Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-30 / 76. szám
1988. március 30. rlÉPÜJSÁG 5 Munkavédelmi körkép Munkavédelem a téeszeknél ÁFA-val, és anélkül A közlekedés egyre veszélyesebb üzemmé válik Jó hírrel kezdi beszélgetésünket Török Tibor, a Tolna Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség hivatalvezetője. Megyénkben négy éve csökken a három napon túl gyógyuló foglalkozási balesetek száma. Tavaly mintegy kétezer történt „csak”, s bár ez önmagában nagy számnak tűnik, tagadhatatlan a javulás az 1983-as háromezerhez képest. A kedvező adat mellé azonban hozzátehetö a kevésbé kellemes is, a tendencia valószínűleg meg fog változni. Nem a hivatali pesszimizmus mondatja ezt Török Tiborral, hanem a kérlelhetetlen tények ismerete. Megyénk iparosítása az ismert de- centralizálási program keretében játszódott le, többnyire budapesti székhelyű vállalatok telepítettek ide gyáregységeket, némileg későbben az országos átlagnál. A folyamat a hetvenes évek közepére fejeződött be (természetesen néhány kivétellel), akkoriban ez jobb helyzetet eredményezett a megye számára, az üzemek technikai-műszaki színvonala - mely erőteljesen befolyásolja a munka- védelmi helyzetet - kielégítette a követelményeket. Ennek következtében jó volt a baleseti statisztika is. Ugyanezen termelő egységek gépparkja mára már elöregedett, amortizálódott. Az üzemcsarnokokban megnőtt a zajszint, a zsúfoltság, romlott a légállapot. Ezen környezeti tényezők rossz irányú változása miatt várható a munkavédelmi helyzet romlása, mert érvényesülni fog a rosszabbodó munkahelyi körülmények hatása. A jog buktatói A munkavédelem jogi szabályozása felett is eljárt az idő, a megalkotásukkor korszerűnek számító jogszabályok ma már változtatásra szorulnának. Egy példa csak: ha egy termelő egység importból származó, munkavédelmi szempontból veszélyesnek minősített berendezést vásárol, akkor a gép megérkezésétől a használatbavételi engedély megadásáig akár húsz hónap is eltelhet! Ez napjainkra már nem elfogadható, a gyorsítás elemi szükséglet lenne. Általában elmondható a Tolna megyében bekövetkezett foglalkozási balesetekre, hogy az esetek többségében nem az üzem főtevékenysége során következnek be, hanem az anyagmozgatás, a raktározási munkák, a javítási, karbantartási tevékenység alatt. Ezenkívül nagy veszélyt rejt magában az is, hogy a dolgozók - munkájuk nem lévén - céltalanul tekeregnek a munkahelyükön. Az előbb említett jelenség magyarázata pedig az - mondta Török Tibor - hogy a kiegészítő, javító munkálatok végzéséhez általában nincs megfelelően kidolgozott technológiajó minőségű eszköztár, célszerszám, és sok a kézi munka. Ráadásul - éppen a munka jellegéből adódóan - többnyire elhasználódott berendezésekkel dolgoznak az emberek. Közrejátszik még a közvetlen termelésirányítók álhumanitása is, akik nem mindig tartatják be az előírásokat, s ezzel együtt tény, hogy mint az élet más területein, a munkában is tapasztalható a rend és a fegyelem fellazulása, melynek könnyen lehet foglalkozási baleset a következménye. Fekete hétfő A tavalyi évben tizennégy ember vesztette életét munkahellyel összefüggő baleset következtében a megyében. KözüSzemünk világa nagy érték, érdemes óvni A sisakviselés kötelező - lenne lük kilencen a közlekedéssel összefüggő szerencsétlenség miatt haltak meg, ebből is látható, hogy a közlekedés egyre veszélyesebbé válik nemcsak a hétköznapi autósok számára, hanem a munkájukat végzőknek is. Halálveszélyt jelent az elektromos szerelések biztonsági szabályainak megszegése is, tavaly hárman hunytak el ennek következtében. Nagyon érdekes adat, hogy a közlekedéssel összefüggésben meghalt kilenc ember közül mindössze négy volt valamilyen szempontból vétkes, öt teljesen vétlenül és ártatlanul halt meg. Ebből is következtethetünk a közlekedési morál csökkenésének veszélyeire... A csonkolásos balesetek viszonylag kedvező képet mutatnak, mert múlt évben tizenhét ilyen történt, de csak egy volt súlyos kimenetelű. A - csak - ebben az esetben természetesen idézőjelben értendő, hiszen csak a kívülállóknak s a statisztikának jó ez a hír, de annak, aki mindkét lábszárát elvesztette, életének derékba törését jelentette. Az építőipar köztudottan veszélyes iparág, de itt is a munkahelyi rend és fegyelem hiánya a balesetek fő oka, hiszen rengeteg a botlásból, esésből és szögbe lépésből származó táppénzes napok száma. Ebben az iparágban a hétfő számit a hét legveszélyesebb napjának. Persze ha figyelembe vesszük, hogy sokan egy átmaszekolt hétvége és nem kevés alkoholmennyiség elfogyasztása után mennek be dolgozni a munkahelyükre, amely normális körülmények között is veszélyesnek minősül, akkor nem is olyan nagy meglepetés a „fekete hétfő”. Az sem ritka, hogy némelyek a hét végén szerzett sérüléseiket munkahelyi balesetnek tüntetik fel, így érthető a rossz statisztikai minősítés. Veszélyek a gyárkapun kívül Az utóbbi években feltűnően megszaporodtak az úgynevezett úti balesetek, vagyis amikor a dolgozót munkába jövetmenet éri kisebb vagy nagyobb sérülés. Ezeknek a száma megháromszorozódott, amióta a táppénz itt is százszázalékos, mint az üzemi balesetek esetében. Anélkül, hogy bárkiről bármi rosszat is feltételeznénk, nem hagyható számításon kívül az sem, hogy néhány olyan eset is ilyen címen kerül be a statisztikába, amely máshol történt, de az is előfordul, hogy az üzem területén megesett sérülés „helye” kerül ki a gyár kapuján kívülre utólag, mert így szebben mutat a vállalati munkavédelmi kimutatás. „Elég sok rosszat elmondtam és feltételeztem a vállalatokról, gazdálkodó egységekről és a dolgozókról, ami persze nem mindenkire igaz, arra kérek minden erre illetékest, hogy csak az vegye magára, akinek tényleg fel kéne vennie azt a bizonyos inget” - mondja Török Tibor. - Azt azonban mindenkinek be kell látnia, hogy a munka- védelem közös érdek, minden dolgozót meg kell óvnunk az egészségét, életét veszélyeztető tényezőktől, még a mostani nem előnyös gazdasági változások korában is - fejezte be a beszélgetést Török Tibor. WÁGNER DEZSŐ Gondok a munkaruha A gépek műszaki állapota a meghatározó A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége nemrégiben megtárgyalta a hatáskörükbe tartozó téeszek munkavédelmi helyzetét. Megállapításuk szerint annak ellenére, hogy a munkavédelem felügyeletében, illetve irányításában változás következett be a közelmúltban, a téeszek munkavédelmi helyzete jónak minősíthető. A baleseti helyzet javuló tendenciát mutat. Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint csökkent az összes baleset, és a súlyos balesetek száma egyaránt. Két éve 895, tavaly már csak 728 foglalkozási baleset történt a megye termelőszövetkezeteiben, melyek közül négy volt halálos kimenetelű. Sajnálatos tény azonban, hogy a négy eset közül három bekövetkeztében szerepet játszott az alkohol hatása. A többi eseményre vonatkozóan azonban megállapítható, hogy az alkoholos befolyásoltság nem volt jellemző. Ennek alátámasztására egy adat: alkoholos állapot miatt tavaly huszonhét dolgozót kellett eltiltani a munkavégzéstől. A Munkavédelmi Felügyelőség többéves tapasztalata, hogy az alkoholos befolyásoltság miatt előforduló hiányosságok száma a szövetkezeteknél nem nagyobb, mint a gazdaság más szektoraiban. Az alkoholon kívül balesetet előidéző okok közé tartozott múlt évben a munka- védelmi előírások megszegése, a dolgozók figyelmetlensége, a veszélyforrás lebecsülése, s a közlekedés is egyre nagyobb veszélyt rejt magában. Csökken a kiesett táppénzes napok száma is, tavaly több mint tizennyolcezer volt, szemben a két évvel azelőtti huszonháromezerrel. A helyzet további javítása érdekében a szövetkezeteknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a meglévő gépek, termelő berendezések műszaki állapotának javítására, a napi karbantartási munkák elvégzésére. Növelni szükséges a közvetlen munkairányítók ellenőrző, számon- kérő tevékenységét, a munkavédelemnek a vezetés részévé kell válnia. Enyhén szólva is kívánnivalókat hagy maga után a szekszárdi munkaruházati bolt áruellátottsága. Annak ellenére, hogy az üzletbe belépőt tele polcok fogadják, főleg a választékban nagy hiányok mutatkoznak, s a viszonylagos telítettség csak a kis alapterületnek, és a „nagy” raktárhiánynak köszönhető. Ezeket a nem igazán szívderítő információkat Kecskés Gáspárnétól, az üzlet vezetőjétől kaptam, aki elmondta, hogy főleg azóta, pontosan ez év elejétől vannak ilyen rossz helyzetben, amióta a Munkaruha Kereskedelmi Vállalat kilépett a közös üzletből, s ma már csak a Népbolt Vállalat felügyeli a kereskedelmi egységet. A Munkaruha Kereskedelmi Vállalat pedig a hírek szerint azért nem képes ütemesebb és nagyobb mértékű szállításra, mert nemrégiben áttért a gépi számlázásra, s az új berendezések még nem tudják a feladatukat megfelelő színvonalon ellátni, magyarul többet rosszak, mint jók... A fő gondja az üzletnek - mondta Kecskés Gáspárné - az, hogy nem tudják kellő minőségű és meny- nyiségű portékával ellátni a megye dolgozóit, akiknek pedig nagy szükségük lenne a megfelelő munkaruhára. A náluk - és többnyire az egész országban - kapható öltözékek ugyanis lehetnének erősebbek, ko- pásállóbbak is, de főleg a szín- és méretválasztékkal van a baj. Ha például egy brigádot szeretne valaki egyszerre egyforma ruhába öltöztetni, azt szinte biztosan nem tudnák kiszolgálni, mert ugyanabban a színben csak néhány méret van, s az emberek ugye általában nem azonosak a magasságukat és egyéb testi jellemzőiket tekintve. Női köpenyből egy-két fajta akad, de legfeljebb százas nagyságrendben, ennél jóval több kellene. Védőruhából is kevés van, de ott azért nem ennyire rossz a helyzet. Az igények többségét ki tudják elégíteni, problémát inkább a minőség okoz, az emberek szívesebben viselnék a könnyebb, szebb védőfelszereléseket, de ezek beszerzése többnyire valutáris gondok miatt nehéz. Az üzlet kis alapterülete sok problémát okoz, mert a jelenlegi hiányos árukészlet is megtölti a tárolóteret. Többször kérték az illetékeseket, hogy hadd kaphassanak nagyobb helyiséget, de eddig még nem kaptak kedvező választ. Az áruhiány megszűnésére, - ami azt hiszem vállalati és népgazdasági érdek is lenne- némi reményt adnak a híresztelések, melyek szerint a gyártók az áprilisi áremelési lehetőséget várják, s addig nem szállítanak, majd csak a megemelt áron. Nem túl jó ez a hír, ha igaz, de a kicsit drágább munka-, és védőruha még mindig jobb, mint a semmilyen. Hiszen nincs annál jobb- árulja el Kecskés Gáspárné -, mint amikor egy ember vásárlási igényét úgy ki tudjuk elégíteni, hogy az legközelebb is minket keressen, hozzánk jöjjön vásárolni! Évenként mintegy 700 kerékpáros és gyalogos szenved balesetet a sötét napszakokban és a rossz látási viszonyok között. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezésére kiváló minőségű finn fényvisszavető anyagokat árusítanak a Centrum áruházak. Kerékpárosoknak, felnőtteknek a Strech reflex karszalagot, gyermekeknek a Reflex prizmát ajánljuk. Saját és gyermekei biztonsága érdekében vásárolja meg és viselje az életmentő fényvisz- szavető anyagokat. <503)
