Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-06 / 31. szám
1988. február 6. TOLNA' 12 NÉPÚJSÁG t----M AGAZINONMAGAZIN magazin MAGAZIN MAGAZIN- ■ ^ MAGAZIN MAGAZIN _ Z G^N MAGAZIN 1-7......^ Képes technikatörténet Kteszibiosz szivattyúja Kteszibiosz szivattyújának vázlata A szivattyú ősét mintegy i. e. 180 táján Kteszibiosz görög fizikus, Héron tanító- mestere készítette el, s a készülék leírását a tanítvány hagyta az utókorra. A szivattyú 2 hengerben elhelyezett dugattyúból állott, melyek mozgásakor a szivaty- tyútér állandóan változott: növekedéskor a külső, barometrikus nyomás a vizet a szivócsövön keresztül benyomta a szivattyútérbe, majd a csökkenéskor a szívószelep becsukódott, kinyílott a nyomószelep s a dugattyú a vizet a nyomócsőbe hajtotta. Kteszibiosz szivattyúját először bányában alkalmazták, ahol a víznek magasabbra való szállítása vált szükségessé. Mivel a szívócsőbe az atmoszféra nyomása hajtotta a vizet, ez pedig kb. 10 méter magas vízoszlopot tud egyensúlyban tartani, ezért ennyi lenne a szívómagasság - de csak elméletileg. Gyakorlatban ugyanis - főleg a fellépő súrlódás miatt - ezzel az ókori szivattyúval 7-8 méter szivómagasságot lehetett elérni. Kteszibiosz szivattyújának elvét az ábránk mutatja. Érdekesség, hogy ezt az elvet a tűzoltó szivattyúknál és a kazánok tápszivattyúinál ma is alkalmazzák. K. A. Variációk a légyre- Pincér, egy légy van a levesemben.- Ne olyan hangosan, mert akkor mindenki kér majd egyet. *- Pincér, egy légy van a levesemben.- Nincs már DDT-nk a konyhában. A szakács a vízbe fojtja a legyeket *- Pincér, egy légy van a levesemben.- Ó, istenem, ne sajnálja már tőle azt a kis levest. * Pincér, egy légy van a levesemben.- Ó, ez időváltozást jelent. * Pincér, egy légy van a levesemben.- Nahát, ezek a legyek minden vackot megzabálnak. * Pincér, egy légy van a levesemben.- Uram, a húsfeltét ingyen van. *- Pincér, hogy kerül ez a légy a levesembe?- Bizonyára belerepült, de honnan tudjam? A hét karikatúrája- Milyen jó, hogy felvettük az autóstoposokat, legalább segítenek majd a taligát kihúzni a sárból! J Anyagok vallatása Vákuum-spektrométer készülék, amely a fémekben lévő foszfor-, szén- és kénszennyeződés gyors meghatározására alkalmas. A készülék a vizsgálat eredményét a nyíllal jelzett helyen azonnal kiírja. Az anyagok kémiai összetételének megállapításával az analitikai kémia tudományága foglalkozik. Célja az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, valamint az alkotórészek viszonylagos mennyiségének a meghatározása. A minőségi analízis az alkotórészek felismerésére elvileg felhasználhatja az elemek vagy vegyületek minden jellemző kémiai vagy fizikai sajátosságát: gyakorlatilag ezek közül azokat választja ki, amelyek a legjellemzőbbek és a legérzékenyebbek, vagyis a vizsgált alkotórész minél kisebb mennyiségével okoznak jól érzékelhető változást. Ha az anyag alkotórészei minőségileg már ismertek, a mennyiségi analízis módszereivel állapítják meg azok viszonylagos mennyiségét a vizsgált anyagban. Az analitikai kémia a tudományos kémiával egyidejűleg alakult ki. Az analízis kifejezést R. Boyle használta először a 17. században. A 17. és 18. század nagy kémikusai elsősorban analitikusok voltak, mert a tudományos kémiának első feladata az anyagok minőségi és mennyiségi összetételének megismerése volt, csak ezután lehetett felfedezni az általános kémiai törvényeket, és hozzáfogni anyagok tervszerű mesterséges előállításához. A mennyiségi analízisben előbb a súly szerinti analízis uralkodott, de a gyorsabb elemzési módszereket követelő ipar ösztönzésére a 19. század közepén sok új térfogatos elemzési módszert dolgoztak ki. Ma egyre inkább terjednek az analitikai kémiában a fizikai módszerek. Közülük legrégebbi a koloritmetria, de a spektrofotometria műszerei, a spektrofotométer a legújabb kor vívmányai. Az emissziós színképelemzés különösen a fémanalízis területén hódított tért. A legújabb módszerek közé tartozik többek között a polarográfia, a radioaktív nyom- jelzéses analitika, a röntgenspektrum- és a vákuumspektrum-analizis. A spektroszkópai módszerek a felhasznált hullámhossztartomány szerint különböznek egymástól; a felosztást részben a kísérleti technika, részben az alkalmazási terület különbsége indokolja. Az atomspektroszkópiai módszerek során a vákuum-spektroszkópia a 200 nanométer alatti hullámhossztartományt használja fel (vákuum-ultraibolya tartomány), és elsősorban a nemfémes elemek meghatározásával foglalkozik. Az atomspektroszkópiai módszerek nagyobb csoportjához csak az ultraibolya és a látható tartományt, a molekulaspektroszkópiai módszerekhez az ultraibolya, valamint a látható és infravörös színképtartományokat használják fel. Az - ultraibolya spektrofotometria, a kolori- metria és az infravörös spektrofotometria más-más szerkezetű vegyületcsoportok meghatározására alkalmas. Halló, halló, földönkívüliek?... Hozzáértők már évtizedek óta figyelik a Földön antennákkal, nem érkeznek-e jelek értelmes lényektől a világűr valamelyik sarkából. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA nemzetközi együttműködéssel megkezdett új kísérletének szervezői az elektronika legújabb vívmányait is bevetik, és az ígérik, hogyha az űrlények „beszédesek”, akkor most biztosan meghalljuk őket. A terv 1985-ben kezdődött. A világ legnagyobb rádióteleszkópjai közül jó néhányat olyan vevőkészülékekkel szerelnek fel, amelyek egyszerre 8 millió rádióhullámhossz vételére alkalmasak. Rendkívül gyors számítógépek igyekeznek eligazodni az így keletkező iszonyatos hangzavarban, kiszűrni a földi eredetű zajokat és a világűrből érkező természetes rádiósugárzásokat, megkülönböztetni sokszáz millió fényév távolságból azt a várhatóan legföljebb egy-két jelet, amelynek „értelmes” eredete gyanítható. A tudósok már 25 éve „hallgatóznak”, de a hatvanas években még egyszerre csak egy hullámhosszt voltak képesek ellenőrizni és a megfigyelés időtartama is korlátozott volt. Most már azonban lehetőség van arra, hogy egyszerre vizsgálják szinte „nagyítóval” a 3 centiméter és 30 centiméter közötti összes frekvenciát. Ez az a sáv ugyanis, amelyen belül a legmesszebb terjednek a rádióhullámok a világűrben. Ezen belül az elképzelhető jelek lehetséges frekvenciasávja természetesen nagyon-nagyon keskeny. Nem biztos persze, hogy a „földönkívüliek” a földi logikát követik, valójában ezermil- liárd hullámhossz között választhatnak. Az egyszerre 8 millió hullámhossz folyamatos vétele tehát még mindig csepp csak a lehetségesek tengerében, de mindenesetre milliószorta nagyobb csepp, mint korábban. Neve csak alig különbözik a Földön ismert első földön kívüli - „ET” - nevétől: Mega-SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence - kutatás földön kívüli értelem után) a nemzetközi program elnevezése. A NASA egyelőre évi 2 millió dollárt szán e programra, s ez egyelőre 74 ezer csatornás vevők működtetésére elegendő. A 8 millió csatornás vevőket 1990-re várják. Először a Földhöz közeli csillagok környezetét vizsgálják meg a Tejútrendszerben. 800 olyan csillag van a közelben, amelynek a naprendszerhez hasonló bolygói lehetnek. Ezeket egyenként „hallgatják ki” a lehetséges hullámhosszokon. Egyelőre a NASA rádióteleszkópjai fordulnak e csillagok felé, valamint egy Puerto Rico-i rádióteleszkóp, de már folynak a tárgyalások, hogy megfelelő vevővel szerelik fel a franciaországi Nancay közelében lévő 0,7 hektáros rádióteleszkópot is. WAGNER Rejtvényünkben a nagy zeneszerző: Richard Wagner 6 ismert zenéművének címét találják. VÍZSZINTES: 1. Opera. 14. Ilyen tagozat is van. 15. Bolygó. 16. Amerikai hír- szolgálati iroda. 18. Lecsüng. 19. Virág része. 21. Helyettesítő. 22. Angol férfinév. 24. Tagadás. 25. Bánt. 27. Személyes névmás. 28. Szegecs. 30. A Maas mellékvize. 31. Angol folyó. 33. Zamat. 35. Kamionjelzés. 36. Für... 37. Zsíroz. 38. Tenger idegen szóval. 40. Halaszt. 41. Igeképző. 42. Wagner-opera. 44. Amerikai légitársaság. 45. Város az NDK-ban. 46. „A mesterdalnokok” egyik szerepe. 47. Vesztegel. 48. Mirákulum. 50. Palán- kos csónak. 51. Roham. 53. Indián törzs. 54. Szeszes ital. 56. Fenyítő. 58. Shakespeare királyalakja. 60. Pakisztáni gépkocsik jele. 62. Kossuth-díjas táncművész (Zsuzsa). 63. Hatásos robbanószer. 65. Mesefilm. 66. Keleti szönyegfajta. 68. Kettős betű. 69. Portugál pénz. 71. Olasz légitársaság. FÜGGŐLEGES: 1. Wagner-opera. 2. Kutrica. 3. Talál. 4. Francia férfihév. 5. Hegy a Bükk aljában. 6. Nehéz fém. 7. Sebképződmény. 8. Mint a vízszintes 65. számú. 9. Katonai gyakorlótér. 10. Annyi, mint röviden. 11. Égitest. 12. ...tót (régi foglalkozás). 13. Opera. 17. Krimiből ismert detektivalak. 20. Silbak. 23. Angol egyetem. 25. Község Komárom megyében. 26. Esetleg. 29. „A góly” költőjének névjele. 30. Wagner-opera. 32. Egészséges ital. 34. Arra a helyre. 35. Három a zenében. 36. Női név. 39. Értem már. 40. Érzékszerv. 42. Perdül. 43. Mitológiai fejedelem. 44. Érvényét veszíti. 45. Király, franciául. 47. Rossz kívánság. 49. Tarka. 50. Község Vas megyében. 52. Török gépkocsi jele. 54. Don Cézár de... 55. Kőművesmunkát végez. 59. ...ipso. 60. Fiúnév. 61. Súly. 63. Wagner-opera. 64. Kerek szám. 66. Apró. 67. Nagy szám töredéke. 70. ...Gallen. 72. Folyadék. 73. Juttat. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 42., a függőleges 1., 13., 63. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: február 12. A borítékra, levelezőlapra kérjük Írják rá: Rejtvény! A 3. heti, Büntetések cimű rejtvény helyes megfejtése a következő: Ha unatkozunk, az büntetés Ha másokat untatunk, az büntetendő A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kindl Józseféé, 7030 Paks, Kornis u. 6., Birkás Istvánná, 7144 Decs, 48-as u. 12., Dudar Mihályné, 7140 Bátaszék, Kolozsvári u. 3., Wolher József, 7130 Tolna, Alkotmány u. 99., Drinóczi Józseféé, 7047 Sárszentlőrinc, Rákóczi u. 54.
