Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI 1988. február 11. CSÜTÖRTÖK XXXVIII. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1,80 Ft Emberléptékű, igényes lakásokat épít a TÁÉV (3. oldal)---------------------------— — B udapesti megrendelésre A megyei tanács vb-ülése Sonkapácoló kádak a húsiparnak Nemrégiben készült el a Vegyépszer Tamási Gyárában az utolsó darabja annak a háromszázötven sonkapácoló kádnak, melyeket hamarosan elszállítanak a megrendelőhöz, a Budapesti Húsipari Vállalathoz. Dolák Gyula főmérnök elmondotta, hogy a tamási Vegyépszer - legalábbis a húsipar területén - első alkalommal vállalkozott ilyen nagyarányú, az eddigi méreteket meghaladó termék gyártására. Ezt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontok is jelzik. A nagy befogadóképességű kádak anyaga ausztenites saválló acéllemez, a csiszolt-polírozott felület megfelel az élelmiszeriparban megkövetelt szigorú mikrobiológiai előírásoknak. Kialakított formájuk célszerű, targoncával könnyen mozgathatók, kis helyen is elférnek, s ez megkönnyíti tárolásukat. A sonkapácoló kádakat három hónappal ezelőtt kezdték el gyártani: értékük 12 millió forint. A szállításra váró sonkapácoló kádak Napirenden a mezőgazdasági szövetkezetek munkatevékenysége Ülést tartott tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Három rendkívül fontos, közérdeklődésre számot tartó kérdést tárgyaltak. Elsőként a mezőgazdasági szövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevékenységéről, vagy ahogy mostanában mind gyakrabban emlegetik, a „profilidegen” tevékenységről esett szó. Megvitatták a lakosság vendéglátóipari ellátottságát, a munkás-, a gyermek-és a diákélelmezés helyzetét, valamint az egészségmegőrzés Tolna megyei társadalmi programját. A két utóbbi napirendi pontra lapunkban a későbbiekben még részletesen visszatérünk. Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben a profilidegen tevékenység néhány üzemet kivéve nem jellemző, a megyék rangsorában ebben a tekintetben az utolsó helyen állunk. Ez nem baj, hisz mezőgazdasági termelésünket tekintve a legjobbak között tartanak számon bennünket az országban. így tehát a mező- gazdasági alaptevékenység kiváló adottságai miatt Tolna megyében háttérbe szorult a kiegészítő tevékenység. Ennek a termelési értéke 1980-1986. között a mezőgazdasági termelésnél dinamikusabban növekedett. Megyénkben három olyan termelőszövetkezet van amelynek kiegészítő tevékenységből szerzett árbevétele meghaladja azt, ami az alaptevékenységből származik. Jelentős az élelmiszeripar fejlődése. A megye termelő- szövetkezeteiben elsősorban sütőüzemek létesültek: 1986-ban a megye kenyértermelésének 22,5 százalékát a hét szövetkezeti pékségben állították elő, ez az arány 1980-ban csupán 7,3 százalék volt. A hazai iparban jelentkező dekonjunktúra 1986-ban a termelőszövetkezeti ipari tevékenységet is elérte, s ez főleg a könnyűipari bérmunkát végző üzemekben jelentkezett. A megrendelések bizonytalan, változó üteme miatt esetenként a termelés és a folyamatos foglalkoztatás sem volt biztosított. A zömében bérmunka jellegű tevékenységekből azokat, amelyeknek magasabb volt a nyereségtartalmuk, a megbízást adó iparvállalatok a náluk alakult gazdasági munkaközösségekkel önmaguk végzik. Ezzel a mezőgazdasági üzemeknek kisebb a lehetőségük a jövedelmezőbb munkák vállalására. Minthogy az építőiparban kevesebb a beruházás, a javító és a karbantartó munkák kerültek előtérbe. A szállításnál is átrendeződés tapasztalható: csökken a nagyobb nyereséget biztosító külső megrendelők száma. Különösen fontos szerepe van a kiegészítő tevékenység alakulásában az adott térség településszerkezetének közlekedési, hírközlő színvonalának, de az infrastruktúra más elemeinek is. A jobb termőhelyi adottságú térségekben gazdálkodó üzemekben elsősorban az élelmiszer-feldolgozást lenne célszerűbb az eddigieknél még dinamikusabban fejleszteni. Mindent összevetve megállapítható, hogy megyénkben a kiegészítő tevékenység beindítását, fejlesztését, több tényező motiválta: a munkaerő foglalkoztatása, a munkabérszinvonal alakulása, a lakossági szükségletek kielégítése, s nem utolsósorban az elérhető jövedelem nagysága. A beszámolót több hozzászólás követte, amelyekben igen sok hasznos, értékes javaslat hangzott el. Gáspár Sándor hazaérkezett Kínából Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével szerdán hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely a Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének meghívására látogatást tett Kínában. A küldöttséget Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára fogadta. Az érkezésnél jelen voltZhu Ankang, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése A nehéz gazdálkodás és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról tanácskozott szerdán a Parlamentben - Juhász Mihály elnökletével - az Országgyűlés ipari bizottsága. A kiadott írásbeli tájékoztató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt megállapította: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, átmeneti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljárás folyik. Ezeknél a vállalatoknál a piacváltás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érdekeltség alacsony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folyamata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyeztető tárgyalásokat. A kollektív testületek által irányított iparvállalatok között jó néhány olyan is van, ahol a strukturális problémák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyzetükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vállalatnál a kollektív vezetésre bízott tulajdont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték felelősséggel, hatalmas tartozások gyűltek össze, szétzilálódtak a külpiaci kapcsolatok, a vállalati gazdálkodás mélypontra került. Ez történt a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyárában, vagy a szabolcsi Auróra Cipőipari Vállalatnál. Összesen mintegy 30 vállalat eredménye alakult rendkívül kedvezőtlenül. Az államtitkár a Szanáló Szervezetről elmondta, hogy az együttműködik a vállalatokkal, az államigazgatási szervekkel, de néhány esetben rugalmatlanság tapasztalható. Az idei esztendőről szólva kiemelte, hogy a gazdálkodás feltételrendszerében bekövetkezett változások a nehéz pénzügyi helyzet fogalomkörét is átértékelik. A gazdálkodók kiadásainak a jövőben a rendelkezésre álló pénzmennyiség és nem a mérleg szerinti veszteség vagy alaphiány szab határt. így a pénzügyi helyzet fokmérője is a fizetőképesség, annak megőrzése vagy hiánya. Na és...? A kendőzetlen őszinteség kap egyre inkább hangot minden fórumon. Nőttön nő a nyilvánosság szerepe. Mondja be a rádió, lássuk a televízióban, írja meg az újság? Na és... Mi változik meg a nyomában? Megy-e előbbre a világ az igazság láttatásától? A televízió ország-világ tudtára adta, hogy az új Nemzeti Színház építésekor fölmerült tereprendezési költségek összege elérte a 70 millió forintot. Senki számon nem kémé soha, ha nem derül ki, hogy a színház mégsem oda épül, ahova a helyét készítették. Hm! A miniszter elmondta, az ország láthatta. Na és...? Több tételben megírta az újság, hogy egy szövetkezet elnöke milyen károkat tud okozni, mert alkalmatlan a vezetésre. Na és...? Falugyűléseken, ifjúsági parlamenteken, vállalati tanácsokban, brigádértekezleteken, küldöttgyűléseken se szeri, se száma a hozzászólásoknak, amelyek keményen, határozottan kimondják a nyilvánosság előtt a szív fájdalmát. Zavartalanul beszélhetünk a községi vezetők hibás döntéseiről, az iskolakörzetesítések falupusztitó hatásáról, a borravalókról, az orvosi hálapénzekről, a munkafegyelem kis csoporton belüli hibáiról, a pedagógusok tehetetlenségéről, a kábítószerezésről, a halált okozó ittas gépkocsivezetőkről, vezetők és vezetettek szerelmi életéről, családokat bomlasztó viszonyokról, bírálhatjuk a párt vezető szerepét és az ország kormányzását. Na és...? Vegyük már észre, hogy mindezt utólag tesszük! Amikor a bajok közepében vagyunk, már okosabban tudunk dönteni, másként értékeljük a helyzetet! Na, de a megelőzés? Akit egyszer a kígyó megmar, az a gyíktól is fél! Hány kígyót várunk még? Egy kis óvatosság nem ártana! Kik döntöttek a Nemzeti Színház tervének a módosításáról? Kik helyezték a szövetkezet elnökét ide és oda? Nem fejeket követelünk, de felelőst! A nyilvánosság jegyében! A néhány évvel ezelőtti „minden nagyon szép, minden nagyon jó...” helyett csődről, szanálásról beszélünk és kudarcokról is. Nyíltan! Na és...? Az írott és elektronikus sajtónak, a közösség előtti felszólalásnak, bíráló véleménynek a döntések meghozatala előtt van szerepe! Akkor, amikor orvosolni, megelőzni lehet a bajt, elkerülni a tragédiát. Akkor, amikor az igazság nyomán mód van az ésszerű változtatásra. A hibákra, fonákságokra, szálkákra időben kell felhívni az illetékesek figyelmét, nekik pedig írásunk, szavunk nyomán, valamennyiünk érdekében azonnal változtatni! Lapunkban megjelent egyik településünkről egy fénykép. A fotós alulnézetben fényképezte a városszéli szemétdombot, épülettörmeléket, ami mögött ott állt a tábla: „Üdvözöljük városunkban”. Na és...? Kis idő múltán simára gyalulták a terepet, eltűnt a szemétdomb az üdvözlő táblával együtt. DECSI KISS JÁNOS Priger József és Marton Gergely fenékfemezeket hegeszt
