Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-25 / 47. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. február 25. Megkezdődött a balkáni külügyminiszteri találkozó Mai kommentárunk Szünet vagy szakítás? Átmeneti szünetnek bizonyul a mcaraguai kormányzat és az ellenforradalmi csoportok tágyalásainak felfüggesztése, vagy hosszabb szakítással fenyeget a megbeszélések múlt heti hirtelen befejezése? Ez az a kérdés, amellyel a középamerikai válság ügyét nyomon követő szakértők mostanában a legbehatóbban foglalkoznak, hiszen e nemzeti párbeszéd kimenetele, folytatása vagy végleges megszakadása alapvetően befolyásolhatja az évek óta húzódó, s csupán az elmúlt évben több mint hatezer halálos áldozatot követelő karibi krízis rendezését. Daniel Ortega nicaraguai elnök legújabb javaslata szerint mihamarabb, lehetőleg már most pénteken ismét asztalhoz kellene ülni a szembenálló felek képviselőinek. A legutóbbi guatemalavárosi kudarc azonban azt jelezte, hogy egyelőre alapvető különbségek rejlenek a sandinista vezetés, illetve a kontrák által előterjesztett indítványok között, s úgy tűnik, hogy az amerikai képviselőházban újból napirendre került úgynevezett „humanitárius segély” csak tovább bonyolítja a dolgok állását. Ezúttal nem a Fehér Ház hónap elején leszavazott segélyterve kerül ismét az amerikai törvényhozás elé, hanem a demokrata párt külön beterjesztett változata, amely - Reagan elnök elképzeléseivel ellentétben - nem engedélyezne katonai jellegű támogatást. Csakhogy, amint arra szintén Ortega elnök rámutatott, a fő probléma nem a pénzügyi átutalások „címkézése”, elnevezése: a kontrák részére érkező bármilyen jogcímű dollármilliók a managuai kormányzat elleni fegyveres tevékenység folytatását teszi lehetővé. Nyilvánvaló, hogy az újabb washingtoni szavazás módosíthatja a kontrák tárgyalási hajlandóságát is. Egyelőre fenntartják álláspontjukat: a kilátásba helyezett tűzszünet fejében komoly politikai engedményeket akarnak elérni, míg a sandinista kormámyzat a fegyvernyugvás kihirdetését - és persze betartását - kiindulópontnak tekinti a két vélemény között tehát megelehetősen nagy, s kérdéses, segit- e áthidalásában az eddig közvetítői szerepben fellépő managuai érsek, Miguel Obando y Bravo. Ortega a bíboroshoz intézett friss levelében, az eszmecsere felújításának sürgetésével mindenesetre azt bizonyította, hogy a sandinista vezetés el akarja kerülni a beláthatatlan következményekkel fenyegető szakítást. S ez teljesen érthető, hiszen a tárgyalások mégoly rövid szünetei is a tartós, átfogó rendezés esélyeit csökkentik. SZEGŐ GÁBOR A műtrágyázás fejlesztésének lehetőségei Az új-belgrádi Száva kongresszusi központban szerdán délelőtt megkezdődött a hat balkáni ország első külügyminiszteri találkozója, amelyen Albánia, Bulgária, Görögország, Románia, Törökország és a házigazda Jugoszlávia küldöttsége vesz részt. A tanácskozást Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter nyitotta meg. Üdvözölte a delegációk vezetőit, Reis Maliiét, az albán, Petar Mladenovot, a bolgár, Karolosz Papuliaszt, a görög, Ion Totut, a román és Mesut Yilmazt, a török diplomácia vezetőjét. A találkozó résztvevőit ezután Lazar Mojszov, a jugoszláv államelnökség elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte a helsinki záróokmány jelentőségét, s kifejtette, hogy a balkáni országoknak e történelmi jelentőségű dokumentum elvei alapján és szellemében kell kibontakoztatniuk és fejleszteniük egyenrangú és kölcsönösen előnyős együttműködésüket. Aláhúzta, hogy e térségnek fokozottan hozzá kell járulnia Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. Meggyőződésem - mondotta végül Mojszov -, hogy a belgrádi találkozó eléri célját: hozzájárul a balkáni országok közötti új politikai légkör kialakításához, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, közeledésükhöz, jószomszédságukhoz, többoldalú együttműködésük megindításához. Ezután a tanácskozás plenáris ülésen folytatódott. A résztvevők Karolosz Papu- liasz javaslatára egyhangúlag Budimir Loncsart választották meg az ülés elnökévé, majd elfogadták a találkozó napirendjét. Petar Mladenov a bolgár kormány nevében felvetette: a térség országai vizsgálják meg olyan együttes döntések meghozatalát, hogy területükről - ha vannak - eltávolítják az atomfegyvereket Új szakasz kezdődik a körzeti televíziózás hazai történetében: február 29-től a hétfői adásszüneti napon 20 és 21 óra között műsort sugároz a régió számára az MTV pécsi, szegedi és budapesti körzeti stúdiója. A körzeti adásokat mindenütt a 2. műsor továbbítására beállított adók közvetítik. Az új adásrend bevezetése alkalmából szerdán Pécsett és Szegeden sajtótájékoztatót tartottak a körzeti stúdió vezetői. A pécsi sajtótájékoztatón elmondták, hogy a hétfői programokban elsősorban az emberek lakóhelyi életével foglalkoznak, nagy teret szentelnek a településpolitikának, a környezetkultúrának és természetvédelemnek. Rendszeresen készítenek műsorokat a kibontakozó egyesületi mozgalomról, fórumokat rendeznek a társadalmi élet különböző területein dolgozó vezetők részvételével. Feladatukés kötelezettséget vállalnak, hogy nem telepítenek újakat. Kifejtette azt is, hogy a balkáni államoknak fegyveres erőiket és fegyverzetüket az „ésszerű szintre” kellene lecsökkenteniük és ott befagyasztaniuk. Karolosz Papuliasz, a görög diplomácia vezetője megismételte kormányának a Balkán atom- és vegyifegyver-mentes övezetté változtatására vonatkozó javaslatát, majd ismertette elgondolását a térség „átfogó együttműködési rendszeréről”. Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a Balkán a gazdasági fejlődésben számottevően elmaradt Európa többi részétől. Ezért erőteljesen szorgalmazta a többoldalú gazdasági együttműködés, főként az ipari kooperáció kibontakoztatását. Sürgette, hogy e feladat megoldására alakítsanak mielőbb szakértői bizottságot, majd pedig tartsák meg a szakminiszterek értekezletét. Kezdeményezte a balkáni országok bankkonzorciumának létrehozását. Ajánlotta, hogy a résztvevők gondolkozzanak el a „balkáni piac” ügyéről is. Ion Totu román külügyminiszter azt domborította ki, hogy hazája nem rendelkezik atomfegyverrel és a jövőben sem törekszik birtoklására. Állást foglalt a gazdasági-kereskedelmi együttműködés fokozása mellett, különösen kiemelte a vegyes vállalatok alakításának fontosságát. Konkrét lépésként a vámilletékek együttes mérséklését szorgalmazta. A tanácskozás - szavai szerint - kedvező távlatokat nyit a balkáni csúcstalálkozó megtartásához, aminek helyéül Bukarestet ajánlotta. Mesut Yilmaz török külügyminiszter kezdeményezte a balkáni országok gazdasági együttműködési tanácsának megalapítását. nak tartják a régió szellemi értékeinek sokoldalú bemutatását is, Így például külön rovata lesz a dél-dunántúli megyékben megjelenő könyveknek. A körzeti stúdió szorosan együtt kiván működni a régió városi televízióival, ezért létrehozzák a dél-dunántúli televíziók műsortanácsát, s összehangolják az adásidőket. A hétfői körzeti műsorokat az alábbi adók közvetítik Pécsi körzet: Pécs Kabhegy Szekszárd Szegedi körzet: Szentes Komádi Csávoly Budapesti körzet: Széchenyi-hegyi adó PANORÁMA EGER - Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára szerdán látogatást tett Heves megyében. Felkereste a Mátra Volán Vállalatot, majd a látogatás következő állomása az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet volt. A KISZ KB első titkára délután az ifjúsági házban rendezett aktivaülésen a megye KISZ-aktivistái előtt előadást tartott a mozgalom jelenlegi helyzetéről és feladatairól. BUDAPEST - Hazánkban tavaly több mint 188 ezer bűncselekmény vált ismertté; ez a szám csaknem hatezerrel több, mintamenynyi 1986-ban volt - tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán a Legfőbb Ügyészségen. A bűnözés elmúlt évi alakulását ismertetve dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a bűnözés több mint tíz éve tartó növekvő tendenciája lelassult: a korábbi mintegy 10 százalékról 3 százalékra esett vissza tavaly. MOSZKVA - Szíria, Jordánia, Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetői megértéssel és támogatással fogadták a Szovjetunió Afganisztánnal kapcsolatos álláspontját - jelentette ki szerdán Moszkvában Vlagyimir Poljakov. A szovjet külügyminisztérium közel-keleti és észak-afrikai főosztályának vezetője a hét elején tért vissza a négy arab államot érintő körútjáról, s ennek eredményeiről adott szerdán tájékoztatást. SZÓFIA - Petar Mladenov bolgár és Mesut Yilmaz török külügyminiszter megállapodást írt alá Belgrádban a megoldatlan kérdések rendezésére, illetve a gazdasági együttműködés meggyorsítására javaslatokat kidolgozni hivatott bolgár-török munkacsoport megalakításáról. A hivatalosan jegyzőkönyvnek nevezett dokumentumot kedden este, a balkáni külügyminiszterek értekezletének előestéjén írták alá a jugoszláv fővárosban. BONN - A nyugatnémet közszolgáltatási, szállítási és közlekedési dolgozók szerda reggel folytatták az ország jelentékeny területeire kiterjedő figyelmeztető sztrájkjukat. Mozgalmukhoz csatlakoztak más közalkalmazottak is. A hét végéig tartó mozgalom célja az, hogy ily módon gyakoroljanak nyomást a munkáltatókra a jövő hétfőn kezdődő bértárgyalások előtt. WASHINGTON - Az Azori-szigeteken levő amerikai támaszpontok sorsáról, a Portugáliának nyújtott amerikai támogatás kérdéséről tárgyal Reagan elnökkel Anibal Cavaco Silva miniszterelnök, aki kedden érkezett hivatalos látogatásra az amerikai fővárosba. Amerikai források szerint a megbeszéléseken szó lesz ezenkívül az Afrika déli részén kialakult helyzetről - Portugália kapcsolatot tart fenn egykori gyarmataival, Angolával, Mozam- bikkal - valamint a közös piaci csúcstalálkozón létrejött megállapodásokról is, mjvel ezek érintik Lisszabon és Washington gazdasági kapcsolatait is. A nitrogén műtrágyázás fejlesztése témakörben rendezett tegnap délelőtt tanácskozást Bátaszéken a KSZE Növény- termelési Rendszer. A rendezvény Izsák Gyulának, a vendéglátó bátaszéki Búzakalász Mgtsz elnökének bevezető szavaival kezdődött, ebből megtudhatta a nagyszámú, főleg szakértőkből álló hallgatóság, hogy a tanácskozás létrejöttéhez a már említett két gazdálkodó egységen kívül a MAE Tolna Megyei Szervezete, a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a Péti Nitrogénművek, az Áfor és a Nehézvegyipari Kutató Intézet is hozzájárult. Elsőként Vörös József, az Áfor osztály- vezetője kapott szót, aki felajánlotta vállalatának a többszöri energiaár-robbanás következtében feleslegessé vált tárolókapacitását folyékony műtrágya tárolására, szállítására. Balassa Jenő, a KSZE ágazatvezetője pedig ezzel összefüggésben elemezte a Nitrosol nevű folyékony műtrágya különböző módokon történő szállításának gazdaságosságát. Véleménye szerint a gazdaságoknak nem érdemes saját tárolókapacitást kiépíteniük - olcsóbb megoldás a vasúti szállítás. Ezután Búzás Attila a KSZE igazgatóhelyettese taglalta a tavalyi, illetve az idén várható műtrágyaellátási nehézségeket. Monostori Adorján, a Péti Nitrogénművek kereskedelmi osztályvezetője - mintegy reflektálva az előző felszólaláshoz - megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a nehézségek ellenére megfelelő lesz a műtrágyaellátás az idei évben. A következő előadók: Táczi József és Rizsányi István a KSZE ágazatvezetője és fejlesztőmérnöke, dr. Szél Endre, a Gabonaipari Kutató Intézet osztályvezetője, valamint Berki Gyula, a bicsérdi Aranymező Mgtsz föágazat-vezetője a folyékony műtrágyázás elméleti és gyakorlati kérdéseiről és problémáiról szóltak. Szeiler Béláné, a Péti Nitrogénművek menedzsere ismertette a nagyvállalat fejlesztési terveit, majd dr. Bésán Jánosné, a Nehézvegyipari Kutató Intézet osztály- vezetője előadásában kiemelte, hogy a műtrágyagyártás fejlesztése húzóerőt jelent az iparnak, de előnyös a mezőgazdaság számára is. Végül dr. Csibor István a KSZE főosztályvezetője a folyékony műtrágya és a növényvédő szerek együttes alkalmazásának lehetőségeiről és nehézségeiről beszélt.-wdKörzeti tévéadás minden hétfőn 32-es csatorna H 22- es csatorna H 30-as csatorna H 23- as csatorna H 32-es csatorna H 7-es csatorna V 24-es csat. H A Medosz főtitkára Szekszárdon Csehszlovákia: A februári győzelem 40. évfordulója A többi csehszlovák város lakosaihoz hasonlóan a brnóiak is nagygyűlésen támogatták a Kommunista Párt követeléseit 1948 februárjában olyan események játszódtak le Csehszlovákiában, amelyek döntő politikai összecsapáshoz vezettek a társadalom továbbfejlődése kérdésében. Igaz, az összecsapás nem véletlenül kezdődött. A csehszlovák nép arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia 1938-39-ben, Csehszlovákia sorsdöntő napjaiban csődöt mondott, nem volt képes megoldani sem a társadalmi, sem a nemzetiségi kérdést. A dolgozó nép az 1945. évi felszabadulás után megtette az első lépéseket az új, igazságos társadalomhoz vezető úton. 1948 februárjában pedig nem csupán megvédte ezt az utat, de tovább vezette a szocializmus építéséig. A folyamat mozgatója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A szocializmus történetében először sikerült a munkás- osztályt uralomra juttatni a polgári demokrácia fejlett hagyományaival rendelkező, fejlett tőkés országban, mégpedig vérontás nélkül. A kommunista párt a szocializmus felé a békés utat választotta. Ez a békés út mégis forradalmi osztályharcot jelentett. A párt azonban széles körű támogatást kapott a lakosság részéről. Az 1946-os parlamenti választásokon a kommunisták országos viszonylatban az összes szavazat 38 százalékát kapták. (Csehországban 42’ 'Szlovákiában 30 százalékot.) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legnagyobb politikai pártjává lett, 114 mandátummal. A szociáldemokratákkal együtt 153 mandátumuk volt, vagyis abszolút többségük. Ennek megfelelően az ország történetében először - kommunista elnököt választottak a kormány élére. A február utáni politikai fejlődés az 1945-48 között elért forradalmi vívmányokra épült. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán, 1949. májusában, fő feladatnak a szocializmus anyagi-műszaki megalapozását állították. A párt mindenekelőtt a termelőerők, a nehézipar kifejlesztésére törekedett - ez volt az első ötéves terv programja. 1950-ben a mezőgazdasági szövetkezetek száma 4000 volt. Két évvel később a szocialista szektor a termőföld 43 százalékát művelte meg, ebből a termelőszövetkezetek 30 százalékot képviseltek. A kollektivizálás gyakorlatilag 1959-ben fejeződött be. Külön gond volt az 1948-ig elmaradott Szlovákia iparosítása, a szlovák nemze} valóságos egyenjogúsítása érdekében. 1948-ban ugyanis az ipari termelésnek 87 százaléka még Csehországban összpontosult. Most, a 80-as években Szlovákia részvétele az iparban már megközelíti a 30 százalékot. A párt XVII. kongresszusa 1986 márciusában lezárta a szocialista építés fontos szakaszát az 1948. februári kezdettől a mai fejlett szocializmusig. A XVII. kongresszus óta érezhető az intenzivitásra törekvés: bevezetik a számítástechnikát, az elektronikát, a robotizálást. Fokozatosan átalakul az ipar szerkezete, elsősorban az anyag- és energiaigényes termelés háttérbe szorításával. Szabad utat kapnak a nagyobb szakképzettséget, tudást, minőségi munkát követelő iparágak, a kiemelkedő műszaki paraméterekkel rendelkező termékek. Az 1986-90-es ötéves tervben a beruházás elsősorban már az üzemek korszerűsítését célozza, kiemelve a feldolgozóipar hasznosságát. Ma az ifjúság 40 százaléka szerez érettségit gimnáziumban, szakközépiskolában, vagy kiemelt szakmunkásképzőben. A mezőgazdaságban a fiatalok 94 százalékának megfelelő szakképzettsége van. Az egész ifjúságnak több mint 15 százaléka iratkozik be az egyetemre, főiskolára, ahol a hallgatóknak majdnem 60 százaléka munkás-, vagy szövetkezeti parasztgyerek. Az 1948-as februári győzelem után, a szocialista építés negyven éve alatt, hála az emberek óriási és önfeláldozó munkájának, a nehézségek, a hibák és a tévedések ellenére, hatalmas mű épült fel. Csehszlovákia ma a társadalmi osztályok és rétegek közötti egyetértés országa, amely él a szocialista rend előnyeivel. GÁTI ISTVÁN Tegnap megyénkbe látogatott Dobi Ferenc, a Medosz főtitkára, aki a délelőtt folyamán a megyei pártbizottság és az SZMT vezetőivel, valamint a Medosz megyebizottságának dolgozóival találkozott. Délután a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban az ágazati szakszervezethez tartozó gazdasági vezetőkkel és szb- titkárokkal kötetlen beszélgetés keretében az elmúlt év eredményeiről, az évindítás, a bruttósítás, az új tagdíjfizetési rendszerre való áttérés tapasztalatairól, a tagságot legjobban foglalkoztató kérdésekről tájékozódott. Ezt követően Dobi Ferenc a központi vezetőség és apparátus munkáját, további terveit ismertette a résztvevőkkel. Márciusban kincstárjegyek Szerdán a Pénzügyminisztériumban tájékoztatták a sajtó képviselőit a kincstárjegy magyarországi bevezetéséről. Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az új értékpapírok a költségvetés hiányának finanszírozását szolgálják, kibocsátásukat március második felében kezdik meg. Mintegy 5 milliárd forint értékű rövid lejáratú értékpapír forgalomba hozatalát tervezik. Az értékpapírokat három-, hat- és 9 hónapos lejárattal hozzák forgalomba, s évi kamatuk nyolc, kilenc, illetőleg tíz százalék lesz. A kincstárjegyeket ötezer, tízezer, ötvenezer, százezer illetve 1 millió forintos címletekben bocsátják ki. A kamatot természetesen 20 százalékos jövedelemadó terheli.
