Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

6 i^ÉPÜJSÁG 1988. április 6. A TÉKISZ nyerte a Felszabadulási Kupát Támad a TÉKISZ csapata a Dédász elleni döntő mérkőzésen Szekszárdon rendezték meg a Felsza­badulási Kupa kispályás labdarúgó vil­lámtornát 21 férfi és 2 női csapat részvé­telével. Az elődöntő két hármas csoport­jában rendezett körmérkőzések eredmé­nyei: Húsipar I.-Zrínyi SE 1-1, Zrínyi SE-TÉKISZ 1-4, TÉKISZ-Húsipar I. 5-1, Dankó-Dédász 1-2, Dédász-Volán 4-0, Volán-Dankó 3-1. A döntőben a 3-4. helyért Zrínyi SE— Volán 0-3, az 1-2. helyért pedig TÉ- KISZ-Dédász 2-1. A Felszabadulási Ku­pát egy évi megőrzésre a TÉKISZ csapa­ta nyerte el, 2. Dédász, 3. Volán, 4. Zrínyi SE. A legjobb eredményt elérő KlSZ-csa- pat, a Húsipar I. együttese elnyerte a KISZ Kupát. Mi történt?- elmondja Fischer és Szalai Úgy tűnik, két fiatal labdarúgót nem nagyon ér­dekli, hogy április 27-én, Franciaország ellen mi­lyen eredményt ér el a magyar olimpiai labdarúgó­válogatott a Népstadionban. Azon a mérkőzésen, ahol a hazai csapaton csakis a győzelem segítene, s aztán még az Írország elleni két pontra is égető szükség lenne. Fischer Pál és Szalai Attila, a Ferenc­város csatára, illetve az MTK-VM védője ugyanis nem jelent meg az olimpiai keret elmúlt hétvégi kö­zös edzőtáborozásán. Száger György szövetségi edző ezt kirívó sportszerűtlenségnek minősítette. Fischer Pál arra hivatkozott, hogy nősülni készül, s az ehhez szükséges okmányok beszerzése foglal­ja el az idejét. Szalai Attila vasárnap lábbujjköröm- házának sérülése miatt a sportkórházba ment, majd egyszerűen eltűnt... Miért cselekedtek így, mi is történt valójában? - kérdezte az MTI munkatársa a két játékost.- Csodálkozva hallottam Száger György kijelen­tését, amely szerint a jövőben nem vesz többé figye­lembe az olimpiai keret összeállításakor - mondta Fischer Pál. - Július másodikán házasságot kötök, és az előírásoknak megfelelően már három hónap­pal ez előtt minden szükséges okmányt biztosíta­nom kell. Kedden Pilisvörösváron jártam a születési anyakönyvi kivonatomat beszerezni, majd házassá­gi tanácsadásra kellett mennem. A múlt szombati, Vasas elleni bajnoki mérkőzés előtt elmondtam Bá­lint László technikai igazgatónak gondjaimat, meg­jegyezve, hogy emiatt nem tudok játszani kedden a jugoszlávok elleni szegedi előkészületi találkozón, ö ezt tudomásul vette. Hozzáfűzte, a franciák elleni selejtezőn nem játszhatok. Ebbe a döntésbe bele­nyugszom, bár nem nagyon értem, miért nem léphe­tek pályára anélkül, hogy részt vettem volna a Ju­goszlávia elleni 90 percen. A magyar együttes így is elég nagy bajban van, hiszen a franciák és írek ellen 4 pont kell, és leg­alább plusz 4 gólos különbséggel kell venni a két akadályt. Házasság ide, házasság oda, a jó Fischer esetleges góljaira igen nagy szükség lett volna áp­rilis 27-én. Fischer Pál nem így látja?- Erre nem tudok mit mondani, csak ismételni azt, hogy ha kedden nem is játszottam Szegeden, szerintem az nem zárja ki, hogy a Népstadionban ne legyek ott április 27-én. Szalai Attila az MTK-VM kedd délelőtti edzésén nem vehetett részt, sérülése miatt futballcipőt sem húzhat egy ideig.- Szombaton este ott voltam időben Kispesten, és közöltem dr. Juhász József és dr. Mecseky Sán­dor csapatorvosokkal: lábujjam annyira fáj, hogy nem tudok a keretben maradni. Megvizsgáltak, és azt tanácsolták, maradjak még együtt az olimpiai kerettel. így történt. Egész éjjel nem aludtam, mert annyira fájt a lábam. Másnap reggel a Sportkórház­ba mentem röntgenre. Mivel az MTK-VM csapator­vosát, dr. Berkes Istvánt nem találtam benn, mást pedig nem ismertem a sebészeten, beültem a kocsi­ba, és hazamentem váci lakásomba. A sajtóból érte­sültem, hogy „szökevénynek” tartanak, és Bálint László technikai igazgató fegyelmit helyezett kilá­tásba ellenem. Tény, hogy hibáztam, mert szemé­lyesen Bálintnak vagy Szágernek kellett volna beje­lentenem, hogy játékra képtelen vagyok. Vasárnap illett volna visszaszólnom Kispestre, és elmondani, hogy nem megyek vissza a közös edzőtáborba. Igen nagy megtiszteltetésnek tekintem az olimpiai keret­tagságot. Ha ezek a félreértések elsimulnak - őszin­tén remélem - és rendbejön a lábam, nagy örömmel venném, ha újra beválogatnának a franciák elleni keretbe. A hét végén kerékpáros Hungária GP Új „gazda” - újbóli remények / fi-ao/' KQ O : V** OZ.I t Vw*r\: : :V**:jf X :::;x: f \ V** f f \ m A téli erőgyűjtés után a hazai kerékpá­rosoknak a Hungária Biztosító GP jelenti az első igazán komoly megméretést. Két nap, három szakasz, 283 km. És mindez most már más „címkével", a Hungária égisze alatt. Hogy a Cooptourist „bedob­ja a törülközőt”, nem adja a pénzt és a ne­vet a versenysorozathoz, nos, az már a tavalyi verseny után megjósolható volt, amikor a versenyzők komolytalan hoz­záállása egy párját ritkító „puccskísérlet­ben” csúcsosodott ki. Ezt is felejtendő, a hazai élmezőny minden bizonnyal rátesz nem egy, hanem több lapáttal, hogy az új „gazdánál” eloszlassanak mindennemű kétséget. A verseny programja módosult. Péntek helyett szombaton fél tizenegykor rajtol a mezőny Szekszárdról, de a táv és az út­vonal ugyanaz mint tavaly. Cél: Tamási, aki a leghamarabb ér a Dám Hotel étter­me elé, az az első szakasz győztese. Ed­dig a kerékpárospályára futottak be, és a sorompó előtti kanyarvétel után, valamint a pályára bevezető szakaszon nagy volt a tülekedés, jöttek a menetrendszerű bu­kások, nem is lehetett látni mi játszódik le az utolsó, mindent eldöntő száz méteren. Most Tamási belterületén izgalmasabb, egyértelműbb véghajrára van kilátás, ki­derül majd, hogy ki vagy kik a leggyor­sabbak, legrobbanékonyabbak. Délután 15.30-kor Dombóvár felé foly­tatja útját a mezőny, majd Kurd, Kisvejke, Majos, Bonyhád és Szálka érintése után jutnak el a bringások Szekszárdra, a Kál­vária-tetőn található célhoz. Változatos, hegyes, dombos terpen ez 109 kilomé­tert jelent, ami már megmutatja, hogy ki a legény a gáton. De szinte megjósolható, hogy a végső üdvösséghez, az összetett sikerhez az itteni vitézkedés sem lesz elegendő. A győzelmi babérkoszorúhoz, a vele járó borítékhoz még bizonyítani kell a mindent eldöntő, energiatartaléko­kat kiaknázó harmadik szakaszon. A122 km-t magában foglaló Szekszárd- Harc-Kölesd-Gyönk-Hőgyész-Kurd- Kisvejke-Majos-Bonyhád-Szálka- Szekszárd útvonalon vasárnap reggel 9 órakor a Mártírok teréről rajtol a mezőny és a déli harangszó után már érdemes lesz felmenni a Kálvária-tetőre, a legálló­képesebb bringások fél tizenegy tájban már feltűnnek a kaptatón. A kétnapos, háromszakaszos viadalra a Szekszárdi Spartacus kerekesei is na­gyon készülnek. Az országúti válogatott Sajó Péter a verseny egyik esélyese le­het, de a többieknek is az élmezőnyben kell végezni, nem beszélve a tamásiak magát egyre jobban utolérő, jó formában és hasonló erőállapotban lévő üdvöské­jéről, Egyedi Zoltánról, akinek most újfent bizonyítania kellene, hogy helye van az országúti válogatottban. Természetesen fontos a csapatered­mény is. Kiderül, hogy az egyenként jó képes­ségű szekszárdiak mennyire tudnak együtt, egymásért küzdeni, tovább lát­nak-e az orruknál, mennyire ismerik fel a menet közben adódó taktikázási lehető­ségeket. Mert az ifjú titánoknak ezen a té­ren mutatkozó hiányosságaikkal jó né­hányszor sikerült már felbosszantani Schneider Konrád vezető edzőt. A Hungária Biztosítónál is fokozott vá­rakozással tekintenek a verseny elé, sze­retnék ha a nevük alatt futó viadal való­ban a hazai kerékpárosélet egyik legran­gosabb viadala lenne - úgy a színvonal, mint a rendezés terén.-bégyé­Körzeti labdarúgás Kakasd-Báta 0-0, ifi: 5-0, Harc-Bony- hádvarasd 3-1, Izmény-Alsónána 2-2, ifi: 13-0, Tolna-Zomba 2-0, ifi: 5-0, Sió- agárd-Bogyiszló 2-0, ifi: 1-3, Őcsény- Györe 4-0, ifi: 6-1, Cikó-Középhídvég 3-2, Regöly-Gyönk 1-1, Attala-Nak 0-0, Dalmand-Szakcs 5-0, Kisvejke-Kapos- szekcső 2-1, ifi: 3-1, Kocsola-Závod 0-0, Iregszemcse-Kurd 14-0. Duna Kupa: Györköny-Madocsa 3-0, Paks ll.-Pusztahencse 3-0. Termelőszövetkezeti Kupa: Pálfa- Kajdacs 4-1, Pincehely-Tolnanémedi 0-2. Kézilabda NB II. Győzelemmel rajtolt a Hőgyész Hőgyészi HSC-Ajka Hungalu 25-22 (14-9). Hőgyész, 250 néző. V.: Ihász, Sass. Hőgyész: Spoljár - Barabás L. (4), Kerekes (13), Teimel J. (4), Nándor I. (1), Teimel L. (2), Drüszler. Csere: Jager, Kling, Ritlinger, Nándor L, Máyer (1). Ed­ző: Teimel Lajos. Az első húsz percben mindkét csapat a védekezésre fordította a nagyobb hangsúlyt. A hőgyészieknél támadásban csak Kerekes és Teimel J. tudott lépést tartani a vendégekkel. Ek­kor 7-7 volt a mérkőzés állása. A hajrá­ban feljavult a hazaiak támadójátéka és a félidő végéig öt gólos előnyre tettek szert. Szünet után az ajkaiak ragadták ma­gukhoz a kezdeményezést. Ekkor a pá­lyaválasztó együttes feltűnően idegesen és sok hibával játszott. Szinte önmaguk hozták fel az ellenfelet, a Hungalu élt a felkínált lehetőséggel, és 16-16-ra egyenlített. A folytatásban aztán Teimel L. törte meg a hőgyésziek immár tízperces góliszonyát, közben pedig fokozatosan feljavult a HSC védekezése is. Az utolsó 10 percre ötgólos hazai előnynél léptek pályára a hőgyészi fiatalok, akik jó játék­kal ügyesen tartották az eredményt. Nehéz alapozás után egy jól felkészült ellenféllel találta magát szemben a hő­gyészi gárda az NB II. tavaszi nyitányán. Jók: Kerekes (a mezőny legjobbja), Ba­rabás L., Teimel J. Tudósítóink tippelnek A totó 15. heti szelvé­nyén szereplő mérkőzé­sekre Rajczi Kálmán, la­punk dombóvári tudósí­tója tippel. 1. Siófok-Bp. Honvéd 2. Videoton-Vasas 3. Ferencváros-Haladás 4. Mannheim-Bremen 5. FC Homburg-FC Köln 6. Freíburg-Wattenscheid 7. Meppen-Stuttgarter Kickers 8. Bielefeld-Darmstadt 9. Remscheid-St. Pauli 10. Ascoli-Juventus 11. Como-Avellino 12. Napoli-Internazionale 13. Arezzo-Sambenedettese + 1. 14. Tatabánya-Rába ETO Atlétikai megyei diákolimpia A húsvétvárás közepette is nagy töme­geket mozgósított a Tolna Megyei Atléti­kai Szövetség rendezésében Szekszár­don a Pollack úti sporttelepen sorra ke­rült diákolimpia megyei mezei futóverse­nyének döntője. A napsütéses, tavaszias időben a mintegy 480 induló és a közel 70 szülő már a nyári versenyek hangulatát idézte. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a bonyhádi II. Számú Általános Iskola: egyéniben két, csapatban pedig négy el­ső helyezést mondhattak magukénak a bonyhádi tanulók. A megyei döntőn szembetűnő volt a vidéki iskolák - Duna- szentgyörgy, Decs, Nagymányok - ered­ményes szereplése. Eredmények: Lányok, I. korcsoport (1000 m): 1. Ambrus Anikó (Bonyhád II.) 3:46,1, 2. Henk (Dunaszentgyörgy) 3:49,1, 3. Oszvald (Bonyhád II.) 3:56,6. Csapatban: 1. Bonyhád II. (Ambrus, Osz­vald, Bulla) 9, 2. Dunaszentgyörgy 20, 3. Szekszárd III. 32 helyezési szám. II. korcsoport (1500 m): 1. Vass Zsu­zsa (Szekszárd II.) 5:20,6, 2. Vass Sz. (Szekszárd II.) 5:36,0, 3. Török (Fadd Start) 5:41,8. Csapatban: 1. Szekszárd II. (Vass Zs., Vass Sz., Varga) 7,2. Bonyhád II. 28, 3. Dunaszentgyörgy 42 hsz. III. korcsoport (2000 m): 1. Baranyai Gabriella (Szekszárd II.) 7:35,0, 2. Kiss (Bonyhád II.) 7:36,0, 3. Gehisz (Szek­szárd II.) 7:45,7. Csapatban: 1. Bonyhád II. (Kiss, Engel, Vesztergombi) 14, 2. Szekszárd II. 15, 3. Szekszárd III. 38 hsz. Fiúk, I. korcsoport (1000 m): 1. Veller Zoltán (Dunaszentgyörgy) 3:34,6, 2. Má­té Sz. (Bonyhád II.) 3:34,8, 3. Taksonyi (Szekszárd V.) 3:37,9. Csapatban: 1. Bonyhád II. (Máté Sz., Máté P., Losoncz) 16, 2. Dunaszentgyörgy 30, 3. Paks II. 41 hsz. II. korcsoport (2000 m): 1. Káldi Ró­bert (Dunaszentgyörgy) 7:21,1, 2. Ma­gyar (Paks II.) 7:24,6. 3. Takács (Szek­szárd III.) 7:30,0. Csapatban: 1. Bonyhád II. (Dorn, Plesz, Baricz) 15, 2. Szekszárd III. 28, 3. Dunaszentgyörgy 39 hsz. III. korcsoport (2500 m): 1. Altvater Zsolt (Bonyhád II.) 8:50,4, 2. Staplgliczy (Nagymányok) 8:51,7, 3. Kiszler (Bony­hád I.) 8:52,3. Csapatban: 1. Dunaszent­györgy (Kiss, Gáspár, Lakatos) 28, 2. Zomba 31, 3. Bonyhád II. 35 hsz. Az iskolák rangsorában: 1. Bonyhád ll­es 117, 2. Szekszárd ll-es 336, 3. Szek­szárd lll-as 374, 4. Nagymányok 534, 5. Decs 711, 6. Bátaszék 727, 7. Zomba 736, 8. Fadd 751, 9. Öcsény 762, 10. Nagydorog 828, 11. Bogyiszló 854, 12. Tamási ll-es 884 helyezési szám. Tízmillió Miután érvénybe lépett a szabad piac a honi futballéletben, így egy- egy, az átlag élvonalbeli futballistánál jóval nagyobb képességű játé­kos esetleges eladásakor a felső határ valóban a csillagos ég. A Tata­bánya Kiprich utáni új üstököse Vincze István azt nyilatkozta, hogy őér­te tízmilliót kell letennie annak a klubnak, amely nyáron meg akarja szerezni. A magyar labdarúgás színvonala miatt bosszankodó szurko­ló, aki életében még az OTP-ben sem látott ennyi pénzt, a haját tépi. Pe­dig ezen az álmélkodó rácsodálkozáson igazán túl kellene már lépni. Nem történt semmi, csupán annyi, hogy feljön a pénz az asztal alól. Glasznoszty - MLSZ-módra. Ami egyúttal azt is megmutatja, hogyha fociról van szó - sportberkekben sok esetben mellőzhető a „nehezedő gazdasági helyzet” megállapítás. Az viszont már töprengésre, meditációra ad okot, hogy Vincze ily«, magabiztos. Hajói megfigyeljük: egy érdekes, meglehetősen manipi^ Iáit összehasonlítási mód húzódik meg a háttérben. Először mindig a kapok rovat kerül előtérbe. Hivatkozási alapul szolgál, hogy nyugaton dollárokban kifejezve mennyi forintot érne egy szárnyait még bontoga­tó Vincze-kvalitású játékos. Szemrebbenés nélkül a nyugati ár-, pénz-, és egyéb viszonyokat ültetik át a mi félprofi vagy álamatőr helyzetünk­be. Amikor a másik oldal kerül terítékre, a valójában mit érek én a lab­darúgópiacon főkérdéssel akkor... furcsa módon a hazai viszonyok, az élvonal langyos vize a mérvadó. Nem mondja, persze nem is mondhat­ná Vincze, hogy én vagyok az új Gullit vagy Van Basten. Helyette azt mondja, hogyha az MTK-ból egyébként kiebrudalt Boda ötmilliót ér, akkor ő a dupláját. Mert hazai viszonyok közepette, magyar gazdasági viszonyokat ala- pulvéve tízmillió már igencsak profi összeg. De a teljesítés? Ha azt nézem, hogy Vinczének eddigi érdeme ellenére sincs biztos helye a nemzeti tizenegyben, mert baloldali támadóként ott van még Kovács Kálmán, Hajszán, Szekeres is! Sőt, Hajszán miatt - mint mond­ja - nem igazolna a Rábába. Szóval nekem, így sántít a tízmillió... BÁLINT GY.

Next

/
Thumbnails
Contents