Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
MA--------------------------------------------------------1 Szállítás 1988. április 20. SZERDA XXXVIII. évfolyam, 93. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Ülést tartott a szekszárdi városi pártbizottság A pártbizottság új első titkáré Csáki Béla Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottsága, amelyen több más téma mellett össze- gezték a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének alapszervezeti vitáit. A párt- bizottság ülését megelőző végrehajtó bizottsági ülésre délelőtt került sor, ahol még sok pontosító, illetve módosító javaslat elhangzott. Ugyanez történt a párt- bizottsági ülésen, ahol még tovább pontosították a szöveget, amelyet az alapszervezetek véleménye alapján alakítottak ki. A szekszárdi tapasztalatok nem különböznek lényegesen a megyében másutt megfogalmazottaktól. A pártbizottság örömmel szögezi le, hogy igen aktiv politikai időszak előzi meg a pártértekezletet, a tagság a vitákban felkészülten és a tenni akarás szándékával és felelősségével szólt hozzá az anyaghoz. A pártértekezletet szinte irreálisan nagy várakozás előzi meg, ami mögött az húzódik, hogy a tagság véleménye szerint most már nem újabb téziseket, határozatokat kell hozni, hanem cselekedni, minden szinten. Szinte valamennyi alapszervezetben megfogalmazódott a felelősség kérdése, és egyértelművé vált, hogy ezek szintenként eltérő mértékűek. Az eredeti tervezetben csak a döntések végrehajtási felelőssége fogalmazódik meg, a pártbizottság javaslata ezzel szemben az, hogy a döntésekért való felelősség, sőt a döntések előkészítésében résztvevők felelősségének a megállapítása is szerepeljen a pártértekezlet határozatának végleges szövegében. Sok témában javasolják, hogy a részkérdésekben, illetve a módszerekben és eszközökben is történjen meg az elemző munka. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy kerüljön megfogalmazásra, hogy melyek a szocializmus alapjai, a párt milyen módon kíván érvényt szerezni vezető szerepének. Szó voltarról is, kerüljön elkülönítésre, hogy a megfogalmazott célokat mennyi idő alatt, illetve milyen anyagi, tárgyi és személyi feltételek között tervezi megvalósítani a párt. E témakörök közé tartozik az oktatás, a szociálpolitika, a teljes és hatékony foglalkoztatás, és az életszínvonal, a bérreform kérdése. Kérik a párt ifjúságpolitikájának az újrafogalmazását. Nem halasztható a párt belső életének demokratizálása, ezen belül pedig -javasolják a szekszárdi párttagok - a választási rendszer korszerűsítése. Ezzel a munkával sem lehet megvárni a 14.kongresszust. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az új, egytestületes pártbizottságok megválasztása során felmerült konfliktusok, illetve az a felfokozott érdeklődés, amely arra irányul, hogy kik képviselik a tagságot a pártértekezleten. Az ülésen még sok hasznos és érdekes javaslat hangzott el, olyan is amellyel a pártbizottság nem értett egyet, illetve, a problémakör megvizsgálását a végrehajtó bizottságra bízta. A pártnak van programja a stabilizációra illetve a kibontakozásra, most már a tagság sürgető igénye, hogy szülessenek meg mindazok az eszközök, módszerek, amelyekkel a jelen lévő tettrekészséget a legfontosabb feladatok megvalósítására lehet koncentrálni. Mint erről már hírt adtunk Szabó Gézát, a városi pártbizottság első titkárát kinevezték a Munkásőrség megyei parancsnokának, ezért korábbi funkciójából a városi pártbizottság felmentette, és helyébe egyhangú szavazással Csáki Bélát, a városi pártbizottság titkárát megválasztotta. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára az ülésen sok sikert kívánt mind Szabó Gézának mind Csáki Bélának új funkciójában. Nyikolaj Rizskov tegnapi programja Gyárlátogatással folytatódott kedden Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendéget és kíséretének tagjait a gazdálkodás főbb adataival, a fejlesztési elképzelésekkel Gábor András vezér- igazgató ismertette meg. Mint elmondta, a Magyarországon csaknem 20 ezer dolgozót foglalkoztató, 92 éves nagyvállalat tavaly mintegy 11 milliárd forint termelési értéket állított elő. A Tungsram emblémával ellátott gyártmányok - a különféle fényforrások, félkész termékek, gyártó berendezések - a világ minden táján, a tőkés piacokon és a szocialista országokban egyaránt jól ismertek, keresettek. Ennek megfelelően a cég jelentős arányban, mintegy 5 százalékkal részesedik a világ fényforrás előállításából. Termelő üzemeik, kereskedelmi kirendeltségeik, képviseleteik hálózata az amerikai kontinenstől Ausztráliáig több mint száz országot fog át. Jelentős múltra tekintenek vissza a Tungsram orosz-szovjet kapcsolatai is; a részvénytársaság már 1901-ben kapcsolatot épített ki az orosz iparral. A kontaktusok a felszabadulás után indultak jelentősebb fejlődésnek. Különösen 1957 után vált szorossá az együttműködés, amikor a magyar vállalat megkezdte gyártó berendezéseinek exportját a Szovjetunióba. A három évtizede folytatódó gyümölcsöző együttműködés nyomán a Szovjetuniónak szállított mintegy 700 millió rubel értékű Tungsram-gyár- tósorokról kerül le a szovjet lámpák és fénycsövek túlnyomó többsége. A különösen fontosnak tartott szovjet piac megtartása és további bővítése érdekében a vállalat keresi az együttműködés újszerű formáit. így például az elmúlt években közös tervezőirodákat szerveztek szovjet partnervállalataikkal, a közeljövőben közös vállalat kezdi meg működését Poltavában, s az AvtoVaz egyesüléssel kötött együttműködési megállapodás alapján vezérlőberendezéseket szállítanak az ott készülő ipari robotokhoz. A rövid ismertetőt követően kötetlen párbeszéd alakult ki a magyar vendéglátók, gazdasági szakemberek és szovjet vendégeik között. Nyikolaj Rizskov számos kérdést tett fel a gazdálkodás szervezésével kapcsolatban; érdeklődött a vállalat vezetőitől a Tungsram részvény- társasági formájának mai tartalma felől, a minisztériumi felügyelet rendszeréről, a szovjet kapcsolatok fejlesztésének távlatairól. A kérdésekre, észrevételekre válaszolva beszélgetőpartnerei a szabadon kezelhető közös pénz hiányában jelölték meg az együttműködés további elmélyítésének legfőbb akadályát. Kapcsolataink fejlődésének jelenlegi szakaszában - hangzott a magyar értékelés - minde- (Folytatás a 2. oldalon.) Béke- és barátsági hónap Előadói konferencia Szekszárdon A béke- és barátsági hónapra való felkészülés jegyében az Országos Béketanács tegnap délelőtt Szekszárdon a Művészetek Házában regionális előadói konferenciát rendezett. A Zala, Baranya, Somogy és Tolna megye békemozgalmi aktivistáit összehívó fórumon részt vett Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, György Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, valamint dr. Sólyom Bódog, a Béke-Barátság Szolidaritási Bizottság Tolna megyei elnöke is. Varjas Jánosnak, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után Réti Ervin újságíró, az OBT elnökségének tagja tartott előadást időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a közelgő moszkvai csúcsértekezlet szerepére a fegyverzetcsökkentést szolgáló további lépésekben. Ezután Barabás Miklós a „reformpárti” békemozgalom soron lévő feladatairól beszélt, hangsúlyozva parlamenti képviseletének erősítését. Az előadások után a konferencia különböző társadalmi szervek képviseletében megjelent béketanácstagok hozzászólásaival, vitájával zárult. A közelmúltban, egy elismert közgazdász ismerősöm keserűen jegyezte meg: manapság mind nehezebben nyerhetők meg a kollégák, hogy tudományos társadalmi tevékenységet fejtsenek ki. Az akkor félbehagyott gondolatcsere azóta sem hagy nyugodni. Megnyilvánulását ugyanis kissé pesszimistának érzem, mert hiszek a reál és humán értelmiség önkifejezési igényében, elhivatottságában! Meggyőződésem az is, hogy a kibontakozás meghatározó tényezője, a társadalom- és műszaki kutatások, a műszaki fejlesztés lehet. Az alkotó energiák munkára fogása és működtetése, a tudás fontosságát felismerő társadalom jellemzője, amely a fejlődést igenli. Mindez viszont feltételezi a tudomány társadalmi munkásainak igen hathatós se- \ gítségét, öntevékenyégét. Jól emlékszem: esztendőkkel ezelőtt, így tavasz táI ján, amikor a Tolna megyei tudományos napokat, majd heteket rendezték visszatérően, a különböző rendezvények előadói szinte kivétel nélkül székesfővárosunkból érkeztek. Azóta sok minden változott. Felnőtt, meggyökeresedett egy olyan generáció, amely a megye szellemiségének kisugárzójává vált, s ma már meghatározó szerepet töltenek be, a helyi tudományos tevékenységben. Mindezt azért is tartom szükségesnek felemlíteni, mert a ma nyíló, s egy hónapon át tartó Tolna megyei tudományos hetek rendezvénysorozatának keretében, az előadók döntő hányada a megyében élő és dolgozó humán vagy reál értelmiségi szakember. Nem számoltam össze, hogy a megye hány településén, falusi kultúrházban, gyárban, vagy éppen mező- gazdasági üzemben, illetve a megye városaiban hány rendezvényre invitálják a szervezők - a MTESZ Tolna Megyei Szervezete, a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna Megyei Szervezete, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna Megyei Szervezete, s először a Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága - előadásokra, szakmai bemutatókra, kiállításokra az érdeklődőket. Az viszont üdvözlendő, hogy az említett szervezetek a mai magyar valóságból indultak ki, mikor a május húszadikán záruló tudományos hetek központi gondolatát ekképp fogalmazták meg: „Helyzetünk - lehetőségünk - tennivalóink." Mindezt tükrözi az igen gazdag program. A teljesség igénye nélkül, engedtessék meg néhány kiragadott téma: számítástechnika, adóreform, lakáspolitika, találmányi jogviták, egészségvédő tájékoztatók, tervezési rendszerünk reformja, biotechnológia, környezetvédelem, az atomerőművek nukleáris biztonsága, bér- és foglalkoztatáspolitika, takarmány- és fehérjegazdálkodás, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, gazdálkodásérdekeltség és még folytathatnánk... Az idei tudományos hetek rangját csak növeli, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, ez évben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ezért is készültek megkülönböztetett figyelemmel a szövetség megyei tagegyesületei nívós prpgramokkal az elkövetkezendő négy hét rendezvényeire. Kívánjuk, hogy a hetek rendezvénysorozatát az érdeklődők is így fogadják! S. Gy. IBBHBHnB EgSaSfiSHRKS Tájékoztató a foglalkoztatás- és bérpolitikáról Kedden a Magyar Sajtó Házában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat a foglalkoztatáspolitika jelenlegi helyzetéről, a bérpolitikáról, továbbá a tervezett bérreformról. Az államtitkár mindenekelőtt bejelentette, hogy május 2-ától 4-éig Nemzetközi bérreform és gazdasági kibontakozás címmel Budapesten konferenciát rendeznek, amelyen a kutatók ismertetik a bérpolitikával összefüggő alapkérdéseket, a fejlett piacgazdaságú országok képviselői pedig kifejtik az ezzel kapcsolatos véleményüket. Halmos Csaba a többi közt leszögezte, hogy hazánkban olyan bérreformra van szükség, amely nem igényel nagyobb pénzeszközöket, sőt jövedelmet termel. Az ÁBMH véleménye szerint a bérreform nem kötődhet egy meghatározott naptári időponthoz, hiszen ez egy folyamat, amelynek célja, hogy az eddigitől eltérő mechanizmust hozzon létre a bérpolitikában. Szabó Géza szóbeli kiegészítőjét tartja. A kép jobb szélén az új első titkár Helyzetünk - lehetőségünk - tennivalóink
