Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-11 / 35. szám
1988. február 11. [ T0U<A ''l NÉPÚJSÁG 3 Nyomtatványok — adófizetéshez Akkor most megszűnik a sematizmus? Emberléptékű, igényes lakásokat épít a TÁÉV A kívülről is tetszetős épületek tervezett homlokzata Az új adórendszerrel kapcsolatos nyomtatványok egy része már megjelent, más részük a napokban kapható lesz. A kitöltésükkel kapcsolatos tudnivalókról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban az MTI munkatársának a következőket mondták el: Az általános forgalmi adót február 15től lehet visszaigényelni. Ehhez az „Igénylőlap az általános forgalmiadó- viszszatérítéshez" elnevezésű, 61-es számú űrlapot kell használniuk a gazdálkodóknak, egyesüléseknek, társas vállalkozóknak és magánszemélyeknek egyaránt. Az adó nettó összegének viszszaigénylése egyébként a tárgyhónapot követő hónap 15-én esedékes. Az igénylőlaphoz csatolni kell a szabályszerűen kitöltött átutalási megbízást is. Ezzel gyorsítható az átutalás. A magánerős lakásépítést, -bővítést, - korszerűsítést, közművesítést, felújítást végző magánszemélyek, építőközösségek számára. A 62-es számú nyomtatvány szolgál az általános forgalmiadó- visszatérités igénylésére. Az űrlaphoz szükséges a vásárlásokat igazoló számlákat is csatolni. A visszaigénylést a magánszemélyek a lakóhely szerint illetékes adófelügyelőségekhez, az építőközösségek az ingatlan fekvése szerint illetékes adófelügyelőségekhez nyújthatják be. A visszafizetendő összegről az adófelügyelőség az ország bármelyik OTP- fiókjánál beváltható utalványt ad az igénylőknek. A mezőgazdasági kistermelők, borértékesítő magánszemélyek a 63-as számú nyomtatványon igényelhetik vissza a tárgyévi beszerzéseket terhelő és előzetesen felszámított általános forgalmi adót. Az igénylőlapot a lakóhely szerinti adóhatósághoz kell benyújtani, csatolva a beszerzéseket igazoló számlákat is. A 61-es, a 62-es és a 63-as számú nyomtatványok a Pátria Nyomda Nyomtatványellátó Kirendeltségének boltjaiban, a Pallas Lap- és Könyvkiadó üzlet- hálózatában, a Delta Tours utazási irodákban, az APEH igazgatóságain és adófelügyelőségein, a Magyar Posta valamennyi postahivatalában szerezhetők be. Az adókat a Magyar Nemzeti Banknak vagy az OTP-nek szóló átutalási megbízással, illetve átutalási postautalvánnyal lehet befizetni. Erre a célra előrenyomtatott bizonylatok is készültek. Ezek neve: ÁFA bevételi számla; SZJA beszedési számla; Vállalkozói adóbevételi számla; Egyéb kötelezettségek bevételi számla; Egyszeri készletátértékelési lebonyolítási számla; Támogatás folyósítási számla; Elkülönített átalányadó bevételi számla; Magánszemélyek SZJA beszedési számla; Magánszemélyek ÁFA bevételi számla. Az ÁFA befizetésére szolgáló bizonylatokat az Adóelszámolási Iroda postázza. Azok, akik a befizetési bizonylatokat postán nem kapták meg, az illetékes megyei adófelügyelőség ügyfélszolgálati irodájánál és az adóelszámolási irodánál szerezhetik be ezeket a nyomtatványokat. A csak személyi jövedelemadót fizető magánszemélyek az átutalási bizonylatokhoz a megyei adófelügyelőségeknél, az APEH ügyfélszolgálati irodájának, az Adóelszámolási Irodánál és a Magyar Posta fiókjainál juthatnak hozzá. Lakni pedig kell! - mondhatja és mondja hazánk minden állampolgára kissé átformálva a klasszikus „Hajózni szükséges” mondást. Főleg azok számára lényeges ez a kérdés, akik még nem rendelkeznek saját lakással. Ám annak aki már a sajátjában, vagy az általa béreltben (akik, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen színvonalú hajlékban kell talán az(egész életét leélnie. Választási lehetőség sok nincs. Ha egy átlagos pályakezdő fiatal párt veszünk alapul, akik nem milliomos szülők gyermekei, maguk sem tartoznak a kiválóan kereső munkavállalók közé, és nincs az átlagnál nagyobb szerencséjük, akkor a legjobb esetben is néhány évi várakozás után juthatnak egy lakótelepi lakáshoz. Egy panelekből - azaz előregyártott elemekből épült házban. Panelház: sokak fejgörcsöt kapnak, ha csak rágondolnak, másoknak álmaik netovábbját jelenti. Akik benne laknak, helyzetüktől függően szidják, vagy dicsérik, mások „nyúlketrecnek” becézik, sokan az elidegenedés fő okát látják benne, van, aki átmeneti megoldásnak tartja, egy dologban azonban mindenki egyetért: a mai igen szűkös lakásviszonyok közepette igen nagy szükség van rá. S amíg az alapvető mennyiségi hiány meg nem szűnek ezen a téren - mivel más lehetőség egyelőre nincs -, addig nem lehet lemondani erről az építési technológiáról.- Más oldalról kell megközelíteni a kérdést - állítja határozottan Andor László, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat fejlesztési osztályának vezetője. Meggyőződésem, hogy nem az a baj, hogy előregyártott elemekből építjük a házakat, hanem az, hogy nem használjuk, illetve eddig nem használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Ebben hibásak voltak a tervezők is, de főleg a megrendelők, akik szerették volna minél előbb megoldani a lakáskérdést. Ebből adódott a tipizálás, az uniformizálás, a típuslakótelepek megterveztetése, felépíttetése - és a lakók sokszor valóban jogos elégedetlensége, panaszai.- Az alapkoncepció nem bizonyult ugyanis teljesen helytállónak - folytatja Andor László -, mert nem igazolódtak be azok az előrejelzések, melyek szerint az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége rövidesen eléri azt a szintet, amikor a családok nem mosnak, főznek és étkeznek otthon, hanem étterembe járnak, a szennyes ruhát pedig a mosodába viszik. Ezért nem terveztek nagyobb fürdőszobát, konyhát és étkezőt az átlag ötven és hatvan négyzetméter közötti alapterületű lakásokba. A kamráról pedig sok esetben el is feledkeztek. A tervezők védelmében azonban el kell mondanom, hogy csak kismértékben felelősek ezért a helyzetért, hiszen egy-egy említett méretű lakás-alapterületből mindössze öt-hat négyzetméteren alkothattak újat és egyedit, az összes többit állami előírások szabályozták, azt például, hogy mekkora legyen a nappali, a hálószoba és a többi kiszolgáló helyiség. Vagyis sem idő, sem pénz, sem lehetőség nem volt arra, hogy nagyobb, kényelmesebb és az igényeknek jobban megfelelő lakásokat építhessünk.- Ma már más a helyzet - mondja Andor László - egyrészt az emberek igényszintje is megnőtt, másrészt a hagyományos panelépületektől idegenkedik a lakosság. Ezért vállalatunk a Pécsiterwel közösen kidolgozta új lakásépítési rendszerét. Arra törekedtünk, hogy a meglévő gyártóbázisunkat felhasználva tudjunk minőségileg újat, lehetőleg jobbat produkálni. Az előregyártott elemek felhasználásáról nem mondhatunk le, mert jelenleg és még jó ideig ez az építési mód igényli a legkevesebb élőmunka-ráfordítást, tehát gyors, és viszonylag olcsó. Megváltoztattuk tehát a gyártástechnológiánkat, a korábbi merev és rugalmatlan gyártóeszköziparunkat felváltjuk minőségileg jobbat produkáló, az igényekhez gyorsabban alkalmazkodni tudó, rengeteg variációt kínáló, változtatható méretű sablonformákkal. Ezeknek az az előnye a korábbiakhoz képest, hogy az így gyártott házaknál eltűnik a paneljelleg, gyakorlatilag egyedi épületeket tudunk ugyanolyan hatékonysággal megépíteni. Külső megjelenésében a városképhez jobban igazodunk, a lapostető helyett magastetőt használhatunk. S mindezt úgy tudjuk elérni, hogy a pécsiekkel együttműködve kifejlesztettük azt a sabloncsaládot, melynek méretei szélességben és magasságban harminc centiméterenként változtathatóak, vagyis a legkülönbözőbb méretű - bizonyos határok között természetesen - lakásokat, illetve helyiségeket vagyunk képesek létrehozni. A fürdőszobák esetében is sikerült előrelépnünk, olyan térelemet fejlesztett ki osztályunk, mely szintén változtatható méretű, és magában foglalja a teljes fürdőszoba-berendezést is, az igényektől függő burkolással és felszereléssel. Az optimális az lenne számunkra, és a leendő lakók számára is, ha előre tudhatnánk, hogy melyik lakásnak ki lesz a gazdája, és az ő igényei és lehetőségei alapján vitelezhetnénk ki az egész lakást. Az új tervek alapján, az új technológiával épít sorházat idén a TÁÉV a baktai lakóterületen - refeneciaépületként, s a tervek szerint maguk fogják értékesíteni a benne lévő lakások egy részét. Nagyon bíznak abban, hogy az épület meg fogja nyerni a leendő tulajdonosok, s a lakosság tetszését. WAGNER DEZSŐ A Müszi új szolgáltatása A Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat igazgató tanácsa szerdán ülést tartott a Termelőszö- vetkezetek Házában. A Müszi, amint a tanács ülésén elhangzott, új szolgáltatásokkal segíti partnereit. Egyebek között adószaktanácsadásra vállalkozik; máris 170 megrendelőjük van, jórészt a termelőszövetkezetek köréből. A gazdaságok, vállalatok 15 ezer forintos évi átalányíj ellenében rendszeres információkat kapnak. Nyolc kötetben jelentetik meg számukra a „Megkérdeztük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt” című kiadványt; az első kettőt már kézbe vehették a megrendelők. Ezekben a füzetekben a termelőket legjobban foglalkoztató adózási kérdések kerülnek terítékre. A közös vállalat kiadói osztálya az elmúlt évben 16 kiadványt jelentetett meg, ezek felölelték a számviteli munka és a gazdasági szabályozás területeit, és hasznos útbaigazítást adtak az agrárágazat gazdaságainak, vállalatainak. Az idén újabb munkák közreadását tervezik bővített programokkal és gyakorlatias útbaigazítással. A Müszi tíz termelőszövetkezettel közösen Meteor GT néven új vállalkozást hozott létre. Szolgáltatásai ezúttal nemcsak az üzemszervezést segítik, hanem a szorosan vett termelői tevékenységet is. Számitógépes programokat adnak az érdeklődőknek, akik a modelleket fölhasználhatják a technológia korszerűsítésére, átalakítására, a termelési folyamatok vezérlésére. A társaság segíti az agrártermelők értékelő, tervező és ellenőrző tevékenységének tökéletesítését, erre szintén szoftvereket adnak. Az ABMH a célszerű munkaerő- és bérgazdálkodásról A vállalatok ezekben a hetekben véglegesítik idei tervüket. Bér-és munkaerő- gazdálkodásuk alakításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal irányelveket adott ki, felhíva a vállalatok és a szövetkezetek figyelmét a korábbiaknál megfontoltabb, előretekintőbb létszámgazdálkodásra. A jelenlegi bérszabályozás ugyanis a legtöbb ágazatban a létszámmal való takarékosabb gazdálkodásra ösztönzi a gazdálkodókat, ám az nem mindegy, hogy ezt a gyakorlatban miként valósítják meg, rövid távú érdekeiket he- lyezik-e előtérbe, vagy hosszabb távra gondolkodnak. A szabályozás az idén általában egyedül a kifizetett bérek össztö- megének növekedését korlátozza, azon belül a megtakarított bérekkel a vállalatok szabadon gazdálkodhatnak. Ez - kellő megfontolás hiányában arra csábíthat, hogy a bérek idei, átlagosnál nagyobb mértékű emelése érdekében azoktól a dolgozóktól is megváljanak, akik egyébként jól végzik a munkájukat, s akiknek a szakértelmére kedvezőbb piaci feltételek, növekvő feladatok mellett a későbbiekben nagy szükség lenne. Ezért az ÁBMH azt javasolja a gazdálkodó szervezeteknek, hogy csak a valóban nélkülözhető, hatékonyan nem foglalkoztatható létszámot csökkentsék, s kerüljék a tevékenységek általános felszámolásával járó munkahely-megszüntetéseket. Az irányelvekben arra is rámutatnak, hogy az ésszerűbb létszámgazdálkodás korántsem egyenlő azzal a ma még gyakorta alkalmazott megoldással, hogy egyszerűen csak az új dolgozók felvételét korlátozzák. A hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás követelményének sokkal inkább az felel meg, ha először a gyárkapukon belül tárják fel a szabad munkaerőt, azokat a területeket, ahol az indokoltnál magasabb a létszám, vagy ahol nem tudnak elegendő, kifizetődő munkát biztosítani. Mielőtt azonban az itt dolgozók munkaviszonyát megszüntetnék, célszerű azt is áttekinteni, hogy a vállalat más részlegeiben vajon nincse- nek-e olyan állások, amelyeket ezek a dolgozók korábbi szakképzettségükkel, vagy új szakma elsajátításával betölthet- nének, ahol szükség lenne a munkájukra. Ez a megoldás minden bizonnyal több helyütt is szóba jöhet, hiszen ma még elég gyakori, hogy egyazon vállalatnál egy időben tapasztalható munkaerő- hiány, illetve -felesleg. Amennyiben azonban mégis elkerülhetetlenné válik a létszám csökkentése, azt nyíltan, a dolgozók tájékoztatásával, a munkaügyi demokrácia szabályainak betartásával, az előzetes bejelentési kötelezettség teljesítésével kell végrehajtani - szögezik le az irányelvekben. A takarékos és rugalmas munkaerőgazdálkodás másik lehetőségeként említik a részmunkaidősök és a bedolgozók körének bővítését, akár úgy is, hogy az eddig teljes munkaidőben ellátott munkaköröket alakítják át ilyenekké. Az idén a központi bérszabályozás a legtöbb helyütt önmagában csak szerény mértékű béremelést tesz lehetővé, ám ennek keretei között is szükséges és lehetséges az ösztönzés fokozása - hangsúlyozzák az ÁBMH szakemberei az irányelvekben. Nagyobb teljesítményekre, jobb munkára nemcsak a bérek növelésével lehet ösztönözni a dolgozókat, hanem azzal is, ha a mozgóbérek, a prémiumok, a jutalmak jobban kapcsolódnak a ténylegesen elvégzett munkához. Az ösztönzés javításának másik lehetősége a főmunkaidős belső vállalkozások kiszélesítése, amire a jelenlegi bértömegszabályozás eddigieknél nagyobb mozgásteret ad a vállalatoknak. Növeli a dolgozók érdekeltségét, ha az adott részlegek egy-egy konkrét feladat elvégzésére szerződnek a vállalattal előre kitűzött díjban megállapodva, s a vezetők az ottani kollektívára bízzák annak eldöntését, hogy az adott munkát hányán és egymás között hogyan osztják el. Az ösztönzés szempontjából új kérdéseket vet fel a személyi jövedelemadó bevezetése, hiszen a nagyobb teljesítményekhez magasabb adó kapcsolódik, s az érdekeltség csak akkor tartható fenn, ha erősítik a teljesítményhez kapcsolt bérformák progresszivitását. Ezt ajánlja az ÁBMH az általa közzétett irányelvekben is. A jól dolgozók érdem szerinti elismerésének most mór a tarifa- rendszer sem szab határt, mert január 1 - jétől eltörölték az egyes bérkategóriák felső kötelező korlátját. A jelenlegi kereseti arányok eltérnek a kívánatostól - állapítják meg az irányelvekben -, ezért a magasabb szakmai követelményeket kielégítő dolgozók bérét indokolt az átlagosnál jobban emelni. Ez nemcsak az értelmiség fokozottabb megbecsülését, hanem általában a magasabb szaktudás és a nehezebb feltételek között végzett munka jobb elismerését jelenti. A differenciálás követelménye emiatt és a bérek személyi jövedelemadó tartalma miatt most minden eddiginél erősebben jelentkezik. Az irányelvek szerint a kereseti arányok számottevő javítása nem oldható meg egyetlen év alatt. Konzervek zsugorfóliában Új automata egységrakomány-képző gép segíti a dolgozók munkáját a Paksi Konzervgyárban. A Nagykőrösi Gépjavító és Gépszerelő Szövetkezettől félmillió forintért vásárolt berendezés egyetlen személy irányítása mellett percenként 240 üveget csomagol zsugorfóliába és helyez raklapra. Fotó: G. K.
