Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

4^ÍÉPÜJSÁG 1988. március 21. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért nem lehet hajlakkot venni? Horváth Kálmánná szekszárdi olva­sónk több nőtársa nevében kérdezte, hogy miért néni lehet az üzletekben hajlakkot kapni, már hónapok óta. Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője vá­laszolt:- Horváth Kálmánná panaszbejelen­tése helytálló, ugyanis hajlakk hónapok óta nem a lakossági igényeknek meg­felelő mennyiségben, választéki össze­tételben kapható. Kozmetikai termékek - így a hajlakk­nak is - gyártási alapanyaga döntő mértékben nyugati relációból szárma­zó import. A beszűkült devizakeretek nem teszik lehetővé az igény szerinti mennyiség termelését, a kereskede­lemnek való átadását. Mindezektől függetlenül időközön­ként minimális mennyiség a kereske­delmi kínálatban megjelenik. Legutóbb februárban is lehetett vásárolni. Kérjük, hogy gyakrabban érdeklőd­jön, főleg a szakboltokban, és reméljük, a keresett terméket meg tudja venni. Mikor fog világítani a lámpa? Sörös József szekszárdi olvasónk arról érdeklődött, hogy mikor csinál­ják meg a villanyvilágítást a Kisbödő 30-31. számú ház előtt. Ugyanis tavaly egész évben nem égett a villany. Ez év februárjában kiment ugyan a szerelő, de mivel megállapította, hogy a veze­ték a rossz, nem csinált semmit. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vál­lalat Üzemigazgatóságának kirendelt- ségvezető-helyettese, Kovács László küldte meg a választ:- A hagyományos közvilágítási lám­patestek cseréjét folyamatosan végez­zük. Ahogyan az anyagi lehetőségünk engedi. Olyan helyen, ahol eddig nem volt közvilágítási lámpatest, csak taná­csi megrendelés alapján szerelhetünk fél higanygőz-armatúrát. Levetítik-e ismét Sára Sándor filmjét? Szakács Antalné bonyhádi olvasónk írta, hogy ez év februárjában a bonyhá­di művelődési házban bemutatták Sá­ra Sándor filmjét, a „Sír az út előttem” címűt, amiről sajnos már csak utólag értesült lapunkból. Sokan megnézték volna, de jegyet már nem kaptak. Úgy hallották, hogy még levetítik egy ké­sőbbi időpontban is. A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Sajgó Ferencné dr. vála­szolt:- Tájékoztatom, hogy a bonyhádi művelődési házban bemutatott Sára Sándor-film, a Sír az út előttem, nem a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat útján került bemutatásra, ez a művelődési ház saját szervezése volt. Sajnáljuk, hogy az olvasó erre az előadásra nem kapott jegyet. A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat vezetése felvette a kapcsolatot a film rendezőjével és feladatának tartja, hogy e filmet bemutassa. így a lap olva­sóinak figyelmét fel fogjuk hívni a bony­hádi vetítés időpontjára. Megcsinálják-e a vízelvezetőt? Tóth János szekszárdi olvasónk ér­deklődött, hogy mikor lesz megcsinál­va a gesztenyési hegyoldalban a beton vízelvezető. Vannak dűlők, ahová több út is fölvezet. Jó lenne, ha a tanpályától vezető földút elkészülne, mivel kora ősztől tavasz végéig tele van kátyúval. Jó lenne, ha legalább törmelékkel terí­tenék le, hogy meglehetne közelíteni jobb körülmények között a szőlőket, kiskerteket. Szekszárd Város Tanácsa elnöke, Kovács János válaszolt:- Az olvasó által említett útszakasz kiépítésére, sajnos, nincs lehetősé­günk. Szükségmegoldásként az út tör­melékkel való javítását el tudjuk végez­tetni ez év áprilisában. ír:" Ml VÁLASZOLUNK Az áruvásárlási kölcsönről szól a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter 105/ 1987. (XII. 31.) PM-KEM szá­mú együttes rendelete, amely szerint az erre jogosult bank magánszemélyek részére áruvásárlási kölcsönt nyújthat, ennek a kölcsönnek a kamata - a rendeletben írtak kivételével - évi 12%. Az áruvásárlási kölcsön ösz- szegének a felső határa az elhelyezett betét kamattal növelt összege, de legfel­jebb 60 000 forint. A lakás célú megtaka­rítók kedvezményes áruvásárlási kölcsö- nének kamata évi 6,5%. Az áruvásárlási kölcsön lejárati idejét a bank és a ked­vezményezett megállapodása határozza meg, de az nem haladhatja meg az 5 évet. Kedvezményes áruvásárlási kölcsönt vehetnek fel azok a fiatal házasok, illetve gyermeküket egyedül nevelők, akik 35. életévüket még nem töltötték be, a felve­hető kölcsön összege legfeljebb 40 000 forint lehet, kamata évi 8%, lejárati ideje 3 évnél hosszabb nem lehet. Az egyes nevelési, oktatási és egész­ségügyi intézményekben fizetendő téríté­si díjakról szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja a pénzügyminiszter, a művelődési miniszter és a szociális és egészségügyi miniszter 108/1987. (XII. 31.) PM-MM- SZEM számú együttes rendelete, amely táblázatokban tünteti fel a bölcsődék­ben, az óvodákban, gyógypedagógiai in­tézetek napközi otthonaiban fizetendő térítési díjakat a szülők együttes havi jö­vedelmétől és a gyermekek számától függően, továbbá az általános és közép­iskolai diákotthonokban és kollégiumok­ban, valamint az általános és középisko­lai menzai és externátusi ellátás esetén fizetendő térítési díjakat. Az előbbi eset­ben a táblázat a térítési díj napi összegét jelöli meg, az utóbbiban a havi térítési díj kötelező átlagát, annak alsó és felső határát. Természetesen rendelkezik a jogszabály a szakmunkásképző iskolai, az egészségügyi szakiskolai és a speciá­lis szakiskolai diákotthoni és kollégiumi, valamint externátusi ellátásért, illetve el­helyezésért fizetendő térítési díjakról is. Az átképzési támogatásról szól az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 15/1987. (XII. 31.) ÁBMH számú rendel­kezése, amely mindenekelőtt rögzíti, hogy kinek a részére, milyen körülmé­nyek között állapítható meg átképzési tá­mogatás, azt is, hogy a rendelkezés alkalmazásában mi minősül átképzés­nek. Kimondja a jogszabály, miszerint a támogatás biztosításának feltétele, hogy a dolgozó a munkáltatóval, a munkavi­szonyban nem álló, a meghosszabbított felmondási idejét töltő, vagy közhasznú munkavégzésben részt vevő, illetőleg re­habilitációban részt vevő - munkát kere­ső - állampolgár a lakóhelye szerint ille­tékes munkaerőközvetítő szervvel kötött megállapodással az átképzést vállalja. Meghatározza a rendelkezés a támoga­tás összegét, kimondja azt is, hogy a tá­mogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg: a) betanító képzés esetén az egy évet; b) a szakmunkás-képesítést, közép­vagy felsőfokú szakképzettséget adó tanfolyam, valamint iskolarendszerű képzés esetén összesen a harminc hó­napot. Betegség, sorkatonai szolgálat, szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nél­küli szabadság esetén az említett időtar­tamok természetesen meghosszabbod­nak. A támogatás engedélyezéséről a munkáltató telephelye, illetőleg a támo­gatásra jogosult lakóhelye szerint illeté­kes munkaügyi szakigazgatási szerv dönt, ugyanez figyelemmel kíséri, hogy az átképzés az engedélyben meghatáro­zottak alapján történik e. Ha az nem így történik, vagy nem megfelelő ütemben valósul meg, a támogatás fizetését felfüg­gesztheti, vagy azt megváltoztathatja. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1987. évi 67. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD A „48-as staféta” megyei találkozója (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron került megrendezésre ä kisegítő-iskolások megyei találkozója, a „48-as staféta” záróprogramjaként. A rendezvényen 120-an vettek részt. A mű­sor után megtekintették az előzetesen beküldött munkáikból rendezett kiállítást, majd a csapatok kulturális bemutatójára került sor. A délelőtt folyamán a gyerekek huszárokat, bábokat készítettek a ját­szóház keretében. A találkozó a Kapos táncegyüttes verbunk-bemutatójával és táncházával fejeződött be. A színvonalas rendezvény maradandó élményeket nyújtott a részt vevő pajtá­soknak és pedagógusoknak egyaránt. D. J. Olvasóinkhoz Küldjön ételrecepteket! Szerkesztőségünk tervezi, hogy közkincs- csé teszi a különböző régi, házias ételek re­ceptjét előbb a péntekenként megjelenő Csa- lád-Otthon-Szabadidő rovatban, majd a Népújság Kiskönyvtára sorozat egy köteté­ben. Nem titkolt szándékunk az, hogy a régi izek megőrzése mellett segítsük az egészsé­ges táplálkozást. Kérjük tehát olvasóinkat, küldjenek recepteket - s magukról egy fény­képet is - és segítsék munkánkat. Mire gondolunk? Mit várunk? Várjuk a kü­lönböző levesek, levesbe való betétek, előéte­lek, főzelékek, egytálételek receptjét, a húsok előkészítésével kapcsolatos tapasztalataikat. A sertés házi feldolgozásáról is szívesen ven­nénk írásokat, s nagy-nagy figyelemmel kísér­nénk a különböző töltelékek - stifolder, szaj- móka, disznósajt, krumplis kolbász stb. - elké­szítésének módjáról. Olvasnánk a bárány-, és birkahúsból, a belsőrészekből, a különböző szárnyasokból, a házinyúlból, a vadakból, vadszárnyasokból, halakból készíthető étele­ket is. A feltétek, a tojásételek, a köretek, a mártások, a saláták, a meleg tészták, a leve­lestészták, a sütemények, a befőzések - tartó­sítás - és a különféle tanácsok, konyhai ta­pasztalatok is érdekelnek bennünket. Szíve­sen vennénk a jeles napokhoz kapcsoló­dó étkek leírását. Kérjük olvasóinkat, hogy re­ceptajánlataikat szerkesztőségünk címére (7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71.) szíveskedjenek küldeni. Köszönjük! Völgységi jelentés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Bonyhád város és városkörnyék párt­vezetői tanácskoztak Bonyhádon a párt­székházban. Borsos István politikai mun­katárs tartott tájékoztatót az ipari és me­zőgazdasági üzemek 1987. évi gazdál­kodásáról. Ugyanitt Paksi András, a Vö­rösmarty művelődési központ tevékeny­ségéről adott számot. Krizsán István első titkár Bonyhád város és városkörnyék pártmunkájáról szólt. * Összevont párttaggyűlést tartottak Möcsényben a pártszékházban, ahol Bí­ró János, a mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára számolt be a terület, Cikó, Grábóc, Mőcsény, Bátaapáti és Mórágy közsé­gekben végzett háromévi pártmunkáról, valamint a Völgység Népe Termelőszö­vetkezet elmúlt évi gazdálkodásáról. Az összevont taggyűlés megválasztotta a terület új 9 tagú pártbizottságát, melynek titkára ismételten Bíró János lett. * Mozgalmas 1988. évi februárt zártak a Völgység politikai, társadalmi, állami, gazdasági szervei. A sort a falugyűlések, áfész-, takarékszövetkezeti közgyűlések nyitották meg. Vörösmarty művelődési központban tartotta 1987. évi zárszáma­dó közgyűlését a Völgység Népe Mgtsz, ahol Sikabonyi Miklós téeszelnök beje­lentette a tagságnak, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálko­dó téesz eredményesen zárta az évet és így a jól dolgozó szocialista brigádok és a legjobb munkát végző téeszdolgozók is jutalomban részesülnek. * Mórágyon megtartották a tizennegye­dik svábbált, ahol a helybelieken kívül német nemzetiségiek is részt vettek több községből és városból. Az egybegyűlt vendégeket a helyi német nemzetiségi csoport dalosai és táncosai köszöntöt­ték. LOVAK ANDRÁS „A motorokat járatni kötelező... ” Megjött a tél. Úgy látszik, a kutya ezt sem ette meg. Mikor az alábbi sorokan meditáltam, Rapcsányi László a rádió Vasárna­pi Újság c. műsorában még arról tájékoztatott, hogy enyhe éj­szaka után áprilisnak megfelelő reggelre ébredtünk. De -gon­dolom - a motorok azért egész éjszaka jártak, hiszen a MÁV hi­vatalos menetrendjében (és munkaprogramjában is) tél volt, és „téli időszakban kötelező járatni a motorokat”. Az idézőjelben lévő mondatot a Népújság 1988. január 29-i számában olvashattuk az „Ügyeletesünktől kérdezték" rovat­ban. Az újság új színfoltja ez a rovat. Jó érzés olvasni benne a gyors intézkedésekről. Azt is korrekt eljárásnak tartja az olva­só, ha egy vállalat módosítja a korábbi helytelen válaszát, és a lakosság (lakók) javát szolgáló intézkedéseket foganatosít. Néhány válasz azonban elgondolkoztató. Ilyen volt a Gameszé is, amelyben a jó idő beálltáig várnak a Tompa utca rendezésével. Most már valóban lesz mire várni. (A későbbi példáim rájuk is vonatkozhat(ná)nak) De ilyen volt a már fentebb idézett is, melyet a MÁV szekszárdi állomásfő- nök-helyettese adott a Pollack utcában (vasúttal szemben) la­kó Zámbó Istvánná sérelmére: ...„téli időszakban kötelező já­ratni a motorokat”. Gondolom, ezt a rendeletetnem a nyilatko­zó találta ki, ő csak végrehajtotta, mert ez szabály. Mivel a MÁ V-nál a tervben tél volt, a motorok végig jártak. Rendnek kell lenni. Sok évvel ezelőtt gyakran égtek nappal is az utcai villanyok, mert a „betervezett" energiát el kellett fogyasztani. A vendéglátóegységek kerthelyiségei, a strandok is „terv sze­rint" nyitottak, fittyet hányva a szabadba csalogató, ragyogó ta­vaszi napsugárnak. Ezek az intézmények (mások is) azonban felismerték, hogy egy terv lehet gazdaságtalan is, és el tudtak szakadni tőle. Ok ma már a gazdaságosságot tekintik mérv­adónak, nem a naptári terminusokat. Napjainkban ez különö­sen becsülendő. Rendszeresen hallgatva a Meteorológiai Intézet jelentését, hosszabb ideig a szokatlanul enyhe (inkább tavaszias) télről hallottunk tudósításokat. Árkus István közkedvelt rovatában (Népszabadság) arról tudósított, hogy a tyúkok eszeveszett to­jásba kezdtek, mert tavaszt éreznek. Másrészt arról értesülhet­tünk, hogy a Mecsekben (de most már szinte mindenütt) pattannak a rügyek, megjelentek a korai virágok. Szekszárdon a vasútállomással szembeni autóbuszállomást építő vállalat sem küldte fagyszabadságra a dolgozóit (csak azért, mert a „tervben” tél volt), hanem a jó időt kihasználva folyamatosan dolgoztak, amíg lehetett. De a szemközti oldalon tél volt, és „ té­li időszakban kötelező járatni a motorokat. ” Megkérdeztem a Gemenc Volán illetékesét, hogyőkisjárat- ják-e a korai járatokat. Válasza az volt, hogy komoly télen igen, de a mostani hidegig semmi értelme ném lett volna. Az idén eddig még nem volt rá szükség. A laikus ember, eléggé el nem ítélhető módon, arra gondol­hatna, hogy a motorokat azért kell télen járatni, hogy le ne fagy­janak, hogy a vonatok pontosan indulhassanak, nehogy késé­sükkel csorbát ejtsenek a MÁV eddigi jó hírnevén. Nézem a televíziót, a MÁV vezérigazgatója nyilatkozik az egyik műsorban. Elmondja, hogy az eddiginél jóval kisebb ösz- szegből kell a feladataikat megvalósítaniuk, tehát ésszerűb­ben, tervszerűbben kell gazdálkodni. De a motorok jártak, és csak az ég tudja, hogy országosan hány helyen, hány. Mennyi energiát fogyaszthattak el? Mennyibe kerülhetett ez? Kinek a pénztárcája fogja ezt bánni? No, de hagyjuk, a MÁV-nál mindennek pontosan, tervsze­rűen, menetrendszerűen kell menni. Kivéve esetenként a vo­natokat. De hát mit tehetünk, ha a tervben a naptár szerint már hosszabb ideje t'él van. És télen a vonatok szoktak késni, még akkor is, ha a motorok egész éjjel járnak. Igaz, móst már a la­kott területen kívül, hogy ne zavarják a lakók nyugalmát. És va- , lószínű, most már indokolt is lenne járatni őket, hiszen megjött a tél. A bökkenő csupán az lehet, hogy március 4-e óta hivata­losan már tavasz van, s tavasszal már nem kötelező járatni a motorokat. Nem inkább ezt a „lefagyott”, merev szemléletet kellene a külső vágányra tolatni? NAGY ANDOR Kiállítás a gyerekek munkáiból

Next

/
Thumbnails
Contents