Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

6 ^SéPÜJSÁG 1988. március 17. Évadnyitó a Népstadionban Magyarország-Törökország 1-0 (0-0) Szerdán délután a Népstadion megle­hetősen foghíjas lelátói előtt rendezték meg a Magyarország-Törökország válo­gatott labdarúgó-mérkőzést, amely a ha­zai együttes számára az 1988-as hosszú versenyévad (13 találkozót játszik az együttes) első állomása volt. A lengyel Tadeusz Diakonowicz játékvezető sípje­lére így állt fel a két csapat: Magyarország: Szendrei - Farkas, Ko­vács E., Balogh, Sass - Herédi, Fitos, Bognár - Kiprich, Szabadi, Kovács K. Tö­rökország: Uraz - Demiriz, Keskin, Yal- cintas, Yuvakuran - Gültiken, Karaman, Dilmen, Gedikali - Yula, Colák. A kezdés­kor elkezdett szemerkélni, majd a 10. perc táján már zuhogott az eső. Negyed­órán át semmi nem történt, majd a 16. percben Kovács K. lefutott a jobb olda­lon, Szabadi elé tálalt, aki az üres kaputól két méterre sem találta el a labdát. Némi mezőnyfölényben játszottak a magyarok, de a 35. perc tájékán a nézők harsányan kiabálták: „Ébresztő!” Újabb Szabadi­helyzet maradt ki, majd a másik oldalon Selcuk hatméteres lövése zúgott el a léc fölött. Szünet után mindkét válogatott élt az öt csere lehetőségével. A mérkőzés színvo­nala egy fikarcnyit sem javult, bár Gyime- si beállításával szórványosan rohamo­zott a magyar válogatott. Még inkább rá­eredt az eső, s a félidő derekától egyre bátrabb kontrajátékot láttunk a vendég- csapattól. A közönség türelmét, hitét veszítve rig­musokat kántált. Kórusban emlékeztetett Mexikóra, s percekig Mezey Györgyöt hiányolta. Már-már siralmas döntetlen­nel zárult az évadnyitó, amikor a 90. percben az újonnan becserélt török ka­pust Kiprich egy kapu előtti kavarodás végén „felavatta”. Ezt a 90 percet jó lenne mielőbb örökre elfelejteni... Események - eredmények Kiemelkedően szerepeltek az Atom­erőmű SE vívólányai a Várpalotán és Za­laegerszegen megrendezett országos III. osztályú tőrversenyeken. Várpalotán az 56 fős mezőnyben Czakói Andrea jutotta döntőbe és találat aránnyal a 9. helyen végzett. Zalaegerszegen a 68 résztvevő küzdelmében Szrida Emese és Fodor Andrea verekedte be magát a kilences döntőbe. Ott Szrida a hármas holtver­senyt megnyerve szerezte meg az első helyett. A sportág paksi történetében ő állhatott először dobogóra az eredmény- hirdetéskor. A döntőben szerepelt klub­társa, Fodor Andrea egyenletes teljesít­ménnyel, csupán rosszabb találatarány- nyal szorult a hatodik helyre. Az Atom­erőmű se vívói összesen nyolcvan minő­sítési pontot gyűjtöttek. * Szekszárd és Paks város 10-12 éves tanulók alkotta labdarúgó-válogatottjai vetélkedtek a megyeszékhelyen meg­rendezett alapfokú gyermekfocitornán. A kispályás csapatok nagy iramú, élve­zetes mérkőzéseket játszottak. A báta­széki Kalász János-emléktornán is bizo­nyított fiúk újbóli egymás elleni küzdelme jól szórakoztatta a közönséget. A 4-2-es, 9-1 -es, 7-2-es és a 19-3-as eredmények jelzik: gólratörő támadójáték diadalmas­kodott. A tárgyjutalomban részesült ifjú focistapalántákról bizonyára még sok­szor hallunk. Legközelebb az Alisca Ku­pán mérik össze ismét erejüket. * Budapesten rendezték a junior és if­júsági korosztályú cselgáncsozók Ma­gyar Népköztársasági Kupa versenyét. A megyénk színeit képviselő Atomerőmű SE versenyzői közül az ifik mezőnyének 83 kg-os súlycsoportjában Kovács Antal aranyérmet nyert. A juniorok 86 kg-os súlycsoportjában Grill László harmadik, Kovács Antal ötödik lett. A 95 kg-ban in­dult Törteli Zoltán az 5. helyen végzett. * Április 1 -2. között rendezik meg Szek- szárdon a már hagyományos Felszaba­dulási Kupa kispályás labdarúgó villám­tornát. Nevezéseket március 19-ig fogad el a városi labdarúgó-szövetség. Közel 1200-an a borjádi emléktúrán Mint arról már tegnapi számunk­ban tudósítottunk, március 15-én rendezték meg Borjádon a Petőfi Sándor-emléktúrát, amelyen közel 1200-an vettek részt a megye csak­nem valamennyi településéről. A diákok, nevelőik és tanáraik kerék­páron, futva, vagy éppen túrázva érkeztek a megemlékezés színhe­lyére. A „Tolnai barangolás ’88” el­nevezésű természetjáró program következő állomása a március 27- én megrendezésre kerülő tavaszi tú­ra, amely egyben az Olimpiai Napok próbái közé is tartozik. Az iskolák képviselői megkoszorúzták a Petőfi-méhest A szekszárdi V-ös iskola tanulóinak egy csoportja Bombariadó Miről olvashatunk a Fociban? A Foci legújabb számában képes ri­port olvasható a magyar-török mérkő­zésről. Hidegkúti Nándor és Szusza Fe­renc nyilatkozik a régi MTK-Újpest mér­kőzésekről. Kozma István nemcsak válogatott játé­kos, hanem amatőr bűvész is. A László Kórház női csapata túl sok edzőt „fo­gyaszt”. A lap rovatvezetője Zalaeger­szegen úgy tapasztalta, hogy már nem érdemes idegeskedni. Vialli, az új olasz sztár bűvölni szereti a labdát. Novotny Zoltán beszámol az olvasókkal folytatott beszélgetéséről. Hirdetik az újabb Telefoci-szolgálatot: hétfőn 13-14 óra között Bálint László ül a szerkesztőség 330-759-es számú tele­fonjánál. Madridban Szerdán hajnali fél egykor bombariadó volt a madridi Hotel Monte Realban. A szál­lóvendégek között voltak az esti, Bayern München elleni BEK-negyeddöntőre ké­szülő Real Madrid labdarúgói is. Keddről szerdára virradóra éjjel a rendőrség tele­fonhívást kapott, hogy bombamerénylet készül a Real Madrid csapata ellen. A hatóságok azonnal kiürítették az épü­letet, de nem találtak semmilyen robbanó­szerkezetet. Oldal háló ’88 Nagyobb volt a füstje... mint a lángja az NB III. Dráva-csoportja Duna-parti, paksi házi rangadójának. Már a hangulat sem volt olyan parázs, mintázta Képes Sportban a közelmúltban megjelent „Erőtér” című írás hatására hitték. Nem született nézőcsúcs sem. Azon egyszerű oknál fogva nem, mert az atomvárosban minden vasárnap van mérkőzés, a szur­kolók többsége kölcsönösen látogatja egymás mérkőzéseit. A mosta­ninézőszám meglesz egy ASE-Csurgó, vagy egy PSE-Csurgó mécs­esén is. És ezeknek a meccseknek nem lesz nehéz jobbnak lenni, mert... ...mert aligha fordulhat majd elő azokon a találkozókon, hogy egy csapat annyira csak a védekezésre, a saját térfelén az állandó létszám- fölényre törekedjen, mint azt az ASE tette. Vábró József edző emléke­zetében még elevenen élt az őszi mérkőzés, amikor a PSE végig dik­tált, irányított és örültek, hogy két „fával" megúszták a meccset. Az ASE számára a pontnak lélektani jelentősége volt. Ami vulgárisán leegyszerűsítve a következő: üzenet Taxi Géza és társainak a játékukra tett, enyhén szólva elmarasztaló megjegyzésekért. A cél szentesíti az eszközt - a hármas sípszó után ők voltak az elégedettebbek a 0-0-ás döntetlennel. ... mert aligha fordulhat majd elő azokon a meccseken, hogy egy csapatnak mindhárom csatára szinte használhatatlan, mint az a felju­tásra áhítozó PSE-nél volt. Ez valóban megnehezítette a technikás, a játék szervezéséhez értő paksi középpályások dolgát, akik lassú, kiis­merhető oldaladogatásokra, tulajdonképpen átütőerő nélküli táma­dásvezetésekre voltak képesek. És az a meccset egyéni megvillanással eldönteni tudó képesség, ami ezen a szinten megvan Horváth Péterben (mindenekelőtt mértani pontosságú szabadrúgásai révén), Kovács Zoltánban (kiszámíthatat­lan passzai, élményszámba menő cselei révén), Kolaricsban (játékin­telligenciája révén) nem jött elő. De még így is a PSE-nek voltak a mér­kőzés eldöntésére leginkább alkalmas helyzetei. Ezek értékesítéséhez kölcsön kellett volna kérniük az ellenféltől Vöröst, aki ezúttal jobbára önhibáján kívül közelről nézhette a meccset. A PSE pedig áldását adta volna arra, hogy az ASE-hoz igyekvő Porga már játsszon is ellenük. Bár, ez a képzeletbeli csereakció nem biztos, hogy jó buli lett volna a PSE-nek. Mert mi van akkor, ha az „öreg harcos" az ASE kevés gól- szagú akcióiból egyet tényleg bekotor? BÁLINT GY. Egy kiállítás „pikantériája” Az őszi bajnok Dunaföldvárt döbröközi vendégszereplésre szólította a megyebajnokság tavaszi premierje. Nos, a Duna-partiak már a nyitá­nyon tapasztalhatták, hogy a hőn áhított aranyérem megszerzéséhez vezető útjukat „nem hintik tele rózsákkal" az ellenfelek. Ebben az osz­tályban is érvényesül a megcsontosodott tétel; az éllovas skalpjáért az esélytelenek is nekidurálják magukat. Szükség lesz hát többek között a nyugodt idegekre. A döbröközi 90 perc tanúsága szerint ellenkező esetben a földváriak önmaguk helyzetét keseríthetik meg. Amikor Varjas két kézzel kilökte a döbröközi csatárt a beívelt labda alól, még egy 11 -essel „megúszták” a vendégek. Igaz, a bünte­tőből kiegyenlített a pályaválasztó. A 79. percben Molnárt durva szere­lés után viszont zuhanyozni küldte a játékvezető. A kiállítás „pikantériá­ja”, hogy emberhátránya ellenére olyan hajrát vágott ki a vendégcsa­pat, ami a befejezés előtti percekben győztes gólt eredményezett. Sza­bó minden dühét beleadva faképnél hagyta a teljes döbröközi védel­met, majd önzetlen átadását Hon/áth közelről a hálóba pofozta. Azt nem tudjuk, hogy a keservesen kiharcolt győzelem után a lista­vezető öltözőjében miként sommázták a társak Molnár fegyelmezet­lenségét... Nem ismertek elveszett labdát A kiesés ellen harcoló gerjeni legénység aligha gondolta „viszon­tagságos” utazása kezdetén, hogy a nyitó forduló meglepetésszerző­jévé rukkol elő. Most már elárulhatjuk; sokáig úgy tűnt, hogy a foghíjas játékosállomány következtében útra sem kelnek Tamásiba. Fölöttébb nehezn állt össze csapatuk, s ilyen előjelek birtokában bizony nagy „zakónak” néztek elébe. Úgy is indult a találkozó, hogy a házigazdák dobogós együttese sima győzelmet arat. Annál is inkább, hiszen még egy perc sem telt el, amikor Walter csúsztatott fejese után a gerjeni kapus a hálóból kényszerült kikotorni a labdát. Bő tíz perccel később érett a második... A gerjeni védők idegességükben összehoztak egy 11-est. Nos, az utóbbi években általában Bazsonyi volt a tamásiak ítéletvégrehajtója, ezúttal is szívesen vállalta volna a büntetőrúgást, de... Csik edző más­ként vélekedett, ő a megyebajnokság őszi gólkirályára, Sandira vok­solt, mondván: „Egy kicsit gödörben van a fiú, a gólja majd feldobja". A jobb alsó sarokra helyezett lövését azonban Gyimesi remek vetődés­sel hárította. így Sandi helyett a gerjeni legénység dobódott fel. Nem is akárho­gyan. Elveszett labdát nem ismerve kiegyenlítettek, s pontszerzésük­kel önmaguk számára tették vidámmá a szomorúnak indult vasárnap délutánt. Végh dilemmája: megérte? Aparhanton már a találkozó végét jelentő hármas sípszót várták. Szűk egy perc hiányzott a lefújásig, amikor Végh, az ozoraiak szépítő gólját elért csatár - miközben a játék a másik térfélen folyt - kettőt be­lerúgott Kajtárba. A publikum felhördült, a kétjátékosnak korábbról sok nézeteltérése nem lehetett, hiszen a hazaiaknál Kajtár mindössze hat perccel korábban állt be csereként. A rúgás tényét a vezető bíró nem láthatta, annál inkább a partjelző. Lengetés, rövid konzultáció a két feketeruhás között, aztán villant a piros lap. Egy izgalmas, de összességében végig sportszerű mérkő­zés furcsa fináléjáról gondoskodott Végh. Azóta volt ideje többször végiggondolni a történteket. A fegyelmi határozat után pedig aligha­nem még inkább felteheti önmagának a kérdést: megérte? FEKETE LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents