Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-18 / 41. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA: Fejlesztés a műszer­CSÜTÖRTÖK XXXVIII. évfolyam, gyárban ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) I Csúcstechnológia a Ta-Luxnál Számítógép által vezérelt huzalforgá­csoló gépet vásárolt 20 millió forintért, lí­zing formában egy osztrák cégtől a Ta- Lux Villamosipari Szövetkezet az elmúlt év utolsó napjaiban. Ezt az összeget ex­portfejlesztő pályázat keretében nyerte el a tamási szövetkezet. A FANUC TAPE Q huzal-szikraforgá- csoló világviszonylatban is a legmoder­nebbek közé tartozik. Nagy pontosságú, igen hatékony. Használatával a prés- és műanyagszerszámok gyártásának átfu­tási ideje az ötödrészére csökken és így jelentősen megnő a cég szerszámkészí­tő kapacitása. Olyan minőségi követel­ményeknek megfelelő szerszámokat tudnak készíteni ezzel a géppel, amit ed­dig nem. A huzalforgácsoló kezelése nagy szakértelmet és számítógép-ismeretet követel, működtetését egy jól felkészült, szakmaiig képzett csoport végzi. A gépet a volt tanműhely átalakítása és burkolása után osztrák szakemberek he­lyezték üzembe, jelenleg folyik a beüze­melése. A csúcstechnológiát képviselő gép Medgyessy Péter a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadé­miáján szerdán Medgyessy Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tartott előadást „A stabilizációs program 1988. évi feladatai” címmel. Az előadáson megjelenteket - politi­kai, ideológiai, gazdasági, társadalmi életünk képviselőit - Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Pro­paganda Osztályának vezetője köszön­tötte. Vb-ülések Személy- és teherszállítás A Volán és a MÁV tájékoztatóját hall­gatták meg a jelenlevők a Tamási Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén. Gárdos Árpád, a Gemenc Volán Tamási üzemegység igazgatója arról adott számot, hogy az üzemegység tevékenységi körében milyen teendők adódtak az elmúlt két esztendőben. A fel­adatok ellátásához 22 személyszállító eszköz és 62 tehergépjármű, 30 pótko­csi, egy rakodógép áll rendelkezésre. Az átlagos személyi létszám 218 volt. A sze­mélyszállítás meghatározója a menet­rend szerinti autóbusz-közlekedés. Fon­tosnak tartják a vonzáskörzetben levő községek alapellátottságához kapcsoló­dó közlekedési rend szinten tartását. Ha­sonló hangsúllyal foglalkoznak a gázpa­lack-fuvarozással, mely a teherszállítási feladataik legjelentősebb részét képezi. Az 1987. évben 3 millió 101 ezer 494 da­rab gázpalackot szállítottak. Petövári József MÁV-állomásfőnök rö­vid történeti áttekintést adott 1893-tól kezdve napjainkig. Érzékletesen szem­léltette beszámolója a vasút helyi igé­nyeknek megfelelő fejlődését, majd az 1970-es évek közepétől 1984-ig tartó megtorpanást. Felére csökkent az áru- szállítás, ugyanez a tendencia jellemezte és jellemzi a vasúti személyszállítást. A mezőgazdasági termények nagy meny- nyiségű exportálása döntően befolyá­solta az áruszállítást - a korlátozott ten­gelynyomás miatt ezeket a küldeménye­ket Pincehely és Szakály-Hőgyész állo­másokon rakják be. Ugyanez jellemzi az importküldemé­nyek kirakását. Összességében elmondható, hogy a tamási állomás személy- ás áruszállítási lehetőségei nincsenek kihasználva, az áruforgalom nagymértékű emelkedését is ki tudná elégíteni. Még mindig hiánycikk a számlatömb Meglehetősen hosszúra nyúlott a Szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tegnap délutáni ülése, ami teljesen érthető, hiszen olyan témákat tűztek napirendre, melyek foglalkoztatják szinte az egész megyeszékhely lakossá­gát. Egyebek között a magánkisipar és a magánkiskereskedelem helyzetéről szóló beszámolót követték a kérdések, majd izgalmas vita alakult ki. Ennek so­rán az elismerő szavakon kívül elhang­zottak a gondok is. Az utóbbiak közül csupán kettőt említünk, melyekre végre figyelni kellene. Az egyik: megyénkben 3600 kisiparos dolgozik, s közülük mind­össze kétszáznak van számlatömbje, no­ha az előírások megkövetelik a munka­végzést követően a számla adását. Gyakran a megrendelők e kényszerű hiányosságot nehezményezik, s úgy vé­lekednek, hogy a kisiparos egyszerűen megtagadja a számla kiállítását. A másik: logikátlan olyan követelmé­nyeket állítani bizonyos tekintetben a nyugdíjas kisiparosoknak, mint a főállá- súaknak. Arról van szó, hogy az előzőek 84 ezer forintig - nagyon helyesen - adómentességet élveznek. Ennek elle­nére a naplófőkönyv vezetését mégis előírták számukra is. A következő napirendi pontként a 4. Számú Általános Iskola munkájáról tár­gyaltak a végrehajtó bizottság tagjai. Az utóbbi időben sok új utca alakult megyeszékhelyünkön, de elnevezésük még nem történt meg. Tehát az „előnév- adó” a tegnapi ülésen megtörtént, a táb­lákat pedig június 1-jéig ki is helyezik. A végrehajtó bizottság az elnevezéseket il­letően egyeztetett a Városvédő és Szépí­tő Egyesülettel, s így megszülettek a han­gulatos utcanevek: mint például Csalo­gány, Liget, Dűlő, Levendula, Puttonyos utca, illetve Bocskai, Meredek, Szőlő­köz. Petrovszkij tárgyalásai Iránban folytatott megbeszéléseket Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes. Látogatásáról szerdán közölt jelentést a TASZSZ hírügynökség. A teheráni külügyminisztériumban megtartott külügyminiszter-helyettesi szintű szovjet-iráni konzultáción nagy fi­gyelmet fordítottak az iraki-iráni háború­ra és a Perzsa-öbölben kialakult helyzet­re. A szovjet fél kifejtette a Szovjetunió el­vi álláspontját az iraki-iráni háború mi­előbbi befejezéséről. Hangsúlyozták, hogy az igazságos és átfogó rendezés alapjául az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598-as számú határozata szolgál. Mind­két fél nyugtalanságát hangoztatta amiatt, hogy példátlanul megnőtt az Egyesült Államok haditengerészeti jelen­léte az öbölben. Kádár János látogatása a párt XIII. kerületi bizottságán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerda délután Bu­dapesten a párt XIII. kerületi bizottságára látogatott. Kíséretében volt Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP budapesti bizottságának első tit­kára és Petrovszki István, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az MSZMP főtitkárát Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első tit­kára, Kiss Zoltán, a kerületi tanács elnö­ke és a pártbizottság vezető munkatársai tájékoztatták a kerületi pártszervek és - szervezetek munkájáról, a vállalati gaz­dálkodás idei tapasztalatairól, a kerület dolgozóinak élet- és munkakörülmé­nyeiről, szociális helyzetéről, a párttag­ság, a lakosság hangulatáról, az embe­reket foglalkoztató kérdésekről. A nyílt, kötetlen munkamegbeszélésen Kádár János kifejtette véleményét a fel­vetett kérdésekről, és szólt az országos pártértekezlet előkészítésével összefüg­gő teendőkről. Az SZKP KB ülése Szerdán Moszkvában megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülé­se. A plénum résztvevői a közép- és fel­sőoktatás átalakításával, valamint ennek megvalósításából adódó pártfeladatok­kal kapcsolatos kérdésekettekintik át. Az erről szóló beszámolót Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára terjesz­tette elő. Az ország és a szocializmus jö­vője múlik azon, milyen lesz annak az 57 millió diáknak a felkészültsége, aki ma a Szovjetunió oktatási intézményeiben ta­nul. Ezért tűztük ki célul az iskolarend­szer gyökeres reformját - jelentette ki Je­gor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára az SZKP Központi Bizottságának szerdán megkezdődött ülésén. A közép- és felsőfokú oktatás reform­járól szóló napirendi pont előadójaként Ligacsov szólt a szovjetunióbeli általános képzés konkrét hiányosságairól. Beszélt arról, milyen módon és milyen eszközök­kel kell végrehajtani a közoktatás egész rendszerének korszerűsítését. Hangsú­lyozta az iskolai élet és az iskolák irányí­tása demokratizálásának fontosságát. Szót ejtett arról a javaslatról, hogy vezes­sék be az iskolai önkormányzat gyakor­latát, s az iskolák vezetésére hozzák létre a közoktatás területi társadalmi taná­csait. Az ülést széles körű társadalmi vita előzte meg, amelynek a sajtó, a rádió és a televízió is fóruma volt. Mint az ülés megnyitója után kiadott TASZSZ-jelentés írja, jelenleg évente mintegy 40 milliárd rubelt ruháznak be a közoktatásba, de távlatilag az összeg nö­velését tervezik. Nagy ütemben folynak az iskolaépítések, látják el az oktatási in­tézményeket korszerű eszközökkel, köz­tük számítógépekkel. Iregszemcse jövője Iregszemcse és Újireg összevont ren­dezési tervét vizsgálta felül a Tolna Me­gyei Tanács tervgazdasági bizottságá­nak településrendezési és építészeti al­bizottsága tegnap. A TOLNATERV által kidolgozott rendezési terveket Herr Teréz tervező ismertette. Iregszemcse központját a tervek és igények alapján jóformán teljesen át kel­lene építeni. Új szolgáltatóházat, orvosi rendelőt, tsz-irodát, magántulajdonba kerülő szolgáltató-kereskedelmi egysé­geket igényelne a fejlődő nagyközség. Szükség lenne még építkezési telkek, parkolóhelyek kialakítására, a szenny­vízcsatorna-hálózat és szennyvíztározó létrehozására is. Újiregenez elkövetkező években autóbusz-fordulót és -megállót kell kialakítani, a szilárd burkolatú utak számát növelni kell. A barátság évtizedei Közismert, hogy hazánk országútjain a legtöbbször Lada személygépkocsi bukkan fel, s hogy az üzleketben, áruhá­zakban nem ritkán találkozunk szovjet termékekkel - a kü­lönböző gyümölcslekvároktól kezdve a hűtőszekrényekig. Nem is beszélve arról, hogy hazánk energiahordozó- és nyersanyagszükségleteinek túlnyomó többsége szintén a Szovjetunióból származik. Ugyanakkor az is tény, hogy a hatalmas baráti országban biztos piacra találnak az Ika­rusz autóbuszok, a különböző élelmiszeripari termékek és az ipari gépek, berendezések is. S hogy ez így van, ebben nem kis szerepet játszott egy negyven esztendővel ezelőtti esemény. A szovjet fővárosban ekkor, 1948. február 18-án írták alá a Magyarország és a Szovjetunió közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely új szakaszt hyújtott a két ország közötti kapcsolatok fejlődésében. S ez az állítás nem túlzás, hiszen ez az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és né­peink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésé­nek valamennyi területét. Nem feledhetjük, hogy a szerző­dés megkötése jelentős mértékben elősegítette hazánk megerősödését is a nemzetközi porondon. Az eltelt évtize­dek, a testvérpártok vezetői rendszeres találkozásainak eredményei igazolták a kitűzött célok és elvek jogosultsá­gát és hatékonyságát. A nemzetközi színtéren lezajlott vál­tozások hatására 1967-ben új együttműködési okmányt ír­tak alá - messzemenően szem előtt tartva azonban az 1948-as alapcélokat. Lehetne most hosszú számvetést készíteni a négy évti­zed eredményeiről, ám szorítkozzunk csak rövidebb ösz- szegzésre. így például szögezzük le mindjárt, hogy az új tí­pusú együttműködés alapján jött létre Magyarország nagyipari potenciálja - szovjet barátaink több mint 100 népgazdasági objektum építésében és felújításában nyúj­tottak segítséget. A legfrissebb példa: a paksi atomerőmű, amely most 37 százalékkal veszi ki részét hazánk villamos­energia termeléséből, s - nem mellékes - az összes forrás közül a legalacsonyabb önköltséggel. Persze mi is számos szovjetunióbeli nagy beruházás, rekonstrukció részesei voltunk és vagyunk is. Napjaink ilyen kiemelkedő munkála­ta a tengizi kőolaj-és földgáztermelő objektumok létreho­zása. S még mielőtt hosszas felsorolásba bocsátkoznánk, hadd álljon itt egy szemléletes számadat: a jelen ötéves tervidőszakban a kétoldalú árucsere-forgalom értéke meg kell hogy haladja az 50 milliárd rubelt. (A jövőben termé­szetesen az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítanak majd az új típusú együttműködési formák: - a vállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolatok és a közös vállalatok - fejlesz­tésére.) Egyoldalú lenne a kép, ha csak a gazdasági együttműködésre hagyatkoznánk, mégha ez a terület két­ségtelenül döntő jelentőségű is. Feltétlenül említést kell tenni például arról, hogy évről évre számtalan lehetőség kí­nálkozik egymás kultúrájának, művészetének bemutatásá­ra, illetve megismerésére is. Az oktatásügyi együttműkö­dés meghatározó tényezője pedig a kölcsönös szakem­berképzés (e sorok írója is Moszkvában kapott diplomát, ötéves képzés után). S a kulturális kapcsolatok terén újabb távlatok is nyílnak. A közeljövőben ugyanis Moszkvában magyar információs és kulturális központ kezdi meg műkö­dését, a kárpátaljai Ungvár egyetemén pedig hungaroló­giai központot szerveznek. Új szakaszról beszéltünk a negyven évvel ezelőtti aláírás kapcsán. S most ismét csak új szakasz kezdetének lehetünk tanúi a magyar-szovjet kapcsolatok terén. Hiszen a Szovjetunió­ban zajló mélyreható forradalmi változások, az átalakítás programja, s hazánk intenzív reformpolitikája mindenkép­pen újabb lökést, lendületet ad a két szocialista ország együttműködésének, ez pedig elősegítheti mind a szocia­lista gazdaság, mind a szociális szféra fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents