Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

1988. március 23. Helyzetkép Tolna megyéből Szerény pénzeszközök az utakra A főúthálózat magas arányú Mint ismeretes, a közúti közleke­dési törvény előkészítése során a megyei képviselőcsoportok is megvitatták a tervezetet. Tolna me­gyében átfogó és igen részletes írá­sos anyag készült a közúti közleke­dés helyzetéről, a megyében lévő országos és tanácsi közúthálózat­ról. Összeállításunkban e doku­mentum alapján adunk számot a je­lenlegi helyzetről. A megyénk területén is rohamosan fej­lődő motorizáció egyre inkább súlyponti kérdéssé teszi az országos és a tanácsi úthálózat fejlesztését, az utak állapotá­nak helyzetét. Tolna megye területén 1089,6 km út tartozik az országos közúthálózatba. Az úthálózat zömmel 1900 és 1950 között épült ki, többségében az akkor használt földutak nyomvonalán. A forgalomnövekedés hatására történt fokozatos „korszerűsítések”: két nyomra való kiszélesítés, szerény mértékű víz­szintes és magassági korrekciók alakí­tották ki a jelenlegi hálózat jelentős ré­szét. Az így kialakult hálózat jellemzője, hogy döntően észak-dél irányú össze­köttetést biztosit, a kelet-nyugat irányú kapcsolat gyér. Emiatt a megye keleti és nyugati részei között csak nagyobb ke­rülőkkel, illetve a szomszédos megyéken keresztül lehet közlekedni; ezzel van ösz- szefüggésben az országosnál alacso­nyabb útsürűség: 0,29 km/km2. (Az or­szágos: 0,32 km/km2.) Az országos közúthálózatból 78,0 km elsőrendű, 229,4 km másodrendű főút. A hálózat egyik sajátossága a főúthá­lózat magas aránya: 28,2%. (Az orszá­gos: 22,3%.) Az összekötő utak hossza 561,0 km, a bekötő- és vasútállomáshoz hozzájáró utaké 221,2 km. A viszonylag magas, 16,4%-os bekö­tőúti arány is a kis települések közötti - és ezen keresztül az egyes megyerészek közötti közvetlen kapcsolat hiányára mu­tat. A teherbírás elégtelensége miatt azon­nali beavatkozást igénylő úthossz 538,4 km, ez igen jelentős, a kiépített hálózat 53,2%-a. Az úthálózat forgalmi terhelése valami­vel az országos átlag felett van: az átla­gos forgalmi terhelés: 2627 egységjár- mü/nap (az országos átlag: 2502 egy- ségjármü/nap). Az úthálózat lényeges elemei a hidak. A megye területét több nagy vízfolyás szeli keresztül. Ez az oka annak, hogy az ún. nagy hidak száma magas. A nagy hidak általában 25 évnél ré­gebbi építésűek, egy részük csökkent te­herbírású, rossz műszaki állapotú. A VII. ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt az alábbi, jelentősebb fejlesztési, fenntartási feladatok kerültek elvégzés­re: Legjelentősebb eredmény a 6. sz. főút négynyomúsitása, a 63. sz. főút csatlako­zása és a szekszárdi delta közötti sza­kasz. Ezzel együtt a Sión új kétnyomú hid épült, a meglévő felújításra került. A beruházás teljes bekerülési összege mintegy 83 millió Ft. Több közúti csomópont korszerűsíté­sére, átépítésére került sor, elsősorban a 6. sz. főúton: Dunaföldvár, Dunakömlöd, Paks településeken. Burkolatmegerűsítések történtek a 6. sz. főton, a 65. sz., 55. sz. és a 611. sz. főutakon. A közúthálózat továbbfejlesz­tése érdekében a legsürgősebb intézke­dési területek az alábbiak:- a meglévő hálózat és ezen belül a főúthálózat leterheltebb szakaszain szükséges forgalmi sávok számának nö­velése, illetve a városok körzetében te­hermentesítő szakaszok építése;- a hálózaton a legszükségesebb ösz- szekötő utak kiépítése;- az előzőekkel összefüggésben az elégtelen teherbírású burkolatok meg­erősítése;- a rossz állapotú és csökkent teherbí­rású hidak (köztük a nagy hidak) átépíté­se. Az úthálózat állapotát döntően befo­lyásoló, nagy felületen végzett burkolat- fenntartás - az anyagi lehetőségek szű­kössége miatt - kevesebb, mint amennyit a burkolatok állapota és a forgalom meg­követel. Emiatt az úthálózat állapota romlik. Ezt a folyamatot a rendszeres állapotvizs­gálatok követik, amelyek elemzése alap­ján kerül meghatározásra a legsürgő­sebb fenntartási, korszerűsítési jellegű beavatkozás. A fejlesztési feladatok közül a 6. sz. főút négynyomúsításának a 65. sz. főút csatlakozásáig történő folytatása, a 56. sz. főút szekszárdi tehermentesítő sza­kasza első ütemének, valamint a bony- hád-dombóvári összekötő út bonyhádi elkerülő szakaszának megépítése szere­pel a legközelebbi tervek között. A közelmúltban elkészült „Országos közúthálózat fejlesztése" című keretterv jelentős hálózatfejlesztéseket irányoz elő megyénk területén. Benne a 6. számú főút - a korábbi kon­cepciótól eltérően - nem autópályaként, hanem 2x2 forgalmi sávra történő kiépí­téssel, I. rendű föútként szerepel. A keretterv a közúti forgalom előre­becslése alapján két időtávra: hosszú távra (1995-2000) és nagy távra (2010-2030) határozza meg a fejlesztés feladatait, a hosszú távú fejlesztés ele­meit öt sürgősségi csoportba sorolja. Az 1. sürgősségi csoportban szerepel a 6. sz. főút - 63. és 65. sz. főutak közötti - négy forgalmi sávra történő szélesíté­se, valamint az új 59. sz. főút megépítése két forgalmi sávval az 51. és 6. sz. főutak között, új szekszárdi Duna híddal. A program előkészítéseként a Duna- híd közúti kapcsolatainak tanulmányter­ve elkészült. Legutóbbi információk szerint a fej­lesztés további előkészítését a tárca szü­netelteti. Tolna megye tanácsi kezelésű közút­hálózatának hossza 1500 km. Ez a hálózat szerepkörénél, jellegénél fogva, szinte valamennyi jellemzőjét te­kintve eltér az országos közúthálózattól. A tanácsi közutak kisebb hányada ré­sze a termelő jellegű infrastruktúrának, és meghatározó jelentősége van a gaz­dasági életben. Ezek a tanácsi főforgalmi és forgalmi utak. Tolna megye tanácsi közúthálózata korábban a megye területnagyságához képest átlagos, minőségét tekintve kissé elmaradt az országos összehasonlítás­ban. A motorizáció, ezen belül a gépkocsi- forgalom utóbbi másfél évtizedben bekö­vetkezett mintegy nyolcszoros növeke­dése rákényszeritette a tanácsi közúthá­lózat kezelőit, a helyi tanácsainkat a szi­lárd burkolatú utak gyors ütemű építésé­re. 1976. óta a megyei út—híd keretek fel- használásának racionalizálásával a bel­területi utak építésének (és korszerűsíté­sének) üteme ugrásszerűen megnőtt, és jelentős ráfordításokkal folyik a hálózat fenntartása, valamint hídjainak felújítása is. Az elmúlt tervidőszak célkitűzése az úthálózat állagának megőrzése és a bel­területi utak kiépítettségi szintjének sze­rény mértékű emelése volt. A tervszámok jelentős túlteljesítésével megvalósult 187 km új út építése, 31 km útkorszerűsítés. Megépült 78 km járda, közel 30 000 m2 parkoló. A tanácsi úthálózat fejlesztésére 305 millió Ft kerül felhasználásra a tervidő­szakban, a lakosság és a helyi szervek mintegy 150 millió Ft társadalmi munká­val és anyagi hozzájárulással segítették a tanácsi útépítéseket. A tervidőszak végére az úthálózat ki­építettségi aránya 42,7%-ra nőtt. A tanácsi közutak fenntartási munkái döntően bérmunkában kerülnek elvég­zésre a költségvetési üzemekre és a közúti igazgatóságra - mint kivitelezőre - támaszokdva. Az elmúlt tervidőszakban a korszerűsí­tése és fenntartási feladatokra a helyi ta­nácsok 365 millió Ft-ot fordítottak. A tanácsi utakon lévő hidak többségé­ben rossz műszaki állapotban vannak. Ennek oka hídjainak magas kora, több­ségük szerkezetének avultsága és a feljí- tásukra fordítható keretösszeg szűkös volta. 323 db hidunk mintegy fele vasbeton szerkezetű, 9%-a acél és 41%-a korsze­rűtlen kő, tégla, vagy fa szerkezetű. Az elmúlt tervidőszakban itt is javulás kezdődött - elsősorban a központi kez­deményezésre mgindult felújítási prog­ram eredményeként. A VII. ötéves tervi célkitűzésünk a taná­csi kezelésű úthálózat állagának további megőrzése és a belterületi utak kiépített­ségi szintjének szerény mértékű emelé­se. A VII. ötéves terv út—híd keretösszege a megyei költségvetésben mindössze­sen 524 millió Ft. Ebből helyi tanácsokhoz lebontásra került 355 millió Ft. A fennmaradó összeg megyei célú feladatokra, (kooperációs ök. utak építése, főutak városi szakaszai­nak korszerűsítése, tehermentesítése, kerékpárutak építése, ...stb.), a megyei útfelügyelet működésének fedezeteként, valamint a helyi tanácsok erejét megha­ladó, legszükségesebb út- és hídfenn­tartási feladatok végrehajtására kerül fel- használásra. A helyi tanácsok a fejlesztési alapjuk­ból további 473 millió Ft-ot terveznek a tervidőszakban útépítési, fenntartási fel­adatokra fordítani. A nehézségek ellenére is a tervidőszak első két éve jelentős eredményeket ho­zott a tanácsi utak fejlesztése, fenntartá­sa területén. Megépült mintegy 81,5 km új út, a ki­építési arány 48%-ra nőtt. A dunai kompközlekedés korszerűsí­tése érdekében Bács-Kiskun megyével közösen új, 401 teherbírású önjáró komp forgalomba állítására került sor 1987. év­ben, Dombori-Fajsz viszonylatban. ' A kompot a két megye tanácsa építtet­te, 20 millió Ft-os bekerüléssel. A parti lé­tesítményeket a Közlekedési Miniszté­rium finanszírozta, 10 millió Ft összeg­ben. A megye közúthálózatán a személy­szállítást 314 db Volán autóbusz, 15 db Volán taxi, 398 db közületi autóbusz és 60 db magántaxi végzi. Az áruszállítás bonyolítására a Volán 391 db tehergépkocsija mellett a közüle- tek 2465 db tehergépkocsival, a magán- szektor pedig 376 db teherkocsival vesz részt. A helyközi autóbuszjáratok a megye valamennyi települését érintik. A Volán autóbuszai mellett jelentős szerepet töltenek be a közületek tulajdo­nában lévő autóbuszok. A közületi autóbuszok elsősorban a dolgozók szállítását végzik el a környező településekből, valamint a gazdálkodó szervezet munkatechnológiájához kap­csolódó szállításokat is elvégzik. A közületek egymás közötti forgalom­szervezése - az érdekeltség hiánya miatt - egy-két esettől eltekintve nem valósul­hat meg. Jelenleg a közületek tulajdonában lévő autóbuszok közül 41 autóbusz van köz­forgalmú feladat végzésére kijelölve. A személyszállító járművek műszaki álla­potát tekintve nem a legkedvezőbb. A közületek tulajdonában lévő Ikarus autóbuszok átlag életkora 6,5 év, a Volán autóbuszok 0-ás aránya 1986-ban elér­te a 40%-ot, ami természetesen maga után vonja az üzemeltetés gazdaság- talanságát (fajlagos költségnövekedés) műszaki megbízhatatlanságot és al­katrészbeszerzési nehézségeket is okoz. A gazdasági lehetőségek függvényé­ben a Gemenc Volán Vállalat élt az autó­busz rekonstrukciós lehetőséggel és a járműállomány frissítése érdekében - kötvény (50 millió Ft) kibocsátásából be­folyó összegből - 1986-ban 34 db, 1987-ben pedig 36 db autóbuszt vásá­roltak. í tcx.na'N __ NÉPÚJSÁG 5 A közúti közlekedési törvény - keret Az ágazat fejlesztése elodázhatatlan Az Országgyűlés tavaszi ülés­szakán törvényt alkottak a közúti közlekedésről. A törvényelőké­szítő munkát alapos társadalmi vita előzte meg, amely jó néhány kérdésben kiegészítette a tör­vényalkotók két esztendeig tartó munkáját. Mint ismeretes, ha­zánkban a vasúti, a légi és vízi közlekedést már hosszabb ideje törvények szabályozzák. A köz­úti közlekedésben ugyancsak nagy szükség van a különböző érdekek összehangolására, a hatósági teendők meghatározá­sára. Ezért is bír nagy jelentő­séggel a megalkotott közúti köz­lekedési törvény, amely keretet biztosít a jogi szabályozásra. Ke­retet, de nem pénzforrásokat. Holott a közlekedés pozíciói, a többi népgazdasági ághoz vi­szonyítva igen megromlottak az utóbbi években. A motorizációs robbanást csak késve és nem megfelelő ütemben követte az autóutak és pályák építése, az úthálózat a nagy terhelés követ­keztében igen leromlott. Bebizo­nyosodott, hogy a közlekedési infrastruktúra további elhanya­golása károsítóan hat az egész gazdaságra. A szakemberek megítélése szerint az idei esztendő a mély­pont. Az elkövetkezendő évek­ben a legkritikusabb területeken - vasút és a közúti hálózat - a je­lenlegi tervidőszakra eredetileg elképzelt fejlesztések nagyobb hányadának megvalósítása el­odázhatatlan. A közlekedési kormányzat mindenesetre re­ménykedik abban, hogy a kor­mány e nehéz esztendők átvé­szelése után több pénzt biztosít az ágazatnak, mint ez idáig. Erről így nyilatkozott Tóth László, köz­lekedési államtitkár:- A kényszerűségből elha­lasztott fenntartások, fejleszté­sek miatti népgazdasági veszte­ségek közvetlenül mérhető té­nyezői például, hogy a Dunán át­lagosan 70-80 kilométerenként van egy híd, ezért nagy kerülő- utakat kell megtenni, hogy az utak állapota olyan, amilyen, és ebből eredően többletenergia, és járműfenntartási költségek jelentkeznek, hogy a vasúti rendszerben nincsenek meg a keresztirányú kapcsolatok, a korszerű rendező-pályudvarok, a tengelynyomás sokfelé elégte­len - körülbelül 35 milliárd forint veszteséget okoznak évente. Ebből közel 20 milliárd a közuta­kon, 8-10 milliárd a vasúton ke­letkezik. A közvetve mérhető veszte- ségtényezök, mint az időveszte­ségek, valamint a balesetekből adódó emberi és környezeti ká­rok összesen évente további 40 milliárdot tesznek ki. A jelenlegi közlekedési rend­szer a társadalomnak évente 70-80 milliárdjába kerül. A dön­tően rekonstrukciós program megvalósításához 1991-től 1995-ig körülbelül 80-90 száza­lékkal több pénzre lenne szük­ségünk, mint a jelenlegi tervidő­szakban és az utána következő öt évben még ennél is többre. Hogy a kilencvenes években milyen mértékben képes a ma­gyar gazdaság a közlekedési infrastruktúrára „áldozni”, arra csak a későbbi tervezőmunka tud talán feleletet adni. De annak eldöntésénél alaposan mérle­gelni kell, hogy mibe kerül egy leépülő közlekedési rendszer a társadalomnak, a gazdaságnak. Meg azt is, hogy az utóbbi évti­zedben Európa-szerte óriási ütemű közlekedési fejlesztések­re került sor, miközben nálunk a szinten tartás feltételei is hiá­nyoztak. A 6. számú út Szekszárdra bevezető szakasza

Next

/
Thumbnails
Contents