Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

1988. március 5. ^NÉPÚJSÁG 9 A. Abbeszov melhiorból készült ékszerei A hegy lábánál bújnak meg a halászfalu házai A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban ebben az évben megkezdődő III. hétéves terv célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a lakosság életszínvona­lának további emelése, s ezen belül is az élelmiszerellátás skálájának szélesebbé tétele. Fontos szerepet kap e feladattelje­sítésében a halgazdálkodás valamennyi formája is - legyen az halászat vagy mes­terséges tenyésztés. Nem meglepő tehát, hogy az országban mind nagyobb figyelmet fordítanak a ha­gyományos halászatra is. A bázis kiszéle­sítése során újabb és újabb települések vagy halászfalvak is születnek - akár a fo­lyópartokon, akár a tengerparton. Ilyen kis halászfalu Észak-Hamgiong megyében, Hvadae város közelében Towon is. A falucska az utóbbi években épült csak ki - mondhatni villámgyorsan. A ha­gyományos stílust őrző, de korszerű épü­letek csöndesen megbújnak a hegyoldal­ban, pontosabban a hegy lábánál, s a leg­utolsó házak szinte a tengerre épültek. A lakóépületekkel egyidejűleg húzták fel, s adták át rendeltetésüknek a különböző szakboltokat, hogy az élelmen kívül min­denki időben beszerezhesse a szükséges halászati eszközöket - kezdve a hálótól a csónakig. Towon mára már szinte önellátó lett, s halászainak eredményei, munkasikerei országos hírnevet szereztek neki. (Egyik­másik halász napi zsákmányának súlya eléri a két tonnát is...) Az itteni halászvizek különösen gazdagok makrélafajtákban, lepényhalban, pisztrángban, éti kagylók­ban és élelmezési célokra használt algák­ban. A tenger kincseit, a mindennapi gazdag fogást még a helyszínen válogatják és egy részét friss halként továbbítják a piacokra, míg más részét a helyi hűtőházakban fa­gyasztják. KNDK Hírneves halászfalu Bolgár család Ki viseli a nadrágot? Néhány évtizede még igencsak egyértel­mű volt a bolgár családok „patriarchális" jel­lege. A házasság stabilitásának biztosítéka a családfő léte - tartották s hát a családfő természetesen a férfi... Aztán változott a kép: egy 1977-ben végzett szociológiai felmérés­nél a megkérdezettek - férfiak és nők - 70 százaléka tekintette a férfit családfőnek, a 30 éven aluliaknál azonban ez az arány sokkal kisebb volt. A nyolcvanas évek közepén vég­zett újabb felmérés alkalmával már csak a há­zasságban élő fiatal nők 31 és a férfiak 34 százaléka vallotta meghatározónak a férfit, de csak 19 százalékuk értelmezte ezt a régi értelemben vett vezérségnek, (a „meghatáro­zón" inkább a férfiak magasabb jövedelmét értették). A nagy többség a családok „biar- chátusáról” beszélt, s az adatok bizonysága szerint is az ilyen házasságok a legszilárdab­bak. Ma már mulatságosnak tűnik az a - né­melyek által komolyan gondolt - „ideológia”, amely a házastársak között a „családi hata­lomért” vivott harcot a demokrácia megnyil­vánulásának látta. Gyermekanyák Kubában „Azt gondoltam, végre megmenekül­hetek a matematikától, s nagyon boldog voltam. De aztán császármetszéssel kellett szülnöm. Az orvos azt mondta, hogy az én koromban a medence túl keskeny a természetes szüléshez” - mesélte egy 14 éves kubai kislány. Yale- ba Hernandez egy osztálytársához, Os- carhoz ment férjhez, s egyúttal otthagy­ta az iskolát. Rövidesen elváltak, s Os- carnak azdta már új barátnője van. Yalena példája egyáltan nem ritka Ku­bában, egyre több az ilyen házasság. Csak az 1985-86-os tanévben nyolc­ezer fiatal maradt ki az iskolából „sürgős házasodás* miatt. Közülük 900 elemi is­kolás volt, ötezer pedig főiskolás. Két­ezer hallgatónö hagyta ott az egyetemi felkészítő iskolákat, a tanárképzőket - adja tudtul az éves közoktatási statiszti­ka. Évente mintegy 25 ezer tizenéves köt házasságot, s ez főként az idő előtti ter­hességek, s azok következményei miatt aggasztó jelenség. A gyermekek pszic­hológiai és pszichomotorikus fejlődését ugyanis éppen a fiatalkori szülés veszé­lyezteti a leginkább. A lányok ilyen kor­ban még egyszerűen nincsenek felké­szülve a szülésre, sem fizikailag, sem lelkileg, ez nem orvosi ellátás kérdése - mondja dr. Miquel Sosa, a Családterve­zési Társaság elnöke. Kubában egyébként minden ilyen gond ellenére nagyot fejlődött a terhes­gondozás, a nőgyógyászati kezelés. Ezt bizonyítják a statisztikák: 1986-ban pél­dául a csecsemőhalandóság ezer élve- születésre számítva 13,6 volt, ami az egyik legalacsonyabb mutató a világon. Emellett kevesebb szülőanya veszti élet­ét szülés közben. 1970-ben tízezer szü­lés közül hét végződött az anya halálá­val, 1986-ban ez az arány 3,7-re csök­kent. A rendelőintézeti hálózat, a család- védelmi szolgálat, a szülőotthonok in­gyenes kezelést biztosítanak minden nő számára. Mindez azonban együttvéve sem csökkentheti igazán a tizenévesek terhességének veszélyeit. A koraszülés, vérszegénység, fertőzés, magas vér­nyomás és a császármetszés sokkal na­gyobb arányban fordul elő a veszélyez­tetett tizenéves terheseknél. Dr. Lajonchere, a Szexuális Oktatási Munkacsoport igazgatója ezzel kapcso­latban kijelentette: az abortusz szá­munkra ugyanolyan nagy probléma, mint a tizenéves korban történő szülés. (Kubában évente százezer abortuszt hajtanak végre a statisztikák szerint. Minden harmadik terhességmegszakí­tást 20 évesnél fiatalabb nö kéri.) A probléma igazi ellenszere a szexuális felvilágosítás lehet. „Nem ellenezzük a szexet, de ellene vagyunk, ha azt sport­nak tekintik” - mondta Lajonchere dok­tor. Lengyelország Új munkaszervezési formák Az exportrendelések zökkenőmentes teljesítése érdekében a gdyniai Nauta hajójavító üzemben 1985 óta van ér­vényben az új munkaszervezési forma: a konkrét feladat végrehajtására ideigle­nesen szerveződő akkordmunkacso- port. Ezek a brigádok leggyakrabban a hajótörzsön végzett szerelési, hegeszté­si, festési és konzerválási munkákra áll­nak össze. A munkacsoportot az üzem­vezető hozza létre, s a végrehajtandó feladatot minden egyes esetben szerző­désben határozzák meg, amely az óra­bért is tartalmazza; ez a kalkuláció alap­ja a munkacsoport bérének kiszámítá­sához a feladata elvégzése után. Az óra­bér a munka bonylultságától és az adott munkafeltételektől függ. Késés esetén a bér minden egyes nap után 10 száza­lékkal csökken. Viszont nem növekszik akkor sem, ha a kitűzött határidő előtt fejezik be a munkát. 1985-ben a Nauta hajójavítóban 144 akkordcsoport dolgozott, 1986-ban 200, 1987 novemberében pedig 233. A munkacsoport rendszerint 4-5 dolgozó­ból áll, jóllehet volt példa 8-12 főből álló brigádokra is. Az új munkaszervezési forma legna­gyobb előnye a termelékenység növe­kedése, aminek magyarázata egyszerű: kedvező lehetőségeket teremt a bér nö­velésére. A munkacsoportok átlagos termelékenysége 160 százalék, a maxi­mális szint eléri a 300 százalékot is. A megkeresett bért maguk a tagok osztják fel, a közös időellenőrzés kikü­szöböli a veszteségeket és az indokolat­lan állásidőt. Az elmúlt három évben nem volt példa a szerződésben megje­lölt határidő be nem tartására. A munka minősége is kifogástalan. A kezdeményezésnek azonban van­nak negatív oldalai is. Az elsők közé tar­tozik a túl nagy erőfeszítés a munkacso­port tagjai részéről, akik a határidő be­tartása érdekében túlórában is dolgoz­nak. Érthető, a hogy normális munka- rendszerre való visszatérés után terme­lékenységük csökken. „Gazdag a mai zsákmány is” ★ HORIZOnTIÉ-|jjj|^T -4{ Bakui mester I A bakui Abbesz Abbeszov (Baku - Azerbajdzsán fővárosa; Kaukázuson túli terület) már ifjúkorában kitanulta az aranyművesség ősi mesterségét. Ke­ze nyomán az arany-, ezüst- és melhiorlemezekből valódi ékszercsodák szü­letnek. Az azerbajdzsán népi motívumok számos elemét tartalmazó filigrán­technika elsajátítása több évet vett igénybe. Soha nem ismétlődő variációk, sajátos rajzok teszik egyedivé az Abbesz Abbeszov készítette ékszereket. Az aranyművesek munkája rendkívül vesződséges, szaporátlan: egy év alatt Abbesz mindössze 2-3 női ékszerkollekciót tud készíteni. A bakui mester remekeit bemutatták az Unesco kiállítási termében, Moszk­va és Baku iparművészeti szalonjaiban. Abbesz Abbeszov munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents