Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
1988. március 7. 6 IrtfePÜJSÄG 4 f *’> * * ** V V Kosárlabda NB I. Tripla a három számjegyű győzelemből Dombóvári VMSE-Kecskeméti SC 100-87 (47-36). Dombóvár, 700 néző. V.: Pajor-Gyulai, Geréb. Dombóvár: Ács (8), Chudeusz (19), Miedzik (42), Kerényi (24), Lovász (2). Csere: Czimbalek (2), Molnár (3), Jászberényi (-). Edző: ifj. Szittya Imre. Kecskemét: Horváth (2), Csorvási (9), Felföldi (21), Byzniák (18), Boros (12). Csere: Király (2), Cseh (3), Stankiewicz (15), Radovics (5). Edző: Rezák László. Mindkét csapat feltűnően idegesen kezdett, az 5. percben még csak egy pont volt a Dombóvár előnye: 10-9. A folytatásban sem változott jelentősen a játék képe, mindkét együttes jobbára a védekezésre összpontosított, így jelentősebb előnyre egyik sem tudott szert tenni. A félidő második felében elsősorban Miedzik triplái révén a 17. percben 41 -32-re elhúzott a vasutascsapat. Ezt az előnyét szünetig még tovább növelte. A második félidőt dombóvári kosarak vezették be, a 26. percben 60-50 volt az állás. A KSC időkérése után is a hazaiak irányítottak. Ráadásul a vendégek ponterős lengyel vendégmunkása, Byzniák kipontozódott, a 36. percben már 90-78 volt az állás. A hátralévő időben ezt az előnyt a hazaiak ügyesen tartották, megérdemelten győztek a számukra fontos találkozón. Ács sérülése kizökkentette megszokott játékából a hazaiakat, de végül fegyelmezettebb és frissebb játékkal biztosan nyertek. Kitűnt: Miedzik, Chudeusz, Kerényi, Czimbalek, illetve Csorvási, Felföldi, Stankiewicz. Elégtelen A játék dinamikája, változatossága, a kosárlabdának a többi labdajátékhoz viszonyítva bonyolultabb szabályrendszere miatt hamar „elszakad a cérna a kispadon" és a nézőtéren egyaránt. A bírói működést megítélendő sok esetben egyik sem mérvadó. Mert a kispadon a szinte leküzdhetetlen elfogultság a jellemző, a nézőtéren pedig ehhez még hozzájön az a fehér folt, amit enyhén szólva a szabályismeret hiányának nevezhetünk. Tisztelet a kivételnek. Dombóváron a Pajor-Gyulai, Geréb kettős működése nemcsak a főszereplőket (kölcsönös alapon egyszer itt, egyszer ott) bosszantotta, hanem azon keveseket is, akiknek tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy ki nyeri a rangadót. Lehetetlen minden szituációban a megfellebbezhetetlen igazságosztóként ítélkezni. A villanásnyi idő alatt hibát, hibák sorozatát lehet elkövetni. De csaknem egy teljes félidőn át indiszponáltan ítélkezni?! Lehet, hogy különben nincs baj a szabályismerettel, de a második játékrészbeni ténykedésükkel a bírák arra a vizsgázó autóvezetőre emlékeztettek, aki az oktatóteremben betéve tudja a táblákat, de mihelyt a volán mellé ül, még a Stoptábla is elkerüli figyelmét. Elégtelen. Tudnám javasolni a pihenőt, vagy egy darabig az úgynevezett „papírforma meccseket"...-bégyéSzekszárd-Ganz MÁVAG 108-70. (52-36). Kismartoni út, 100 néző. V.: Szécsi, Harsányi. Szekszárd: Pártos (20), Chris- tián (15), Várkonyi (32), Pfeifenróth (4), Lévai (21). Csere: Smolczerné (4), Moj- zes (12), Gábris (-), Bihari (-), Fuchs (-). Edző: Vertetics István. Ganz-MÁVAG: Némediné (15), Herczeg (22), Krenesz (4), Földi (8), Deli (-). Csere: Juhász I. (-), Pintér (6), Szabóné (7), Juhász II. (6), Németh (2). Edző: Újvári Miklós. A szekszárdi csapatot a fővárosba elkísért maroknyi lelkes szurkoló biztatása mellett kezdődött a találkozó. Óriási akarással, lelkesedéssel, valamint eredményes támadójtékkal egyre tetemesebb előnyre tettek szert a vendégek. A 8. percben 18-12, a 15. percben 33-22 volt az állás, majd szünetig 16 pontra növelte előnyét a Szekszárd. A második félidőben sem változott a játék képe. Továbbra is a szekszárdiak játszottak magabiztosan, helyenként szellemes, ötletes csapatjátékot produkáltak és ezúttal már a triplák sem hiányoztak. A hajrában a vendégek 100. pontját Mojzes érte el a 37. percben. A mindvégig nagy fölényben játszó Szekszárd rászolgált háromszámjegyű győzelmére. A csapat valamennyi játékosa dicséretet érdemel. Atomerőmű SE-Sopron 103-72 (46-44). Paks, 800 néző. V.: Varga, Földházi. ASE: Buzási (13), Nagy (2), Morgen (25), Szafnauer (16), Antoni (7). Csere: Tárnái (14), Juhász (8), Maár (1), Kirr (8), Kovács (9). Edző: Simon Károly. Sopron: Skob- rics (4), Major (20), Dobrovics (4), Kinter (8), Schmidt (4). Csere: Kalamár (2), Gotschling (1), Szlávik (-), Molnár (22), Bokor (7). Edző: Weisz Ferenc. Az első félidő szoros eredményét a hazai gárda görcsös játéka okozta. A szünetben a paksi játékosok feszültsége felengedett és a második játékrészben régen látott, nagyszerű teljesítménnyel három számjegyű győzelmet arattak. A Duna-parti gárda valamennyi játékosa dicséretet érdemel jó teljesítményéért. Szolnoki Olajbányász-Atomerőmű SE 83-74 (45-39). Szolnok, 2400 néző. V.: Weidinger, Faidt. Szolnok: Knézics (10), Misek (3), Tóth (11), Berkics (26), Radonics (8). Csere: Földvári (4), Maxim (21). Edző: Földi Sándor, Szalai Ferenc. Atomerőmű SE: Juhász (6), Buzási (13), Nagy (4), Morgen (23), Szaffnauer (18). Csere: Tárnái (5), Antoni (2), Kovács (3), Kirr (-). Edző: Simon Károly. Az első félidőt végig kiegyenlített, szoros küzdelem jellemezte. A nagy tét rányomta bélyegét a találkozó színvonalára. Mindkét csapat idegesen, sok hibával és kapkodva játszott. A második félidő elején,'tiz perc után 10 ponttal elhúzott az Olajbányász. A folytatásban is a szolnokiak irányítottak, de szigorúan őrizték előnyüket. A túlfeszített hangulatra jellemző, hogy Antonit a 40. percben a játékvezetők kiállították. A paksiak nagy akarással küzdöttek, de az előző napi dobóteljesítményüket ezúttal nem tudták megismételni. Kitűnt: Maxim, Berkics, Tóth, illetve Szaffnauer, Morgen, Buzási. Középfokú tanfolyamok Tolna megye sportszakember garnitúráját 1987-ben 15 szakedző, 97 edző és 109 segédedző képezte. Mellettük 138- an dolgoztak olyanok, akik nem rendelkeznek sportedzői képesítéssel. Ez utóbbi két kategória szakmai továbblépését célozza, hogy a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete az 1988-90-es tanévben 40 sportágban hirdet középfokú edzői tanfolyamot. Szintén a TFTI indítja a középfokú sportszervezőképző tanfolyamokat is. A jelentkezés módjáról, feltételeiről a Tolna Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályán (7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. Telefon: 12-918), valamint a városi tanácsok sportszakigazgatási feladatokat ellátó osztályain lehet tájékozódni. Jelentkezési lap kizárólag a megyei osztályon szerezhető be. Jelentkezési határidő középfokú edzői tanfolyam esetén 1988. április 11., középfokú sportszervezőképző tanfolyamra április 15. Rég volt - szép volt Domokos is Kisdorogon kezdett... Az egykori kisdorogi csapat. Álló sor balról jobbra: Stölkler I., Sárkány, Krémer, Jakab, Fazekas III., Klein, Kiss. Alsó sor: Fazekas I., Stölkler II., Fazekas II., Domokos Közel három évtizede ismerem Domokos Sándort. Az első találkozásunk Kisdorogon volt. Nekem a Kisdorog-Szek- szárd általános iskolák közötti bajnoki mérkőzésről kellett rövid tudósítást írnom, míg ő a helybeli csapatban játszott. Akkor volt már vagy 14 éves. Arra emlékszem, hogy a pályán mély sár volt, szegény gyerekek alig tudták emelni lábukat, és ezen a nehéz talajon is magabiztosan nyert a hazai csapat. Utána is ismertem eredményeiket, a megyében ők bizonyultak a legjobb általános iskolás csapatnak. Azon a bizonyos mérkőzésen ismertem meg Boda Keresztélyt is, aki oly sok tehetséges labdarúgót nevelt ki Kisdorogon az iskola tanulói közül. De térjünk vissza talán Domokos Sándorra.- Ha jól emlékezem, két Domokos is volt Kisdorogon.- Igen, Laci bátyám is ott játszott vagy 15 éven át, majd elkerült Pusztavámra. Tőle örököltem a labdarúgás szeretetét és Boda tanár úr tanított meg focizni. Ö biztatott bennünket és nem eredménytelenül. Kitűnő együttesünk volt az általános iskolában és közülünk alakult ki a későbbi kisdorogi csapat gerince.- Amit viszont nem értek: hogyan került a Dombóvári Spartacusba?- Dombóvárra jártam gimnáziumba. Akkor heten voltunk gimnazisták a Spar- tacusban és bizony minden hétfőn feleltettek bennünket az iskolában.- Kikkel szerepelt a dombóvári évek alatt?- Megpróbálom a felsorolást: Csuto- rás, Tamás, Dobos, Korpádi, Fazekas, Gaál, Ócsag, Gálosi, Kőműves, Márton, Teszler, Arató, Horváth. A csatársorunk legtöbbször így állt fel: Teszler, Márton, Domokos, Horváth, Gaál. De most mindjárt hadd említsek két nevet, Galambos István edzőét, aki kitűnő szakember volt és emberileg is közel állt hozzánk, valamint Zádori Istvánét, aki mint intéző nem ismert lehetetlent.- Igaz, hogy egy Kisdorog-Dom- bóvár mérkőzés után hónapokig nem mert Antal Géza bácsi szeme elé kerülni, aki közismerten a megye legvérmesebb szurkolója?- Ez tényleg igaz, mert Kisdorogon győztünk 5-1 -re. Az érdekesség az, hogy az öt gólból kettőt én lőttem, míg a másik kettőt Márton, aki később hosszú éveken át az NB l-es Kaposvári Rákóczi csapatának volt erőssége.- Mikor került vissza Dombóvárról Kisdorogra?- A katonaság után és tíz éven át játszottam szinte megszakítás nélkül. Játékostársaim voltak: Gscheidt Mátyás, Gscheidt János, Becze, Simon, Újvári, Kóka, Fazekas, Krum, Krémer. Közülük külön meg kell említeni Gscheidt Jánost, akit mindenki csak „Csoda" néven ismer. Hozzá hasonló lelkes, sportot szerető emberrel azóta sem találkoztam. Egy- egy vereség után képes volt sírva fakadni, de mint sportvezető is kiváló. Aztán jött a következő generáció, akik szintén Boda tanár úr tanítványai voltak: a két Antal, Kerekes, Sárkány, Cseke I., Cseke II., Győrfi, Kniesz, Varga, Szőcs, Brunner, Stölkler, Boda, Klein, Kiss, Sebestyén, Jakab, Márton és a Fazekasok. Később, amikor Losonczi Pista bácsi került hozzánk edzőnek, úgyszólván mindig a legjobbak között végeztünk a megyebajnokságban, majd Szabó Elemér edző irányítása mellett is jól helytálltunk. Igaz, ebben feltétlen közrejátszott Gscheidt Mátyás személye, aki olyan körülményeket biztosított, mely szinte egyedülálló volt megyei szinten.- És akkor hadd említsem meg, hogy a kedves felesége tíz éven át volt sporttudósítója lapunknak, sőt őt megelőzően két-három éven át tudósított bennünket a ma már jól ismert Tamás Menyhért író. * - Igen, tudok róla, hisz a mérkőzések után az első dolga volt a feleségemnek, hogy telefonon leadja az eredményt és a vele járó összeállítást, bírálatot stb.- Van egy régi cikkem, melyet véletlenül találtam, ez 1976-ban jelent meg. Címe: Gratulálunk! Ebben arról van szó, hogy Domokos Sándor a tizenhatodik helyen álló Bonyhádi Vasas labdarúgóinak edzését elvállalta és a csapat a bajnoki idényt a 8. helyen fejezte be.- Igen volt ilyen, Bonyhádra költözésem után a csapat vezetői megkerestek, hogy vegyem át a kiesésre álló gárda irányítását a bentmaradás érdekében. Elvállaltam azzal, hogy a korábban visszavonult játékosok közűi Ambrus Antal, Varga József, Fazekas József, Wágner Törnek, Barabás Péter álljon ismét csatasorba. Az ő segítségükkel sikerült a bentmaradás.- Akkor most én következem: „Domokos dicsérete” a címe annak a rövid leírásnak, mely arról szól, hogy Faddon a teveli csapatban a Kisdorogról igazolt Domokos töltötte be a karmesteri tisztséget. A faddi tudósító szerint súlyfeleslege ellenére is harcolt, irányított Domokos, melynek eredménye lett a győ, zelem.- Igen, Dombóvár után levezetésként egy évig Tevel játékosa voltam. Ez 1976- ban volt. Illés, Barabás, Wéber, Szentes, Antal, valamint Szabó társaságában - de sorolhatnám tovább - nagyon jól éreztem magam Tevelen. Az előbb idézett cikkre is emlékszem, mi tagadás jólesett.- Akkor most ismét beszéljünk Bonyhádról!- Az említett edzőségem még kétszer ismétlődött. Ez azt jelenti, hogy még kétszer lettem a bonyhádi csapatnál edző annak ellenére, hogy a munkahelyemen ebből problémák adódtak. Azt talán mondanom sem kell, hogy ebben az időszakban hihetetlen gondokkal kellett megküzdeni. A szakosztályvezetésben egyedül Túrós Jóska segített aktívan. Az volt a szerencsénk, hogy olyan sportemberek siettek segítségünkre, mint dr. Samu Lajos, Borbély István, Zsoldos László, dr. Vasas István. A nehéz 12 évről csak annyit, hogy ezalatt mintegy hetven labdarúgót igazoltunk, próbáltuk velük erősíteni a Vasast, több-kevesebb sikerrel. Hadd tegyem hozzá, ez nem ment köny- nyen, hisz nemcsak a játékosnak kellett állást szerezni, hanem a feleségnek is, sőt a gyerekeknek bölcsődei, óvodai elhelyezés is kellett.- Bizony nem lehetett könnyű időszak, de hadd jegyezzem meg, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy Bonyhádon „tűzoltó” munka folyt, csak a vidéki játékosok csatasorba állítása segített.- Sajnos igaz, de bízzunk, lesz utánpótlás. Persze rövid távon kell most is gondolkodni, hisz csapatunk a 15. helyen áll.- Akkor hadd idézzek ismét. 1979-ben lapunk sportrovatában a Hét 11-ében a következők szerepeltek: Schneider (Alpári SE), Szabó I. (Dombóvár), Csik (Fornád), Szabó I. (Alpári SE), Hosnyánszki (Tengelic), Simon (Szedres), Jillig (Tengelic), Szauer (Bölcske), Fazekas II. (Kisdorog), Domokos (Kisdo- rog), Gerusszi (Simontornya). A tartalékcsapat: Kovács (Fornád), Nagy (Dunaföldvár), Kovácsi (B. Petőfi), Bencze (Fadd), Jurasics (Tamási), Hadobás (Fornád), Csepregi (Simontornya), Kohári (Fadd), Boros (Szedres), Filótás (Tamási), Pintér (Hőgyész).- De örülök, hogy felelevenítette ezeket a szép éveket. Az biztos, alig vártuk, hogy a keddi Népújságot a kezünkbe vettessük, hogy láthassuk, vajon szerepelünk-e a Hét 11-ében. Kijelentem, ennek nagy erkölcsi értéke volt, önbizalmat adott a játékosoknak.- Most engedje meg, hogy ismét idézzek az 1984. augusztus 28-i lapszámunkból, cím: Átadták a bonyhádi fedett lelátót. Az idézet: „Az új létesítményt Domokos Sándor adta át, aki a legtöbb társadalmi munkát végezte.” A kérdésem, kapott-e ezért elismerést, köszönetét?- Kaptam elismerést, főleg dr. Hegedűs János akkori tanácselnök idejében. Számomra azóta is nagy örömet jelent, amikor a lelátó megtelik és a szurkolók elégedettek a játékkal, jó érzéssel távoznak a labdarúgó-mérkőzésekről.- De azt is tudom, hogy időnként támadták is, főleg olyanok, akik a kritizáláson kívül semmit nem tettek Bonyhád sportjáért.- Engem az ilyen támadások nem érdekeltek és a jövőben sem érdekelnek. Csak egy célkitűzést ismerek: mindent megtenni, hogy a bonyhádi lelkes szurkolók jó mérkőzéseket nézhessenek. Csak azt kívánom, hogy olyan vezetőt találjanak Bonyhádon, mint nekem volt Boda tanár úr Kisdorogon, vagy Zádori Pista Dombóvárott. - kas Tolna megye válogatottja, mely 1971-ben Pakson játszott az NB lll-as válogatott ellen A Bonyhádi Vasas labdarúgócsapata. Álló sor balról jobbra: Bulla, Pusztai, Incze, Máté, Varga, Mészáros és Domokos Sándor edző. Alsó sor: Barabás, Gecző, Brettl, Pék, Heidecker, Horváth, Bajkai
