Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

MA 1988. március 12. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 61. szám ÁRA: 2,20 Ft Haza I (8. oldal) Esztétikus ajtócsalád a Hőgyészi ÁG asztalosüzeméből Az évi négyezer többszörösére lenne kereslet Állandósuló alapanyaghiány - bizonytalan tervezés E ben az évben a tervek szerint 2500 üvegezett ajtót gyárta­nak A Hőgyészi Állami Gazdaság asztalosüzemében évente négyezer különlegesen szép kivitelű, az országban egyedül itt készített kazettás, üvegezett ajtót gyártanak, de az igények évek óta azt mutatják, hogy a kelendő termék két-három- szorosa is elfogyna. Ilyen megfontolásból döntöttek úgy a gaz­daságban, hogy a jelenleg 24 fővel működő, jó eredménye­ket magáénak tudó üzem létszámát mintegy 8 fővel, alapterüle­tét pedig 150 négyzetméterrel növelik az idén, és ha a piac úgy kivánja, tovább terjeszkedhet a jövőben. Mégis kétségek között gondolkodnak, számolnak Hőgyé- szen, a bizonytalanság oka az állandósuló alapanyaghiány. A jó minőségű fenyőfát az Érdért Vállalaton keresztül szerzik be, a partner azonban idén még nem szállította az értékes fát. Emiatt kellett lemondani egy tízezer darabos megrendelésről is, sörözőbe való asztalokat, székeket gyárthattak volna külföldi megrendelőnek. A tavalyi készlettel talán első félévig tudják tar­tani a termelést. Idén új termékként kezdték el a telekazettás ajtók gyártását, amiből eddig kétszázat szállítottak ki, így az üvegezett változat­tal együtt egy lakásban jól variálhatók, beépíthetők a már régi profilnak számító dupla bejárati ajtókkal együtt az esztéti­kus nyílászárók, amik a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat telepein kerülnek forgalomba. A15,5 millió tavalyi termelési értékben szerepelnek azok a ki­sebb tételű ablak-, hajópadló-megrendelések is, amelyeket a dolgozók szombaton, vasárnap külön műszakban, önkéntes alapon végeznek el.-tzs-ka­Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Fejlesztenék az üzemet, de bizonytalan az alapanyag-ellátás, egyelőre várnak Az agyérbetegségek ellátásának problémáit, illetve a nem dohányzók vé­delmében készülő törvényjavaslat terve­zetét vitatta meg az Országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnökletével pénteken a Parlamentben. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: az agyi érbe­tegségek száma világszerte, hazánkban pedig különösen emelkedő tendenciát mutat, és rendkívül súlyos egészségügyi, szociális nehézségeket okoz. Évente át­lagosan 30 ezer beteget kezelnek, az ösz- szes halálozások 16 százaléka írható en­nek a betegségnek a rovására. Fontos az a körülmény is, hogy Magyarországon ezek a betegségek egyre fiatalabb kor­osztályokat sújtanak. Már nemcsak a 40-50 éveseknél, hanem a huszonéve­sek között is előfordulnak ilyen esetek. Szóbeli kiegészítőjében dr. Lipcsey Attila, a Fővárosi János Kórház-Rende­lőintézet neuro-pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa kiemelte: az agyérbetegeket az országban szinte mindenütt elsősorban a belgyógyászati osztályokon helyezik el és ezért az ese­tek túlnyomó többségében az érintettek szakszerűtlen kezelésben részesülnek. A sürgős tennivalókat összegezve el­mondotta: mivel a megbetegedések szá­ma növekedő tendenciát mutat, agyér­betegségekkel foglalkozó centrumok, il­letve részlegek létrehozására van szük­ség. Rögzíteni kell a korszerű terápiás el­veket, s a megelőzésben a rizikóténye­zők csökkentésére kell összpontosítani. Ehhez a dohányzás, az alkoholizmus visz- szaszorítására, a magas vérnyomásban szenvedők rendszeres ellenőrzésére, il­letve arra van szükség, hogy felhívják a fiatal nők figyelmét a magas hormontar­talmú fogamzásgátló szerek használatá­nak veszélyeire. Célszerűnek tartotta, hogy Budapesten hat agyi érbetegsé­gekkel foglalkozó centrumot hozzanak létre. Ezek a részlegek az infarktus ügye­leti szolgálathoz hasonlóan éjjel-nappal működnének. Mivel a betegségen át­esettek jelentős része rehabilitációra szorul, javasolta az akut ellátást nyújtó centrumok tehermentesítése céljából egy rehabilitációs intézményrendszer kialakítását. Dr. Papp Zoltán mentőfőorvos egy or­szágos felmérés kapcsán arról számolt be, hogy jelenleg a megyék többségében nagyobbrészt a belgyógyászati osztá­lyokon helyezik el az agyi érbetegségben szenvedőket, s csupán Hajdú-Bihar me­gyében kerül valamennyi beteg a szak­mai kivánalmaknak megfelelő idegosz­tályra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 11 megyében a kórházba szállítás előtt a körzeti orvosok semmiféle ellátásban nem részesítik az agyérbetegeket. A bizottság ezt követően megvitatta - dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár megye) előterjesztésében - a nem do­hányzók védelméről szóló törvényjavas­lat-tervezetet. Az indítvány szerint min­den olyan fedett helyiségben, ahol do­hányzók és nem dohányzók kénysze­rűen együtt tartózkodnak és nem műkö­dik elszívó berendezés, a nem dohány­zók védelmében tilos a dohányzás. Ahol lehetőség van rá, a dohányzók számára külön helyiséget kell kijelölni. Óvodákban, általános és középisko­lákban, egészségügyi intézményekben a tilalom nemcsak a közös, zárt helyisé­gekre vonatkozik, hanem a nevelők, a ta­nulók jelenlétében, az egészségügyi dol­gozók pedig a betegek között sem dohá­nyozhatnak. A bizottság ülésén kitértek arra is, hogy az új adójogszabályok következté­ben az orvosi műszerek készítésével, ja­vításával, karbantartásával foglalkozó kisiparosoktól a korábbi innovációs, illet­ve esetenkénti 120 ezer forintos tanácsi kedvezményt megvonták. Az adójogsza­bály szerint egyedi elbírálás alapján ked­vezmény nem adható. A korábbi 30 szá­zalék helyett csak 10 százalékos adó­alap-csökkentő kedvezmény illeti meg az érintetteket. Fiatal országgyűlési képviselők a KISZ KB-ban Fiatal országgyűlési képviselőkkel folytattak eszmecserét a KISZ Központi Bizottságának vezetői pénteken, a KISZ KB székházában. A résztvevők - közöttük a Hazafias Népfront, az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal munkatársai - véleményt cseréltek a KISZ lakáspolitikai koncepciójáról, vala­mint az ifjúságpolitika időszerű kérdései­ről. A találkozón részt vett és felszólalt Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke és Géczi István, az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke is. Elutazott a nicaraguai küldöttség Pénteken elutazott Budapestről a ni­caraguai küldöttség, amely Bayardo Ar­cé Castano, a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front Országos Vezetősége Végrehajtó Bizottságának koordinátor­helyettese vezetésével tárgyalt hazánk­ban. A nicaraguai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter búcsúztatta. Je­len volt Lizandro Chavez Alfaro, a Nica­raguai Köztársaság budapesti nagykő­Magyarországi németek - alapítvány A magyarországi németek által is la­kott települések és az NSZK-beli közsé­gek közötti közvetlen kapcsolatok előse­gítését, s a hazai német nemzetiség kul­turális hagyományainak ápolását szol­gáló Magyarországi németek elnevezésű alapítványt hitelesítette aláírásával pén­teken a Művelődési Minisztériumban Kö- peczi Béla művelődési miniszter. Az ese­ményen részt vett Lothar Späth, Baden- Württemberg tartomány miniszterelnöke, a Dunai Svábok elnevezésű stuttgarti partneralapítvány fővédnöke. A magyar állami és társadalmi szervek- a HNF OT, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Belügymi­nisztérium és a Művelődési Minisztérium- által a közelmúltban létrehozott alapít­vány évente meghatározott összeggel tá­mogatja a magyar és az NSZK-beli tele­pülések közötti szakembercseréket, köl­csönös tanulmányutakat, a szakmai to­vábbképzéseket, valamint a távoli közsé­gekben, városokban élők emberi kap­csolatainak kiszélesítését. Az alapítvány szorosan együttműködik a Baden-Würt­temberg tartomány Kommunális Szövet­sége kezdeményezésére létrejött part­neralapítvánnyal, amely ugyancsak je­lentős segítséget nyújt a magyarországi német nemzetiségi területek kulturális hagyományainak, anyanyelvének meg­őrzéséhez, kulturális intézményeinek, kommunális infrastruktúrájának fejlesz­téséhez. Az aláírást követően Köpeczi Béla és Lothar Späth hangsúlyozták: a két alapít­vány létrejötte, közös céljai és szoros együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetiségek élő kapcsolatot alkossa­nak az államok között, s hogy tényezői, kezdeményezői legyenek a két ország kölcsönös megismerésének, mélyebb együttműködésének. Sevardnadze és Murphy megbeszélése A közel-keleti helyzet rendezésével kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg pénteken Moszkvában Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter és Richard Murphy amerikai külügyi állam­titkár, aki George Shultz külügyminiszter személyes megbízottjaként érkezett a szovjet fővárosba. Murphy beszámolt Shultz legutóbbi közel-keleti kőrútjának eredményeiről, valamint kifejtette, hogy az Egyesült Álla­moknak milyen elképzelései vannak a térség helyzetének rendezését illetően. Sevardnadze részletezte a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos szovjet állás­pontot, amely abból indul ki, hogy min­den, a konfliktusba sodródott fél érdekét figyelembe kell venni. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sze­rint továbbra is a rendezés egyetlen útja egy nemzetközi értekezlet összehívása lenne, utalva arra, hogy ez a javaslat a vi­lágban széles körű, kedvező visszhangra talált. Sevardnadze és az amerikai külügy­miniszter személyes megbízottja áttekin­tették az afganisztáni rendezéssel és az iraki-iráni háborúval kapcsolatos kérdé­seket is. Osztrák évforduló Ausztria lakosainak olyan társadalmat kell építeniük, amelyben többé nem kap­hat tápot mindaz, ami az országot 1938- ban szakadékba vitte - jelentette ki Franz Vranitzky osztrák kancellár pénteken azon a hivatalos állami emlékülésen, amelyet a bécsi Hofburgban Ausztria ná­ci Németország által történt megszállá­sának ötvenedik évfordulója alkalmából tartottak. Az ülés másik szónoka, Alois Mock al- kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke vé­leménye szerint az osztrákok ma nyu­godt lelkiismerettel mondhatják, hogy ta­nultak történelmükből, s a második világ­háború után szellemileg és fizikailag újjá­született hazájuk jogosan vívott ki magá­nak tekintélyt a világban. Az ülés előtt az osztrák parlament osz­lopcsarnokában a törvénykozás tagjai és magas rangú állami és közéleti személyi­ségek együttesen emlékeztek meg az év­fordulóról. Mindkét hivatalos rendezvényen jelen volt Kurt Waldheim köztársasági elnök is, de az ország más vezető politikusaival előzőleg történt megegyezése alapján nem szólalt fel, nehogy tovább éleződje­nek a háborús múltjával kapcsolatban támadt viták, s szereplésével okot adjon e rendezvények bojkottjára vagy megza­varására.

Next

/
Thumbnails
Contents