Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-12 / 61. szám
A váraljai német nemzetiségi tábor résztvevőinek záróműsora Német nemzetiségi fiatalok nyári táborában korongozással ismerkednek a gyerekek ■..... ........— .—I— —............ ............................ ■■■ I.................................................... ■ .11. I - I. A z „Ördöngös asszonyok” című darab bemutatója a szekszárdi Deutsche Bühne színpadán 1988. március 12. ^ÉPÜJSÁG 9 Eredmények - remények - tennivalók Interjú Hambuch Gézával, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkárával nyelvű oktatás további elterjedését és egy közérdekű, elsősorban a nyelv és kultúra ápolását szolgáló alapítvány létrehozását. Gondolok még az elmúlt év tavaszán, Budapesten megtartott „Háromszáz év együttélés” című nemzetközi történészkonferenciára, vagy a Szekszár- don megrendezett első német ifjúsági szavalóversenyre és a német fúvós, illetve első német dalos versenyre. Ugyanekkor nem sikerült kellőképpen előrehaladnunk a nyelv eredményesebb oktatásában és ápolásában. Ehhez hiányoznak a megfelelő intézményes személyi és tárgyi feltételek. Nem erősödött szövetségünk társadalmi helyzete sem és ugyanezt mondhatom el a nemzetiség érdekképviseletéről is.- Milyen fő feladatai vannak a közeljövőben a szövetségnek?- Terveink megvalósítása mindenekelőtt sok kisebb-nagyobb saját tettet és áldozatvállalást követel. Törekvéseinket ugyanakkor nem lehet elválasztani azoktól a folyamatoktól, amelyek hazánkban és a világban ma és holnap végbemennek. Nem elég ha, mint nemzetiség elszigetelten akarunk valamit, környezetünknek is velünk kell tartania, meg kell értenie és támogatnia kell céljainkat. Sorsunkat éppúgy mint eddig, továbbra is az országban végbemenő fejlődés, a többségi nemzet jóakarata, támogatása és saját erőfeszítéseinek határozzák meg. Az elkövetkező öt évtől azt várjuk, hogy érezhető előrelépés következzen be jogos igényeink és kívánságaink teljesítésében. Konkrétabban; újakkal bővüljenek az intézményes feltételek, a meglévők pedig javuljanak. Érdekképviseletünk pedig valóban jól működő, igazi érdek- képviselet legyen. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a magyarországi német fiatalok és a német származású értelmiség megnyerésére.- Melyek a magyarországi németek legfőbb, legbelsőbb nemzetiségi érdekei?- Első helyen a német nyelv fennmaradását említem. Anyanyelvűnk ugyanis súlyos válságban van és egyre inkább veszélyezteti nemzetiségünk létét. Szö- Az 1988-as esztendő a magyarországi németek számára a VII. kongresszus éve. Mi lesz ennek a kongresszusnak a feladata?- Feladatunk a nemzetiség helyzetének elemzése, a nemzetiségi politika elmúlt ötévi munkájának kritikus és önkritikus értékelése. A következő időszak feladatainak meghatározása, valamint szövetségünk vezető testületéinek, tisztség- viselőinek megválasztása, és az alapszabály módosítása.- Mit keil képviselni a megválasztásra kerülő küldötteknek, tisztségviselőknek? Kire adják a voksukat az emberek, mit javasol Ön?- A magyarországi németek történetét és az ebből levonható tanulságokat szem előtt tartva nemzetiségünk érdekeinek képviseletét mindenekelőtt a kongresz- szusi küldöttek és az általuk választott testületek kezében látjuk leginkább biztosítottnak. Ezért nem mindegy, hogy egy-egy közösség kire szavaz. Éppen ezért a küldöttválasztó gyűléseken olyan személyeket kell megválasztani, akik elkötelezettek a német nemzetiség és nemzetiségpolitikánk elvei iránt, és akiknek megvan a képességük a magyarországi németek hatékony képviseletére, akiknek ambícióik vannak és el is akarnak érni valamit. A küldöttekre a jelölőbizottságok megyei tagjai és a Hazafias Népfront közösen tesznek javaslatot - szorosan együttműködve az előkészítő bizottsággal. Természetesen a gyűlések résztvevőinek is joguk van további jelöltekre javaslatot tenni. Egyébként a küldöttek száma a 400 lakos alatti községekben 1 -2, nagyobb településeken 2-5 személy lehet. A német nemzetiségi gimnázium, illetve tagozatok, valamint a főiskolák német nemzetiségi tanszékei 1-1 képviselőt választhatnak.- Milyennek minősíti az MNDSZ munkáját az elmúlt kongresszus óta eltelt időszakban?- A magyaroszági németek és szövetségük 1987-ben eseményekben és eredményekben viszonylag gazdag évet könyvelhet el magának. Sok új elképzelést sikerült megvalósítanunk, így a kétvetségünk áttörésért küzd a nyelv oktatása és használata területén. Az eddiginél jóval többet kell tennünk anyanyelvűnk továbbéléséért és ahol szükséges visszanyeréséért. A nyelv használatának nem szabad az óvodára és az iskolára korlátozódnia. A köznapi életben is visz- sza kell kapnia valódi szerepét, méltó rangját, így az ügyintézésnél, a gyűléseken, az istentiszteleteken és sorolhatnám tovább.- Az anyanyelvi oktatásba fektetett energia meglátszik-e a hatékonyságon?- Csak részben. Átfogó kétnyelvűségre törekszünk azokban a helységekben, ahol magyarországi németek is élnek. A lakosság kétnyelvűsége a barátság, a jobb megértés, a tolerancia szilárd bázisa lehetne ezeken a településeken és mindenkinek hasznára válna. Ugyanakkor a hagyományos németoktatásnak - szakmailag és nyelvileg jól képzett tanárok alkalmazásával is - érzékelhetően fel kell értékelődnie. Minél több magyarországi német tanulónak lehetővé kell tenni nemzetiségi gimnázium, illetve tagozat elvégzését. A magyarországi német iskolaügy elmaradottsága semmivel nem indokolható, ennek fejlődését egyre inkább hazánk nemzetiségpolitikája értékmérőjének tekintik.- Hogyan értékeli az elmúlt években Tolna megyében a német nemzetiségért tett lépéseket?- Nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt öt esztendőben jelentős előrelépés történt mind a nemzetiségpolitikai elvek gyakorlati alkalmazásának készségében, mind az elért eredményekben. Sokoldalú a kulturális élet Szekszárdon, ahol a baráti kör német klubot, kórust és fúvó' sze- nekart egyesít, amely az óvodás és iskolás németül tanuló gyerekeket is tömöríti. Előrelépés, hogy ugyancsak Szekszárdon megalakult és működik a Deutsche Bühne, a Német Bemutató Színpad, ami ugyan nagy anyagi nehézségekkel küzd, de mégis működőképes, valós igényeket elégít ki, és jelentős segítséget nyújt a német nyelv és kultúra ápolásában. Ma már országszerte, sőt határainkon túl is ismertté vált tevékenységük. Az elmúlt esztendőben kapta állandó otthonául a megyei művelődési házban, a 120 férőhelyes kamaratermet. Fontosnak tartom, hogy a bemutató színpad tevékenységét anyagilag is biztosítsák. Ez - országos intézményről lévén szó - egyértelműen állami feladat. A német nyelvű országoktól is várunk hathatós támogatást. A Tolna megyei szervek ezirá- nyú segítségét ezúton is szeretném megköszönni. Ebben a kongresszusi ciklusban indult meg Bonyhádon, Nagymányokon, Gyünkön és a megyeszékhelyen egyes általános iskolákban a kétnyelvű oktatás. Remélem, hogy további általános iskolák csatlakoznak a kísérlethez. A hagyományok őrzésében, átörökítésében fontos szerepet játszanak a gyönki, a györkönyi és szaka- dáti német tájházak, és a bonyhádi Völgy- ségi Múzeum. Az előrehaladást segítette a Tolna megyei és a bonyhádi nemzetiségi bizottság tevékenysége. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Tagozatán megindult a német nyelvű óvónők képzése. Gyönkön kétnyelvű gimnáziumi osztály indult. Két szekszárdi óvodában és néhány további településen bevezették a német nyelvű foglalkozásokat. Hagyománya van a német nyelvű olvasótáboroknak, melyeken újabban NDK-beli diákok is részt vesznek. Az elmúlt öt esztendőben kultúrcso- portok alakultak, klubok létesültek több országos kulturális rendezvényünk színhelye volt Tolna megye. Ezek szervezésében a megyei és a helyi szervek mindig komoly segítséget nyújtottak. Mindezzel távolról sem akarom azt a látszatot kelteni, mintha Tolna megyében nem lennének további nemzetiségpolitikai feladatok.- Hogyan menedzseli a kétnyelvű oktatást a szövetség a kulturális kormányzatnál, és hogyan külföldön?- Szövetségünk a Művelődési Minisztériummal és az Országos Pedagógiai Intézettel közösen dolgozta ki a kétnyelvű oktatás tematikáját. Ebben az illetékes megyei szervek javaslataira is támaszkodtunk. A kétnyelvű oktatás elveit, terveit szövetségünk mint érdekképviseleti szerv, a Művelődési Minisztériummal, a megyei és helyi tanácsokkal egyeztette. Közbenjártunk azzal a kéréssel, hogy teremtsék meg és javítsák a kétnyelvű oktatás minél szélesebb elterjesztésének tárgyi és személyi feltételeit. Ezzel párhuzamosan a német nyelvű országokat is kértük, hogy ebben nyújtsanak segítséget, így például pedagógusok képzésében, továbbképzésében és ösztöndíjak biztosításában. A tanintézmények jobb tárgyi feltételeinek megteremtésében és nem utolsósorban a diákcsere előmozdításában várunk segítséget. Ebben már konkrét eredmények is mutatkoznak.- Hogy néz ki ez a menedzsertevékenység konkrétan, a bonyhádi kétnyelvű német általános iskolánál és kollégiumnál?- Nagyon szeretnénk, ha néhány éven belül Bonyhádon felépülne a tervezett kétnyelvű általános iskola 12 osztály számára és a 80-100 tanulót befogadó kollégium. Ezek regionális létesítmények lennének, egész Dél-Dunántúlról történne a beiskolázás, ezért a megyén kívül a Művelődési Minisztériumnak is kell a tervek megvalósítását segítenie. Azt is remélem, hogy az 1987-ben Bonnban aláírt magyar-NSZK deklaráció értelmében az NSZK hozzájárul anyagilag is az iskola és kollégium mielőbbi felépítéséhez és berendezéséhez. Nem tartom kizártnak, hogy az ugyancsak 1987-ben Budapesten és Stuttgartban alapított közérdekű alapítványok is támogatják közös bonyhádi terveinket. De mindehhez elsősorban az kell, hogy minél előbb kézhez kapjuk az építkezés terveit, dokumentációit, és a megyei támogatás mértékét. Enélkül nem tudunk lépni e téren.- Köszönjük az interjút. F. KOVÁTS ÉVA Hambuch Géza főtitkár gyakori vendége megyénknek