Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A 1988. március 22. KEDD XXXVIII. évfolyam, 69. szám ÁRA: 1,80 Ft Az új élelmiszer­törvényről (3. oldal) Megemlékezések március 21-e alkalmából A megyeszékhelyen elsőként Tamás Istvánné és Király Józsefné koszorúztak Az ünnepség az I új KISZ-tagok foga­dalomtételével ért véget. Ezen a napon ad­ták át Leninváros- ban a KISZ-dijakat is. A városi pártbi­zottság székházé­ban megrendezett ünnepségen Ernőd Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Hámori Csaba I átnyújtotta a kitün­tetéseket. Jelen volt Pál Lénárd és Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke. A Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 69., valamint a KISZ zászlóbontásának 31. évfordulójá­ra emlékeztek hétfőn országszer­te. A párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, -mozgalmak képviselői, a fegyveres erők és tes­tületek tagjai, valamint az ország lakossága koszorúzási ünnepsége­ken rótta le kegyeletét a 69 évvel ezelőtti hősök emléke előtt. Több helyen ünnepi megemlékezéseken, nagygyűléseken idézték fel a dicső­séges 133 nap eseményeit. Az or­szág számos településén ezen a na­pon tettek ünnepélyes fogadalmat az új KISZ-tagok, másutt kitünteté­sekkel ismerték el az ifjúsági szö­vetség legaktívabb tagjainak, illetve az ifjúságért fáradhatatlanul mun­kálkodóknak a tevékenységét. A Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 69. évfordulója alkalmából ko­szorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn Budapesten, a Dózsa György úton. Zászlófelvonás A Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulója alkalmából hétfőn ünne­pélyes külsőségek között katonai tiszte­letadással felvonták az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A Himnusz elhangzása után a magyar tanácsköztársasági emlékműnél a meg­emlékezés és a tisztelet virágait helyez­ték el az MSZMP Központi és Budapesti Bizottságának nevében Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője és Markovics Ferenc, a Budapsti Pártbizottság titkára. A Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak nevében Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter koszorúzott. A szobor talapzatán elhelyezték koszorúi­kat a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának, a KISZ Központi Bizottságának, valamint Budapest Fővá­ros Tanácsának képviselői. Virágokkal borították az emlékmű talapzatát a mun­kásmozgalom régi harcosai, a budapesti dolgozók és fiatalok is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Az országos ünnepséget az idén vidé­ken - a Borsod megyei Leninvárosban - rendezték meg. Jelen volt Hámori Csa­ba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára és Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. Az ünnepségsorozat nyitányaként a város párt-, állami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezető képviselői, vala­mint a város lakosságának egy csoportja megkoszorúzta Lékai János emléktáblá­ját. Délután az Ifjúsági Park „történelmi hadszíntérré” változott: még a legfiata- labbakat Kemény Henrik bábszínháza szórakoztatta, addig a nagyobbaknak a Tanácsköztársaság idejének megfelelő öltözékű lovasok, katonák, partizánok tartottak látványos bemutatót, és bele­kóstolhattak a tábori konyha szakácsai­nak főztjébe is. A 69 évvel ezelőtti eseményeket idézte a Lenin téren rendezett ünnepi műsor is, amelyben történelmi dokumentumok részletei, a korról szóló irodalmi alkotá­sok, korabeli katonadalok hangzottak el. A díszsortűzzel zárult ünnepi műsort követően Dudla József, a Borsod megyei pártbizottság első titkára mondott beszé­det. Koszorúzások megyeszerte Tegnap megyeszerte megemlékeztek a 69 évvel ezelőtti dicsőséges 133 nap­ról. Szekszárdon délután 4 órakor a mú­zeum előtti tanácsköztársasági emlék­műnél Tamás Istvánné, a megyei pártbi­zottság titkára, Király Józsefné a városi pártbizottság titkára, Tamás Ádám, a me­gyei tanács általános elnökhelyettese valamint Jutkusz Győző, a városi tanács elnökhelyettese tisztelgett a hősök emlé­kének. Koszorút helyeztek el a fegyveres testületek, a népfront, a KISZ, a szakszer­vezet, a város gazdálkodóegységeinek és tanulóifjúságának képviselői is. A me­gyei rendezvényt megelőzően a városi pártbizottság szervezésében az alsóvá­rosi temetőben a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékművénél volt koszorú­zás. Dombóváron már pénteken megkez­dődött az ünnepi megemlékezések sora. A Gőgös Ignác Gimnázium tanulói Mol­nár György és Pável Ágoston emléktáb­láját, a Molnár György Általános Iskola diákjai az intézmény névadójának az épület előtti szobrát koszorúzták meg. Tegnap az 516. Számú Udvari Vince Ipari Szakmunkásképző Intézet növendékei Udvari Vince emléktáblájánál koszorúz­tak, a temetőben a városi úttörőgárda- szakasz Kiss János, a Gőgös Gimnázium képviselői Gyenis Antal sírjára helyezték el a kegyelet és megemlékezés virágait. Koszorúzás volt még a MÁV-pályaudva- ron, a Vontatási Főnökségen található Zay Dezső-emléktáblánál, a Zrínyi Ilona Általános Iskola falán lévő, valamint a Szabadság utcai emléktáblánál is. Pakson minden 1919-cel kapcsolatos emékhelyet megkoszorúztak a különbö­ző intézmények és szervezetek képvise­lői, a helyi munkásőrség és a Volán meg­bízottai pedig a közeli imsósi erdőben rótták le kegyeletüket a Takács György- emlékoszlopnál. Tamásiban az Eötvös József és a Deák Ferenc utcában koszorúzták meg a már­tírok emléktábláját. Bölcskén a Halász Lajos KlSZ-alap- szervezet és úttörőraj valamint a tanács képviselői koszorúzták meg az egykori siófoki direktórium bölcskei származású elnökének emléktábláját, s koszorú díszük már a Keresztes Sándorra, a volt vöröskatonára, a spanyol polgárháború harcosára emlékeztető tábla alatt is. A dunaszentgyörgyiek két helyen em­lékeztek az évfordulóra. Lerótták kegyeletüket Szabó Erzsébet 1919-es partizán emlékházánál, illetve megkoszorúzták a forradalmárok emlék­tábláját. Faddon és Tolnán a tanácsháza falán lévő emléktáblánál, Bátaszéken a teme­tőben Schneidler Márton vöröskatona sírjánál, Simontornyán Sándor József nyughelyénél helyeztek el virágokat. De­esen a faluházban egész napos progra­mot szerveztek a fiataloknak, ahol este a nagyközség vezetőinek részvételével if­júsági fórumot is tartottak. csi-mr-szá-gk Hoós János Szófiába utazott Hoós Jánosnak, az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével hétfőn ma­gyar küldöttség utazott Szófiába, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságá­nak kedden kezdődő 41. ülésére. A ta­nácskozáson a KGST tevékenységének korszerűsítése szempontjából fontos kérdésekről tárgyalnak. Napirenden szerepel az 1991-1995. évekre szóló Tervkoordinációs Programnak, valamint annak a Kollektiv Koncepciónak a terve­zete, amely az 1991 -2005. évekre rögzíti a KGST-országok együttműködésének irányait és amely várhatóan a KGST ez évi tanácsülésének napirendjére kerül. Németh Károly fogadta a magyar baráti társaságok vezetőit Németh Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke hétfőn az Országházban fogadta a külföldön működő magyar baráti társa­ságok vezetőit, akik négy kontinens 21 baráti társasága képviseletében a Nem­zetközi Kulturális Intézet ötnapos ren­dezvénysorozatán tartózkodnak hazánk­ban. A szivélyes légkörű találkozón - ame­lyen részt vett Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke - Németh Károly üdvözlő beszédében hangsúlyoz­ta a baráti társaságok szerepét, egymás népeinek, országa életének jobb megis­merésében, ezáltal az enyhülési folyamat előrevitelében. Grósz Károly egyetemi rektorokkal találkozott Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke hétfőn munkamegbeszélést tartott az egyetemek, főiskolák vezetőivel. A hazai felsőoktatás tartalmi és szervezeti kor­szerűsítésének meggyorsítását, az egye­temek és a főiskolák képzési, működési feltételeinek lényeges javítását szolgáló, 1990-ig szóló művelődési minisztériumi program széles körű megvitatásához kapcsolódó konzultáción részt vett Ra­dies Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. Grósz Károly bevezetőjében szólt azokról a közös feladatokról, amelyek a kormány és az egyetemi, főiskolai veze­tők előtt állnak a felsőoktatás továbbfej­lesztése, s egyúttal az ország jövőjét is érintő kérdések megoldása érdeké­ben. Utalt arra, hogy nagy tartalék rejlik a szellemi lehetőségek maximális kihasz­nálásában, bővített újratermelésében. Miként mondta: ez a továbbhaladás kulcskérdése. Az eszmecserén Köpeczi Béla műve­lődési miniszter leszögezte: a társadalmi szükségletekhez, a tudományos fejlő­déshez, a neveléshez, az oktatáshoz, an­nak új módszereihez illeszkedő cselek­vési program kialakítására olyan pilla­natban került sor, amikor a korábbinál sokkal élesebben látszanak az élet min­den területén - így a felsőoktatásban is - jelentkező ellentmondások. A haté­kony munkához ilyen rövidebb távú programra van szükség, amelyben vilá­gosan tükröződnek a megvalósítható kö­vetelmények. Utalt arra is, hogy a doku­mentum kidolgozását megelőző, széles körű vita elsősorban akörül folyt, hogy milyen feltételei vannak a tudományos kutatásnak a felsőoktatásban, s hogyan lehet az együttműködést kialakítani a kü­lönböző tudományos intézetekkel nem­csak az oktatás, hanem a kutatás szem­pontjából is. Többen felvetették - emlé­keztetett rá -, hogy az oktatás és a kuta­tás hatékonyságának érdekében önál­lóbb egyetemekre, főiskolákra van szük­ség, amelyekben a társadalom moderni­zációja szempontjából is alapvető az ok­tatás, a nevelés fejlesztése, az intézmé­nyek emberformáló szerepének növelé­se. A csaknem hatórás konzultáción hú­szán mondták el véleményüket a fel­sőoktatás megújítását célzó programról, ajánlották hasznosításra javaslataikat, tapasztalataikat. Grósz Károly vitaösszefoglalójában hangsúlyozta: a találkozó is kifejezte, hogy lassan kialakul a nemzeti egység hazánkban a tekintetben, hogy a világ­ban végbemenő minőségi megújulás az egész magyar társadalomtól új szellemi­séget, magatartást, tetteket követel meg. Ez a nemzeti léptékű, egyre terebélyese­dő felismerés ma a politikai helyzet egyik legizgalmasabb, s ugyanakkor a jövő szempontjából az egyik legmegnyugta­tóbb jelensége. Ha országunk talpon akar maradni, fejlődni akar - márpedig akar -, akkor fel kell zárkóznia ehhez a minőségi fordulathoz, s mindent el kell követnie, hogy belső és külső lehetősé­geit maximálisan kihasználja a szinten maradás érdekében. Ennek az egyik leg­fontosabb eszköze a szellemi tudás, az ismeret, az a szellemiség, amely felhal­mozódott az országban. Sok múlik azon - hangsúlyozta -, hogy a szellemi munka becsülete, az oktatás, a tudomány hol helyezkedik el az ország életében. Ép­pen ezért vissza kell adni a tudás rangját, tekintélyét. Nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is, hogy a felnövekvő nemzedék hisz-e abban, hogy képes sa­ját sorsát formálni, irányítani, befolyásol­ni, mert a jövőt csak több tudással, szorgalommal, munkával lehet tovább alakítani. A miniszterelnök végül kijelentette: bár tapasztalható az országban pesszimiz­mus, kiábrándultság, félelem a jövőtől, ugyanakkor azonban kibontakozik a cselekvési készség, a tenni akarás. A dolgozók döntő többsége nem a rendszer ellen, hanem a rendszerért, egy szebb jövőért kíván ezután is dolgozni. Sevardnadze Washingtonban Nagyon határozottan és elszántan kell dolgoznunk, hogy Reagan elnök moszk­vai útját ugyanolyan nagy fontosságúvá tegyük, mint amilyen Mihail Gorbacsov washingtoni látogatása volt-jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter Washingtonban. Sevardnadze vasárnap délután érkezett meg az ameri­kai fővárosba, ahol ma kezdi meg ta­nácskozásait George Shultz amerikai külügyminiszterrel. A szovjet politikust várhatóan szerdán fogadja Ronald Rea­gan elnök. Lehetséges, hogy a külügyminiszterek már most megállapodnak Reagan elnök moszkvai látogatásának végleges idő­pontjában. Áttekintik a szovjet-amerikai találkozók napirendjén immár rendsze­ressé vált négy kérdéscsoportot: a lesze­relési tárgyalások, a regionális kérdések, a kétoldalú kapcsolatok témakörét és az emberi jogok érvényesítésének kérdé­seit. Tartós kapcsolat a VSZ tagállamainak parlamentjeivel Az Észak-Atlanti Közgyűlés tartós kap­csolatot kíván teremteni a Varsói Szerző­dés tagállamainak parlamentjeivel. A közgyűlés állandó bizottsága Madridban döntött így röviddel azt követően, hogy a NATO-tagországok törvényhozóinak de­legációja Budapesten járt a magyar Or­szággyűlés meghívására. A spanyol fővárosban a hét végén zárt ajtók mögött értekezett az Észak-Atlanti Közgyűlés Állandó Bizottsága. A tanács­kozáson megállapodtak arról, hogy albi­zottságot hívnak életre, amely a leszere­lés és a parlamentek közötti kapcsolatok javítása előmozdítására kifejezetten a kelet-európai országok törvényhozó tes­tületéivel való viszony ápolására hivatott. Ez az albizottság rövidesen küldöttséget meneszt Lengyelországba és Csehszlo­vákiába. Az állandó bizottság előkészítő, szervezeti jelleggel foglalkozott a testület áprilisban Madeira-szigetén megrende­zendő ülésével és a közgyűlés novem­berben Hamburgban esedékes éves ta­nácskozásával. A 16 tagú állandó bizott­ság előtt hangzott el az a spanyol indít­vány, hogy a közgyűlést 1991-ben ren­dezzék meg Spanyolországban. A paksi Bezerédj Általános Iskola 7/a osztálya Tengelicre ki­rándult e napon megnézni Kiss István szobrászművész kiállí­tását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents