Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. február 16. ÜfePÜJSÄG 5 Sok az enyveskezű A tolvajok hét végén is „dolgoznak” A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon elemezték a személyek javait károsító bűncselekmények alakulását, mert ezek az utóbbi időben elszaporodtak a megyében. A témáról Zsók Imre rendőr őrnaggyal, a rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetőjével beszélgettünk.- Milyenek a megye bűnözési mutatói ezen a területen?- Hosszú évek óta 1987-ben volt a legmagasabb - 1673 - az ilyen bűncselekmények száma. Ez 311-el több, mint 1986-ban volt. Az összes bűncselekmények mintegy 40-45 százalékát teszik ki azok, amelyeket a személyi tulajdon kárára követtek el. A betöréses lopások száma folyamatosan emelkedő, a lopásoké magas szinten hullámzó tendenciát mutat. A megye két „legfertőzöttebb” része a szekszárdi és paksi rendőrkapitányságok területe. Általában kis értéket loptak. Hosszabb távon a lopások kárértéke többségében nem éri el egy-egy elkövetés során a 2 ezer forintos vétségi értékhatárt. Az átlagkár 410 forint volt. Nem jellemző - mindössze évente átlagosan 2-3 esetben fordul elő, a százezres nagyságrendet meghaladó bűncselekmény. A lopások 7,7 százalékát 10 és 100 ezer forint értékben követték el.- Miben látja az ilyen bűncselekmények elszaporodásának okát?- Az oksági tényezőknek széles skálája van. A betöréses lopásoknál a terület - tanya, üdülő - lakatlansága, elhagyatott- sága, kivilágítatlansága játszik szerepet, a lakásbetöréseknél pedig az, hogy a lakáskulcsot őrizetlenül hagyják. Gyakori, hogy benthagyják a kulcsot a zárban, vagy még mindig a lábtörlő alá teszik. Igen nagy a lezáratlan járművekből lopott - 141 eset - értékek száma. Míg a korábbi években alig fordult elő csalás bűn- cselekménye, addig az elmúlt évben megközelítette a kétszázat. Az ismertebb esetek közé tartoznak a szekszárdi re- luxások és a paksi szenesek csalásai. A hiszékenység, a fenntartás nélküli bizalom segíti elő a bűncselekmények elkövetését. Kérem, mondjon néhány példát a sokféle elkövetési módokból f- A gépjárművekkel kapcsolatos lopások teszik ki a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopások több mint egyhar- madát. Ezt követik sorrendben az alkalmi, a besurranásos lopások és a zsebtolvajlások. Györkönyben például egy egyedülálló idős férfihez ment be két jólöltözött cigánynő. A tanácstól jöttek felmérni a lakást és a szociális helyzetet - mondták. Amíg az egyik kicsalta a bácsit a lakásból, a másik elemelte a húszezer forintot. Szerencsére a hiányt gyorsan észlelte, így a „forró nyomot” követve Sárbogárd előtt még aznap elkapták a „trükkös” tolvajokat. Egy másik esetben a tettes - karján csecsemővel - vizet kért, arra hivatkozva, hogy a gyerek szomjas. Amíg a tulajdonos ezzel foglalatoskodott, szempillantás alatt eltűnt egy értéktárgy. Nagyobb ünnepek előtt gyakran lopnak baromfiféléket. Megfigyeltük azt is, hogy leggyakrabban pénteken és szombaton lopnak. Feltehető oka, hogy hétvégeken használják a legtöbben gépkocsijukat és ekkor mennek el az emberek hosz- szabb időre bevásárolni, ami az alkalmi és zsebtolvajoknak ad nagyobb elkövetési lehetőséget. Az összes betörés 34 százaléka lakásokba történt. Nagyságrendben ezt követi - 26,8 százalékban - a tanya, majd a vikendházi betörés. Városokban gyakori az alagsori tárolók kifosztása. Fk. T. L. szekszárdi lakosnak mintegy 50-60 alagsori betörés szárad a lelkén. A többszörös visszaeső előzetes letartóztatásban vár sorsára.- Kik az elkövetői e bűncselekményeknek?- A sorozatos lopásokat többnyire a büntetett előéletűek, fiatalkorúak és cigányok követik el. A cigánylakosságon belül igen magas a női elkövetők aránya. „Kedvenc” módszereik a besurranásos lopás, az ittas személyek kifosztása, továbbá a zsebtolvajlás. A betöréses lopások elkövetőinek a fele büntetett előéletű. Itt is magas a visszaesők, a fiatalkorúak, a cigány származásúak, továbbá az utazó bűnözők és a foglalkozásnélküliek aránya. A csalások elkövetői dörzsöltebbek, jó megjelenésűek, megnyerő modorúak. Általában van munkahelyük és a munkakörükből adódó lehetőségeket használják ki. Többnyire más megyékből érkeznek. Többségük még nem volt büntetve, bár előfordult közöttük visszaeső is.- Mit tesz a rendőrség a bűncselekmények visszaszorítására és mit tanácsol a lakosságnak?- A frekventált helyeken és napokon gyakran tartunk razziákat. Erősítjük a közterületi szolgálatot. Az Állami Biztosító létrehozta Vagyonőr Irodáját, ahol szaktanácsokat kaphat az állampolgár, hogy hogyan és milyen technikai eszközzel védje vagyontárgyait. A megyénkben is megalakult Bűnmegelőzési Társadalmi Tanács is konkrét terveket dolgozott ki e bűncselekmények megelőzésére. A tolvajokkal szemben gyakrabban alkalmazzuk a rendőrhatósági kényszerintézkedéseket, a rendőri felügyelet alá helyezést, esetenként a kitiltást. Amit az állampolgároknak mondhatunk, azok a következők: Az úton „lerobbant” járművet ne hagyják hosszabb időn át őrizetlenül. Használják a gyárilag beszerelt biztonsági berendezéseket, például a kormányzárat. A tanyák, víkendházak ablakaira szereljenek rácsot, mert mindez - ha nem is akadályozza meg, de megnehezíti a betörők dolgát. A körzeti rendőrnek jelezzék, ha településükön idegen, házaló, gyűjtő, „kereskedők” jelennek meg. Ne hagyják nyitva lakásuk ablakát, a gépkocsijuk ajtaját, nagyobb értékeik védelmére ne sajnálják a riasztóberendezések felszerelését sem. Szemléletváltozás és széles társadalmi összefogás szükséges a még eredményesebb bűnözés elleni küzdelemhez, ugyanis e helyzetbe belenyugodni nem lehet. SZABÓ GYŐZŐ Bizonyítvány Ez a fél géppapír nagyságú, piros betűkkel nyomott bizonyítvány érdekes oktatástörténeti ritkaság. A Tanácsköztársaság idején a tolnai Weltmann nyomdában készült, azért ott, mert ez esett legközelebb Faddhoz, s így a legrövidebb határidőre vállalhatta a sürgős munkát. A sietség oka az volt, hogy a régi bizonyítványok, amelyek tantárgyak szerint és összegezve is megnevezték az érdemjegyeket, már nem feleltek meg az új törvényben előírtaknak, az ugyanis utasította a tanárokat, tanítókat: csupán annyit írjanak be, megfelelt-e vagy sem a nebuló abban a tanévben. (Gondoljuk meg, mennyi elmaradt nadrágporolást jelentett ez!) A rendelkezés mindössze néhány hónapig maradt életben, s ezt a bizonyítványt a későbbiekben sem fogadták el sehol. Régisége mellett ezért is mondhatjuk rá, hogy méltán foglalhatna helyet akármelyik pedagógiatörténeti gyűjteményben. Sajnálatos, hogy mégsem onnét került elő többedmagával, hanem az egyik MÉH-telep- ről néhány éve. Ez azonban már egy másik bizonyítvány... t. g. Napló az ám. 1918/19 Iskolai bizonyifoány ^9..^ évi hó yb, napján ^a^^r'0r'<+',.. vármegyében született és az 1918/19 iskolai évben a állami /^^iskola ....ff...:..... osztályának rendes tanulója volt, a tanulmányi követelm ényekn^^^^ , 1919. évi Junius hó 12-én: Mit ivott a remete... ? Szekszárdon van egy mérsékelt művészeti jelentőségű, de közismert és kedves műemlék: - a Remete kápolna, ezenkívül ennek nevét viselő buszvégállomás (Kápolna tér), sőt tulajdonképpen határrész is. Valamivel alább pedig egy „REMETE KOCSMA", melynek elnevezése nemcsak újonnan festett felirata miatt talányos. E sorok írójának ugyan édeskevés fogalma van a néhai remeték italfogyasztásának mikéntjéről, de azt egész pontosan tudja, hogy a nem mindig ötlettelen köznyelv itt valamikor „FÁRADT KAPA ” névvel illette ugyanezt a csapszéket. Melynek vezetője, mellékesen szólva, e hagyományos néven tette közkinccsé renovált üzlete újra nyitásának tényét lapunk hirdetés rovatában is. A régi elnevezés népnyelvi telitalálat volt. Ugyanis egykoron a munkában elfáradt kapások, a szőlőkből megjövet, itt támasztották a falhoz kéziszerszámaikat. Később esetleg ők maguk is a falat, de ez már másik kérdés... A „FÁRADTKAPA "a maga idején mindenesetre még mindig erkölcsösebb elnevezés volt, mint az ugyancsak ántivilágbéli „A HAMIS TANÚHOZ”. Ebből később - mérsékeltebb humorérzékkel - a fél országban fellelhető „KIS KULACS”-ok egyike lett. Noha elődjére nem a kulacs volt a jellemző, hanem az a tény, hogy itt, a bíróság tőszomszédságában, némi szeszbéli ellenszolgáltatásért, állítólag, könnyű volt hamis tanút keríteni. Ami persze napjainkban már képtelenség. Nemcsak a közerkölcsök mindenki által ismert javulása miatt, hanem mert a valamikori kisvendéglőt lebontották... Csakhogy sajnos nem ez az egyetlen művi úton kitörölt tájjellegű név, melynek kipusztításával a közemlékezetet szegé- nyítettük. Egyik törzsökös helyi kollégám a „Baka város" elnevezés tűntél hiányolja. Ami persze nem gyalogos katonákat, hanem családnevet jelzett. Én egyidős őcsényi gazda közbenjárásával tudtam meg, hogy fiam tanyája nem valamiféle ide szakadt szlovák telepesekre emlékeztető völgyben van, hanem az egykor volt, rangos Tót-család nevét őrzi... Merseváton (Vas megye) bármikor megmutatom bárkinek, hogy hol van a „Kalingya". Mesterbereken (Fejér megye északi csücske) a „Lengyelgödör” hollétét ugyanígy. Ha valaki Szekszárdról a menetrend szerinti gyorssal Budapest felé tart, akkor nem sokkal Szabad- egyháza előtt jobbra, egy erdősáv tőszomszédságában a „Boszorkány-sarkot", a Szeszgyár után valamivel a „Zsidókalapi- dűlőt” láthatja... Láthatná... Ugyanis van amelyiknek a K.-ll.-es, a másiknak B.-VI.-os tábla a neve és minden táblatörzskönyvet valaha is vezetett agrárember tudja, hogy ez az előbbieknél sokkal praktikusabban kezelhető. A nyilvántartásokban. Csakhogy amazok magyarul: - voltak. Amennyire ismereteim tudni engedik, megyénkben Regöly- ben kezdték el konok, általam minden tiszteletet megérdemlő, tanácsi következetességgel visszakeresztelni régi, ízes, senkinek nem vétett neveikre az utcákat. Azok a nevek ugyanis a faluhoz tartoztak. Az emberek pedig oda, ahol élniük adatott... Pályázati felhívások- Hogyan működnek a kis közösségek? A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága az Országos Közművelődési Központ és a Magyar Történelmi Társulat egyesületi pályázatot hirdetett. Célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi öntevékenység, a közösségi művelődés autonóm szerveződési formáinak, hagyományainak, értékeinek jobb megismeréséhez. Pályázni két kategóriában lehet a helyi, gazdasági, társadalmi, művelődési egyesületek, egyletek: a) történetéről készülő tanulmányokkal, b) mai életének, működésének leírásával. Kiterjeszthető minden közösségre, melyeket az autonómia, az öntevékenység, belső önkormányzat jellemez. A pályázat magában foglalja a szorosan vett egyesületi formákon túl a klubokat, köröket, amatőrmozgalmakat, illetve csoportokat, helytörténeti lakóhelyi érdekvédelmi, illetve természetvédő közösségeket, mozgalmakat, de más közösségi mozgalmakat is a kollégiumi, illetve diákköröktől a békemozgalomig, a közösségi életmód tekintetében végrehajtott vállalkozásoktól, vagy kezdeményezésektől az alkotó közösségekig és kulturális vállalkozásokig. Nevezni lehet rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 60 gépelt oldalnyi) élménybeszámolóval, vagy tudományos igényű elemzéssel, szociográfiával, vagy irodalmi értékű írással, melyet eddig még nem publikáltak és nem áll megjelenés alatt. A történelmi jellegű feldolgozásoknál nem csupán száraz, krónikaszerű leírásra számítanak, hanem az adott szervezet, illetve csoport közösségi szerepének érzékeltetésére és a tagok életében betöltött szerepének elemzésére is. A szerzők lehetőség szerint arra is térjenek ki, hogy a mai körülmények között miként lenne életre hívható az adott, vagy ahhoz hasonló közösségi szervezeti forma, milyen mai funkciókra lehetne azokat építeni, milyen körülményeket kellene létrehozásukhoz megteremteni. A mai is működő vagy a közelmúltban megszűnt közösségek leírása esetében is fontosnak tartják a közösségi funkciónak a tagok életében betöltött szerepét, valamint azoknak a körülményeknek és konfliktusoknak a leírását, amelyek az adott közösség vagy mozgalom továbbfejlődését akadályozza, esetenként megszűnéséhez vezettek. Olyan pályaműveket is szívesen látnak, ahol valóságos igények alapján új közösségek, mozgalmak életre hívásának, vagy a jelenlegi mozgalmak - közösségek, egyesületek, egészséges kibontakozásának és továbbfejlődésének elképzelését tartalmazzák, vagy amelyek szükséges jogi, intézményi és pénzügyi alapok létrehozásához és működéséhez nyújtanak elgondolásokat, javaslatokat. Különdíjakkal jutalmazzák az ifjúsági egyesületek történetével, jövőjével foglalkozó pályamunkákat, melyek a fiatalok szabadidő-szervezésében hasznosíthatók. A Közművelődési Információs Intézet különdíjakattűz ki a pályázat témáit feldolgozó videofilmek készítésére. A beérkező pályaművek színvonalától függően tervezik a pályadijak kiadását: 2 db I. díj egyenként 15 000 Ft, 4 db II. díj egyenként 10 000 Ft, 6 db III. díj egyenként 5000 Ft. Továbbá a támogató szervek különdíjai 2000-15000 forint értékben. A pályázat jeligés. A szerző nevét, foglalkozását, lakcímét tartalmazó borítékot 2 példányban a beküldendő pályaműhöz is mellékelni kell. Beküldési határidő: 1988. május 31. az Országos Közművelődési Központ címére: 1251 Budapest, Pf.: 33. Eredményhirdetés 1988 őszén lesz, erről a pályázók külön értesítést kapnak. További felvilágosítás, illetve részletes írásos útmutató kérhető az Országos Közművelődési Központtól (151-348), illetve a Hazafias Népfront Országos Tanácsától (182-855/15 mellék).-Tolna megye helytörténetéből A Tolna Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Levéltár HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZATOT hirdet. Beküldhető a megye történetének bármely korszakáról, bármely területéről, hivataláról, vállalatáról, intézményéről, üzeméről, továbbá az irodalomban, a művészetekben, a történelemben jelentős szerepet játszott Tolna megyei személyekről Írott tanulmány. Kiemelt témakörök:- az 1848-49-es polgári forradalomnak,- az 1918. évi polgári demokratikus forradalomnak és- a fordulat évének (1948) megyei eseményei. Ezek a pályázatok a többitől elkülönítve kerülnek értékelésre. Pályázati feltételek:- A pályázaton bárki részt vehet.- A pályázatra csak olyan művet lehet beküldeni, amelyet még nem közöltek, más pályázaton részt nem vett.- A pályaműveknek hiteles forrásokra kell épülniük. (Egykori levelezéseket, iratokat, cikkeket, hitelt érdemlő adatokra épülő visszaemlékezéseket, levéltári, irattári vagy személyi tulajdonban lévő egyéb dokumentumokat kell a pályázónak felhasználnia). Az adatokra a pályázat jegyzetében hivatkozni kell.- Egy személy legfeljebb két pályaművet küldhet be.- A pályázónak figyelembe kell vennie a marxista történeti irodalom újabb eredményeit.- A pályázatok terjedelme legalább 20 oldal, másfél soros távolsággal gépelve. A müvek terjedelmének felső határát a kiíró szervek nem korlátozzák.- A pályaművek két példányban nyújtandók be, közülük az egyiknek első példánynak kell lennie.- A pályázat jeligés. A dolgozat mellé zárt borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és pontos címét. A pályázat díjai: 1. díj 5000 Ft, 2. díj 4000 Ft, 3. díj 3000 Ft. A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll több első, második és harmadik díjat kiadni, vagy a díjakat megosztani, esetleg visszatartani - a pályaművek színvonalától függően. A díjazásban nem részesült műveket a zsűri jutalomban részesítheti. A dolgozatok a Tolna Megyei Levéltár címére küldendők: Szekszárd, Béla tér 1. A beküldési határidő: 1988. június 30. Eredményhirdetés 1988. augusztus 20-án lesz. A pályaművek - a szerzői jog fenntartásával - a Tolna Megyei Levéltár őrizetébe kerülnek.- Ki akar tiszthelyettes lenni? A Honvédelmi Minisztérium várja azoknak a fiatal férfiaknak a jelentkezését, akik kedvet és tehetséget éreznek a katonai pálya iránt, és a Magyar Néphadsereg tiszthelyetteseként élethivatásul a haza fegyveres szolgálatát választják. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság a hivatásos katonai szolgálatra. 17-23 év közötti életkor és az adott képzési formához előírt iskolai végzettség. A szakmunkás-képesítést szerzett fiatalok részére kétéves a képzési idő. Ezalatt megszerezhetik a katonai szakképzettséggel megegyező szakmunkás-képesítést, illetve az ahhoz szükséges szakmai gyakorlatot. A legjobbak további egyéves képzés után érettségi vizsgát is tehetnek. A tiszthelyettesi iskolák hallgatói teljes és ingyenes ellátást, zsebpénzt és tanulmányi pótlékot kapnak: utazási és számos egyéb kedvezményben részesülnek. A nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező pályázók egészségi alkalmassági viszgálat után két év csapatszolgálatot teljesítenek a választott szaknak megfelelő csapatnál. Egy év sorkatonai és egy év továbbszolgáló tiszthelyettesi szolgálat után egyéves - levelező rendszerű - tiszthelyettesi iskolai képzésben részesülnek, és hivatásos tiszthelyettesek lesznek. A Magyar Néphadsereg társadalmi ösztöndíjjal is segíti a tiszthelyettesi hivatás iránt érdeklődő, de a jelentkezési korhatárnál fiatalabb szakmunkástanulókat a tiszthelyettesi beiskolázásban. A pályázók részletes felvilágosítást és jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi - fővárosi hadkiegészítő - parancsnokság pályára irányítási munkatársaitól, a tanulók iskolájuk igazgatójától, a sorkatonák parancsnokaiktól kaphatnak. A kitöltött lapokat ugyanott adhatják be. A jelentkezési okmányokat március 15-ig kell megküldeni az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi - fővárosi hadkiegészítő - parancsnokságra.
