Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
2 Képújság 1988. március 11. Ülésezett a Minisztertanács Kádár János a TOT székházában (Folytatás az 1. oldalról.) szükségessé vált árintézkedések végrehajtását, és elemezte az év elején kialakult folyamatokat. Megállapította, hogy az árrendezések döntő többségét a kormány rendelkezései szerint hajtották végre. Az eddigi árváltozások az előirányzatoknak megfelelően, a tervezett 15 százalékos árszínvonal emelkedésének mintegy kétharmadát teszik ki. Ugyanakkor a kormány határozott szándéka, hogy az árszabályokat meghaladó újabb áremelkedések veszélyét a vállalati magatartás megfelelő szabályozásával és egyéb állami intézkedésekkel elkerülje. A Minisztertanács ezért irányelveket fogadott el az árak növekedésének rövid távú mérséklése érdekében. A kormány kötelezettséget vállal, hogy nem hoz a tervezett kereteken túlmenően inflációt növelő, közvetlen áremelő hatású, vagy költségeket növelö központi intézkedéseket. Elvárja, hogy mindaddig a vállalatok is önmérsékletet tanúsítanak, hatékonyságjavulással, költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. Ugyanakkor utasítja a gazdaságirányító szerveket, hogy az áremeléseknél legyenek tekintettel az adóreform miatti változásokra, az áremelések mérséklése terén. Ezen túlmenően az érdekeltek közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, az állami gazdasági intervenció erősítése, tartalékkészletek és esetleg import bevetése is eredményt kell, hogy hozzon. A kormány a kínálat bővítésének ösztönzésével is segíteni fogja az árak megfelelő keretek között tartását - zárta nyilatkozatát a szóvivő. A szóvivő ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A nyugdíjrendszer korszerűsítésére, véltoztatására irányuló elképzelésekről (a Népszabadság érdeklődésére) elmondta: a kormány hosszú távra, 20-25 évre szeretné rendezni a nyugdíjkérdést. A szakszervezeteknek is ez a törekvése. A Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy a szakértői munkát a szociális és egészségügyi miniszter vezetésével tovább kell folytatni. A nyugdijak értékmegőrzésének javítására, az alacsony nyugdíjak emelésére - a SZOT álláspontját figyelembe véve - az 1989. évi népgazdasági tervezőmunka keretében a nyugdíjrendszer módosításától függetlenül is készül javaslat. A társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítését szorgalmazó SZOT-állásponttal foglalkozva (a Népszava kérdésére) a szóvivő utalt arra, hogy a szakszervezetek is egyetértenek a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítésével. A szabálysértési rendelet módosításával összefüggésben (a Népszava érdeklődésére) rámutatott: a jövőben szabály- sértésnek minősül például az is, ha valaki veszélyes árut, mérgező anyagot szabálytalanul szállít. Szigorúbb elbírálásban részesül a gáz- és riasztófegyverrel való visszaélés és a tiltott szerencsejáték is. A külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság feladatait ismertetve (a Magyar Hírlap munkatársának adott válaszában) elmondta: a cél az, hogy törvényeink szellemében, jogszabályaink szerint rendezzék ezeknek az embereknek a helyzetét, segítsék beilleszkedésüket, azt, hogy a lehetőségekhez mérten megfelelő egzisztenciát teremtsenek. A Magyarország munkatársa egy híresztelésre hivatkozva információt kért a demokrata fórum Jurta Színházban megtartott múlt hétvégi üléséről. Bányász Rezső kijelentette: „A kormány nem ismer ilyen nevű szervezetet. Ismeretes azonban, hogy különböző helyeken és körökben össze-összejönnek főleg értelmiségiek, és vitatkoznak az ország helyzetéről, gondjairól. Azt tapasztaljuk, hogy ezeken az összejöveteleken általában higgadt, felelős légkör uralkodik. A viták résztvevői a gazdasági-társadalmi kibontakozáshoz is hasznos gondolatokkal járulnak hozzá. Ezeken az üléseken esetenként azonban szót kapnak szélsőséges, felelőtlen elemek is, akik zavart akarnak kelteni, nacionalista, faji előítéleteket tükröző megnyilvánulásokra ragadtatják magukat. Ezeket a leghatározottabban elutasítjuk, elítéljük. A kormány tudja, hogy olyanok is akadnak, akik szeretnék megzavarni a méltó megemlékezést nemzeti ünnepünkről, március 15-éről.” A szóvivő válaszolt arra az elsősorban Ófalu térségében élőket érintő kérdésre is (a Dunántúli Napló érdeklődésére), amely a paksi atomerőmű hulladéktemetőjére vonatkozott. Mint elmondta, a paksi reaktorban keletkező legveszélyesebb radioaktív izotópokat visszaszállítják a Szovjetunióba. Hazánkban csak a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezéséről kell gondoskodni. Az itt maradó veszélytelenebb hulladékok tárolására több helyet megvizsgáltak. Az érintett hatóságok, a tanácsi szervek és a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett szakértői bizottság véleményének figyelembevételével született az a döntés, hogy a további kutatásokat Ófalu térségében célszerű folytatni. Kikérték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőinek véleményét is, akik megerősítették, hogy az eljárás teljesen összhangban van a nemzetközi előírásokkal. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséről egyébként a megyei és a helyi lakosság képviselőinek jelenlétében március 30-án dönt az Országod Atomenergia Bizottság. NSZK kulturális hét (Folytatás az 1. oldalról.) otthont kapott intézményben egyebek között nyelvtanfolyamokat indítanak majd, s könyvtár, valamint fűn-, színházi és zenei rendezvények, előadások adnak lehetőséget az NSZK-beli kultúra, művészet és tudomány eredményeinek folyamatos megismertetésére. Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter - aki az NSZK kulturális hét egyik fővédnökeként tartózkodott Budapesten - csütörtökön megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkárral és Kovács László külügyminiszter-helyettessel. A nyugatnémet diplomácia vezetője és magyar tárgyalópartnerei a nemzetiközi helyzet legfontosabb kérdéseit áttekintve különösen nagy figyelmet fordítottak az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozására, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között erről folyó konzultáció kilátásaira. Ugyancsak beható véleménycserét folytattak az európai együttműködés témájáról, ezen belül a gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, valamint a bécsi utókonferencia munkájáról. Hans-Dietrich Genscher és kísérete a kora délutáni órákban elutazott Budapestről. A gépeltérítés újabb részlete A TU-154-es szovjet repülőgép személyzete mindent megtett az utasok biztonságáért, életének megmentéséért. Több órás eredménytelen tárgyalások után született meg a döntés: a géprablókat erőszakkal kell ártalmatlanná tenni - jelentette csütörtökön a moszkvai rádió. Mint jelentettük, március 8-án felfegyverzett bűnözök egy csoportja Leningrád közeléből külföldre akarta eltéríteni az Aeroflot szovjet légitársaság Irkutszk-Kur- gan-Leningrád útvonalon közlekedő járatát. A banditák lefegyverzése során az egyik utaskísérő és három utas életét vesztette, többen megsebesültek. A géprablók közül néhányat lelőttek, a többi megadta magát. Már a repülőtér közelében repültek, amikor 14 óra 52 perckor az egyik utas egy írást adott át az utaskísérőnek. A papíron a következő állt; követeljük az irány megváltoztatását. Repüljenek Londonba. Ellenkező esetben az utasokkal együtt felrobbantjuk a gépet. A leszállást követően a személyzet tárgyalásba kezdett a géprablókkal. A bűnözők kategorikusan visszautasították a személyzet javaslatait. Az idő múltával mind agresszívebben viselkedtek, előkerültek a fegyvereik és az utasok megölésével fenyegetőztek. Néhány órás eredménytelen alkudozást követően nem maradt más hátra, mint ártalmatlanná tenni a géprablókat - írja a Szovjetszkaja Rosszija. (Folytatás az 1. oldalról.) re, hogy szigorúbb gazdasági feltételek között kell folytatni a termelést, a szakemberek lehetőséget látnak arra, hogy idén mintegy 5 százalékkal növekedjenek a teljesítmények. Ennek úgy kell eleget tenni - egészítette ki az elhangzottakat Váncsa Jenő -, hogy eközben a fajlagos ráfordítások csökkenjenek, az előállított termékek minősége javuljon. Sok szó esett arról, hogy milyen hatásoknak köszönhető a mezőgazdasági üzemek fejlődése. Számos felszólaló érintette a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is ösztönözni kell az eredményes együttműködési formákat. A mezőgazdasági üzemek keresik a hatékonyabb gazdálkodás korszerű feltételeit. Ennek egyik fontos eleme, hogy a mezőgazdaság mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban fokozottabban igazodjék a piachoz. Ennek figyelembevételével kívánják folytatni a struktúra átalakítását is. A szakemberek említést tettek a mező- gazdasági üzemeket foglalkoztató problémákról, gondokról is. Éles kritikával szóltak arról, hogy az év elején a pénzhiány gátolta a munkát, és - utalva a bankok magatartására - a szerződéses fegyelem következetes betartását igényelték. Mind nagyobb gondot jelent a gazdaságoknak a technikai színvonal megőrzése is. Magas szintű nicaraguai küldöttség érkezett hazánkba csütörtökön Bayardo Arcé Castano, a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front Országos Vezetősége Végrehajtó Bizottsága koordinátorhelyettesének vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter, a Magyar-Nicaraguai Gazdasági Kereskedelmi és Műszaki- Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Lizandro Chavez Alfaro, a Nicaraguai Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön fogadta Bayardo Arcé Castanót, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására tesz rövid munkalátogatást hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar-nicaraguai kapcsolatok alakulását és a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Az MSZMP főtitkárhelyettese pártunk és népünk támogatásáról biztosította a közép-amerikai válság békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Méltatta a nicaraguai vezetés rugalmasságát, és egyértelmű készségét a guatemalai békemegállapodás rendelkezéseinek végrehajtására. Lázár György megerősítette a magyar Szocialista Munkáspárt szolidaritását a Sok szó esett a mezőgazdasági dolgozók hangulatáról. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit a tenni akarás jellemzi. Az üzemek pozícióinak megőrzését, javítását, az emberek boldogulását ésszerűbb, hatékonyabb munkával kívánják szolgálni. Kádár János kifejtette véleményét belpolitikai életünk fő kérdéseiről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy ma három kérdés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, valamint az országos pártértekezlet előkészítése. A pártértekezlettel az a célunk - mondotta -, hogy áttekintsük a szocialista épitömunka legfontosabb időszerű kérdéseit, meghatározzuk azokat a teendőket, amelyeket a stabilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell hajtanunk. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja, a stabilizáció sikeres végrehajtása a társadalom egészének közös ügye, s csak következetes megvalósításával gyarapíthatjuk szocialista értékeinket, őrizhetjük meg hosszabb távon a foglalkoztatási és létbiztonságot, tarthatjuk meg a keresetek, a nyugdíjak reálértékét, biztosíthatjuk a lendületesebb szocialista fejlődés feltételeit. A találkozó a késő délutáni órákban fejeződött be. népi demokratikus, antiimperialista, el nem kötelezett politikát folytató Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fronttal, a Nicaraguai Köztársasággal. A megbeszélésen részt vett Győrke József, a Központi Bizottság Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Julio Lopez Campos, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője, Dionisio Marenco Cardenal tervezési és költségvetési miniszter és Lizandro Chavez Alfaro. Csehák Judit és Bayardo Arcé Castano csütörtökön hivatalos megbeszélést tartott. A baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyaláson Csehák Judit tájékoztatást adott országunk helyzetéről, a gazdasági és politikai kibontakozást szolgáló intézkedéseinkről. Bayardo Arcé Castano ismertette a nicaraguai kormányzatnak a nemzeti függetlenség megvédése, a belső helyzet javítása érdekében tett lépéseit. Szólt a guetemalai megállapodás jelentőségéről és Nicaragua elkötelezettségéről a közép-amerikai béke megteremtése mellett. A tárgyaló felek véleményt cseréltek az államközi kapcsolatok alakulásáról és megvizsgálták az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, hatékonyabb módozatait. Nicaraguai küldöttséget fogadott Lázár György Megszállás vagy csatlakozás? 1938. március 12-én hajnalban a náci Németország hadseregének páncélosai és csapatszállítói - a Bodeni-tótól a Dunáig terjedő szakaszon - átlépték az osztrák határt. Ausztria bekebelezése a II. világháború előkészítésének újabb fejezetét jelentette. Az 1918-ban született Osztrák Köztársaság alapitóokmánya leszögezte: „Né- met-Ausztria a Német Köztársaság része". Az új államot életre hívó szocialisták és kereszténydemokraták csak úgy látták biztosítottnak a gazdaságilag élet- képtelennek ítélt - a békeszerződéssel eredeti területének egyhatodára zsugorodott - ország jövőjét, ha Ausztria mielőbb csatlakozik német ajkú nagy szomszédjához - ahol hasonlóan korszerű, polgári demokratikus rendszer alakult ki. A „maradék-országnak” gúnyolt Ausztria hét tartománya közül kettő - Tirol és Salzburg - egy 1921-es népszavazáson nagy többséggel már a Németországhoz való csatlakozás mellett döntött, egy harmadik - Vorarlberg - viszont a Svájccal való egyesülést szavazta meg. A két háború közötti Ausztriában (abban az országban, amelyet mint mondták róla, „senki nem akart”) a szüntelen gazdasági és politikai nehézségek közepette már kezdettől erős visszhangra talált a náci demagógia. Egy évvel Hitler hatalomra jutása után, 1934-ben, az illegális osztrák SS-ek is puccsot kíséreltek meg: meggyilkolták Dollfusst, az ausztrofasiszta rendszer kancellárját. A puccsot leverték, a nácik mozgalmát, a „konkurens fasizmust" egy időre betiltották, ám Hitler nyomása egyre erősebb lett. Először azt kényszerítette ki Dollfuss utódjától, Schuschniggtől, hogy a csaknem húszezer internált osztrák nácit bocsássa szabadon és engedélyezze működésüket, majd azt, hogy vezetőjüket vegye be kormányába. Schuschnigg, ahelyett, hogy a polgárháborúban véresen levert baloldallal szövetkezett volna, megalku- vóan manőverezett, de Hitler egyre újabb, immár elfogadhatatlan feltételeket támasztott. Az osztrák kancellár a kétségbeejtő helyzetben 1938. március 13- ra népszavazást írt ki: Szavazzanak arról, hogy akarnak-e „szabad, német, független, szociális és keresztény” Ausztriát. Erre a népszavazásra, amelyen a többség minden bizonnyal a függetlenségre szavazott volna, soha nem került sor. Hitler és vezérkara a hírre úgy döntött, hogy megvalósítja a már 1937-ben, egy esetleges Habsburg-restauráció esetére kidolgozott tervet: megszállja Ausztriát. (A 25 éves Habsburg Otto 1937-ben valóban arra kérte a kancellárt, hogy engedje át neki posztját.) Seyss-lnquart, az osztrák nácik vezetője, a Schuschnigg lemondása után kinevezett új kancellár „segélykérő” táviratot küldött Göringnek, s pár órával később megkezdődött a bevonulás. A kormányfő parancsa értelmében a 60000 főnyi osztrák hadseregnek nem volt szabad ellenállnia, hogy „ne onstanak német vért” - de arra Hitlerék sem számítottak, hogy szabályos diadalmenetben lesz részük. Minthogy a hitleri ultimátum benyújtása után az osztrák nácik gyakorlatilag már átvették a hatalmat, a katonai akció feleslegesnek is bizonyult volna. A náci csapatokat mindenütt lelkes tömegek üdvözölték. Egy lövés sem dördült. Hitler és osztrák hívei azzal számoltak, hogy a lelkesedés ellenére öt évbe is beletelik majd Ausztria beillesztése a harmadik birodalomba. De már pár nap múltán több- százezres tömeg ünnepelte a Führert Linzben, majd Bécsben. Március 15-én a bécsi Heldenplatzon Hitler - osztrák származására emlékeztetve - így harsogott: „Jelentem hazám belépését a Német Birodalomba!...” Az áprilisi manipulált népszavazás szerint a lakosság 99,73 százaléka támogatta az Anschlusst. Tudományos felmérések szerint azonban az osztrákoknak nem egészen a fele lehetett 1938-ban náci, illetve rokonszenvező - de tény, hogy a hitleri propaganda tömeghisztériája az „Ostmar”-ra átkeresztelt Ausztriában épp oly hatásos volt, mint Németországban. Többek között azért, mert a krónikus munkanélküliség felszámolását ígérte. De az is tény, hogy a tömeggyűléseken, a felvonulásokon nem voltak láthatók az otthon maradt százezrek, sem azok a tízezrek - baloldaliak, katolikus antifasiszták, zsidók - akiket a nácik azonnal börtönbe, haláltáborokba hurcoltak. Történelmi tény, hogy az Anschluss előtt és után az osztrákok - lélekszámúkhoz viszonyítva - a németeknél nagyobb arányban játszottak dicstelen szerepet a náci pártban, a hitleri fegyveres szervezetekben és a hadseregben egyaránt. Ugyanígy tény, hogy Ausztriában jelentős fegyveres ellenállási mozgalom alakult ki, amely az ország felszabadításában is szerepet játszott. A szövetségesek a háború alatt először még figyelmeztettek az osztrákok szerepére, a náci bűnökért viselendő felelősségükre, de 1943-ban már a négy hatalom moszkvai külügyminiszteri nyilatkozata elfogadta azt az osztrák érvelést, hogy Ausztria a hitleri agresszió első áldozata. A Wald- heim-ügy mögött is a fenti ellentmondások húzódnak meg. Az államfő - összhangban több százezer honfitársával - úgy véli, hogy mint mondotta, „csak kötelességét teljesítette” amikor a megszállt országban a németek behívásra bevonult katonának, és végigharcolta a háborút. Sok más osztrák viszont úgy véli, hogy az antifasiszta harc volt a kötelesség. Minderről sokat hallhatunk majd az évforduló kapcsán rendezett megelékezéseken, amelyek elsősorban az ifjúság szempontjából fontosak: Ausztriának a Waldheim- ügy kínos következményeként is maradéktalanul szembesülnie kell végre múltjával, kimondva, megismertetve a teljes igazságot. HELTAI ANDRÁS PANORÁMA BUDAPEST - Bizalomépitéssel a leszerelésért címmel nemzetközi konferenciát rendezett - a béke, a leszerelés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek szakértői, továbbá lengyel, szovjet, valamint magyar szakemberek részvételével - az Országos Béketanécs leszerelési bizottsága csütörtökön Budapesten, a TIT Természettudományi Stúdiójában. A konferencián megvitatták a májusi leszerelési ülésszak munkájának várható eredményeit. Aláhúzták: a New York-i megbeszéléseken várhatóan különös hangsúlyt kapnak majd az európai bizalomépítő törekvések. GENF - A Szovjetunió küldöttsége csütörtökön a genfi leszerelési értekezleten az amerikai delegációval együtt előterjesztette a nukleáris veszély csökkentését szolgáló központok létrehozásáról szóló szovjet-amerikai megállapodás szövegét és a hozzácsatolt két jegyzőkönyvet. Az okmányokat Eduard Se- vardnadze szovjet, és George Shultz amerikai külügyminiszter írta alá 1987 szeptemberében Washingtonban. MOSZKVA - A krimi tatárság helyzetéről, a más köztársaságokban élő képviselőik áttelepülésének lehetőségeiről tanácskozott március 5-én Taskentben az Üzbegisztánban élő krimi tatárok képviselőinek köztársasági munkabizottsága. HELSINKI Finn-szovjet szakértői megbeszélések folynak Helsinkiben az atomerőművek biztonságos üzemeltetéséről - jelentette csütörtökön a TASZSZ. A két orszég illetékes szervezeteinek képviselői arról tárgyalnak, miképpen lehet fokozni az együttműködést az atom- energetikai létesítmények biztonságfelügyelete terén.
