Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. március 19. Hétfő: Mihail Gorbacsov Belgrádba erkezett, es megkezdte tárgyalásait - Genben folytatódott az afgán-pakisztáni alku, a pakisztáni küldöttség ragaszkodása feltételeihez egyelőre a megegyezés akadályává lett - a Fekete-erdőben találkozott Kohl kancellár és Mitterrand francia köztársasági elnök - Reagan a csillagháborús tervek meghirdetésének évforduló­ján az SDI folytatása mellett foglalt állást. Kedd: A felkelés egyesített vezetőségének felhívására álta­lános sztrájk volt az Izrael által megszállt területeken - a Pa­lesztinái felszabadulási szervezet nem hajlandó bezárni az ENSZ-beli képviseletét - A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága személyi kérdéseket vitatott meg. Szerda: Mihail Gorbacsov beszédet mondott a belgrádi parlementben - Bernben megkezdődtek Frank Carlucci és Dmitrij Jazov tárgyalásai - Reagan elnök Samir izraeli minisz­terelnökkel találkozott, de nem tudta meggyőzni öt az ameri­kai közel-keleti rendezési terv ügyében - Befejeződött a szovjet harcászati-hadműveleti rakéták kivonása Csehszlo­vákiából - Sikertelen puccskísérlet Panamában. Csütörtök: A washingtoni kormány csapatokat küldött Hondurasba, Managuában amerikai katonai beavatkozástól tartanak - Fred Sinowatz visszavonul az osztrák szocialista párt éléről, s Vranitzky kancellárt ajánlja erre a posztra - Husz- szein jordán uralkodó látogatása Iszlámábádban. A közelmúltban megválasztott ciprusi elnök, Georgiosz Vasziliu első külföldi látogatása Athénbe vezetett a hét elején. A képen: találkozó a jobbról látható Papandreu gö­rög miniszterelnökkel. (Képtávirón érkezett.) Péntek: Mihail Gorbacsov befejezte jugoszláviai látogatá­sát - Mitterrand francia elnök Spanyolországba utazott - Ci- riaco de Mita, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára egy új kormány megalakításáról tárgyal - A Biztonsági Tanács a közép-amerikai feszültségről vitázik - Súlyos har­cok az északi fronton az irak-iráni háborúban. A hét kérdései 1. Megkezdődhetik-e időben a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból? Március 15-éig kellett volna Genfben Diegó Cordovez ENSZ-főtitkárhelyettes közvetítésével nyélbe ütni a megálla­podást Afganisztán és Pakisztán között. Erre minden remény Jugoszláviában tett ötnapos hivatalos, baráti látogatást Mihail Gorbacsov. A képen: az SZKP KB főtitkára vendéglá­tóival, Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnöké­vel (balra), és Lazar Mojszowal, a Jugoszláv Államelnökség elnökével. (Képtávírón érkezett.) is megvolt, hiszen egyrészt a Kabul és Iszlámábád, másrészt a Moszkva és Washington közötti előzetes megbeszéléseken számos kérdést tisztáztak, Így például a szovjet csapatok ki­vonásának ütemét. Három hónap alatt vonták volna ki a csa­patok egyik felét, a másik felét a kővetkező hat hónap folya­mán. S az is nyilvánvaló volt, hogy a csapatkivonás a genfi megállapodás aláírása után 60 nappal kezdődhetik meg. Ha tehát ez március 15-én megtörtént volna, akkor május 15-e lett volna a szovjet katonák fokozatos hazatérésének kezdő­napja. A szovjet kormány nyilatkozatban közölte, hogy az aláírás elhúzódása természetesen a csapatkivonás kezdetének elto­lódásával jár. Ugyanakkor a moszkvai kormányszóvivő annak a véleménynek adott hangot, hogy március végéig még meg­állapodás születhet. Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint „rop­pant nehéz problémák’’ várnak még megoldásra, így például a kabuli ideiglenes kormány megalakításával kapcsolatban. Pakisztán ragaszkodik ahhoz, hogy szavatolják az új afgán rendszer jövőjét, azon belül pedig a pakisztáni területen tar­tózkodó hárommillió afgán menekült hazatérését. Az iszlámá- bádi küldöttség kifogásolja a be nem avatkozás elvét rögzítő tervezetet, amely az afgán-pakisztáni megállapodás első ok­mánya lenne, de kevesli a nemzetközi biztosítékokat is, ame­lyek a második okmányban foglaltatnának. Mindezeken felül a pakisztániak követelik, hogy a Szovjetunió szüntesse be a kabuli rendszernek nyújtott támogatást... Közben csak az ad okot bizonyos mérsékelt, derűlátásra, hogy már nemcsak Nadzsibullah és kormánya hajlandó kompromisszumkészséget tanúsítani, az úgynevezett mud- zsahidek szövetsége is mutat engedékenységet a készülő kabuli koalíciós kormány összeállítása dolgában. Afganisztán ügye napjaink egyik bonyolult helyi konfliktu­sa. A Szovjetunióban felismerték, hogy az ilyen konfliktusok katonai megoldására tett kísérletek mindig eredménytelenek. Az egyetlen helyes megközelítési mód a politikai megoldás keresése. Olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi egy konfliktus kívülről élezését, amely biztosítékot te­remt arra, hogy a konfliktus nem terjed át más országokra, és ami lehetővé teszi, hogy az érintett népek külső beavatkozás nélkül válasszák ki a társadalmi-politikai fejlődés útját. Maga Mihail Gorbacsov húzta alá a napokban, hogy ezen a megkö­zelítési módon haladva tették az afganisztáni konfliktus ren­dezésére javaslataikat. Említésre méltó, hogy a szovjet sajtó most már bőven idéz a szovjet politológusoknak az afganisz­táni bevonulással kapcsolatos - 1980 eleji - figyelmeztető nyilatkozataiból. Az afganisztáni akció ellentétben állott a Szovjetunió érdekeivel, állapította meg annak idején például a Bogomolov akadémikus vezette kutatóintézet is. A gorbacsovi politika ennek a helyi konfliktusnak a felszá­molásával a Szovjetunió érdekeit szolgálja, hiszen az enyhü­lési folyamatot éppúgy erősíti, mint ahogyan visszaszerzi a Szovjetunió tekintélyét a fejlődő világban, így az iszlám orszá­gaiban is, vagy éppen a szovjet-kínai kapcsolatok rendezé­séhez szolgáltat új lehetőséget. 2. Mit jelentett a Gorbacsov-út a szovjet-jugoszláv kap­csolatokban, és mit a Földközi-tenger térségében? Mihail Gorbacsov első jugoszláviai látogatása - túlzás nélkül mondható ez - nagy sikert hozott vendégnek és vendéglátóinak egyaránt. Az út öt napjának eseményeire odafigyelt a világ; akár akkor, amikor a nemzetiségi kérdések elméleti és gyakorlati megközelítéséről volt szó, vagy a sztálini politika elítélésére ke­rült sor, akár akkor, amikor a földközi-tengeri katonai erők csök­kentésére vonatkozó új javaslat hangzott el... A vendéglátókat megtisztelte Gorbacsov érdeklődése a ju­goszláv típusú, önigazgatáson alapuló szocialista módszerek iránt, vagy a véleménycsere a sok nemzetiség együttélésé­nek alapján kialakult országok vezetői között. A látogatás el­méletileg és dokumentumba rögzítetten is szentesítette min­den kommunista pártnak azt a jogát, hogy a maga útját járja. A jugoszláv lakosság láthatóan lelkesen fogadta a „pe­resztrojka" megszemélyesítőjét, a tömeg mindenütt csak ke­resztnevét harsogta Gorbacsovnak és a „peresztrojkát” éltet­te! Ami a szovjet-jugoszláv csúcsszintű tárgyalásokat illeti, ezek során Gorbacsov támogatásáról biztosította a balkáni államok együttműködését, és kijelentette: a Balkán-félsziget­ről ki kell vonni minden külföldi haderőt, fel kell számolni az ottlévő külföldi támaszpontokat. A Szovjetunió a maga részé­ről megad minden garanciát, ha megszületik a döntés a nuk­leáris és vegyi fegyverektől mentes balkáni övezet létrehozá­sára. Belgrádban különös jelentőséget tulajdonítanak Gor­bacsov ott megfogalmazott javaslatainak, amelyek szerint már ez év július elsejétől be kellene fagyasztani a Földközi­tengeren tartózkodó szovjet és amerikai hadihajók és hadi­tengerészeti erők számát. A nagy forgalmú hajózási utak, kü­lönösen a nemzetközi szorosok biztonságát szavatoló elvek és módszerek kidolgozását indítványozta Gorbacsov, meg­ígérve ehhez a munkához a szovjet támogatást. S e téren már túlnőtt a jugoszláviai látogatás a helyi kerete­ken, ráirányítva a figyelmet a Földközi-tenger térségére, ahol - tudjuk - Gibraltártól Izraelig megannyi feszítő erejű nemzet­közi probléma jelentkezik. . PÁLFY JÓZSEF Az NDK miniszterelnökének látogatása Grósz Károlynak, a Minisztertanácséi- tertanácsának elnöke, március végén hi- nökének meghívására Willi Stoph, a Né- vatalos, baráti látogatást tesz hazánk- met Demokratikus Köztársaság Minisz- ban. PANORÁMA BUDAPEST - Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke pénteken fogadta Hubert Martint, a fran­cia szenátus kulturális bizottsága és ma­gyar-francia baráti csoportja, valamint a Francia-Magyar Baráti Társaság elnökét, aki a Nemzetközi Kulturális Intézet meghí­vására tartózkodik hazánkban. MANAGUA-A hondurasi légierő hat repülőgépe csütörtökön támadást inté­zett a nicaraguai hadsereg állásai ellen Nicaragua északi részén. A támadó gé­pek öt levegő-föld rakétát lőttek ki a san­dinista fegyveres erők térparancsnoksá­gára. A támadás tényét Hondurasban és az Egyesült Államokban is megerősítet­ték, de Tegucigalpában és Washington­ban egyaránt azt állítják, hogy a gépek a hondurasi területre betört nicaraguai ka­tonai alakulatokra mértek csapást. A tér­ségben tartózkodó újságírók viszont egyöntetűen arról tájékoztatnak, hogy ni­caraguai területet ért támadás. BANGKOK - Burmái katonák és rendőrök csütörtökön behatoltak a ran- guni egyetem területére és könnygázzal, botokkal támadtak az ott tüntető többez­res tömegre. Ötven diák megsebesült. Több százat őrizetbe vettek. A hatóságok lezárták az egyetemhez vezető utakat. Á burmai fővárosban napok óta tartanak a diákok megmozdulásai. A fiatalok egyik társuk hét végi halálának körülményeire akarnak fényt deríteni, aki a hatóságok hivatalos álláspontja szerint az egyete­misták és a helyi fiatalok közti összecsa­pásban vesztette életét. BAGDAD - Irak péntek hajnalban újabb rakétát lőtt ki Teheránra - jelentet­te a bagdadi rádió. A „városok háborújá­nak” vasárnap történt kiújulása óta ez volt a 24. iraki rakétatámadás iráni cél­pontok ellen. Irán péntekre virradóan tá­madást hajtott végre egy japán tulajdon­ban levő tartályhajó ellen, Dubai partjaitól nyolc mérföldre a Perzsa(Arab)-öbölben - vált ismeretessé hajózási forrásokból. Az akció következtében a panamai zász­ló alatt közlekedő hajó egyik matróza meghalt, kilencen megsebesültek. WASHINGTON - Nem lehetetlen, hogy a moszkvai csúcstalálkozó idejére elkészült a megállapodás a hadászati fegyverek ötven százalékos csökkenté­séről - jelentette ki George Shultz ameri­kai külügyminiszter az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva. A HVDSZ-elnökség felhívása A HVDSZ elnöksége a szakmai szerve­ződés és képviselet fejlesztésének szük­ségességével és lehetőségével foglalko­zott legutóbbi ülésén. Úgy ítélte meg, hogy a mozgalmi munka erősítése, diffe­renciáltabb kifejezése a mozgalom egyik legfontosabb feladata. Mind több szak- szervezeti tag keresi az érdekeit jobban kifejező és képviselő tömörülési formá­kat. Olyanokat, amelyekben „róluk és ve­lük” - és nem nélkülük - folyik a vita az őket érintő kérdésekről. Ezért az elnök­ség az alábbi felhívással fordul minden HVDSZ-alapszervezethez, az ott dolgozó tagsághoz. Tagtársak! Szaktársak! Az elnökség foglalkozott a tagság kö­rében mind gyakrabban felvetődő diffe­renciáltabb képviseleti igénnyel. Azzal a tagsági törekvéssel, hogy az egyes szak­mai rétegek és csoportok közvetleneb­bül vehessenek részt az érdekegyezte­tésben, törekvéseik, szándékaik megva­lósításában, hogy önkéntesség alapján, öntevékeny szakmai köröket, csoporto­kat alakíthassanak. Az elnökség támogatja és bátorítja a tagság ez irányú törekvéseit. Meggyőző­dése, hogy az alapszervezeteken belül megalakuló szakmai szervezetek, cso­portok tovább gazdagítják, színesítik a mozgalmi életet, biztonságosabbá teszik az egyes emberek, csoportok érdekei­nek jobb kifejezését. Nehéz esztendő van előttünk, amely­ben csak együttesen, hatékonyabb mun­kával, az üzemi, vállalati tevékenység ja­vításával, minden egyes ember jobb munkájával tudunk érdemi eredménye­ket elérni. Az elnökség kéri az alapszervezeteket, vezetőtestületeit, hogy karolják fel és tá­mogassák tagságuk helyi törekvéseit, hogy egy elkötelezettebb, következete­sebb, tagságunknak megfelelőbb szak- szervezeti munka valósuljon meg, a szer­vezetek egységes fellépésének erősíté­sével. Biztosak vagyunk abban, hogy a tagság saját érdekében él a felkínált és biztosított lehetőséggel és ennek alkotó közreműködője lesz.” A felhívás - plakát formájában - a HVDSZ-hez tartozó minden vállalatnál és üzemnél a faliújságon is olvasható. DR. SZENDE! IMRE megyei titkár Hétfőtől magasabb az üvegek betétdíja Március 21-től, hétfőtől változnak az üvegpalackok és a befőttes üvegek be­tétdijai. A sörösüvegek betétdija változat­lan marad, a többi palack és befőttes üveg átlagosan 10 százalékkal drágább lesz, és ennyivel többet kapnak hétfőtől azok is, akik visszaváltják az üvegeket. Az egyliteres borosüvegek betétdíja például az eddigi 5,50 forintról 6 forintra, a 7 deciliteres borospalackoké 3,50-ről 4,50-re, a literes Coca-Colás és traubi­sodás üvegeké 5,50-ről 10 forintra, az egyliteres szabványos üdítős palackoké 5,50-röl 8 forintra emelkedik. A betétdíjak változásával egyidejűleg - mint arról a közvélemény a sajtó útján már korábban értesült - az égetett sze­szes italokat tartalmazó, különleges for­májú palackokat nem kötelesek vissza­váltani a kiskereskedelmi hálózatban. Ez a rendelkezés mintegy 30 fajta különle ges üvegre vonatkozik. Párbeszéd az országgyűlési szünetben

Next

/
Thumbnails
Contents