Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
4 ^ÉPÜJSÁG 1988. április 18. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Valóban jogtalan-e az illeték kiszabása? Farkas István irta Dombóvárról: „1985 szeptemberében a dombóvári OTP-töl társasházi lakást vásároltunk, melyről a szerződés az előbb jelzett időpontban el is készült. A lakás tulajdonjoga feleségem és gyermekem javára lett írva, nekem csupán haszonélvezeti jog lett kikötve. 1988 márciusában 510 forint illeték fizetésére kaptam felszólítást. Ez az összeg a haszonélvezeti jog bejegyzése folytán került kivetésre. Haszonélvezet után a korábbi években illetékfizetési kötelezettség tudomásom szerint nem volt. A fizetési felhívásban is az 1986. július 1- i és 1-es törvényre hivatkoznak. 1985 szeptemberétől 1986. július 1-ig kb. 9 hónap állt rendelkezésre, s ha ezalatt a telekkönyvezés megtörténik, akkor nem kellett volna fizetnem, hiszen rendelet sem volt, ami ezt előírja. Kinek a hanyagsága volt, hogy a telekkönyvezés 1988-ban történt meg, kb. 30 hónappal a szerződés megkötése után? Ennyi idő eltelte utáni fizetést igazságtalannak és jogtalannak tartom. Dr. Deák Konrád válaszolt:- Az illetékekről szóló, 1986. évi július 1. napján hatályba lépett 1986. évi I. törvény 61. paragrafus (1) bekezdése szerint e törvény „rendelkezéseit a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illeték- hivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.” ' Az Ön által sérelmezett ügy iratai 1986. július hó 1. napját követően, pontosan 1988. februárjában érkeztek a Tolna Megyei Illetékhivatalhoz, az Illetékhivatal tehát jogszabálysértés nélkül állapította meg a haszonélvezeti jog után fizetendő illetéket és kötelezte ennek megfizetésére. Kétségtelen, hogy a vonatkozó szerződésnek 1985 szeptemberében megtörtént megkötéséről az iratoknak az illetékhivatalhoz történő beérkezéséig meglehetősen hosszú idő telt el, itt kell azonban megjegyeznünk, hogy társasház esetében hosz- szabb időt vesz igénybe a tulajdoni lapok felfektetése, a telekkönyvi állapot rendezése, a társasház-alapitási okirat elkészítése stb. s csak ezeket követően kerülhet sor a tulajdoni és használati jogoknak a telekkönyvi bejegyzésére. A Dombóvári Városi Földhivatalnál kaphat további részletes tájékoztatást abban a kérdésben, hogy valóban késedelmesen történt-e az iratoknak az illetékhivatalhoz való megküldése, s hogy a késedelem tekintetében terhel- e valakit mulasztás. Igénybe veheti-e a gyedet? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - mint levelében írta: felesége rokkantsági nyugdíjas és jelenleg negyedik gyermekükkel terhes. A problémája az, hogy felesége kórházba kerülése esetén a gyermekek gondozását kell majd ellátnia, de nem tudja, erre kaphat-e valamilyen ellátást Úgy tájékoztatták - hogy ki, azt nem írta -, hogy évi rendes szabadságából kell igénybe vennie a szükséges időt, vagy fizetés nélküli szabadságra mehet. Van-e lehetősége arra - kérdezi -, hogy igénybe vegye a gyedet? A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, dr. Antal Pál válaszolt:- A jelenleg hatályos társadalombiztosítási rendelkezések szerint az 1987 decemberében egyéves gyermeke után, annak kétéves koráig gyermek- gondozási dijat vehet igénybe, melynek összege kétéves folyamatos munkaviszony esetén az irányadó időszakban elért keresetének 75 százaléka, tehát megfelel a táppénze összegének. A gyermekgondozási díj jogosultsági feltétele az, hogy a gyermek születésekor Önnek a szülést megelőző két éven belül 270 nap biztosítási idővel kell rendelkeznie és az igénybevétel idejére munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kell kérnie, melynek megadása kötelező a munkáltató részéről. Sajnos, munkáltatója, foglalkoztatója nevét nem írta meg, így kérdésére csak a fenti tájékoztatást adhatjuk, arra, hogy konkrétan jogosult-e a gyermek- gondozási díjra azt munkahelye társadalombiztosítási kifizetőszervétől tudhatja meg. Tehát forduljon bizalommal munkahelye társadalombiztosítási ügyintézőjéhez. Keli-e három év különélés? Kovács Béláné levelében arra kért választ szerkesztőségünk Ön kérdez - mi válaszolunk rovatától, hogy egy házasság felbontásához valóban három év különélés kell-e, ha az egyik fél nem akar válni. Dr. Deák Konrád válasza szerint:- Családjogi törvényünk szerint: „A házasságot a bíróság bármelyik házastárs, illetőleg a házastársak közös, kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.” Nem kell tehát feltétlenül három év különélés akkor sem, ha az egyik fél nem akar válni. A három évvel kapcsolatban csupán azt mondja ki a törvény, hogy: „A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha ...b) a házastársak között legalább három éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek...” Tehát a hároméves különélés csupán azt látszik alátámasztani, hogy a felek véglegesen elhatározták a válást, a házasélet azonban teljesen és helyrehozhatatlanul megromolhatott anélkül is, hogy a felek igazolnák a háromévi különélést. :“unk: Ml VÁLASZOLUNK Jubilált a tolnai kertbarátkor Becsületes, szorgalmas, munkájukat szerető kistermelők töltötték meg a tolnai művelődési ház rendezvény- termét a Hazafias Népfront keretén belül működő kerfbarátkör fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepi közgyűlés kultúrműsorral indult. A művelődési ház fúvószenekarának tagjai Baka József karnagy vezetésével közel félórás műsorral kedveskedtek a jubiláló kertbarátoknak, majd Németh János, a tolnai gimnázium III. osztályos tanulója az alkalomhoz illő prózai mű felolvasásával tette emlékezetessé az ünnepi alkalmat. A kör tagjait, s a megjelent vendégeket - köztük dr. Gyúró Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárt a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Szövetsége elnökét és dr. Bognár Sándor ny. egyetemi tanárt Ványi Gyula, a Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottságának elnöke köszöntötte, majd Kiss László, a kertbarátkör vezetője tartott értékelő élmény- beszámolót az elmúlt 10 év tapasztalatairól. A művelődési ház egyik legaktívabb kis csoportjának munkájáról, eredményeiről adhatott számot. Az évenként tartott ismeretterjesztő előadások sorozata megérlelte gyümölcsét. A statisztikai számok igazolják, hogyan nőtt, fejlődött a kistermelés színvonala, szerepe az önellátásban, helyi ellátásban és az árutermelésben. Az évenként rendezett borversenyek, az évadzáró foglalkozások, a kör által szervezett hazai és külföldi kirándulások, tapasztalatcserék, helyi, megyei és országos termékbemutatókon való eredményes szereplések a kör munkájának egy-egy fontos állomásai. Azt már a felszólalók mondták el, hogy kezdetben a borversenyeken „nem értékelhető” minták is megjelentek, legutóbb pedig az „érmesek” domináltak. Gyúró Ferenc professzor az országos szövetség üdvözletét és jókívánságait tolmácsolva átadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kitüntetését, a Somogyi Imre-emlékérmet a kertbarátkörnek és személy szerint Kiss Lászlónak, aki alakulásától fogva ellátja a kör elnöki tisztét. Úgy értékelte, hogy a mozgalom hármas jelszavát - kertészkedj, művelődj, barátkozz - a tolnaiak eredményesen megvalósították. Varjas János megyei népfronttitkár 6 kertbarátnak nyújtott át kitüntetést és kívánt további eredményes munkát. Felhívta a figyelmet, hogy mint minden szervezetben, itt is szükség van a fiatalok bevonására, hogy időben átvehessék a nagy tapasztalatokkal rendelkezőktől a stafétabotot. Az ünnepség a díjnyertes borok visszakóstolásával, baráti beszélgetéssel ért véget. SZOBOSZLAI JENŐ Jól szerepelnek a lengyeli tanulók (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Lengyeli Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói az 1987/ 88-as tanévben szervezett különféle versenyeken, vetélkedőkön megállták a helyüket, iskolájuknak több elismerést szereztek. A szakmai versenyek között kiemelkedik a Szakma Kiváló Tanulója országos verseny, ahol szőlőgyümölcs termesztő szakmában Vadász Károly III. éves szakmunkástanuló az ország 16 versenyző iskolája közül a 3. helyezést érte el. Ezzel az eredménnyel már biztos tulajdonosa a „kitűnő” szakmunkásbizonyítványnak. A szakmunkásvizsga alól mentesült. Felkészítője Falusi Endre és Falusi Endréné tanárok, valamint Rekiczki Zoltánná szakoktatók voltak. Vadász Károly A „Ki tud többet a Szovjetunióról?" országos vetélkedősorozatban is igen szép eredmények születtek. A szakmunkástagozat tanulói közül Antal Zsolt, Bakonyi József, Juhász István ésTöttösi Zoltán megyei döntőn 1. helyezést értek el. Továbbjutva az országos elődöntőn - ahol a többi csapat mind ipari szakmunkásképző iskolát képviselt - a 4. helyezést érték el, és pénzjutalomban részesültek, őket Csőke Edit tanárnő készítette fel. A „Csak egy földünk van” országos középiskolai környezetvédelmi vetélkedősorozatban Jakab Gábor, Nagy Tibor és Szentes Csaba III. éves tanulók megyei 1. helyezést, majd a hárommegyés területi döntőn 2. helyezést értek el. Dr. Tóth György igazgatóhelyettes volt a felkészítőjük. A „Szocialista Hazánkért” országos vetélkedősorozatban a bonyhádi városi döntőn a szakközépiskolai csapat 2. helyezést, a szakmunkás-tagozat csapata 3. helyezést ért el. Felkészítőjük Leipold Boldizsár szakoktató volt. ID. BAI JÓZSEF Fotó: SZEKERES „A jubileumi jutalom a dolgozó másfél havi személyialapbére”- ezt mondja ki a Minisztertanács 13/1988. (Ili. 18.) MT számú rendeleté, amely 1988. április hó 1. napján lépett hatályba, amelynek rendelkezéseit azonban az 1988. évben már kifizetett jubileumi jutalmak tekintetében is alkalmazni kell. (A jubileumi jutalom eddig a dolgozó egyhavi személyi alapbére volt) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 2/1988. (Ili. 18.) MÉM számú rendelete a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja többi között azt, hogy a fizetéskiegészítő állami támogatás ősz- szege a szakember munkakörére megállapított - az 1988. január 1-től érvényes - alsó bérhatár összegéig terjedhet, kimondja azt is, hogy a támogatást megállapító szerv a prémiumkiegészítés és az eredményességi prémium feltételeit határozatban írja elő és azok teljesítését a kifizetést megelőzően ellenőrzi. A rendeletben pontosan körülírt feltételek mellett a mezőgazdasági nagyüzem eltekinthet attól, hogy a támogatás felhasználásával tanulmányi ösztöndíjban részesített személy a munkaviszonyban, tagsági viszonyban kötelezően eltöltendő időt letöltse, illetőleg foglalkoztatásáról más mezőgazdasági nagyüzem javára lemondhat Idézendőnek tartjuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint: „A mezőgazdasági nagyüzem részére állami támogatásként folyósított fizetéskiegészítést és eredményességi prémiumot munkadíjként (munkabérként) kell elszámolni, azonban a kereseti adó számításánál figyelmen kívül kell hagyni.” E jogszabály rendelkezéseit is 1988. január 1. napjától kell alkalmazni, s mindkét említett rendelet a Magyar Közlöny 1988. évi 8. számában jelent meg. Ugyanitt olvasható a Minisztertanács irányelve a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi és szakmai vitákról s az irányelv szerint „a jogszabályok előkészítése során fontos követelmény az állampolgárok észrevételeinek és javaslatainak megismerése és hasznosítása. Ennek egyik legalkalmasabb módszere a társadalmi vita...” A dolgozók javaslatai, észrevételei természetesen csak akkor ismerhetők meg és hasznosíthatók, ha a dolgozók ezeket el is mondják, a vitákban részt vesznek, élnek az irányelvben biztosított lehetőséggel. Nyilván erre figyelemmel kéri fel a Minisztertanács az irányelvekben is a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket hogy működjenek közre a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi és szakmai viták eredményes megszervezésében. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1988. évi 3. törvényerejű rendelete, s bár a nemzetközi egyezményben foglaltak olvasóinkat közvetlenül nem érintik, inkább csak tájékoztatásul idézzük abból: „Minden részes állam törvényhozási, igazgatási, bírósági és egyéb hatékony intézkedéseket köteles hozni annak érdekében, hogy megakadályozza kínzási cselekmények elkövetését a joghatósága alá tartozó egész területen. Semmiféle kivételes körülményre, bármi legyen is az, hadiállapot, háborúval fenyegetés, belső politikai bizonytalanság vagy bármely más kivételes állapot, nem lehet hivatkozni a kinzás igazolására. Feljebbvaló vagy közhatóság parancsára nem lehet hivatkozni a kínzás igazolására.” Az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok hatékony tiszteletben tartását hivatott biztosítani az egyezmény. DR. DEÁK KONRÁD Ezek a mai fiatalok... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Többször elhangzik ez a mondat az idősebb korosztály szájából és nem éppen mindig hízelgő tartalommal. De szerencsére több az a fiatal, akik ezt munkájukkal megcáfolják. Közéjük tartozik Borbély Csaba, a dombóvári vontatási főnökség járművillany-szerelője. 1984 óta dolgozik a javítóműhelyben. A pécsi Zip- pernovszky szakközépiskolában végzett erősáramú szakon. A Borbély név dinasztiát jelez a főnökségen, hisz édesapja 29 éve, de már testvére is itt dolgozik. Naponta jár be Vékényből a munkahelyére, ami azt jelenti, hogy az óra nagyon korán szólítja felkelésre. Az eddig végzett munkája elismeréseként a Szakma Ifjú Mestere kitüntetést kapta meg. És mindezt nem „csak” azért, hogy mint „kivétel erősítse a szabályt!” A kitüntetésen túl nagyobb öröm elé néz a családjával. A közeljövőben kapnak lakást vállalati segítséggel és hamarosan feleségével és kisfiával beköltözhetnek dombóvári otthonukba. BELES LAJOS Fotó: RAJCZI KÁLMÁN Borbély Csaba az áramszedő beszabályozását végzi Közlekedési verseny országos döntője Győrött került megrendezésre az ifjúsági közlekedésbiztonsági verseny országos döntője, ahol közel 200 kerékpáros és segédmotor-kerékpáros tett tanú- bizonyságot arról, mennyire sajátította el a biztonságos közlekedéshez szükséges ismereteket. A pergő versenyműsorban szabályossági és ügyességi pálya teljesítése mellett KRESZ-tesztlap kitöltése, valamint kerékpár-szerelési feladatokat kellett megoldaniuk a döntő résztvevőinek. A négynapos rangos és színvonalas rendezvényen Tolna megyét nyolc fiatal képviselte. A segédmotor-kerékpáros csapat ezúáal a középmezőnyben végzett, a végső összesítés után 14.-ként sorolták őket. A kerékpárosok versenyében a Pech Katalin (Tamási II. Sz. Általános Iskola), Stiener Tamás, Cselenkó János és Balogh Éva (Öcsényi Általános Iskola) alkotta megyei csapat szoros versenyben az előkelő 4. helyezést érte el. A lányok egyéni vetélkedésében Pech Katalin is csak minimális pontkülönbséggel szorult le a dobogóról. K. BALOG ZSUZSA
