Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA: „A tulajdonost 1988. március 18. PÉNTEK ne szolgáljuk XXXVIII. évfolyam, 66. szám ki?” ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvénymódosítások Melina Mercouri magyarországi látogatása Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ről szóló 1967. évi III. törvény módosítá­sára vonatkozó javaslat feletti vitával foly­tatta munkáját csütörtökön a Parlament­ben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Elsőként BALOGH GYÖRGY (Fejér m„ 4. vk.), a Szabadbattyáni Magyar-Szov­jet Barátság Mgtsz elnöke kapott szót. A képviselő megállapította: az előterjesz­tett javaslat alkalmazkodik az élet köve­telményeihez, például a tevékenységi körökre vonatkozóan rugalmasabbá te­szi a korábbi szabályozást. IVÁNYI LAJOS (Békés m„ 12. vk.), a gyomaendrődi Lenin Mgtsz elnöke ki­emelte: a törvénytervezet alapja lehet a szövetkezeti mozgalom hagyományokat megőrző átalakulásának. KISS ISTVÁN (Bács-Kiskun m„ 18. vk.), a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke egye­bek között annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénymódosítás a ko­rábbinál is sürgetőbben veti fel egy új, át­fogó szövetkezeti jogi szabályozás meg­alkotását. TORNAI ENDRE (Veszprém m„ 11. vk.) nyugalmazott tsz-elnök arra kérte a kor­mányt a képviselő, hogy a gyengébb szövetkezetek fennmaradásához bizto­sítsa a szükséges feltételeket. A vita lezárása előtt - soron kívül - még szót kért TALLÓSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jog­tanácsosa, reagálva Szabó Kálmánnak (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanárának előző napi felszólalására. (Emlékeztetőül: Szabó Kálmán úgy vélte, rombolóan hat a szö­vetkezeti szellemre, ha a tsz - amennyi­ben nem tudja hatékonyan foglalkoztatni- megválik tagjától.) Váncsa Jenő összefoglalója Az elhangzottakra válaszolva Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tsz-ek mai hely­zete, gazdálkodási eredményeik szoros összhangot mutatnak a gazdasági-tár­sadalmi környezettel, a vagyoni viszony­latok is egyfajta állandósultságot jelez­nek, és természetesen kialakultak az ér­dek- és jövedelemviszonyok - mindeze­ken rövid úton nehéz változtatni. Nem be­szélve arról, hogy az újabb követelmé­nyekhez, így az adótörvényhez is alkal­mazkodniuk kell a termelőknek. A szö­vetkezeti mozgalom szilárd pilléreken nyugszik, és - amint az a vitából is kitűnt- alapja a magyar mezőgazdaságnak. A nagyüzemekhez való ragaszkodás a gyakorlatban is rendkívül erős kötelék. A szövetkezeti mozgalmat - jelentette ki - ma nem a kilépési szándék jellemzi. Még a legnehezebb körülmények között gaz­dálkodó üzemekből sem akarnak kilépni a tagok. Hozzáállásukat nem a kiábrán­dultság jellemzi, hanem a nagyfokij kötő­dés, amely a nehézségek idején különö­sen szembetűnő. Ezt a kapcsolatot kell hasznosítani a megújulási folyamat gyor­sításánál. A foglalkoztatási kötelezettség kérdé­seiről szólva - ezzel szintén több képvi­selő foglalkozott - azt hangsúlyozta: a korábbi jogi szabályozáshoz képest alapvető változás nem következett be, hi­szen az 1000-1500 órás felső határérté­kek eddig is megvoltak, ám korábban a tagsági viszonyhoz kötődően. Fölmerült a vitában a háztáji föld kér­dése. A miniszter szerint az új rendelke­zések alapján végül is több földhöz juthat az, aki annak megművelésére képes, ar­ra vállalkozik. Ez a jogszabály korszerű­ségének egyik bizonyítéka. Az érdekvédelem hiányosságaival foglalkozó észrevételekre elmondotta, hogy a MÉM, illetve a TOT között sokszor vannak kemény viták, és a születő komp­romisszumok kemény egyeztetések után jönnek létre. A miniszter ezután - a vitá­ban felvetettekre is válaszolva - kijelen­tette: a tsz-ek szakszövetkezetté válásá­hoz nem lesz szükség a főhatóságok va­lamiféle engedélyére. A vagyoni részvétellel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában külön is ki­tért Szabó Kálmán képviselő fölszólalá- sára, amely - a miniszter szerint - fél­reértéseket tartalmazott. Rámutatott arra: amikor a tag belép a tsz-be, a szövetke­zet dönti el, hogy milyen anyagi föltételek között foglalkoztatja. A kialakult gyakor­lat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munkájukat. A kormány­zati törekvések között, s a paragrafusok­ban nem található olyan kitétel, miszerint a tagnak be kellene vinnie vagyonát a szövetkezetbe, mint ahogyan a képvise­lői fölvetés állította. „Mindez tehát félre­vezető, s ezért sajnálatos. Az ilyen kije­lentések a felelősség kérdését is fölvetik” - mondotta. Ma a szövetkezeti tag foglalkoztatásá­ra - mondotta indoklásul - igen nagy a garancia, ami a rendelet szelleméből és betűjéből egyaránt következik. A tsz-ek vagyonának a növekedése kétségkívül az alapítók érdemeit is tükrözi, ám tartal­mazza a jelenlegi kapacitásokat és a tár­sadalom anyagi hozzájárulását is, amely folyamatosan, támogatások formájában gazdagította az erőket. Ezt a vagyont nem megosztani kell, hanem sokoldalúan gyarapítani. A miniszter végül az idős tagokról való gondoskodás számos jelét említette, mintegy bizonyságául annak, hogy a szövetkezeti mozgalomnak egyik értékes vonása a törődés az alapítókkal és a munkában megfáradtakkal; s ennek im­már társadalmi garanciái is vannak. Ezután SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára a viszontválasz jogán ismét szót kért. Felolvasta a törvénymódosítás­ban - és a régi törvényben is - szereplő, vitatott szövegrészt. A felszólalásra válaszolva ismét Ván­csa Jenő kért szót, aki elmondotta: az alaptörvényből a módosítás során ki­hagyták mindazt a kötelezettséget, ami más vagyontárgyra vontkozik, de való­ban megmaradt a föld bevitelének köte­lezettsége. Ezután határozathozatal következett. A képviselők először az Országgyűlés Jo­gi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint Mezőgazdasági Bizottságának együttes jelentéséről szavaztak. A vitában elhang­zott - és írásban rögzített - három módo­sító indítvány közül kettővel a miniszter is és a bizottságok is egyetértettek. Az egyik módosítás szerint a termelőszövet­kezet a jövőben az alapszabály módosí­tása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét. A másik indítvány azt rögzíti, hogy a termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításai az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében szükségesek. A képviselők e két indítványt egyhan­gúlag elfogadták. Ezután külön szavaz­tak a harmadik sorsáról. Ez a módosító javaslat arra vonatkozott, hogy a kötele­zően bevitt vagyont vagy annak aktuális pénzbeli értékét a szövetkezetnek ki kell adnia, ha a tagot nem tudja foglalkoztat­ni, és a taggal szembeni foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt. Ezt az indít­ványt korábban sem az együttes bizott­sági ülés, sem pedig a miniszter nem fo­gadta el. A szavazás eredményeként 28 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a képviselő testület is elvetette a javaslatot. Végezetül a képviselők általánosság­ban és a már megszavazott módosítá­sokkal részleteiben - három ellenszava­zat és tiz tartózkodás mellett - elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ről szóló 1967. évi III. törvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az élelmiszertörvény módosítása Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy előterjessze az élelmisze­rekről szóló 1976. évi IV. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot. (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke csütörtökön a Parlamentben fogadta Melina Mercouri görög kulturális minisz­tert. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Köpeczi Béla' művelődési mi­niszter és jelen volt Emmanuel Kalpada- kis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Melina Mercourit magyarországi láto­gatása során fogadta Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár. A görög miniszter magyar partnerével áttekintette a magyar-görök kulturális együttműködés időszerű kérdéseit és a fejlesztés lehetőségeit. Megtekintette a Testnevelési és Sportmúzeumot, és talál­kozott Tibor Tamással, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettesével, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság alelnökével. Programja során szakmai találkozókon vett részt a Magyar Film- és TV-művé- szek Szövetségében és a magyar Szín­házművészeti Szövetségben, színházi előadásokat tekintett meg, és ellátogatott a magyarországi Görögök Kulturális Egyesületébe. A miniszter asszony, aki Köpeczi Béla művelődési miniszter meghívására már­cius 15. és 17. között hivatalos látogatást A jugoszláviai hivatalos baráti látoga­táson tartózkodó Mihail Gorbacsov a csütörtök nagy részét Szlovéniában töl­tötte. A szovjet párt vezetője a délelőtti órák­ban látogatást tett a Ljubljanai Iskra ener­getikai és teleautomatikai kombinátban, ahol a vállalat vezetőivel együtt a szlovén köztársasági vezetők, Franc Popit, a köz- társasági elnökség elnöke, Milan Ku- csan, a Szlovén Kommunista Szövetség KB elnöke, Dusán Sinigoj, a köztársasági kormány elnöke és más személyiségek köszöntötték. A vendéglátók elmondták, hogy a nagyüzem a világ 37 országába expor­tálja termékeit és éppen négy évtizede tart fenn kapcsolatot a szovjet vállalatok­kal. Tavaly 27 millió dollár értékű mű­szert, berendezést szállított a Szovjet­Befejeződött Jazov és Carlucci tárgyalássorozata A berni szovjet nagykövetségen meg­tartott délelőtti találkozóval ért véget csü­törtökön Dmitrij Jazov szovjet honvédel­mi miniszter és Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter kétnapos tárgyalásso­rozata. Az első szovjet-amerikai „katonai csúcstalálkozót” Dan Howard amerikai szóvivő nyíltnak, őszintének és tárgysze­rűnek minősítette. Mint elmondta, a tár­gyalásokon elsősorban a szovjet és az amerikai haderők esetleges incidensei­nek elkerüléséről, a két ország katonai doktrínáiról, a fegyverzetkorlátozás kér­déseiről és egyes helyi konfliktusokról volt szó. Ez utóbbi témakörben az afga­nisztáni, a nicaraguai, a kambodzsai és a koreai kérdést érintették. tett Magyarországon, elutazása előtt tá­jékoztatta a magyar sajtó képviselőit a két ország kulturális kapcsolatainak to­vábbi erősítését szolgáló megbeszélé­seiről. Hangsúlyozta, hogy Görögország is - más európai országokkal együtt - részt kíván venni az egységes Európa kialakításában. Véleménye szerint eb­ben a folyamatban Magyarország is ko­moly szerepet játszhat, többek között a bécsi utótalálkozón is. Melina Mercouri elmondotta, hogy a görög emberek rend­kívül érdeklődnek a magyar filmművé­szet és zene iránt. Látogatása során több olyan produk­cióval és alkotással találkozott, amelyet szívesen, és a biztos közönségsiker re­ményében mutathatnának be Görögor­szágban is, így például Kovács Margit kerámiáit, és a Nemzeti Színház: István, a király című előadását. A kapcsolatok erősítését szolgálja, hogy a kiállítások, tánc- és zenei produk­ciók egyedi cseréjén túlmenően bővebb programmal rendezendő kulturális na­pok és hetek kölcsönös szervezése is közelebb került a megvalósuláshoz a magyarországi megbeszélések során - mondotta Melina Mercouri. unióba. Szorosan együttműködik né­hány szovjet tudományos kutatóintézet­tel is. Mihail Gorbacsov megtekintett néhány üzemrészt, nagy elismeréssel szólt a lá­tottakról, s a szovjet párt- és állami veze­tés maradéktalan támogatásáról biztosí­totta az Iskra - és általában a jugoszláv vállalatok - valamint a szovjet gyárak kö­zötti közvetlen együttműködés erőteljes fejlesztését. A szovjet vendégek ezt követően Franc Popit, Milan Kucsan és Dusán Sinigoj kí­séretében végigsétáltak Ljubljana belvá­rosán, s megtekintettek néhány történel­mi és kulturális emléket. Az SZKP KB főtitkára ezután megis­merkedett a ljubljanai bank, a legna­gyobb jugoszláv pénzforgalmi és hitel­szervezet tevékenységével. Samir Washingtonban A leghatározottabban elutasította Sa­mir izraeli miniszterelnök az Egyesült Ál­lamok által javasolt nemzetközi Közel- Kelet-konferenciát, a Shultz amerikai külügyminiszter által előterjesztett ren­dezési tervet. . Samir szerdán Washingtonban meg­tartott sajtókonferenciáján ismételten ki­jelentette: csak az „eredeti, Camp Dávid­ban létrejött megállapodás alapján” len­ne hajlandó közvetlen tárgyalásokra Iz­rael arab szomszédaival a megszállt te­rületek jövőjéről. Kapkodóknak, átgon­dolatlanoknak tekinti az amerikai elkép­zeléseket és nem hajlandó tárgyalni ar­ról, hogy a megszállt területeket Izrael három év alatt ürítse ki, amint azt Shultz tervezete előírja. A Camp Davidben an­nak idején kidolgozott elképzelés ötéves időszakot írt elő erre. A nemzetközi kon­ferencia tervét azzal utasította el, hogy az szerinte „fórumot teremtene Izrael arab és nem arab ellenfeleinek” az ország el­leni politikai akcióra. Gorbacsov Szlovéniában A „T. Ház” Kádár János munkamegbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután ipar vállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést < •Tungsram RT budapesti székházában. A munkaértekezleten - amelyet az Ipari Minisz térium, a Magyar Gazdasági Kamara és az Okisz szervezett - részt vett Németh Miklós az MSZMP Központi Bizottságának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents