Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-13 / 37. szám
-V;'."'.i-v ' -'S*fpí':'-5;í■« MA “■ ■ Hallgatás szüli 1988. február 13. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, a királyokat 37. szám (5. oldal) ÁRA: 2,20 Ft A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága jelenti: A megye gazdasági és társadalmi fejlődése 1987-ben A KSH közelmúltban megjelent országos jelentése megállapítja, hogy az „1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be.” Az elemzésből kitűnik, hogy ez az összefoglaló megállapítás rendkívül sok pozitív és negatív irányú változás eredője. Tolna megye gazdasága az országos folyamatokhoz a termelő tevékenységek főbb területein pozitív módon járult hozzá, másutt pl. a lakásépítésben, kiskereskedelmi forgalomban kedvezőtlen irányba befolyásolta azt A termelő tevékenységek fő jellemzői Ipar Az ipari termelés 11,2%-kal, az előző évinél és az országosnál is jóval élénkebben növekedett. Ebben ismét döntő szerepe volt a Paksi Atomerőmű termelés- bővülésének: augusztusban megtörtént a IV. reaktorblokk üzembe helyezése is. Az atomerőművet nem számítva a megye ipari termelése 3,4%-kal nőtt. Az országos és a dél-dunántúli átlagot meghaladó mértékben emelkedett a nehézipar - ezen belül a gépipar - és az élelmiszer- ipar termelése, a könnyűiparé mérsékelten nőtt, az egyéb iparé csökkent. A termelés évközbeni hullámzása erőteljesebb volt, mint 1986-ban. Az I. negyedévi gyenge teljesítményt a III. negyedév (1986-ban a IV. negyedév) kiemelkedő produktuma ellensúlyozta. A megyében előállított - az országos termelésben is jelentős hányadot képviselő - fontosabb termékek közül nagymértékben növekedett a zománcozott háztartási edény, a férficipő, a felsőruházati cikkek, a porított tejtermékek termelése, főleg az exportlehetőségek bővülése miatt. Villamos energiából közel 50%- kal többet állított elő az atomerőmű, mint 1986-ban. Visszaesett ugyanakkor a sportlabdák és a női cipők termelése - a belföldi és külföldi kereslet ezen termékek iránt csökkent. Az iparban a termelékenység az országos átlagot meghaladóan emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 13,7, az egy munkaórára jutó pedig 10,9%-kal haladta meg az 1986. évi szintet. Ha az atomerőmű ugrásszerű termelésnövekedését figyelmen kívül hagyjuk, a fenti mutatók értéke 6,6, illetve 3,6%. Az ipari vállalatok, szövetkezetek, telepek 1987-ben 5747 millió forint értékű árut értékesítettek külföldön, változatlan áron számítva 14,1 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású kivitel bázisszintű volt, a konvertibilis elszámolású 28,6%-kal haladta meg az 1986. évit. A konvertibilis exportot teljesítő gazdálkodók döntő többsége jelentős mértékben növelte kiszállításait. Az export legnagyobb hányadát az elmúlt évekhez hasonlóan az élelmiszeripari termékek tették ki. A kiszállítások évközi alakulása sem tért el a korábbi évekétől: a IV. negyedévi teljesítmény 2-szerese volt az I. negyedévinek. A megye iparában foglalkoztatottak A Bonyhádi Zománcárugyár termelésének egyre nagyobb hányadát teszi ki a teflon bevonatú edények előállítása száma 33359 fő volt, a több évig tartó enyhe növekedés után 1987-ben 2,2%- kal csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete 6940 Ft volt, 8,3%-kal több, mint egy éve. (Folytatás a 2. oldalon.) Közgyűlés a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezetben Tegnap délelőtt közgyűlés volt a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezetben. Az ünnepi eseményen részt vett-többek között - K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára, Szabó Géza, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára, Barsi Mihály, a Teszöv titkára, Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek és szövetkezeteinek vezető képviselői. A vezetőség beszámolóját Heimann Ferenc téeszelnök ismertette. A közös gazdaság az egyesülés utáni tizedik évet zárta - sikerrel. Az elmúlt tíz évben a szövetkezet termelési értéke folyó áron számítva 110 millió forintról 170-re emelkedett. Gabonából az egyesüléskor 11 ezer tonnát termeltek, az elmúlt évben pedig 19 ezret, huszonöt százalékkal nőtt a szőlőtermelés. A termelési mutatók növekedésével együtt jelentősen nőtt az egy főre jutó bruttó jövedelem és a bérszínvonal is, ez utóbbi 45 ezer forintról 91 ezer forintra A közös piaci csúcsértekezlet plenáris ülését péntek délelőtt felfüggesztették, hogy lehetőséget adjanak a delegációknak kétoldalú tanácskozásokra. Mintegy két órával a pénteki ülés megkezdése után kiderült, hogy megfeneklettek a kompromisszumos záródokumentum megszerkesztésére irányuló erőfeszítések. A tervek szerint e záródokumentum minden tagország számára elfogadhaemelkedett. - A beszámoló ezt követően szólt az elmúlt gazdasági év nehézségeiről és eredményeiről. A részletes számszaki beszámolót már a küldöttközgyűlésen elfogadták. Mivel a vezetőség mandátuma lejárt, a közgyűlés felmentette. A küldöttközgyűlés felhatalmazásával működő jelölőbizottság előterjesztése után titkos szavazással a szekszárdi Aranyfürt Termelő- szövetkezet új elnökének dr. Szűcs László volt jogtanácsost választották meg. Termelési elnökhelyettes 1989. január elsejéig - nyugdíjbavonulásáig - Kaposi István, azt követően a ciklus végéig pedig író Lajos, aki jelenleg növénytermesztési ágazatvezető. Ruppert Bálint főkönyvelőt pedig közgazdasági elnökhelyettessé választotta meg a közgyűlés. Heimann Ferenc, a korkedvezménnyel nyugdíjbavonuló elnök megköszönte a tagságnak az együtt töltött évek eredményes munkáját, majd átvette a tagság, illetve a társszervek ajándékait. A legjobban dolgozókat a zárszámadáson elismerésben részesítették. tóan „nagy vonalakban” vázolná fel az 1992-re tervezett egységes belső piac megteremtésével kapcsolatos teendőket. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, a tanácskozás soros elnöke a plenáris ülést berekesztette, hogy módot adjon a kétoldalú megbeszéléseknek az akadályok elhárításának reményében. Margaret Thatcher brit kormányfő „teljes káosznak” minősítette a helyzetet. Hármas jubileumra emlékeztek Hármas jubileumra, a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40., a Szovjet-Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., valamint a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékeztek pénteken a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének ülésén. A Parlament Vadásztermében megtartott tanácskozáson Apró Antal elnök méltatta a jelentős történelmi eseményeket, mint a béke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükségszerű győzelmének, további, fejlődésének egy-egy mérföldkövét. Új szakaszt nyitott hazánk életében a barátsági szerződés megkötése: jelentős szerepe van a kétoldalú diplomáciai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolataink fejlődésében - hangsúlyozta, majd megállapította: a két ország közötti kontaktusokat a nyíltság, az egyetértés, az azonos célok jellemzik; egyezményeink a kölcsönösségen és az egyenjogúságon alapulnak. A négy évtizedes együttműködés legdinamikusabb területe a gazdaság, s eredményesen fejlődnek a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok is. Fontos szerepet tölt be egymás népei életének, kultúrájának megismertetésében az MSZBT 30 éve alakult testvérszervezete, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság. A baráti társaságok alappillérei az új típusú kapcsolatrendszernek, amely legújabban a közvetlen vállalatközi kontaktusokkal bővült - mondotta végezetül. Vita után az Országos Elnökség Biró Gyula főtitkár előterjesztésében elfogadta az MSZBT idei munkatervét. A tanácskozáson - amelyen részt vett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete is - meleg szavakkal köszöntötték Apró Antalt 75. születésnapja alkalmából. Információtechnikai Vállalat Korszerűbb környezet - bővülő Január elseje óta önálló szervizként működik az Információtechnikai Vállalat szekszárdi egysége. Ezek után itt helyben végzik a költség- és bérgazdálkodást és a folyószámla-könyvelést. A múlt év novemberében költöztek be új otthonukba, a Széchenyi utca és a bank közötti nemrégiben felépült „nevenincs” téri szolgáltatóházba. Az 540 négyzetméternyi alapterületű szerviz 12,5 millió forintba került, amit önállóan gazdálkodtak ki. A régi, jól bevált szolgáltatásokon kívül, mint az irodagép, pénztárgép, számológép, sokszorosító javítása, az év elejétől megkezdték a személyi számítógépek és a nagy fénymásoló gépek szervizelését is. Közel száz intézménnyel, vállalattal van szerződéses kapcsolatuk, természetesen ez nem azt jelenti, hogy az eseti megbízásoknak nem tesznek eleget. A vállalatnál állandó továbbképzés folyik, az új elektronikai berendezések mindig friss szakmai ismereteket követelnek az itt dolgozóktól, a jövőben már csak elektronikai szakembereket foglalkoztatnak - a kor igényeinek megfelelően. A szerviz szakember-utánpótlása a jövőben megoldottnak tekinthető, a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola tanulói közül a harmadik és negyedik osztályokból négy-négy diák vesz részt itt rendszeres szakmai gyakorlaton. -kaJanuár 1-jétől a személyi számítógépek javítását is elkezdték ......... A z óvodáknak, iskoláknak társadalmi munkában javítják meg az író-, illetve számológépeket Felfüggesztett plenáris ülés
