Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

1988. március 30. ^ÉPÜJSÁG 3 Anonymusok kora...? Az újságolvasás nemcsak információk szerzésére jó, hanem összehasonlítá­sokra is. Olyasfélékre, mint például az alább következő, ami remélhetőleg csak az első pillanatban tűnik egy kissé erőltetettnek. Szerintem valójában nem az. Olvas­tam a minap, hogy a Magyar Hirdető exportjogát az illetékes minisztérium átme­netileg megvonta. A Hirdető ugyanis valahol az NSZK-ban kiállításépítést vállalt. Nagyon bölcsen, mert az - ahogyan mondani szokás - a profiljába tartozik. Saj­nos az már a jelek szerint nem tartozott a profiljába, hogy a munka elvégzésére ki­küldött tizenhat dolgozójának a nyugatnémet hatóságoktól, munkavállalási enge­délyt szerezzen. Ezt az ottani rendőrség, teljes joggal, zokon vette és a mindebben vétlen tizenhat magyart becsukta. Nem kell különösebben élesre köszörült kép­zelőerő ahhoz, hogy megsejtsük, becsű ott honfitársaink milyen fokon vették igénybe gazdag anyanyelvűnk zokszavakban világszínvonal fölötti tárházát. A magyar nagykövetség szerencsére közbelépett és diplomáciai úton sikerült elér­nie, hogy a Magyar Hirdető emberei nem kerültek bíróság elé, hanem kiutasították őket az NSZK-ból. Természetesen ez se öröm, maga az egész eset pedig nem er- tősítette a költő által oly szépen kifejezett hitet, mely szerint „A magyar név megint szép lesz/Méltó, régi, nagy híréhez”. Nekem, bevallom, első pillanatban tetszett az exportjog felfüggesztése. Végtére is az, aki rossz hírünket viszi a világba, bűnhődjön. Nálam jóval logikusabban gon­dolkodó barátom azonban másként vélekedett és bármily kevéssé szívesen isme­rem el, ha másnak van igaza, ebben az esetben feltétlenül neki volt. Szerinte a Ma­gyar Hirdető az egy vállalat és kizárt dolog, hogy az egész vállalat hibázott volna. Egy, vagy két felületes, a munkáját összecsapó illetékes vezető azonban egész biztosan. A Magyar Hirdetőt csak hagyják nyugodtan devizát termelni, persze az említettnél ügyesebben, a hibát elkövetőket azonban nevezzék néven és termé­szetesen büntessék meg. (Az exportjogot egyébként rövidesen visszaadták.) Mondom, barátomnak igaza volt. Gondolatai és igaza nyomán most következik az összehasonítás. A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság párt- és állami veze­tői minden bizonnyal fontosabb poszton voltak, mint a Magyar Hirdető kétbalke­zes tisztviselői. Felfüggesztésükről, leváltásukról és elítéltetésükről mégis tudo­mást szerzett az egész világ. Méghozzá nemcsak úgy nagy általában, hanem pon­tosan, ott szokásos módon az apjuk nevét is feltüntetve. Ennek ők, szűkebb kör­nyezetük, vagy családjuk egész biztosan nem örült. Ez azonban elhanyagolható amellett, hogy a felelősök - rangra és beosztásra való tekintet nélkül történt - né­ven nevezése mennyire erősíthette a helyi közbizalmat. Sok egyébben se rossz, de ebben egész bizonyosan érdemes lenne követni a szovjet példát. Tévedés ne essen! Nincs szó fejvadászatról, senki nem kiált bakóért. Csupán arra céloztam, hogy jó lenne véget vetni a névtelenek, az Anonymusok korának. A hibámat ugyanis általában nem többesszámban követjük el („hibáztunk, kolé- gák!”) és nem is személytelenné mosódva („egyesek”). Az adott esetben hi­bás egyesek, valószínűleg épp úgy teljes nevük aláírásával vették fel máskor a prémiumukat, mint bárki. Akkor se váljanak névtelenekké, amikor nem prémium­ról, hanem esetleg egészen másról van szó. Teljesen felesleges, egészségtelen, sőt káros bárki felelősségét a névtelenség homályába burkolni. ORDAS IVÁN Emlékekben élő múlt Célra tartás vasalóval Két kézszorításra lendülő kéz, melyek ölelkezésbe csapnak át, mosolyra széle­sedő kissé ráncos tekintetek, köszöntő szavak, miközben a karok nem akarják egymást elengedni.- Bandikám Te nem öregedtél sem­mit... Te sem panaszkodhatsz Laci... De örülök neked... Gyere beszélgessünk egy kicsit. - Lestük el a szófoszlányokat Takács András és Szelesi László találko­zásán. Takács András, az MHSZ volt megyei titkárhelyettese csaknem egy éve nyug­díjas.- Már huszonkét évesen, 1947-ben a pártba kerültem. Nem én találtam ki, hogy Faddon meg kell alakítani a sza­badságharcos szövetség alapszerveze­tét, a párt akaratát teljesítettem. Kereske­dősegéd voltam. Nagy ambícióval és lel­kesedéssel láttam hozzá, ha jól emlék­szem 1949-re megvolt a 20-30 fős alap­szervezet. A megyétől kaptunk három kispuskát, azzal kezdtük meg a fiatalok lövészeti oktatását. Nem tudom ki „vett észre”, mint alapszervi titkárt, de úgy öt­venkettő körül Józsa Jószef hadnagy, akkori megyei titkár felkeresett. Eredmé­nye egy újabb öt hónapos káderképző iskola elvégzése lett Somogygesztiben.- Kemény kiképzéssel megtanultuk a három hónapos pártiskola és az ugyan­csak három hónapos tartalékos tiszti tanfolyam anyagát. Ezután neveztek ki az MHSZ megyei bizottsága kiképzési felelősének. Ekkor ismertem meg és kerültem szoros barát­ságba Szelesi Lászlóval - emlékezik Ta­kács András.- Igen. Úgy 1951-52 tájékán találkoz­tunk először - vette át a szót Szelesi László, aki mint a bonyhádi BONY KS Ci­pőipari Szövetkezet elnöke három évvel ezelőtt ment nyugdíjba.- A Partizánbarátok Szövetségének tagjaként a lövészsporttal 1848-ban ke­rültem szoros barátságba. Előbb a Kos­suth, majd a külügyi akadémiára küldtek. Tessék, nézze! Itt van az akkori párttag­sági könyvem, 1945 márciusától tagja vagyok a pártnak. Negyvenegyben, mint cipőfelsőrész-készítő szabadultam, két évvel később - édesapám nyomdokain haladva - már a szakszervezeti mozga­lomban ügyködtem. Negyvenegyben Szegeden tüzoltókiképzésen vettem részt. Itt ismerkedtem meg Komócsin Zoltánnal, mellettem feküdt a szalmazsá­kon. Sokat olvasott, csak a kiképzés vé­ge fele tudtuk meg, hogy sosem azt a könyvet olvasta, mint aminek a címe a könyvborítón volt. Erre a konspriáció miatt volt szüksége. Bonyhádon a lö­vészklubbal egyik versenyről a másikra mentünk a hétvégeken. Munka után, hét­közben pedig edzéseket tartottunk. Fel­szerelésünk szegényes, de lelkesedé­sünk annál nagyobb volt. A fizikai erőnlé­tet mindig nagyon fontosnak tartottam. A pisztolyosokkal vasalóval gyakoroltat­tam a célra tartást, mert nem volt elég fegyver. Sosem felejtem el az aggódó lá­nyos szülők figyelmeztetését: Vigyázzon ám rájuk, mert ezek már nagylányok! - idézi a múltat Szelesi László.- Persze voltak gondokkal teli időszakok is. Az ellenforradalom idején sikerült min­den fegyvert behozni a szövetség szek­szárdi székházába. Jó pár napig ketten - Császár rendőr törzsőrmesterrel őriztük éjjel nappal. Egy bizalmasom volt csak, a feleségem - mondja Takács András.- Bandi, emlékszel még Kiss Gyulára?- Hogyne emlékeznék, még a kórház­ban is meglátogattam balesete után. Saj­nos akkor láttam utoljára mert onnan már nem jött haza. Örökmozgó, kitűnő lövész volt. Később gyerekei - a fia és a lánya - versenyeire is mindig eljött.- Tudja - mondja Szelesi László - ne­künk kommunistáknak mindig nagyobb igényünk volt önmagunkkal és másokkal szemben is. Eredményeinkkel szinte so­hasem voltunk elégedettek. Minket ak­kor, az éltetett, hogy egy új társadalmi rendszert építünk. Tudjuk, ma nehéz helyzetben van az ifjúság. Mégis azt mondjuk, merjenek változtatni. A római hadseregben a veteránok a har­madik sorban harcoltak, s így nemegyszer az ö tapasztalatuk döntötte el a csatát. A maiak, inkább hasonlítanak a francia forra­dalom öregjeihez, akiktől azt kérték, lelke­sítő szavakkal buzdítsák az ifjakat. Ők ket­ten és sok társuk ezt tették és teszik, mert vérükben van a mozgalom. SZABÓ GYŐZŐ Fotó: CZAKÓ S. Az állami gazdaságok tovább javuló teljesítményei Az állami gazdaságok tavalyi munkáját értékelte és az idei fejlesztési lehetősége­ket tárgyalta kedden budapesti ülésén az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésé­nek igazgatótanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, ott volt Fekete Ferenc, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. Az állami mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásáról Klenczner András ve­zérigazgató elmondotta: a 127 állami gazdaság tavaly 92 milliárd forint terme­lési értéket és csaknem 7 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el: termelésük 7 százalékkal, a mérleg szerinti eredmé­nyük 11 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. A gazdaságok több mint fele je­lentősen növelte eredményét. Minden negyedik üzem nyeresége az előző évi­hez hasonlóan alakult, és mindössze négy gazdaság zárta veszteségesen az évet. A kiugró sikereket azok a gazdasá­gok érték el, amelyeknél jobban érvé­nyesül a piac hatása, akik a nemzetközi áruforgalomba több terméket adtak. A si­kerek ellenére számos gond nehezíti az állami gazdaságok munkáját, erre is ki­tért a vezérigazgató, amikor arról szólt, hogy az állattenyésztésben - különösen a húsmarhatartásban - alacsony a jöve­delmezőség, így arra lehet számítani, hogy az állatállomány tovább csökken, miközben a külkereskedelem a vágó­marha és a marhahús növekvő külpia­ci értékesítési lehetőségét jelzik előre. Váncsa Jenő miniszter elismeréssel szólt az állami gazdaságok tavalyi telje­sítményéről. Tovább árad a Tisza és a Duna A tiszai áradás ezekben a napokban a folyó középső szakaszán a legerősebb. A területi vízügyi igazgatóság megtette a szükséges intézkedéseket; a kritikusabb pontokon a mezőgazdasági nagyüze­mek is bekapcsolódtak a védekezésbe. Megerősítik a nyári gátakat, és védik a bevetett területeket is. A folyó Berettyó alatti szakaszánál, a Berettyó további áradása miatt két védelmi szakaszon másodfokú készültséget léptettek életbe. A Duna árhulláma keddre virradó éj­szakára tetőzött Szigetköznél, ahol 627 centimétert mértek. A vízügyi szakembe­rek szerint tartósan magas vízállásra kell számítani az egész magyar Duna-szaka- szon. A győri árvízvédelmi központban az esztergomi védvonalakon is másodfo­kúra növelték a készültséget, így jelen­leg már több mint 100 kilométer hosszú gátszakaszon van másodfokú készült­ség. Mint ismeretes, a Duna Budapestnél elöntötte mindkét rakpartot. Várhatóan csak néhány nap múlva csökken a víz­szint, s tér vissza a víz a folyómederbe. Tovább árad egész magyarországi szakaszán a Bodrog is. Kedden délben Felsőbereckinél 658 centimétert muta­tott a vízmérce, ezért elrendelték a má­sodfokú készültséget. A kritikus pontok­ra folyamatosan szállítják a homokot, a fóliát és a zúzott követ. Megszűnt viszont az árvízveszély a Kö­rösökön. A folyók védvonalain feloldották a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A közvetlen veszély elmúltával a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság csökkentette a védelmi munkában résztvevők számát, kedden már csak 1400-an védekeztek a szivárgások és fakadóvizek ellen. Az áradó folyókkal egyidejűleg gondot okoz hazánk több térségében a belvíz is. Szolnok megyében, főként a szikes kun­sági határban, Karcag, Mezőtúr, Kisúj­szállás, valamint Kisköre térségében ad munkát. A hét elején 3 és fél ezer hektárt árasztott el a belvíz a megyében, s ebből 650 hektár az összvetés. Itt 19 szivattyú- telep dolgozik, s 24 óránként 800 ezer köbméter vizet emel át a folyókba. Ennek eredményeként kedd estére már csak 250 hektár őszi vetésen állt a víz. A Szigetközben és a Hanságban a bel­vízvédekezés növelésére újabb két szi­vattyútelepet helyeztek üzembe. A folya­matos munka ellenére jelenleg Győr- Sopron megyében 2550 hektár területet borít belvíz. A Bodrogközben és Dél-Borsodban három nagy teljesítményű szivattyútele­pet állítottak munkába. Békés megyében még mindig 1700 hektárt borit belvíz, a vízügyi igazgatóság 30 nagy kapacitású szivattyútelepet és 9 szivattyúállást üze­meltet. A vizkárelhárítási munkálatokba bekapcsolódnak a mezőgazdasági üze­mek, a vízgazdálkodási társulatok és a tanácsok is. Fogyasztók Kiváló Boltja A „Fogyasztók Kiváló Boltja” verseny meghirdetésével az a cél vezette a Fo­gyasztók Megyei Tanácsát, hogy az élel­miszerboltok munkájának színvonala ja­vuljon. A verseny ideje alatt szerzett tapaszta­latok bizonyítják, hogy a rendkívüli fel­adatok elvégzését ösztönözte a cim el­nyerésének lehetősége. A múlt év utolsó és ez év első két hónapjában az áruellátás biztosítá­sa lelkiismeretes, gondos munkát igé­nyelt. A fogyasztók elismerik az elmúlt félév munkáját, ezt bizonyítják a szavazatok. A minősítésre felkért ellenőrök és tár­sadalmi szervek, valamint a vásárlók sza­vazata alapján a „Fogyasztók Kiváló Bolt­ja” címet az alábbi boltok nyerték el: Bonyhád: 5-ös sz. bolt Áfész-áruház élelmiszerrészlege. Bátaszék: 10-es sz. bolt Áfész Dombóvár: 3-as sz. ABC Áfész, 302-es sz. bolt Zöldért Dunaföldvár: nem került kiadásra Simontornya: 18-as sz. bolt Áfész Szekszárd: 34-es sz. Baktai ABC Nép­bolt, 50. sz. ABC Népbolt, Skála Áruház ABC Áfész, Piactéri bolt Tszker Paks: 1 -es sz. ABC Népbolt Tamási: 3-as sz. ABC Áfész Tolna: 4-es sz. ABC Áfész Fogyasztók Megyei Tanácsa Vízre bocsátották a Széchenyi-kompot a Balatonon Új munkahelyek Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal februárban pályázatot hirdetett a Foglal­koztatási Alap felhasználására, új mun­kahelyeket létrehozó beruházásokra. Eddig 110 pályázat érkezett be, ezek­ből kedden az ÁBMH elnökének vezeté­sével a bírálóbizottság tizenkettőt elfo­gadott. Megvalósításukkal a foglalkozta­tási gondokkal küszködő területeken ösz- szesen 930 új munkahely létesül. A gyorsan megtérülő beruházások megvalósításához a rendelkezésre álló 500 millió forintból 75 millió forint támo­gatást kapnak a bizottság által kijelölt gazdálkodó szervezetek. Az ÁBMH várja további pályázók je­lentkezését. A Magyar Hajó és Darugyár balatonfüredi gyárában vízre bocsátották az átépí­tett Széchenyi-kompot. A húsz éve épített vízi jármű befogadóképességét 50 százalékkal megnövelték. Várhatóan május végén állítják szolgálatba a felújított kompot. Takács András és Szelesi László

Next

/
Thumbnails
Contents