Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. március 17. Integrálni kell az érdekeket Kicsi a szövetkezet, de hatékony Jó úton a SIMOVILL Új festési eljárás A lámpatest-összeszerelő szalag A múlt év végén az Okisz érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek száma 2864 volt, ebből hagyományos formában 636, kisszövetkezeti formában 2228 működött. Sarkítva akár azt is mondhatnám; több mint negyven év „termése” a hat- sZáznál valamivel több hagyományos ipari szövetkezet, az 1982-től - amióta lehetőség van kisvállalkozások alapítására - eltelt hat évé pedig kétezernél jóval több kisszövetkezet. Nem szélhámosság! Kezdetben kisebb, majd egyre gyorsuló ütemben jöttek létre az új típusú szövetkezetek, Tolna megyében is 1985-től emelkedett meg lényegesen a számuk. Aligha az eredeti elképzelésekkel összhangban nemcsak új kisszövetkezetek alakultak, hanem átalakulással, a hagyományos szövetkezetekből való kiválással is gyarapodott a számuk. Országos szinten ez utóbbiak aránya eléri az egyharmados megyénkben pedig ennél is nagyobb értéket. A 45 Tolna megyei ipari szövetkezet közül mára csak 9 működik hagyományos formában és 9 az újonnan alakult kisszövetkezetek száma is. A fönnmaradó 27 átalakult, kivált vagy szétvált. Nem is olyan régen magam azokkal a szövetkezeti vezetőkkel értettem egyet, akik azt mondták; nem kérnek az olyan előnyökből, amiért nem dolgoztak meg, ne legyen jobb csak attól a tagságnak, hogy átfestik a cégtáblát. (Közismert, hogy a kisszövetkezeteket a rendeletek egyéb gazdálkodó szervezetekkel szemben lényegesen kedvezőbb pozícióba juttatták azáltal, hogy egyszerűsített számviteli elszámolást, statisztikai adatszolgáltatást írtak elő számukra, s ami a legfontosabb, mentesültek a kereset- illetve a bérszabályozás korlátái alól, bár kétségtelenül nagy kockázatot is kell vállalniuk.) Mondták néhányan azt is, hogy nem viszik bele a tagságot bizonytalanba, „szélhámosságba”, hiszen ki tudja, mi lesz ennek a vége. Ma úgy értékelem, hogy a szabályozókból eredő visszásság az, ami egy hatékonyan működő, a népgazdasági célokkal messzemenően összhangban esetleg tőkés exportra is termelő hagyományos szövetkezet tagjainak 2,5 százalékos bértömegnövelést tesz lehetővé (van olyan szervezet is, ahol a tavalyi bér- fejlesztés áthúzódó hatása miatt ezt a keretet máris kimerítették, létszámleépítésre pedig tagokról lévén szó, korlátozott a lehetőség, tehát 1988-ban egy fillér béremelésre sem lehet számítani). Ha az e körbe tartozó, dinamikusan - az ipari átlagot meghaladóan - fejlődő szövetkezetek fejlődési ütemüket tartani akarják, az átlagosnál magasabb teljesítményeket nyújtva pedig az átlagosnál magasabb béreket is igényelnek, akkor alig van más választásuk, mint a kisszövetkezetté válás. (A bérszabályozás alól a bérklubtagság is fölmentést ad. Van megyénkben szövetkezet is, aki az igen szigorú feltételeknek meg tud felelni, s így maradhat a hagyományos formában.) Az átalakulásokat tehát a közvetlen egyéni érdekeken túli gazdasági motiváció is ösztönzi. A megyei Kiszöv számításai szerint a kisszövetkezetek a magas átlagkeresetek mellett is lényegesen magasabb keresetarányos teljesítménnyel, gazdaságosabban működnek. Antitagosítás? Sokan fölvetik a kisszövetkezetté válásokkal kapcsolatban, hogy az a tulajdonosi tudat, a vagyon érdekeltsége elleni merénylet. Mivel a rendelet a kisszövetkezetek taglétszámát 100 főben maximálta, nem-szabott viszont korlátot az alkalmazottak arányának, így elvileg bárTegnap tartotta március havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének elnöksége. Első napirendként jóváhagyta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt ülés óta tett főbb intézkedésekről készített jelentést, s ideiglenes bizottságot hozott létre az 1988. évi megyei munkaverseny feltételeinek kidolgozására. Második napirendként megtárgyalta és a vitában elhangzott kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt elfogadta a lakásszövetkezetek pénzügyi, számviteli, vagyonvédelmi helyzetéről készített beszámolót. A lakásszövetkezetek közül csak a szekszárdi „Alisca” rendelkezik a lakás- vagyonon kívül jelentősebb értékű állóeszközzel. Ez sem éri el a 2 milliót. A mekkora hagyományos szövetkezet kisszövetkezetté alakulhat, ha kellően sok tagot megagitálnak, hogy mondjon le tagsági viszonyáról.. A volt tagok - az új alkalmazottak - aztán már nem szólhatnak bele a döntésekbe - szavazati joguk megszűnt - sőt „létszámcsökkenthetők”. De van-e valóban tulajdonosi tudata a szövetkezeti tagságnak? Az évek során a tagok vagyoni részvétele a gazdálkodásban mind jobban visszaszorult, e körben és a bérmunkásvonások dominálnak. Ami pedig az anyagi érdekeltséget illeti; egy évente 30 millió forint nyereséget elérő szövetkezetnél az elvonások után jó, ha 3 millió forint marad, amit viszonylag szabadon költhetnek el. Ha ennek a felét fejlesztésre fordítják, könnyű belátni, hogy anyagi ösztönzésre mi marad. Egy 5 ezer forintos részjegy után fizetett 10 százalékos osztalék manapság aligha jelent érdekeltséget az eredmények, a szövetkezeti vagyon növelésében. S a döntésekbe való beleszólás? Egy sor szövetkezet közgyűlésén jártam az elmúlt hetekben, amelyeken átlagosan körülbelül hússzor kellett szavazni különféle kérdésekről. Soha nem volt ellenvélemény, tartózkodás is csak mutatóban... A tulajdonosi tudat a kisszövetkezetekben sokkal erősebb, mivel az anyagi érdekeltség közvetlen. Nagy vitákat váltott ki az új szabályok szerinti alapképzés- megszűnt a rendelkezési alap, helyette oszthatatlan vagyonalapot képeznek a kisszövetkezetek is, melyet az első verzió szerint nem lehetett volna tetszés szerint konvertálni, azaz nyereségkiegészitésre és beruházásokra egyaránt fölhasználni- mely megszüntette (volna) a vagyon növelésében való érdekeltséget. A kedvezmények kiterjesztéséért Az érdekképviseleti szervek ésszerűtlennek tartották ezt a rendelkezést, mert a lehető legnagyobb személyi kifizetésekre és nem fejlesztésre, beruházásra, azaz a vagyon növelésére ösztönzött, s sikerrel járó erőfeszítéseket tettek annak módosításáért. Itt már el is jutottunk oda, hogy az új körülmények között az érdek- képviseletekre is új feladatok hárulnak, amennyiben a szövetkezetek megelégedésére kívánják végezni munkájukat. Bár a kisszövetkezetté válás a gazdasági előnyök oldaláról érthető, a szövetkezeti mozgalom szempontjából azonban káros. A hagyományos szövetkezeteknél pedig a már taglalt problémák jelentkeznek. Ráadásul a két kör érdekei sem azonosak. Az érdekképviseleti szervek fő törekvése ezért - hangsúlyozta Fodor Tibor, a Tolna Megyei Kiszöv elnöke - egy egységes szövetkezeti rendszer létrehozása, a két szövetkezeti forma előnyeinek integrálása. A kisszövetkezetekre jellemző előnyöket ki kívánják terjeszteni az egész szövetkezeti mozgalomra, megtartva a hagyományos szövetkezetekre jellemző mozgalmi jegyeket. E munkának első lépcsője lehet az intenzív vagyonérdekeltség megteremtése. Célja és lényege, hogy a tagok egyénenként és csoportban is érdekeltek legyenek a szövetkezet már meglévő vagyonának minél hatékonyabb működtetésében, másrészt a szövetkezeti vagyon gyarapításában. Erre vonatkozó elképzelés a vagyonjegyek kibocsátása, melyre a meglévő vagyon és a vagyon növekményének egy része is szétosztásra kerülne. Az egyik szövetkezet mérlegzáró közgyűlésén némi türelmetlenséggel fogadta a tagság a sokadik hozzászólót. Lassan mégis elcsöndesedtek, úgy hallgatták, mi fán is terem az intenzív vagyonérdekeltség. A végén a néhány perccel korábban még morgolódó tagság soraiból innét is, onnét is hallottam; nem is lehet ez olyan rossz... ROSTÁS ILONA fenntartáshoz szükséges anyagok, fogyóeszközök jelentős része is a beszerzés után felhasználásra kerül. A számviteli nyilvántartások naprakészek. Mindezek ellenére az előterjesztés feltárta azokat a gondokat, problémákat, amelyek egy-két lakásszövetkezetnél az utóbbi időben előfordultak a vagyonvédőimmel, a pénzkezeléssel, a szervezetien munkavégzésekkel kapcsolatban. Mindezekre figyelemmel kérte az elnökség a lakásszövetkezetek választott szerveit a fokozottabb ellenőrzésre. Felhívta a figyelmet, hogy jobban ösztönözzék az ügyviteli munkát lelkiismeretesen ellátó dolgozókat, gondoskodjanak továbbképzésükről. Szükségesnek tartja a lakásszövetkezetek közötti együttműködés erősítését, A SIMOVILL - ma Simontornya egyik legjobban működő ipari szervezete - az ötvenes évek elején alakult vegyesipari szövetkezetként, s igen széles termékskálával rendelkezett. Jelenlegi nevén 1974 óta szerepel, s a névváltozás azt is jelezte, hogy profilja átalakult, akkortól kezdve a szövetkezet főként villamosipari berendezéseket, alkatrészeket gyárt. Legismertebb termékeik a fénycsöves lámpatestek, fürdőszobai piNémet nyelvi tábor A német nyelvet alapfokon beszélő középiskolások számára nyári nyelvi tábort rendez július 3-tól július 12-ig a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ. Az érdeklődők április 15-ig levélben jelentkezhetnek a művelődési központnál (6720 Szeged, Vörösmarty u. 5.). A fiataloknak a német nyelvtan, irodalom és történelem témaköréből a József Attila Tudományegyetem oktatói tartanak előadásokat. A résztvevők német nyelvű videofilmek megtekintésével fejleszthetik az idegen nyelvben való jártasságukat, s a táborozóknak zenei, sport- és szórakoztató programokat is szerveznek. egymás segítését a hatékonyságot szolgáló munkamegosztás kialakítását. Harmadik napirendként megtárgyalta a küldöttközgyűlés elé készített beszámolókat, jelentéseket, állást foglalt a szövetség alapszabálya módosításában. Végezetül az elnökség - csatlakozva a Heves Megyei Mészöv felhívásához - elfogadta az egészségmegőrzés hosszú távú programjának megvalósítására mozgósító előterjesztést, és elrendelte annak valamennyi fogyasztási szövetkezethez történő kiküldését. Kérte a szövetkezeti dolgozókat arra is, hogy csatlakozzanak ahhoz az országos akcióhoz is, amely április 7-ét füstmentes nappá nyilvánítja, s tehetségükhöz mérten anyagiakkal is járuljanak hozzá a rákellenes küzdelemhez. SZOBOSZLAI JENŐ pereszekrények, biztosítótáblák, padlásfeljárók. Ez év január közepétől a szövetkezetből kisszövetkezet lett. Kovács Pál elnökhelyettes szerint a gazdasági szabályzók változása kényszerítette rá őket erre a döntésre. Egy példát említ; a tavalyi nyereségük körülbelül harmincnyolcmillió forint volt, ha nem váltanak, akkor idén ez az összeg visszaesett volna hétmillióra. Kisszövetkezeti formában viszont (Munkatársunktól) Soros munkanapján a Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága programjának megfelelően foglalkozott pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának 1987-ben végzett ellenőrzési tapasztalataival Nagy Jenőné osztályvezető előterjesztése alapján. Ezt megelőzően tárgyalta meg a vb azt a tájékoztató jelentést, mely a Hungária Biztosító helyi tevékenységéről adott számot ezúttal első alkalommal, lévén szó fiatal szervezetről. A tájékoztató előterjesztőjének, Faragó Imrének, a Biztosító vezetőjének távolléte miatt a testület tagjainak kérdéseire Bán József, a Hungária Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságának csoportvezetője válaszolt, megerősítve a ma még ideiglenes körülmények között működő dombóvári fiók - országosan 200 fiókja van a Hungária Biztosítónak - tájékoztatóba foglalt eredményeit. A városi tanács vezető testületét természetesen nemcsak a működés helyi eredményei érdekelték, hanem az is, hogy az induláskor csak a Biztosító néhány területén - gépjármű, vállalati és nemzetközi - folyó tevékenysége közel két év alatt milyen egyéb biztosításokkal bővült és mit tud ma nyújtani ügyfeleinek. Mint az elhangzott, a Hungária Biztosító megvetette lábát a napjainkban is totizennégymillió eredményt terveznek... Nehéz évnek ígérkezik az idei számukra is, mert az új adórendeletekkel összefüggő árváltozások a Sl- MOVILL-t is hátrányosan érintik; termékeik ára átlagosan tíz százalékkal csökkent, az alapanyagoké viszont csak két-három százalékkal. A különbség a kisszövetkezetet terheli. Ilyen körülmények között csak a konvertibilis export növelése, és a folytonos termékkorszerűsítés sgít- ségével léphetnek tovább Kovács Pál véleménye szerint. Ennek jegyében fejlesztik fő termékcsaládjukat, a fénycsöves lámpatesteket. A jól ismert hagyományos formák mellett piacra dobták az RP/Z nevű lámparendszerüket, mely igen tetszetős megjelenésével és energiatakarékosságával minden bizonnyal keresett lesz. A gyártmányfejlesztés mellett sok gondot fordítanak a gyártásfejlesztésre is, ennek jegyében vásárolták meg a por alakú festéket szóró berendezést tőkés importból. Az eljárás lényege: a lámpatestek fémvázát sztatikus elektromossággal feltöltik (mintegy százezer volt feszültséget alkalmazva), így a porfesték egyenletes felületet alkotva bevonja a fémtárgyat. Az ezt követő magas hőmérsékletű kiégetés után rendkívül jó minőségű festett felületet kapnak, s ezáltal megnő a termékek élettartavább bővülő biztosítási piacon és 1987. évi eredményei országosan meghaladták a 2 milliárdot. A dombóvári fiók szerepe ennek az eredménynek a létrehozásában nem volt csekély, hiszen a megyei fiókok versenyében az indulás évében, 1986-ban első, tavaly második helyezést ért el. Ha a Hungária Biztosító meg tudja tartani és erősíteni is képes lesz eddig megszerzett jó pozícióit, nyeresége egy részének befektetésére is sor kerülhet működési területén, például a tanács fejlesztési terveinek olyan megvalósításában, mint amilyen egy, a gunarasi gyógyvízre - részben külföldi tőkével - telepíthető üdülőszálló fölépítése lehetne. (Mint ismeretes, a biztosítás területén keletkező tőke befektetését nemrég az Állami Biztosító kezdte meg Pécsett egy söröző megvásárlásával.) A városi tanács végrehajtó bizottsága ezen az ülésén foglalkozott a március 23-ra összehívandó tanácsülés anyagának előkészítésével is. Ezen az ülésen tárgyalja meg Dombóvár tanács 1987. évi költségvetésének végrehajtását és vitatja meg 1988. évi költségvetését, ami nem Ígérkezik könnyű feladatnak, mivel a lehetőségek függvényében kell újra rangsorolni a tervidőszak folyó évének tennivalóit. A Mészöv elnöksége tárgyalta Vb-ülés Dombóváron Készül a padlásfeljáró
