Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-26 / 48. szám
1988. február 26. toina'\ NÉPÚJSÁG 5 ♦ SZABADIDŐ 4 Kulturális ajánlat Copf is, meg nem is Ma már egyre kevesebb kislánynak vagy copfja; nyilván az időhiányban szenvedő anyukák is ludasak ebben, praktikusabbnak vélik a rövid hajat, kevesebb vele a bíbelődés nemcsak hajmosáskor, de a reggeli fésülködés során is. Talán éppen ez az oka annak, hogy a kiskamasz szeretne valami copfszerű hajviseletet. Akinek állig vagy vállig érő haja van, az is fésülhet magának (vagy anyuka segítségével) gyorsan elkészülő copfos frizurát, mégpedig a rajzon látható módon. Először a bal fülre fésülünk keveset a hajból, és azt befőttesgumival összefogjuk, majd a haj nagyobbik felét jobbfelé irányítva, a jobb fülünkön fogjuk össze. Csinosak és divatosak a különféle - virág, golyó, szív - formájú, színes műanyag copfcsatok. A taftszalag már elavult, helyette vastag színes fonalból sodort vagy fonott pántlika a módi. B. K. SZEKSZÄRD A Babits művelődési központ színház- termében március 1-jén 16 órakor Gyermekbérlettel láthatják Juhász István: Az unokaöcsém nagy csibész című mesejátékát. Ugyanezen a napon 15.30-kor a művelődési központ szervezésében autóbusz indul Szolnokra, a dr. Zsivágó című előadásra. Művészetek háza A Makám együttes koncertjére kerül sor február 29-én, hétfőn 19.30-as kezdéssel a Művészetek Házában. DOMBÓVÁR A művelődési otthon színháztermében február 27-én, szombaton 17 órakor a Molnár Dixieland Band Szeged Oldtimers koncertje lesz. PAKS A Munkásművelődési Központban a játszóház programjában február 27-én, szombaton 14 órakor papírdúc, papírnyomatok készítése szerepel. FADD A faddi művelődési házban Decsi Kiss János textilképeinek bemutatója látható. TOLNA A tolnai selyemgyár előcsarnokában nyílik március 2-án 14.30-kor Verseghy Ferenc népi iparművész kiállítása, mely március 25-ig tekinthető meg. SIMONTORNYA A Simontornyai Vármúzeumban Xan- tus Gyula festőművész alkotásaiból ösz- szeállított kiállítás látható április 24-ig, naponta 10-16 óráig, hétfő kivételével. 13. GOTO utasítás Az eddigiek alapján ha el akartuk végezni a számítást a géppel, akkor az általunk leírt program kiszámolta az eredményt és befejeződött a futás. Egy újabb RUN paranccsal kellett újra beindítani ha más értékkel akartuk megismételni a műveletet. A GOTO utasítás formája GOTO sorszám. A sorszám annak az utasításnak az azonosítója amelyikkel folytatni akarjuk a program végrehajtását. Mivel normál esetben az utasítások sorszáma szerint növekvő sorrendben hajtja végre őket, ezért nem tudunk visszatérni a programnak olyan részeire amit már egyszer végrehajtott, illetve nem tudunk kihagyni utasításokat, de ez a GOTO segítségével megtehető. Nézzük a következő példát: 10 INPUT A, B 20 PRINT A + B 30 GOTO 10. Ez a kis programrészlet bekér két számot, majd az összegüket kiírja a képernyőre és utána újabb két számot kér, mivel a GOTO utasítás hatására a program végrehajtása a 10-es sorral folytatódik. Tehát ennek a programnak soha nincs vége, csak a BREAK gombbal tudjuk megszakítani. (Ennek a gombnak az elnevezése géptípusonként változó.) Nézzünk egy példát az IF és a GOTO utasítás használatára: Ezzel a programmal összeadjuk a számokat egytől egy általunk megadott értékig. 10 INPUT A 20 B = o 30 C = o 40 B = B + 1 50 IF B A THEN GOTO 80 60 C = C + B 70 GOTO 40 80 PRINT C A10-es sorban bekérjük azt a számot ameddig össze akarjuk adni a számokat. A 20-as sorban B értéknek nullát adunk, ebben a változóban fogjuk előállítani a számokat 1-től A-ig. A 30-as sorban kinullázzuk a számok összegét tartalmazó C változót. A 40-es sorban eggyel emeljük a B változó értékét, hogy előállítsuk a következő számot a számsorból. Az 50-es sorban megnézzük, hogy a B értéke nagyobb-e mint az A értéke, ha igen akkor már nem adjuk hozzá C- hez, hanem elugrunk a 80-as utasításra ahol kiírjuk a C értéket. Ha nem, akkor a 60-as sorban az eddig összeadott számokhoz hozzáadjuk a B változóban lévő szám értékét. A 70-es sorban lévő utasítással visz- szaugrunk a 40-es sorhoz és onnan folytatjuk a program futását. Ez a kis program ha A értékének kezdetben egynél kisebbet adunk, akkor nullát hoz ki végeredménynek. A 40-70 sorig terjedő programrészletet nevezzük ciklusnak. Ezeknek az egyszerűbb leírására használható a FOR, NEXT utasítás pár, amiről a következő részben beszélünk. Családlátogató Otthon készült gyermekruhák Simonné Váradi Zsuzsát a csodálkozással vegyes felháborodás késztette arra, hogy megtanuljon varrni. A közelmúltban hároméves, Tamás nevű kisfiának vásárolt (volna) kabátot, ám a ruhadarab ára, a közel ötszáz forint meghiúsította ezt a tervet. Helyette tűt és cérnát vett kezébe a fiatalasszony.- így az eredeti ár egyharmadáért, vagy még kevesebbért tudok készíteni különböző öltözékeket a gyerekeknek - mondja érezhető büszkeséggel a hangjában. Férje, Simon Ferenc megerősítette ezt az állítást, majd a „varróasztalon” heverő ruhákra mutat: - Amit Tamás kinő, azt át lehet alakítani a kislány, a másfél éves Judit számára. A szekszárdi Alisca utcai Simon család a fenti példával véget is vet a manapság szinte kötelező, a fiatal házasok sanyarú helyzetét ecsetelő panaszkodásnak. Simon Ferenc szerint - aki a Paksi Atomerőmű Vállalat munkatársa - az áremelések csak a közeljövőben éreztetik igazi hatásukat a családi költségvetésben. Szerencsére mindketten számíthatnak a szülők, nagyszülők odaadó támogatására. A hangulatosan berendezett, 1 ♦ 2 félszobás lakás egyelőre megfelelő nagyságúnak bizonyul Simonék számára, bár a két gyerek mindent megtesz annak érdekében, hogy egyik helyiség se maradjon még egy pillanatig se üres. Különösen Tamás jeleskedik az elevenségben.- Még a falra is felmászik - legyint mosolyogva az apa. - Egyébként nem vagyok híve annak a nevelési módszernek, mely az örökös fegyelmezéssel szinte vigyázz- ba állíttatja a gyereket. Bár lehet, hogy egy „ördögpalánta” lesz a srácból az iskolában. A nagyszoba padlóját ellepő játékok között hamar feltalálja magát a két kisgyerek.- Nincsenek bezárva a szobába - folytatja Simon Ferenc. - Nagyon jól érzik magukat a nagyszülőknél is, akiket gyakran meglátogatunk. Tamás már sok időt töltött a bátaszéki nagymamánál, szemmel láthatóan szeret ott lenni. Az érintett erre abbahagyja egy kis időre a játékot, s bár nem mond semmit, hevesen bólogat. Szemeiből kiolvasható: a nagyinál, ott aztán igazán jó! Kis történetek nagy emberekről A költő Juhász Gyula nyári estéken gyakran sétálgatott a Tisza-par- ton. Egy alkalommal két gimnazista lány jött vele szemben. Amikor a közelébe értek, az egyik lány rámutatott:- Nézd, - mondta a társának - ő az! A költő! És hangos „Jó estét”-tel köszöntötték. Juhász Gyula megállt, rájuk nézett.- Költő... én? - mondta. - A versek még nem teszik költővé az embert...- Akkor hát, ki a költő? - Kérdezte a lány. - Hiszen én olvastam a verseit.- A költő? - nézett messze a magasba Juhász Gyula. - A költő az, aki megállítja a múlandóság napját az égen. És szép csendesen tovább ballagott. Józan ésszel A rádióriporter ezekkel a szavakkal fordult Einsteinhez.- A mindentudó bölcstől kérdezem, öntől, aki belelát a világmindenség mélységes mély titkaiba, mondja meg nekem: mi lesz a sorsunk a jövendőben.- Hogy mi lesz a sorsunk? - felete Einstein. - Ezt mindenkién tudnia kell. Nem szükséges hozzá nagy bölcsesség - csak józan ész... _ ?- Az lesz a sorsunk, amit majd megérdemlőnk. Csudabogár Puskin a színházi előadás szünetében bemegy a kávéházba és leül egy kis asztalhoz. Melléül egy javakorabeli férfi és így zsörtölődik:- Uraságod ne haragudjék, hogy zavarom. Nézze csak meg ezeket az embereket! Mennyi csudabogár van köztük! Megáll az embernek az esze! Mit szól hozzá?- Mit szólhatnék? - nézett rá a költő, majd így folytatta.- Arra kérem tekintetességed, hogy menjen oda ahhoz a nagy falitükörhöz.- Miért menjek oda? - csodálkozott az illető. Csupán azért - felelte Puskin -, mert abban is lát majd egy... csudabogarat. Felüdülés Anatole France-ot egy szép napon felkereste gyermekkori cimborája. Magához ölelte és mosolygós tekintettel így szólt hozzá:- Édes barátom, akárhányszor találkozunk, téged mindig frissnek, üdének látlak. Van ennek valami titka?- Hogyne volna - felelte France. - Bár nagyon egyszerű titok az.- Egyszerű? És én ezt nem tudom? Képzeld, ha egész nap heve- részek, akkor is fáradtan ébredek. Ennek biztosan van valami oka.- Persze, hogy van! - mondta az iró. - Nem iémered magadat. Tudnod kellene: az embert olyan fából faragták, hogy az egyik munka fáradalmából csak egy másik munka üdíti fel. FÜLEKI JÁNOS gyűjtése 3 N ❖ SZABADIDŐ ❖ Hamar Hűm ér szárnyai- Légy szives, vigyázz, ne ülj rá! - figyelmeztette Hamar Hümér tavaly-tündér Kac- kiás Kázmér kirakel-mestert.- Mire vigyázzak? Nem látok semmit - csodálkozott Kackiás.- Éppen úgy jó, ha nem látod, ugyanis láthatatlanok.- Láthatatlanok? Micsodák?- A szárnyaim. Most tettem le őket, de szeretném, ha nem gyűrnéd össze egyiket sem.- Neked szárnyaid vannak? Eddig nem is mondtad - lepődött meg Kackiás.- Persze, hogy nem mondtam, mert eddig nem is voltak. Még tavaly sem, amikor állítólag még tündér voltam - magyarázta Hamar Hümér. - Most készítettem őket, de még nem lehet velük repülni.- Akkor azok nem is igazi szárnyak.- El sem hiszed, mennyire igaziak.- Elhiszem, ha elmondod.- Neked elmondom, mert a barátom vagy. Először is, tudod, mennyi baj ért mostanában...- Tudom: valaki szétszórja a játékaidat, köddé varázsolta a gyűjteményedet és a csokoládédat, ráadásul egyfolytában arra buzdít, hogy fogmosás helyett inkább lustálkodj, öltözködés helyett bolondozz, amikor sietni kellene.- Ahogy mondod. Ráadásul egyre többször mentem rossz helyre.- Rossz helyre? Hova mentél rossz helyre?- Anyukám idegeire. Azt mondta, az idegeire megyek. Tudod, én csak tettem-vettem, jártam- keltem, egyszercsak azt mondja, hogy az idegeire megyek, pedig nem is vettem észre...- Előfordul. De hogy jönnek ehhez a szárnyaid?- Egyszerű. Elhatároztam, hogy szárnyakat készítek, ezekkel fogok röpködni, nehogy véletlenül az idegeire menjek.- Azt hiszem, az bajos lesz. Ahhoz nem szárnyak kellenek.- Dehogynem. Ha már nagyon szeretnék ördöglaptika lenni, vagy még rosszabb, akkor csak felcsatolom a szárnyaimat, néhány centiméterrel a föld fölé emelkedem, közben fél kézzel rendet csinálok a játékaim között, a másik kezemmel fogat mosok, mialatt nem megyek az anyukám idegeire.- Jól hangzik, de szerinted elég erősek lesznek ehhez a szárnyaid?- Remélem, mért nagyon gondosan készítettem őket. Gondolatból szőttem a hártyájukat, jóindulattal és nevetéssel ragasztottam össze és az egésznek a vázát sok kis apró jóságból raktam össze.- Unalmas lesz az életed...- Horgolva hiszem!- Talán inkább kötve hiszed, nem?!- Úgy is jó, de mégsem lesz unalmas. Mert ha nem megyek az anyukám idegeire, akkor nem lesz olyan fáradt, és tud játszani velem, ráadásul mosolyog és vidám lesz, amit én nagyon, de nagyon szeretek. Ez azért is jó lesz, mert ha véletlenül mégis elfelejteném felvenni néha a szárnyaimat, akkor nem megyek olyan könnyen az idegeire.- Szerinted én is tudnék ilyan szárnyakat készíteni?- Alighanem. De én is úgy vagyok vele, hogy néha jobb lenne szárnyak nélkül, hátha úgy is sikerülne...- Azért először próbáld meg szárnyakkal, aztán, ha minden rendben, akár el is felejtheted őket.- Igazad van. Csak azon gondolkodom még, nem kellene-e másnak is ilyen szárny? - tűnődött Hamar Hümér.- Bizony, nem ártana. Mesemondó Kackiás A Simon család
