Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

6 NÉPÚJSÁG 1988. április 19. Labdarúgás NB-s serdülő és ifibajnokság Háton is gyorsan haladnak Együtt a medencében a Varga testvérek Serdülők Újpesti Dózsa-Szekszárdi Dózsa 2-1 (1-0). Sz. Dózsa: Komiáti - Bildhéber, Demkó, Kiss, Kostyán - Koller, Péter (Pá­li), Fekete (Honvéd) - Kardos, Jäger, Kecskeméti. Edző: Gálffy Dezső. A talál­kozó összképe alapján a döntetlenre rá­szolgált volna a Dózsa, igaz, ahhoz a helyzeteket ki kell használni. G.: Jäger. Jók: Bildhéber, Demkó. Szekszárdi Dózsa-Nagykanizsai Olaj­bányász 0-0. Sz. Dózsa: Komiáti - Bild­héber, Demkó, Kiss, Koller - Páli (Hon­véd), Péter (Kedves), Fekete (Panghy G.) - Kardos, Jäger, Kecskeméti. Edző: Gálffy Dezső. A lila-fehérek mélyen for­májuk alatt játszottak. Ifjúságiak Újpesti Dózsa-Szekszárdi Dózsa 2-1 (1-1). Sz. Dózsa: Bartal - Hámori, Kasza, Pető, Marsai - Sörös (Balogh), Kvanduk, Máté, Lizák - Ignácz, Kálmán. Edző: Laki Zoltán. A fegyelmezetten futballozó újpestiek Két magyar IWF-delegátus az olimpián A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) döntött az idei nyári olimpián dol­gozó technikai küldöttek személyéről. Mint azt az IWF budapesti titkárságán elmondták, a szövetség 59 tagországa nyújtott be javaslatot, és csaknem más­fél száz jelölt közül választották ki azt az ötvenet, aki az ötkarikás játékokon tevé­kenykedik mint zsűritag, bíró, technikai ellenőr vagy ügyeletes orvos. Csak a súlyemelésben kiemelten jelentős szere­pet játszó országok tehettek indítványt két személyre is, így feltétlenül említésre méltó, hogy Magyarország mindkét je­löltjét elfogadták. Duska Emil mint ver­senybíró, dr. Bártfai Ede pedig mint ügyeletes orvos lesz a szöuli olimpián. A Los Angeles-i olimpiához hasonlóan az IWF által delegáltak utazásának, kinn- tartózkodásának valamennyi költségét egy külön erre a célra létrehozott, a tv- jogdijakból származó alapból fedezik. rászolgáltak győzelmükre. G.: Kasza. Jók: Kasza, Marsai, Lizák. Szekszárdi Dózsa-Nagykanizsai Olaj­bányász 2-1 (1-1). Sz. Dózsa: Bartal - Hámori, Kasza, Pető, Marsai - Sörös (Új­vári), Kvanduk (Lubastyik), Máté, Lizák - Kálmán, Bereczki (Balogh). Edző: Laki Zoltán. A gólhelyzetek sorozatos kiha­gyásával önmaga számára tette szoros­sá a mérkőzést a Dózsa. G.: Kvanduk, Li­zák. Jók: Marsai, Kvanduk, Lizák. Körzeti bajnokság Kölesd-Harc 7-1, Izmény-Báta 0-0, ifi: I- 2, Tolna-Bonyhádvarasd 2-1, ifi: 8-0, Sióagárd-Alsónána 2-1, ifi: 2-1, Öcsény-Zomba 4-0, ifi: 2-2, Cikó-Bo- gyiszló 5-3, ifi: 6-0, Középhidvég-Györe II- 1, Pincehely-Tolnanémedi 2-0, ifi: 3-1, Györköny-Nagydorog 0-2, Puszta- hencse-Madocsa 2-3, Paks ll.-Német- kér 1-2, Pálfa-Kajdacs 3-0, ifi: 3-0, Sza- kály-Závod 1 -5, Szakcs-Kaposszekcső 0-4, Gyönk-lregszemcse 1-2, Regöly- Kocsola 2-6, Kurd-Dalmand 1-4, Kisvej- ke-Attala 1-1. Egy hét mérlege Egy hete edzőtáborozik az NSZK-ban a ma­gyar ökölvívó-válogatott. A közös gyakorlás célja, hogy az olimpiára készülő csapat nem­zetközileg rangos versenyzőkkel együtt gyűjt­sön erőt mind a hónap végén kezdődő karls- ruhei Inter Kupára, mind pedig a nyári ötkari­kás játékokra. Az eddig eltöltött napokról Biró Sándor, a magyar csapat vezetője számolt be az MTI munkatársának.- Több afrikai ország, így Ghana és Mali legjobbjai is együtt gyakorolnak velünk - mondta. - Hétfőn reggel megérkezett a teljes kubai válogatott több világbajnok sportolóval, ők a Helsinkiben lebonyolított nemzetközi tor­náról érkeztek ide. Milyen formát mutatnak a magyarok?- Isaszegi (48 kg), Váradi (51), Szőke (57) és Alvics (91) kitűnik az egyébként kiválót nyújtó csapattársak közül is. Alvics például szombaton négy ellenféllel öklözött egymást követően, majd Papp Lászlóval is gyakorolt. Egyébként a háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitány óriási népszerűségnek örvend. Nem is csoda, hiszen mind eredmé­nyei, mind a 62. évében járó szakember telje­sítménye is nagy elismerést váltott ki. A mester naponta két és fél órát megállás nélküle edz a versenyzőkkel. Vasárnap például hat menetet bokszolt a legjobbakkal, sőt, a nyugatnémet együttes két tehetséges fiatalajával is vállalko­zott egy-egy menetre. Tizenkilenc óra 30 perc. A szekszárdi főiskola uszodájában folyik a Vízmű SE ifjú sportolóinak az edzése. Szinte forr a víz az erőteljes karcsapások nyomán. Egy testvérpárt keresünk, akik gyermek­korosztályban eredményeikkel az egye­sület legjobbjai közé tartoznak. Húsz óra. Vége az edzésnek. Megbe­szélünk a testvérekkel egy másnap dél­utáni időpontot, hiszen ha a szokásosnál később mennének haza, szüleik bizo­nyára aggódnának. Másnap a megbeszélt időpontban megjelennek a Varga testvérek. Kicsit megilletődöttek, főleg a 12 éves Zsuzsa.- A szekszárdi ll-es Számú Általános Iskolába járunk - kezdi a bemutatkozást a 14 éves Béla, igencsak náthás hangon.- Eddig mindig úgy gondoltam, hogy az úszók a náthát tekintve ellenállóbbak másoknál...- Én sajnos különösen érzékeny va­gyok erre a betegségre, nagyon könnyen elkapom a vírusokat.- Én inkább a fülemre vagyok érzé­keny - veti közbe csendesen Zsuzsa.- Mióta úsztok rendszeresen?- Béla egy évvel előbb kezdte, mint én, de még egyikünk sem járt iskolába sport- pályafutásunk elején. Egyébként Pálfi Ist­vántól tanultunk meg úszni, tanfolyam keretében. Eleinte csak elkísértem néha a bátyámat, aztán jómagam is ottragad­tam.- Szüléitek is úsztak?- Versenyszerűen nem. Apu íjász és lövész volt, anyu meg tornázott és atleti- zált - sorolja Béla. - Mikor kisebbek vol­tunk, még elkísértek bennünket verse­nyekre. Most már kevésbé, alig van sza­bad idejük. Anyu a megyei kórházban, apu a pártbizottságon dolgozik.- És ti nem is gondoltatok más sport­ágra?- Sportiskolába járunk, így többféle sportágba is belekóstoltunk, de csak az úszást űzzük rendszeresen. Természete­sen az iskolai versenyeken részt ve­szünk, Zsuzsának egészen jól megy a fu­tás.- Melyik a kedvenc úszásnemetek?- Mindegyikhez kell értenünk. Bélának egyformán megy valamennyi, nekem há­ton és gyorson vannak jobb eredmé­nyeim. Egyébként hétvégenként általá­ban versenyzünk, amikor pedig nem, ak­kor megyünk a kertbe segíteni anyuék- nak.- Mindennap van edzésetek?- Természetesen, csak hétvégén nem. Néha - többnyire a szünidőkben - reggel is edzünk. Ilyenkor nagyon álmos min­denki, hiszen 5.40-kor kezdünk. Nyáron annyival jobb, hogy jó idő van és kerék­párral tudunk jönni, nem kell várni a buszra - mondja Béla.- Száraz edzéseket csak nyáron tar­tunk, hiszen a tanévben úgyis mozgunk eleget, hetente 4-5 testnevelésóránk van.- Melyik a leghosszabb táv versenyen, illetve edzésen?- Edzésen egységesen 1500 méter a leghosszabb, amit egyben le kell úsz­nunk, versenyen pedig a fiúknak ugyan­csak 1500, nekünk pedig 800 méter - mondja Zsuzsa. - A versenyek előtt min­dig megbeszéljük az edzőnkkel, Stá- musz Árpáddal, hogy melyik távokon in­duljunk.- Béla, te idén befejezed az általános iskolát. Hogyan tovább?- A Garay János Gimnáziumban fogok továbbtanulni. Azt még nem tudom, hogy az ottani követelmények mellett mennyi időm marad az úszásra, de továbbra is szeretném folytatni ezt a sportot.- Nekem még van két évem az általá­nos iskolában, utána pedig követem a bátyámat.- Milyen terveitek vannak az úszással kapcsolatban?- Elsődleges célunk, hogy javítsunk eredményeinken. Nyáron lesz az orszá­gos bajnokság, ott szeretnénk jól szere­pelni, hiszen ezért edzünk egész évben. Erre a megméretésre nevezési szintet is kell teljesíteni, ennek elérésével jutha­tunk csak el Nyíregyházára - magyaráz­za Béla.- Amikor időpontot egyeztettünk, azt mondtátok, hogy két nap múlva már Csehszlovákiában lesztek.- Megyünk Trnavába versenyezni. El­ső külföldi erőpróbánkról mind a ketten aranyéremmel tértünk haza. Voltunk már Ljubljanában is, sőt, Béla még Rodovicá- ra is eljutott.- Az ottaniakkal jó a kapcsolatunk, sok úszójukat ismerjük már, csak az a baj, hogy beszélgetni nem tudunk velük. Az előbb említett városokat már megnéztük. Műemlékük nemigen van, de szépek a lakóterületek. Végül is mi nem nézelődni, vagy nyaralni megyünk oda, hanem ver­senyezni - fejezi be a beszélgetést Béla. MÁTÉ RÉKA Emberközelben a mecsekaljai Tigris [ Diáksportvezetők klubja, délelőtti foglalkozás. A fajsúlyo­sabb témák, kérdések megvitatása előtt egy kis délelőtti cse­vegésre, amolyan élménybeszámolóra sportmúltját tekintve il­lusztris vendég érkezik. Katzirz Béla, a PMSC több mint húsz­szoros volt válogatott kapuvédője, aki 1983-ban elszerződött külföldre profinak, mégpedig egy neves portugál csapat, a Sporting Lisszabon kapuját védte három éven keresztül. Visz- szatérése után még szeretett volna védeni a PMSC-nél, ahol már ekkor új időknek új dalait fújták, s az újdonsült vezető ed­ző, Garami József enyhén szólva egy cseppet sem lelkesedett az ötletért. Katzirz egy minden hájjal megkent, dörzsölt vagányként me­sél, páratlanul ömlenek belőle a szavak. Gondosan ügyel mon­danivalójának nyelvi megformálására. Hogy jogi végzettsége van, hamar kiderül. A sportot szerető, azután érdeklődő diákok hegyezik a füleiket. Röpködnek a nagy nevek, akikkel Katzirz külföldi vendégmunkásként találkozott. Futréról, Solanáról az európai focibörzén két márkásnak számító labdarúgóról apró kis történeteket mesél. Aztán Hugó Sanchez, a Real Mad­rid centere is szóba kerül, aki ellen valamilyen tornán pályára lépett. Béla nem sokat kertel, amolyan illúzióromboló módon csak olyan „golyófejűnek” nevezi a nagy Hugót, akinek melles­leg a Reál szurkolók csaknem szobrot állítanak zseniális feje­seiért, lövéseiért. (Hallgatóság: A lányoknak szemmel láthatóan tetszik ez az önteltség és a magabiztosság határmezsgyéjén mozgó kije­lentés. A fiúk tűnődnek, meditálnak, „nahát, Hugót csak így egy kézlegyintéssel elintézni... ”) Pereg a film, sportpályafutásának képzeletbeli filmkockái váltogatják egymást. A portugál fociimádat megelevenedik. Egy-egy bajnoki mérkőzésen még a hálótartó vinklivason is ül­nek, s a mecsekaljai tigris ütközik, lelesi a beadásokat, bravú­rosan véd és természetesen fogadja a játékosnak is kiváló ed­ző Toschak gratulációit. (Hallgatóság: Idegenből jött ember azt mond, amitakar, de... A fiúk felkészültek és azt is tudják, hogy Katzirz nem a levegő­ből kapkodja a dolgokat, az ő szerződése nem egy amolyan odadobott jutalom volt, ami kimondottan a meggazdagodás jegyében fogant. Egy komoly, futball-lexikális tudással rendel­kező barna hajú fiú bólint is, amikor a Sporting-Kőin meccs ke­rül szóba, valóban egy hajszálon múlott a portugálok döntőbe jutása az UEFA Kupában.) Hazai vizekre eveznek. A profi világ frenetikus dolgai után a magyar labdarúgás kerül bonckés alá. Miértek sokasága. A morális kérdések kerülnek terítékre. Min­denekelőtt az: ez a bundadolog, hogy is van külföldön? Ott is megegyeznek? Hogyan? Katzirz: „Higgyétek el, van ott is. Csak ott ügyesebben csi­nálják, nem lehet úgy átlátni a szitán mint itt, hiszen a néző ak­kor is nagyon jó kemény meccset lát. (Hallgatóság: Érzik, hogy a hazai úgynevezett pikáns szaftos bundasztorikról sokat tudhat az előadó, de úgy direktbe senki sem mer kérdezni. A beszélgetést vezető újságíró próbálja ol­dani a kínos csendet.)- Béla, volt néhány évvel ezelőtt a bajnokság végén egy PMSC-Debrecen mérkőzés, ami ma már nyílt titok, hogy nem csupán szimpátiából „feküdtetek le” a kieséstől fenyegetett Debrecennek.- Igen. A közvélemény ostora ránk sújtott, csakhogy az nem­igen került napvilágra, hogy két csapat szakosztályvezetésé­ben komoly funkciót betöltő vezetők egyeztek meg egymással, amiről mi már előre tudtunk és így is „hangoltuk rá " magunkat a meccsre. Magyarországon egyébként hamar kilóg a lóláb. Nem akartunk mi gólt rúgni, kettőt mégis beráholtunk, így ne­kem, kapusnak kellett hozni végül is a 2-3-as eredményt. (Hallgatóság: „Egy világ omlana össze bennük, ha Katzirz nem tárná föl a bundakulisszákat. Végül is megegyeznek a ne­ves kapussal abban, hogy ha a színvonal még tovább romlott is, de erről a morális mélypontról elmozdultunk.)- Miért nem véd a pécsi csapatban? - kapja a befejező kér­dést.- Mert a PMSC szó szerint kiebrudalt az öltözőből, Garami­val nem jövünk ki. (Hallgatóság: A válasz nem kielégítő, mert Garaminak szemmel láthatóan komoly nimbusza van, hiszen Pécsett csa­patot formált, fiatal játékosok neveléséért a mesteredző címet is megszerezte.) Túl vagyunk a tervezett egy órán, lennének még kérdések, de ezekre a választ majd legközelebb egy más illusztris ven­dég adja meg. Aki majd azért a sport és az üzlet tagadhatatlanul árnyolda­lakat eredményező összefüggéseitől eltekint és a sport szép­ségeit hatásosabban ecseteli. R a . INT rY Kézilabda NB II. Tízgólos hőgyészi győzelem Högyészi HSC-Nagyatád 29-19 (11 -8). Hő­gyész, 200 néző. V.: Szabó, Szalai. Hőgyész: Spoljár - Barabás (3), Kerekes (14), Teimel L. (2), Drüszler (1), Rittlinger (1), Teimel J. (2). Csere: Jäger, Nándor 1.(1), Nándor L. (3), Kiing (1), Mayer (1). Edző: Teimel Lajos. A Nagyatád kezdett jobban, kétgólos előnyét a 20. percig tartotta. Ekkor 7-5 volt a vendégek javára. A folytatásban Nándor I. pályára lépésével felja­vult a hőgyésziek védekezése és sikerült egyenlíteni, majd a félidőig 11-8-ra elhúzni. A második félidőben fokozatosan nőtt a pá­lyaválasztó HSC előnye. Ehhez nagyban hoz­zájárult, hogy a nagyatádiak elveszítették tü­relmüket, feltűnően sokat reklamáltak és ve­szekedtek a pályán. Mindez már a házigazdák fiataljai ellen sem járt sok eredménnyel. A még mindig sok hibával játszó Hőgyész a mérkőzés összképe alapján ilyen különbség­gel is rászolgált győzelmére. Jók: Spoljár, Ke­rekes, Teimel J., Nándor I. Kettős holland öröm? Szerdán az európai klubtomák elődöntőinek visz- szavágói sok örömöt ígérnek a holland labdarúgó­szurkolóknak. A BEK-ben (PSV Eindhoven) és a KEK- ben (Ajax), tehát a két legrangosabb trófeáért folyó küzdelmekben senkit sem lepne meg, ha holland dön­tősökről szólnának a híradások. A bajnokok vetélkedésében a Philips gyár repre­zentatív gárdája, a PSV Eindhoven azt a Real Madridot fogadja, amely a jelek szerint a korábbi három forduló hatalmas tehertétele miatt kifulladt A Bayern Münc­hen, az FC Porto, az FC Napoli együttesét búcsúztatták korábban a spanyolok. Erre a fáradtságra utal az a tény, hogy a madridi csapat az első 90 percben csak keserves 1 -1 -et ért el saját pályán, a Bemabeu stadion­ban, így az Eindhoven akár egy 0-0-ás döntetlennel is révbe érhet, döntőt játszhat. Ha az Eindhovennek 50 százalék esélye van a finálé­ra, akkor 99-ről beszélhet az Ajax a KEK-ben. A Johan Cruyff vezető edző távozása után is erős, ütőképes amszterdami legénység eddig gólt sem kapottá KEK- ben. A francia Olympique Marseille ellen idegenben 3- 0-ra nyert, és összesített gólkülönbsége jelenleg: 14-0. Az UEFA Kupában egy nyugatnémet csapat biztos döntős, s ha hinni lehet a papírformának, az FC Bruges is ott lehet a végelszámolásnál, hiszen két gól előnnyel kezdi az Espanol elleni visszavágót Diákolimpia Megyei tájfutóbajnokság A Tolna Megyei Tájfutó Szövetség Sö­tétvölgyben rendezte meg az első Ízben kiirt diákolimpia megyei középiskolás tájfutóbajnokság egyéni és váltó verse­nyét. Tizenegy középiskola képviseleté­ben közel száz sportoló állt rajthoz. Az egyéni versenyszámok pályái az orszá­gos bajnokság követelményeinek is megfeleltek, például az F-17-es kategó­ria pályahossza 7300 méter légvonal­ban, ami a futóknak minimum tíz kilomé­tert jelentett. Eredmények: Egyéniben, N-15: 1. Csonka Erika (Paksi Gimnázium), 2. Szí­jártó (Szekszárdi Gimn.), 3. Dömötör (Paksi Gimn.). F-15: 1. Balázs Gábor (Szekszárdi Gimn.), 2. Fehér (505. Sz. Szakmunkásképző Intézet), 3. Major (Szekszárdi Gimn.). N-17: 1. Vindics Vera (Bonyhádi Gimn ), 2. Hernádi, 3. Müller (mindkettő Paksi Gimn). F-17: 1. Horányi György, 2. Krasznai (mindkettő Paksi Gimn.), 3. Páncsics (Szekszárdi Gimn.). Váltóban, fiúk: 1. Paksi Vak Bottyán Gimnázium I. (Haaz, Dömötör, Horányi), 2. Szekszárdi Garay János Gimnázium, 3. Paksi Vak Bottyán Gimnázium II. Lá­nyok: 1. Paksi Vak Bottyán Gimnázium I. (Haaz, Hernádi, Müller), 2. Paksi Vak Boty- tyán Gimnázium II., 3. Szekszárdi Garay János Gimnázium. A kategóriagyőztesek képviselik me­gyénket Tatán május 27-29-én, a diák­olimpia országos bajnokságán. A leg­eredményesebb versenyzőnek Horányi György paksi gimnazista bizonyult, aki duplázott, egyéni győzelme mellett a győztes csapatnak is tagja volt. Zsuzsa és Béla edzés előtt

Next

/
Thumbnails
Contents