről és a fogyasztási cikkek minőségi követelmé­nyeinek érvényesüléséről. A Minisztertanács dr. Raft Miklóst kine­vezte a Minisztertanács Hivatala elnöké­vé. dr. Kiss Elemért és Bercsényi Boton- dot pedig a hivatal elnökhelyettesévé. * A szóvivő egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a kormány szüksé­gesnek látja egy olyan bizottság - úgy­nevezett reformbizottság - megteremté­sét, amely vállalkozik a gazdaság, s az egész társadalmi élet reformtörekvései­nek áttekintő összefoglalására, segítve ezzel az összehangolt gondolkodást és az egy irányba mutató cselekvést. gainkban zajló reformfolyamatok elmé­lyítésében, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésében. Radios Katalin, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője a művé­szet- és a művelődéspolitika soron lévő feladatairól adott áttekintést a küldöttség tagjainak. A delegáció tagjai találkoztak Köpeczi Béla művelődési miniszterrel. Programjuk során ellátogattak az MSZMP Budapesti Bizottságára, a Népszabadság szerkesztőségébe és a Magyar Televízió­ba. A küldöttséget fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kínai pártküldöttség hazánkban George Shultz sajtóértekezlete Moszkvában Erdők nélkül nincs élet Fásítási ankét Nagydorogon George Shultz amerikai külügyminisz­ter pénteken, kétnapos moszkvai meg­beszéléseinek végén tartott sajtóérte­kezletén kijelentette: több területen je­lentős előrehaladás történt, de a legfon­tosabb kérdést, a hadászati támadófegy­verek ötvenszázalékos csökkentéséről szóló szerződést illetően sok kérdés még tisztázatlan. Ezért a május végi, június eleji szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt újabb külügyminiszteri tanácsko­zást tartanak. Ennek helyszínét és idő­pontját később jelölik ki. Az amerikai külügyminiszter csaknem egyórás tájékoztatóján elmondta, hogy Eduard Sevardnadzéval és Mihail Gor- bacsowal folytatott beható megbeszélé­seken megerősítették a moszkvai csúcs- találkozó programját. Shultz szerint a kétnapos külügyminiszteri tárgyaláso­kon az emberi jogok kérdésében történt a legnagyobb előrehaladás, a csütörtöki megbeszélést teljes mértékben ennek a problémakörnek szentelték. A tárgyalá­sok előtt szovjet-amerikai szakértői megbeszélést is tartottak, amelyen egye­bek között a politikai okokból elítélt sze­mélyek szabadon engedésének a prob­lémáival foglalkoztak. Shultz a leszerelési kérdéseket érintve közölte, hogy a szovjet fél újabb javasla­tokat terjesztett elő az ABM-szerződés megszilárdításával és az űrfegyverkezés megakadályozásával kapcsolatban. Mi­vel az amerikai félnek is megvan az el­képzelése ezekről, most gondosan ösz- szevetik a washingtoni terveket a szovjet javaslatokkal. Shultz emlékeztetett arra, hogy a szov­jet-amerikai kapcsolatok - a meglévő nézeteltérések ellenére - 1985 nyara óta igen szépen fejlődtek: a két ország veze­tője két és fél év leforgása alatt immár ne­gyedszer találkozik egymással, számos égető problémát sikerült megoldani. Washington azt kívánja, hogy a küszö­bön álló csúcsot is az eddigi találkozókra jellemző légkörben rendezzék meg. Kérdésekre válaszolva az amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy Washington, szemben a szovjet véle­ménnyel, kétoldalú párbeszédek révén tartja elképzelhetőnek a közel-keleti ren­dezést. Mint ismeretes, a Szovjetunió az ösz- szes érdekelt fél bevonásával megren­dezendő nemzetközi konferencia gon­dolatát pártfogolja. A kétoldalú kapcsolatokat érintő kér­désekről az amerikai külügyminiszter el­mondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a tengeri határokról, a tengerek gazda­sági kiaknázásáról. A regionális problémák megoldásával kapcsolatos kérdésekre kitérve Shultz üdvözölte az Afganisztáni-megállapodá­sokat és hangoztatta: az amerikai kor­mányzat a megállapodások végrehajtá­sát kívánja. Közép-Amerikával kapcsolatban a guatemalai államfői megállapodást tar­totta a rendezés alapjának, egyúttal megismételte: Washington szeretné, ha a Szovjetunió korlátozná a térségbe irá­nyuló fegyverszállításait. Létünk, fennmaradásunk feltétele, hogy az ember a környezetével har­monikusan éljen. A népesség növe­kedésével együtt megnőtt az erdők védelmének fontossága is, hiszen a fák, bokrok, amellett, hogy kiváló pi­henőhelyet nyújtanak, kiszűrik a le­vegőből az ártalmas szennyeződé­seket, s védelmet adnak a káros éghajlati hatások ellen. Az erdők ezenkívül fontos szerepet játszanak a talaj vízgazdálkodásá­ban, s nem utolsó sorban faanyaggal látják el az ipart. Mindezt Kelemen István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője mond­ta el tegnap délelőtt Nagydorogon, a megyei tanács, a Pécsi Erdőfelügye­lőség, valamint a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság közös szervezésé­ben megtartott fásítási ankét meg­nyitójában. A rendezvényen, ame­lyen a megye mintegy száz erdésze vett részt, jelen volt Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese és Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője is. A köszöntő szavak után dr. Sóly­mos Rezső, a MÉM Erdészeti és Fa­ipari Hivatalának vezetőhelyettese tartott ünnepi beszédet, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a föl­dön található 4 milliárd hektár erdő­ből évente 12 millió hektár elpusztul környezetszennyeződés, vagy em­beri gondatlanság miatt, 2 milliárd embernek pedig egyedül a fa jelenti a tüzelőanyagot. Világszerte, így ha­zánkban, szűkebb környezetünk­ben, Tolna megyében is társadalmi összefogásra van szükség, a „bioló­giai gyáracskák” megmentésére, pótlására. Ezután Deák István, igazgató tájé­koztatót adott a gyulaji erdőgazda­ság munkájáról, majd a helyi térség­ben iskolát teremtő erdőm űvelö te­vékenységéért Fásításért Emlékpla­kettet vett át. Heten kiváló fásítási munkájukért elismerő oklevelet kap­tak. A program a nagydorogi csemete­kertben burkolt gyökerű csemete termelési technológiai bemutatóval folytatódott, majd a tengelici park megtekintésével fejeződött be. i A csemetekertben a vendégek a fenyő vetésével ismerkednek

Next

/
Thumbnails
Contents