Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-13 / 37. szám
12 rtÉPÜJSÁG 1988. február 13. f—-------i MAGAZIN magazL MAGAZIN magazin MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Lí ■ ... ff" M“^N MAGAZIN ......J Képes technikatörténet A puskapor Lőport Kínában már jóval a 14. század előtt használtak, az európai felfedezését azonban ettől teljesen függetlenül az 1300-as évektől számítjuk. Ezekben az években a puskaport (a salétrom, kén, faszén keverékét) az úgynevezett „Lőpo- ros szerzetesek” állították elő, akik közül Schwarz Bertoldot névszerint is megemlít a hagyomány: „Ezt a művészetet egy magister találta ki. A neve magister Berthold, aki ismerte az alkémiát. Az arany előállításával foglalkozott s az aranyoldatot kívánta megbarnítani. Ehhez ként, ólmot és olajat kevert össze egy rézedényben, amit lezárva a tűzre tett. Az edény darabokra szétrobbant.” K. A. Aforizmák Az alapítványok tartósított lelkiismert- furdalások, amelyek a következő nemzedéket szolaáliák. y ' (Edith Sitwell) Egy festő elveszett, ha megtalálja magát. (Max Ernst) Kezdetben volt a szó, nem pedig a fecsegés, és a végén nem a propaganda lesz, hanem ismét a szó. (Gottfried Benn) A rendíthetetlen elvek olyanok, mint a szemellenzők. Ezektől igen keveset látunk a valóságból. (Teng Hsziao-ping) Ha a fejenállás valóban olyan jó, mint a jóga hívei állítják, miért nem tárgyalnak az ENSZ-ben fejen állva? (Jerry Lewsi) A pesszimizmushoz végül hozzászokik az ember, mint egy szűk zakóhoz, amelyen már nem lehet segíteni. (André Gide) Az elaknásított területen minden férfi gentleman, és mottója: hölgyek előre. (Noel Coward) A szerelem valamennyi betegség közül a legegészségesebb. /r. . ... , (Euripidész) A modern gyógyszerek felét kidobhatnánk az ablakon, ha nem kellene féltenünk a madarakat. (Martin Henry Fischer) Kutatások Hodeida közelében „Egy szárazföldi kiszögellés közelében, a Vörös-tenger fenekén ősrégi város maradványai nyugszanak. A ránk maradt adatok szerint a város neve Hadzsra, Dara vagy Erg Omar lehetett. Amikor a települést már régen elárasztotta a viz, a közeli parton megjelent egy Hodeida nevű arab leány, aki a róla elnevezett későbbi jemeni kikötőváros ősanyja lett.” így mondja el egy jemeni legenda a körülbelül 1500 éves Hodeida keletkezésének történetét, melyről Ibn Battuta, a marokkói Tangerből származó kiváló arab kutató és utazó (1304-1377) műveiben is említés történik. A több mint 200 000 lakosú Hodeida ma a Jemeni Arab Köztársaság második legnagyobb városa. Az elsüllyedt város azonban mind ez ideig nem lépett elő a mesék világából a valóságba. Nemrég azonban a kotrómunkákat végző kikötőépítö szakemberek a Hodeida kikötőjét természetes bástyaként védő Kászib földnyelvtől körülbelül 2700 méternyire, 16-22 méter mélységben nagy kiterjedésű romokra bukkantak, melyek egy város maradványai is lehetnek. A lelet módszeres vizsgálatát megkezdték. A feltételezések szerint a tenger alatti város a szabeusok vagy a mineusok ókori dél-arab királyi birodalmak idejéből (i. e. I. évezred) származik. De nem kizárt, hogy a város még ennél is Korábban épült. A hét karikatúrája Mancika, ha még egyszer jó egészséget kíván valakinek, felmondok önnek! A távcsövek világa A távcső - a csillagászat fejlődése szempontjából oly fontos találmány - ma is nélkülözhetetlen a világegyetem megismerésében. A többi, később kifejlődött módszer, a rádiócsillagászat, a színkép- elemzés stb. jól kiegészítik a távcsöves megfigyeléseket. Tulajdonképpen nem tudjuk, ki fedezte fel a távcsövet. Tény, hogy a 17. század elején, pontosan 1608 októberében ketten is kértek szabadalmat Hollandiában az általuk készített távcsőre, de még el sem dőlt a vita a prioritásról, amikor egy harmadik rivális is jelentkezett, aki azt állította, hogy ő már 1607-ben készített távcsövet. S mivel ő volt a mikroszkóp egyik feltalálója, elképzelhető, hogy valóban - véletlenül - felfedezte nemcsak a mikroszkóp, hanem a messzelátó elvét is. De ezeknek a kísérleteknek már a régmúltban is voltak előzményei, hiszen az ókori Trója és a krétai palota romjainál is találtak tízszeres nagyítású kvarclencsét. A három holland távcsőnek híre ment Európában, és 1609-ben Galilei is tudomást szerzett róluk. Maga is készített erre fel távcsöveket, és a legjobbat be is mutatta Velence város tanácsának. Kétségtelen, hogy ő volt az, aki felismerte a távcső igazi jelentőségét, az ö kezében vált az univerzumot kutató eszközzé. A távcsővel és Galileivel kezdődött az a korszak, amely az emberiség figyelmét a tények világa, a valóság felé fordította. Ő fedezte fel a Hold hegyeit és krátereit, a napfoltokat, a Nap tengelyforgását, a Vénus fényváltozásait, a Jupiter négy holdját, stb. A lencsés távcsövek elméletét Kepler, a bolygómozgások törvényeinek megalkotója fejlesztette tovább, s 1611-ben megjelent könyvében kifejtette a lencsék elméletét. Csakhamar kiütköztek a lencsék hibái, elsősorban a kromatikus vagy színi hiba, amely onnan ered, hogy a különböző színű fénysugarak gyújtópontja nem azonos. Isaac Newton, az általános tömegvonzás felfedezője, bár évtizedekig foglalkozott optikával, nem tudott a lencsék hibáján javítani, ezért áttért a tükrök készítésére. A tükrös távcső vagy reflektor összehasonlíthatatlan előnye a lencsékkel szemben, hogy nem bocsájtja magán keresztül, tehát nem töri meg a fénysugarakat, csupán egy pontba gyűjti azokat, így sem színező, sem fénygyengítő hatás nem jelentkezik. Newton 1672-ben mutatta be első, csillagászati célokra is alkalmas tükrös távcsövét az angol tudós társaságnak. (Ez időtájt készült el hazánkban is az első tükrös távcső, Kéry Ferenc; a nagyszombati egyetem fizikatanára készítette.) Ám a tükröknek is vannak hibái: a látómező széle felé a kép eltorzul, és a súlyos fémkorong a legkisebb hőmérséklet-változásra is érzékenyen reagál, csiszolásuk, kezelésük nehézkes. Ezért a lencsés távcsövek készítése iparrá fejlődött, s Németországban a 19. század elején elkészítették az első korszerű, ma is használható lencsés műszert. E század végén az óriáslencsék egész sorát gyártották: Oroszországnak 76 cm-es, majd a franciáknak 83 cm-es lencséjük lett, míg Amerikának egy 102 cm-es átmérőjű. És ezzel eljutottak a lehetőségek felső határáig: az ennél nagyobb lencsék túl sok fényt elnyelnek. A 20. században javítottak a tükrös távcsöveken is. Műszermonstrumok készültek, amelyek 6 milliárd fényévig növelték az ember láthatárát. A 2,2 méteres tükör készítése korszerű módszerekkel, olyan üvegféleségből, amely hőhatásra gyakorlatilag nem növekszik. A tükör súlya 3 tonna. Hátoldalán 68 ponton - egymástól egyenlő távolságra - támasztják alá. Sokan nem tudják, hogy leheletük rossz szagot áraszt Az NSZK-ban minden hatodik állampolgárnak rossz szagú a szája, de ezeknek csak a fele tud róla. Ez derült ki 11 000 férfin és nőn végzett leheletvizsgálatból, amelyről a Die Neue Ärztliche számolt be. A 20 éven aluliak 8 százalékának, a 70 évesek 25 százalékának volt rossz szagú a lehelete. A rossz szag előidézője az esetek 90 százalékában magában a szájüregben van - idézi a lap Heincz-C. Dominickot, a münsteri egyetemi gyermekklinika orvosát. Ilyen kiváltó ok sok esetben a csökkentett nyálkiválasztás vagy egy fel nem ismert fog- vagy szájüreggyulladás, és mindenekelőtt a száj nem kielégítő ápolása. De előidézhetik a száj rossz szagát a gyomor vagy a máj megbetegedései is. Pszichiáternél- Mikor jutott először eszébe, hogy maga ló? - kérdezi a pszichiáter állandó betegétől.- Amikor sikerült meggyőznie arról, hogy nem vagyok kutya... Szobrok Rejtvényünk Medgyessy Ferenc Kos- suth-díjas szobrászművészünk hat művének címét tartalmazza VÍZSZINTES: 1. A Párizsi Grand-Prin 1937-ben díjat nyert főműve. 7. Díjazott szobra. 13. Régi űrmérték. 14. Ellopja. 16. ATiticaca-tó környékén élő bennszülött nép. 17. A szobába. 18. Megkeresi. 19. Fordított kötőszó. 20. Iskola tréfásan. 22. Olasz állami olajcég. 23. Száz szláv nyelven. 24. Kiskecske. 26. Jókai Mór kettőről is írt. 27. Mozgásszerv. 28. Marx Károly főműve. 30. Részben síkos! 31. ... tesz (megemlít). 32. „Bolond...” (Petőfi). 34. Hangosan zárul. 36. Hellyel kínál. 37. Továbbít. 40. Oldalirány. 42. Személyed részére. 44. Komárom megyei község. 46. Szimptoma. 48. A króm vegyjele. 49. Kutatócsoport. 51. Semmi, franciául. 53. Tantál vegyjele. 54. Álljunk meg egy szóra. 56. USA-állam. 58. Tudományos tétel. 59. Találó. 61. Zamat. 62. Bugi... 63. Olajbogyó. 65. Fehérnemű. 66; Keres. 67. Ismert Medgyessy-szobor (Zárt betűk: G, O). / FÜGGŐLEGES: 1. Elnyomás. 2. Díszítő. 3. Japán táblajáték. 4. Hasitó. 5. Van ilyen kert is, szoba is. 6. Csavarja. 7. Finom gyapjúkelme. 8. Ünnepli. 9. Nézeteltérés. 10. Bútorlakó. 11. Cseh sakkbajnoknő. 12. A díjazott szobrok egyike. 15.Dombormű (Zárt betű: Ü). 21. Éra. 23. Hallgatag. 25. Képzőművészeti alkotás. 27. Biztonságban van! 29. Hárfa. 31. Stb. más formában. 33. Zsíroz. 34. Főzeléknövény. 35. A művész egyik szobra (Zárt betű: T.) 39. Fordított angol férfinév. 40. Vétek. 41. Nem ismer el. 43. Móricz Zsig- mond regényalakja. 44. Széljegyzet, névelővel. 45. Szovjet műanyagszál. 46. Egészséges ital. 47. Pedagógus. 50. ...carte. 52. Fohász. 55. Olajzöld. 57. Európai főváros. 58. Lakat típus. 60. A tulajdona. 62. Fekete István írása. 64. Az argon vegyjele. 66. Történelmi alakunk névjele. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 7., 67. valamint a függőleges 12., 15., 35. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: február 19. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 4. heti, Téli alkony című rejtvényünk megfejtése a következő: ...Fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel, a hósík messze selymesen ragyog. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Csillag Ferenc, 7194 Kalaznó, Kossuth u. 8., Prantner Klára, 7100 Szekszárd, Szüret u. 38., Farkas Ildikó, 7133 Fadd, Széchenyi u. 17., Krutki Ferencné, 7161 Cikó, József a. u. 6., Szabó György, 7131 Mözs, Szt. István u. 57. A puskapor feltalálásának egyik múlt századbeli németországi ábrázolása
